Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-23 / 197. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1987. augusztus 23., vasárnap A VILÁG AGYKUTATÓI BUDAPESTEN Elmélet és gyakorlat találkozása A tudomány egyik legfontosabb területe ma az agykutatás. Sokak szerint azt a szerepet tölti be, amit a magfizika képviselt a harmincas években. Művelői szinte minden esztendőben előrukkolnak valamilyen új felfedezéssel, rendszerint olyasvalamivel, ami az emberi fejlődés legalapvetőbb kérdéseire világít rá. A magyar agykutatók eredményeinek elismerését jelenti, hogy fővárosunk a házigazdája az idegtudományok napokban zajló második világkongresz- szusának. amelyet az UNESCO támogatásával a Magyar Tudományos Akadémia keretében működő nemzetközi IBRO- (Nemzetközi Agykutató Szervezet) -bizottság rendez. A rendezvény szakmai házigazdája a Kísérleti Orvos- tudományi Kutatóintézet, amelynek tudományos igazgatóhelyettesét. dr. Vízi E. Szilveszter akadémikust, a szervezőbizottság főtitkárát, arra kértük, foglalja össze, hol tartanak ma e tudományterület kutatói. — Az idegtudományok elméleti alapkutatásainak eredményei most értek el arra a szintre, hogy klinikailag, az orvosi gyakorlatban, a mindennapos egészségügyi ellátásban is felhasználhatók, alkalmazhatók. Az elmúlt két évtized kísérletei után, az agy és általában az ideg- rendszer működésének megértésében olyan ismeretekhez jutottunk, amelyek eredményeként aránylag egyre több, súlyos ideg- és elme- betegség kiváltó okait megismertük. s aránylag szelektív. hatékony gyógyszereket sikerült előállítani. Ily módon lehetőség van arra, hogy a szervezet kóros működését bizonyos esetekben gyógyszeres. de sebészeti beavatkozásokkal is normalizálni, javítani tudjuk. A kutatások jelenlegi szakaszában persze, azért mégiscsak azt kell mondanunk, hogy pillanatnyilag az úgynevezett feltérképezés időszakában vagyunk. Vagyis: az idegrendszer egyes területeiről sorban kimutatjuk, hegy ezek milyen elváltozásokért vagy milyen klinikai kórképekért, tünetekért felelősek. Ennek igen nagy jelentősége van, mert ez az alapkutatás ad lehetőséget arra is. hogy a továbbiakban most már megismerve a kórokat, megismerve, hogy mi hozza létre azt az ideg- rendszeri, pszichiátriai, elmegyógyászati megbetegedést, eredményesen gyógyítani is tudjuk. Lényeges, hogy e kutatások a klinikusokkal együtt, közösen folynak, s a részükről a „betegágynál" felmerülő problémákat az alapkutatást végzők megpróbálják megoldani. Ez az együttműködés a legjellemzőbb a kutatások jelenlegi szakaszában. — A kongresszus sztártémája? — Szerintem az egész világkongresszus legizgalmasabb témái azok, amelyek az alapkutatási eredmények konkrét klinikai alkalmazásáról számolnak be. Az idegtudományok történetében ez a kongresszus az első, ahol a beszámolókban az alapkutatások eredményeinek a gyakorlatba való átültetéséről. felhasználásáról, alkalmazásáról már igencsak konkrétan van szó. Például arról, hogy a mozgásszabályozó központnak a működését megismerve, ma már eddig gyógyíthatatlannak tartott kóreseteket is gyógyítani lehet. Különböző ideg- rendszeri átültetésekről szóló eredmények ismertetése is szenzációszámba megy. — Hol, milyen területen léphet előre a közeljövőben az agykutatás? — Csak azokon a területeden, amelyeken eredményes az alapkutatás. Így izgalmas előrelépés várható a központi idegrendszer olyan megbetegedéseinél, mint például a skizofrénia vagy a különböző, mániás kórképek. — A magyar kutatók miben a legjobbak? — A magyar agykutatás nemzetközi hírű — ezt nyugodtan elmondhatjuk. A neu- roanatómia — az idegrendszer szerkezetének megismerése terén kiemelkedő Szent- ágothai János és iskolája. A másik: a neurofarmakológia. azaz olyan gyógyszerek kutatása, amelyek az ideg- rendszer működését befolyásolják. Ebben a magyar gyógyszeriparnak is jelentős a tevékenysége. És a magyar kutatók a neuroendo- krinológiában is kiemelke- dőek: a vérpályán keresztül az idegrendszer különböző részeihez eljutó hormonoknak, testsaját anyagoknak az idegrendszeri hatásait vizsgálják. De jelentős eredményeket értek el hazai tudósok a magatartás, tehát az idegrendszer integrált, koordinált működésének a kutatásában is. — Az agy- és idegkutató szakemberek milyen betegségcsoportokkal foglalkoznak? Hány embert érintenek az idegrendszeri megbetegedések a világban — és hazánkban? — Ez a kutatási terület szoros összefüggésben áll csaknem minden betegséggel, mert az egész emberi szervezetre irányul. Hiszen bármely kórképben, megbetegedésben fontos szerepet játszik az idegrendszer. Életünk során mindvégig a külvilág behatásai mind-mind az idegrendszeren keresztül érnek minket. Ennek megfelelően, az idegrendszeri megbetegedések dominálnak ... De a nem idegrendszeri megbetegedések kialakulásában is kulcsszerepet játszanak az idegrendszeri hatások. Ha csak a gyomorfekélyt, a neurózist, a különböző szívbetegségeket, érelmeszesedést tekintem, amelyek mind-mind idegrendszeri behatások eredményei is, akkor érthető, hogy a belgyógyászati kórképek kialakulásában jelentős részben, de a sebészeti kórképek egy részében is, mindenképpen igen fontos tényező az ideg- rendszer. A kifejezett agy- és ideg- rendszeri károsodások pedig az ötödik-hatodik helyen állnak a leggyakoribb betegségek sorában ... És sajnos egyre nő ez az arány. Az USA-ban például 4 millióan szenvednek az időskori szenilitásban, amely egyébként már nem csak az öregek betegsége. Egyre fiatalabb korosztályokat, gyakran már ötven év körülieket sújt nálunk is ez a betegség. Azt már tudjuk, hogy az agy melyik területének megbetegedése okozza a fiatalkori szenilitást. ám a kiváltó kórokokat sajnos még nem ismerjük pontosan. A káros környezeti hatásoknak komplex módon szerepe lehet ebben. csak még nem tudjuk, milyen módon — fejezte be beszélgetésünket Vízi professzor. Cs. M. Szeptembertől az Egri Ifjúsági Házban Klubok, tanfolyamok, szakkörök, bő választékban Már lehet jelentkezni azokba a szakkörökbe, klubokba és tanfolyamokra, amelyeket szeptembertől indítanak az Egri Ifjúsági Házban. A kínálat széles skálájú, a négyévesektől a „felnőtt” fiatalokig mindenki találhat magának hasznos és szórakoztató elfoglaltságot. A legkisebbeket 14—8 éves korig) művészi tornára várják kezdő ás haladó csoportokban. A másfajta mozgást igénylők beiratkozhatnak a sportóvodába. A felső tagozatosok, ha érdeklődnek a növények, állatok iránt és kísérletező kedvűek, jelentkezhetnek a biológia körbe- Szintén ennek a korosztálynak indítanak alapfokú angol és német nyelvtanfolyamot. De megismerkedhetnek a „kiskamaszok” a számítógépes programozással is. A tiniket, a középiskolásokat bizonyára az amatőr színpad, illetve az önismereti csoport vonzza majd leginkább. Előbbiben kezdő fokon elsajátíthatják a „színészmesterséget”, utóbbiban pszichológus segítségével játékosan fölfedezhetik saját személyiségüket. Akik már nemcsak magukat, de élettársukat is megtalálták, az ifjú házasok klubjában tanulhatják meg. hogyan lehet a tartós egymás mellett élésre be- rendezkednh s miként lehet elviselni a kríziseket. Egy lépéssel tovább haladva a „Mami itt vagyok ...” klubban pedig a szakemberek készítik föl ^ trónörökösök érkezésére a kismamákat VICCMAGAZIN Katonaidolog Minden férfi életében jelentős esemény, ha katonai szolgálatra vonul be. hiszen a katonaélet élményei egy életre elkísérik az embert. A katonaságról szóló vicces történetek közt található olyan, amely a Bach-korszakban játszódik, akad tréfás eset az első. valamint a második világháború idejéből, sőt a szereplők közt ott vannak napjaink katonái is. ★ A második világháború idején történt. hogy az egyik századparancsnok, egy fiatal hadnagy buzdító beszédet intézett a katonákhoz. Egyik hazafias frázist a másik után mondta: Katonák. hazánk egén sötét felhők tornyosulnak! — harsogta. E pillanatban jött egy küldönc és jelentette, hogy a hadnagyot a parancsnoka hívatja. — őrmester, folytassa! — mondja a hadnagy és elrohan. — Az őrmester megva- karja a fejét: — Hát szóval — menny- dörgi —, hallották, emberek. Rossz idő lesz. Kivonulás köpenyben és sátorlappal. + Az ügyeletes .tiszt bemegy az újoncok körletébe, és megkérdi: — Emberek, ért itt var laki az elektromossághoz? — Igenis, százados elv- társ. Elektrotechnikus a szakmám. — Rendben van. Ezentúl maga felel azért, hogy ebben a körletben mindig pontosan este tíz órakor legyen lámpaoltás+ Sorozáson a katonaorvos az egyik fiatalra mutatva kimondja a végső szót: — Katonai szolgálatra alkalmas! — De doktor úr. én gyermekkorom óta rövidlátó vagyok. — Nem baj fiam. Majd csak közelharcban veszel részt! ★ Történet az első világháborúból : Este van. Egy ellenséges falu előtt harsányan hangzik a parancs: — Átmegyünk a falun. Minden szakasz más-más utcán. A falu szélén pihenőt tartunk. Ha valaki ellenszegül a faluban. azt szúrjátok le! Indulás! Egy óra múlva a falu szélén a hadnagy azt látja, hogy két baka egy leölt malacot cipel. Rájuk kiált: — Hogy került ez a leszúrt malac hozzátok? Az egyik baka haptákba vágja magát: — Hadnagy úrnak alázatosan jelentem, ellenszegült! ★ — Százados úrnak jelentem, a rajparancsnok megint tökrészeg. — Honnét tudod? — Bent a körletben elkezdte borotválni a tükröt. ★ A Bach-korszakban történt: Éppen vetett az alföldi ember, amidőn mellette az országúton osztrák drago- nyosok vonultak el. — Mit vesződni hiába, parasztember — gúnyolódott az egyik katona —, hisz úgyis miénk lesz. ami teremni fog! — Adja isten. katona uram — felelt a gazda —. éppen kötélnek való kendert vetek. A .második világháborúban, kint a keleti fronton egy német katona megkérdezi a tisztet: — Százados úr. meddig tartjuk még ezt a harcálláspontot? — A Führer parancsa szerint — az utolsó katonáig ! — Akkor már nem tart soká! Én vagyok itt az utolsó katona! ★ Az ezredügyeletes tiszt telefonon leszól az egyik századhoz: — Van nálatok ugye egy Braun nevű katona? Mondjátok meg neki, de lehetőleg kíméletes, udvarias formában. hogy meghalt az apja. — Rögtön intézkedem! — válaszol a századügyeletes, és máris sorakozóra ad parancsot. — Század vigyázz! Akinek van apja, az lépjen három- lépést előre!.-. Hé, Braun, te hatökör, * miért nem mégy vissza a helyedre? ★ Politikai foglalkozáson kérdi a tiszt: — Tizedes elvtárs: van magánál egy mai Népszabadság: — Jelentem, van. — Remek. És mi van benne? — Jelentem, szalonna. K. Gy. M. A MOZGÁSSÉRÜLTEKÉRT Yízizene és Requiem A Magyar Néphadsereg Művészegyüttese jótékonysági koncertet rendezett a Mozgássérültek Heves Megyei Egyesülete javára az egri székesegyházban: Händel Vízizenéje és Cherubini Requiemje szerepelt a műsoron. Händel, a barokk zene nagy mestere alkalmi zenét írt az angol uralkodónak és ez a fá- tyolszerűen suhogó, susogó, fel-feltámadó zsongás az életöröm hirdetője, annak a vidámságnak, önfeledtségnek a harmóniája, amit annyira keresnek-kergetnek a köznapi emberek, a hatalmasok, a szegények és a gazdagok is; mert mindenki szeretné élvezni a fényt, a derűt, ennek a derűnek a pillanatait, óráit. Mint Horatius is tette, ha engedték-hagyták neki ezt a fényűzést a komor- lóbb gondolatok. Händelnek erre a tündérvilágot idéző zenei szövegére roppant energiákkal válaszol a másik oldalról Cherubim Requiemje. Ha van hatásos ellentétpár, amely egy rövid estén belül felfokozza- megdolgoztatja lelki erőinket, akkor ez a két mű. így. egymás után. A szimfonikus zenekar mellé belép Cheru- bininéi a férfikar, hogy a liturgiára épülő, nagyszerű alkotást elevenné, megrázóvá tegye. A mai hallgatónak talán keveset mond, hogy a Kyrie könyörgése még a ke- leti-bizánci-görög kereszténységet idézi, a középkori himnusz, a Dies irae a ha- ragvó, a rettenetes igazságosztás félelmeit zúdítja ránk. Ha van is remény ezekben a környörgésekben. azt inkább a végső kérések teste- sítik-sokszorozzák meg: dona eis requiem sempiternam (adj nekik örök nyugodalmat). És itt a magyar fordítás a parancsoló módnál keményebb a latin eredetinél, mert a „dona” az inkább ajándékozásra szólítana. Cherubini drámai kitöréseit, szenvedélyes futamait hallgatva, és emlékezve Händel más természetű alkotásaira is, mint a Vízizene, eszünkbe jut a szükség: napjainkban szükségszerűen a zene figyelmeztet arra, hogy lennie kell hálának, szeretetnek, alázatnak, hitnek, megértésnek. Annak az érzelmi régiónak. amire ritkán mutatunk fel! A mozgássérültek hatvani vezetője, Nagy István, aki évek óta összehozza ezeket a jótékony célú hangversenyeket az egri székesegyházban, Cherubini művét azért kérte eljátszani az áldozatkész katonaegyüttestől, mert meg akarta köszönni és hálálni — még holtukban is — a két egri főpapnak, Kádár érseknek és dr. Mészáros érseki helynöknek, hogy a templomot és orgonáját régóta évenként felajánlották a nemes ügy szolgálatára. A Vízizene ünnepi, olykor jókedvű sziporkázását Kühr- ner György a gondtalan fiatalság válogatott elmélkedő- elgondolkodtató, majd táncoltató ritmusaként fogta fel. A fúvósok az angliai erdők, vadászatok hangulatát, a Themze csobogását hozták távolról. A Cherubini-mü- vet vezénylő Zámbó István érdemes művész jól gazdálkodott a kórus hangerejével: a színes hangzás annak, a hallgatónak is mindent elmondott a halál fölött tépe- lődő ember állapotáról, aki nem ismeri a latin szöveget: azokat a markáns fordulatokat. amelyek a Dies irae- től, a Sanctuson át az elhaló könyörgésig juttatják el azt, aki a sok-sok lélek közösségében hinni tud. Az egri közönség hiányzó részét az idegenforgalmi vendégek és a lelkes hatvaniak pótolták. Farkas András Régészeti szenzáció Csetvén Szenzációs régészeti leletek kerültek a napvilágra a Nóg- rád megyei Csetvén. ahol a szakemberek ásatása nyomán a kőkorszakban élt ember telepének nyomait tárják fel. Hazánkban eddig mindössze Aszódon találtak hasonló sírt, amely az ötezer esztendővel ezelőtt élt ember kultúrájáról árul el titkokat. A régészek eddig nyolc gödröt, köztük méhkas alakú gabonavermet tártak fel a temetkezési hely mellett. A gödröket — amelyek a házépítéshez kitermelt agyag helyén keletkeztek — az őskoriak háztartási hulladékait, a feleslegessé vált tárgyaik gyűjtőhelyéül használták. Az itt talált holmikból rekonstruálni lehet az akkori élet mindennapjait. A régészek további szórt hamvasztásos és csontvázas sírok feltárására készülnek. A szórt hamvasztásos sírokat Kató Sára, a szécsé- nyi Kubinyi Ferenc Múzeum régésze tárja fel Az ásatások során került napvilágra egy agyagból készült szopócsésze, amely- lyel az újszülöttet táplálta a kőkorszaki ember (MTI-fotó: Kulcsár József felvétele — KS)
