Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-23 / 197. szám

4 NÉPÚJSÁG, 1987. augusztus 23., vasárnap A VILÁG AGYKUTATÓI BUDAPESTEN Elmélet és gyakorlat találkozása A tudomány egyik legfon­tosabb területe ma az agy­kutatás. Sokak szerint azt a szerepet tölti be, amit a magfizika képviselt a har­mincas években. Művelői szinte minden esztendőben előrukkolnak valamilyen új felfedezéssel, rendszerint olyasvalamivel, ami az em­beri fejlődés legalapvetőbb kérdéseire világít rá. A ma­gyar agykutatók eredményei­nek elismerését jelenti, hogy fővárosunk a házigazdája az idegtudományok napokban zajló második világkongresz- szusának. amelyet az UNES­CO támogatásával a Magyar Tudományos Akadémia ke­retében működő nemzetközi IBRO- (Nemzetközi Agyku­tató Szervezet) -bizottság rendez. A rendezvény szakmai há­zigazdája a Kísérleti Orvos- tudományi Kutatóintézet, amelynek tudományos igaz­gatóhelyettesét. dr. Vízi E. Szilveszter akadémikust, a szervezőbizottság főtitkárát, arra kértük, foglalja össze, hol tartanak ma e tudo­mányterület kutatói. — Az idegtudományok el­méleti alapkutatásainak ered­ményei most értek el arra a szintre, hogy klinikailag, az orvosi gyakorlatban, a min­dennapos egészségügyi el­látásban is felhasználhatók, alkalmazhatók. Az elmúlt két évtized kísérletei után, az agy és általában az ideg- rendszer működésének meg­értésében olyan ismeretek­hez jutottunk, amelyek ered­ményeként aránylag egyre több, súlyos ideg- és elme- betegség kiváltó okait meg­ismertük. s aránylag szelek­tív. hatékony gyógyszereket sikerült előállítani. Ily mó­don lehetőség van arra, hogy a szervezet kóros működését bizonyos esetekben gyógysze­res. de sebészeti beavatko­zásokkal is normalizálni, ja­vítani tudjuk. A kutatások jelenlegi sza­kaszában persze, azért még­iscsak azt kell mondanunk, hogy pillanatnyilag az úgy­nevezett feltérképezés idő­szakában vagyunk. Vagyis: az idegrendszer egyes terü­leteiről sorban kimutatjuk, hegy ezek milyen elváltozá­sokért vagy milyen klinikai kórképekért, tünetekért fele­lősek. Ennek igen nagy je­lentősége van, mert ez az alapkutatás ad lehetőséget arra is. hogy a továbbiak­ban most már megismerve a kórokat, megismerve, hogy mi hozza létre azt az ideg- rendszeri, pszichiátriai, el­megyógyászati megbetegedést, eredményesen gyógyítani is tudjuk. Lényeges, hogy e ku­tatások a klinikusokkal együtt, közösen folynak, s a részükről a „betegágynál" felmerülő problémákat az alapkutatást végzők megpró­bálják megoldani. Ez az együttműködés a legjellem­zőbb a kutatások jelenlegi szakaszában. — A kongresszus sztár­témája? — Szerintem az egész vi­lágkongresszus legizgalma­sabb témái azok, amelyek az alapkutatási eredmények konkrét klinikai alkalmazá­sáról számolnak be. Az ideg­tudományok történetében ez a kongresszus az első, ahol a beszámolókban az alapku­tatások eredményeinek a gyakorlatba való átültetésé­ről. felhasználásáról, alkal­mazásáról már igencsak konkrétan van szó. Például arról, hogy a mozgásszabá­lyozó központnak a mű­ködését megismerve, ma már eddig gyógyíthatatlannak tartott kóreseteket is gyógyí­tani lehet. Különböző ideg- rendszeri átültetésekről szó­ló eredmények ismertetése is szenzációszámba megy. — Hol, milyen területen léphet előre a közeljövőben az agykutatás? — Csak azokon a területe­den, amelyeken eredményes az alapkutatás. Így izgalmas előrelépés várható a köz­ponti idegrendszer olyan megbetegedéseinél, mint pél­dául a skizofrénia vagy a különböző, mániás kórképek. — A magyar kutatók mi­ben a legjobbak? — A magyar agykutatás nemzetközi hírű — ezt nyu­godtan elmondhatjuk. A neu- roanatómia — az idegrend­szer szerkezetének megisme­rése terén kiemelkedő Szent- ágothai János és iskolája. A másik: a neurofarmakológia. azaz olyan gyógyszerek kutatása, amelyek az ideg- rendszer működését befolyá­solják. Ebben a magyar gyógyszeriparnak is jelentős a tevékenysége. És a ma­gyar kutatók a neuroendo- krinológiában is kiemelke- dőek: a vérpályán keresztül az idegrendszer különböző részeihez eljutó hormonok­nak, testsaját anyagoknak az idegrendszeri hatásait vizs­gálják. De jelentős eredmé­nyeket értek el hazai tudó­sok a magatartás, tehát az idegrendszer integrált, koor­dinált működésének a kuta­tásában is. — Az agy- és idegkutató szakemberek milyen beteg­ségcsoportokkal foglalkoz­nak? Hány embert érintenek az idegrendszeri megbetege­dések a világban — és ha­zánkban? — Ez a kutatási terület szoros összefüggésben áll csaknem minden betegség­gel, mert az egész emberi szervezetre irányul. Hiszen bármely kórképben, megbe­tegedésben fontos szerepet játszik az idegrendszer. Éle­tünk során mindvégig a kül­világ behatásai mind-mind az idegrendszeren keresztül érnek minket. Ennek meg­felelően, az idegrendszeri megbetegedések dominál­nak ... De a nem idegrend­szeri megbetegedések kiala­kulásában is kulcsszerepet játszanak az idegrendszeri hatások. Ha csak a gyomor­fekélyt, a neurózist, a kü­lönböző szívbetegségeket, ér­elmeszesedést tekintem, ame­lyek mind-mind idegrend­szeri behatások eredményei is, akkor érthető, hogy a bel­gyógyászati kórképek kiala­kulásában jelentős részben, de a sebészeti kórképek egy részében is, mindenképpen igen fontos tényező az ideg- rendszer. A kifejezett agy- és ideg- rendszeri károsodások pedig az ötödik-hatodik helyen áll­nak a leggyakoribb beteg­ségek sorában ... És sajnos egyre nő ez az arány. Az USA-ban például 4 millióan szenvednek az időskori sze­nilitásban, amely egyébként már nem csak az öregek be­tegsége. Egyre fiatalabb kor­osztályokat, gyakran már öt­ven év körülieket sújt ná­lunk is ez a betegség. Azt már tudjuk, hogy az agy me­lyik területének megbetege­dése okozza a fiatalkori sze­nilitást. ám a kiváltó kór­okokat sajnos még nem is­merjük pontosan. A káros környezeti hatásoknak komp­lex módon szerepe lehet eb­ben. csak még nem tudjuk, milyen módon — fejezte be beszélgetésünket Vízi pro­fesszor. Cs. M. Szeptembertől az Egri Ifjúsági Házban Klubok, tanfolyamok, szakkörök, bő választékban Már lehet jelentkezni azokba a szakkörökbe, klu­bokba és tanfolyamokra, amelyeket szeptembertől in­dítanak az Egri Ifjúsági Házban. A kínálat széles skálájú, a négyévesektől a „felnőtt” fiatalokig minden­ki találhat magának hasz­nos és szórakoztató elfog­laltságot. A legkisebbeket 14—8 éves korig) művészi torná­ra várják kezdő ás haladó csoportokban. A másfajta mozgást igénylők beiratkoz­hatnak a sportóvodába. A felső tagozatosok, ha érdeklődnek a növények, állatok iránt és kísérletező kedvűek, jelentkezhetnek a biológia körbe- Szintén en­nek a korosztálynak indíta­nak alapfokú angol és né­met nyelvtanfolyamot. De megismerkedhetnek a „kis­kamaszok” a számítógépes programozással is. A tiniket, a középiskolá­sokat bizonyára az amatőr színpad, illetve az önismere­ti csoport vonzza majd leg­inkább. Előbbiben kezdő fokon elsajátíthatják a „színészmesterséget”, utób­biban pszichológus segítsé­gével játékosan fölfedezhe­tik saját személyiségüket. Akik már nemcsak ma­gukat, de élettársukat is megtalálták, az ifjú háza­sok klubjában tanulhatják meg. hogyan lehet a tartós egymás mellett élésre be- rendezkednh s miként lehet elviselni a kríziseket. Egy lépéssel tovább haladva a „Mami itt vagyok ...” klub­ban pedig a szakemberek készítik föl ^ trónörökösök érkezésére a kismamákat VICCMAGAZIN Katonaidolog Minden férfi életében jelentős esemény, ha kato­nai szolgálatra vonul be. hiszen a katonaélet élmé­nyei egy életre elkísérik az embert. A katonaságról szóló vicces történetek közt található olyan, amely a Bach-korszakban játszó­dik, akad tréfás eset az első. valamint a második világháború idejéből, sőt a szereplők közt ott vannak napjaink katonái is. ★ A második világháború idején történt. hogy az egyik századparancsnok, egy fiatal hadnagy buzdító beszédet intézett a kato­nákhoz. Egyik hazafias frá­zist a másik után mondta: Katonák. hazánk egén sötét felhők tornyosulnak! — harsogta. E pillanatban jött egy küldönc és jelentette, hogy a hadnagyot a parancsnoka hívatja. — őrmester, folytassa! — mondja a hadnagy és elro­han. — Az őrmester megva- karja a fejét: — Hát szóval — menny- dörgi —, hallották, embe­rek. Rossz idő lesz. Kivo­nulás köpenyben és sátor­lappal. + Az ügyeletes .tiszt bemegy az újoncok körletébe, és megkérdi: — Emberek, ért itt var laki az elektromossághoz? — Igenis, százados elv- társ. Elektrotechnikus a szakmám. — Rendben van. Ezen­túl maga felel azért, hogy ebben a körletben mindig pontosan este tíz órakor le­gyen lámpaoltás­+ Sorozáson a katonaorvos az egyik fiatalra mutatva kimondja a végső szót: — Katonai szolgálatra al­kalmas! — De doktor úr. én gyer­mekkorom óta rövidlátó vagyok. — Nem baj fiam. Majd csak közelharcban veszel részt! ★ Történet az első világhá­borúból : Este van. Egy ellenséges falu előtt harsányan hang­zik a parancs: — Átmegyünk a falun. Minden szakasz más-más utcán. A falu szélén pihe­nőt tartunk. Ha valaki el­lenszegül a faluban. azt szúrjátok le! Indulás! Egy óra múlva a falu szélén a hadnagy azt látja, hogy két baka egy leölt ma­lacot cipel. Rájuk kiált: — Hogy került ez a le­szúrt malac hozzátok? Az egyik baka haptákba vágja magát: — Hadnagy úrnak aláza­tosan jelentem, ellensze­gült! ★ — Százados úrnak je­lentem, a rajparancsnok megint tökrészeg. — Honnét tudod? — Bent a körletben el­kezdte borotválni a tük­röt. ★ A Bach-korszakban tör­tént: Éppen vetett az alföldi ember, amidőn mellette az országúton osztrák drago- nyosok vonultak el. — Mit vesződni hiába, parasztember — gúnyoló­dott az egyik katona —, hisz úgyis miénk lesz. ami teremni fog! — Adja isten. katona uram — felelt a gazda —. éppen kötélnek való ken­dert vetek. A .második világháború­ban, kint a keleti fronton egy német katona megkér­dezi a tisztet: — Százados úr. meddig tartjuk még ezt a harcállás­pontot? — A Führer parancsa szerint — az utolsó kato­náig ! — Akkor már nem tart soká! Én vagyok itt az utol­só katona! ★ Az ezredügyeletes tiszt telefonon leszól az egyik századhoz: — Van nálatok ugye egy Braun nevű katona? Mond­játok meg neki, de lehető­leg kíméletes, udvarias for­mában. hogy meghalt az apja. — Rögtön intézkedem! — válaszol a századügyele­tes, és máris sorakozóra ad parancsot. — Század vigyázz! Aki­nek van apja, az lépjen három- lépést előre!.-. Hé, Braun, te hatökör, * miért nem mégy vissza a he­lyedre? ★ Politikai foglalkozáson kérdi a tiszt: — Tizedes elvtárs: van magánál egy mai Népsza­badság: — Jelentem, van. — Remek. És mi van benne? — Jelentem, szalonna. K. Gy. M. A MOZGÁSSÉRÜLTEKÉRT Yízizene és Requiem A Magyar Néphadsereg Mű­vészegyüttese jótékonysági koncertet rendezett a Moz­gássérültek Heves Megyei Egyesülete javára az egri székesegyházban: Händel Ví­zizenéje és Cherubini Requi­emje szerepelt a műsoron. Händel, a barokk zene nagy mestere alkalmi zenét írt az angol uralkodónak és ez a fá- tyolszerűen suhogó, susogó, fel-feltámadó zsongás az életöröm hirdetője, annak a vidámságnak, önfeledtségnek a harmóniája, amit annyira keresnek-kergetnek a közna­pi emberek, a hatalmasok, a szegények és a gazdagok is; mert mindenki szeretné él­vezni a fényt, a derűt, en­nek a derűnek a pillanatait, óráit. Mint Horatius is tet­te, ha engedték-hagyták ne­ki ezt a fényűzést a komor- lóbb gondolatok. Händelnek erre a tündér­világot idéző zenei szövegére roppant energiákkal vála­szol a másik oldalról Cheru­bim Requiemje. Ha van ha­tásos ellentétpár, amely egy rövid estén belül felfokozza- megdolgoztatja lelki erőin­ket, akkor ez a két mű. így. egymás után. A szimfonikus zenekar mellé belép Cheru- bininéi a férfikar, hogy a liturgiára épülő, nagyszerű alkotást elevenné, megrázóvá tegye. A mai hallgatónak ta­lán keveset mond, hogy a Kyrie könyörgése még a ke- leti-bizánci-görög keresz­ténységet idézi, a középkori himnusz, a Dies irae a ha- ragvó, a rettenetes igazság­osztás félelmeit zúdítja ránk. Ha van is remény ezekben a környörgésekben. azt in­kább a végső kérések teste- sítik-sokszorozzák meg: do­na eis requiem sempiternam (adj nekik örök nyugodal­mat). És itt a magyar for­dítás a parancsoló módnál keményebb a latin eredeti­nél, mert a „dona” az inkább ajándékozásra szólítana. Che­rubini drámai kitöréseit, szenvedélyes futamait hall­gatva, és emlékezve Händel más természetű alkotásaira is, mint a Vízizene, eszünk­be jut a szükség: napjaink­ban szükségszerűen a zene figyelmeztet arra, hogy len­nie kell hálának, szeretetnek, alázatnak, hitnek, megértés­nek. Annak az érzelmi ré­giónak. amire ritkán muta­tunk fel! A mozgássérültek hatvani vezetője, Nagy István, aki évek óta összehozza ezeket a jótékony célú hangverse­nyeket az egri székesegyház­ban, Cherubini művét azért kérte eljátszani az áldozat­kész katonaegyüttestől, mert meg akarta köszönni és há­lálni — még holtukban is — a két egri főpapnak, Kádár érseknek és dr. Mészáros ér­seki helynöknek, hogy a templomot és orgonáját rég­óta évenként felajánlották a nemes ügy szolgálatára. A Vízizene ünnepi, olykor jókedvű sziporkázását Kühr- ner György a gondtalan fia­talság válogatott elmélkedő- elgondolkodtató, majd tán­coltató ritmusaként fogta fel. A fúvósok az angliai erdők, vadászatok hangulatát, a Themze csobogását hozták távolról. A Cherubini-mü- vet vezénylő Zámbó István érdemes művész jól gazdál­kodott a kórus hangerejé­vel: a színes hangzás annak, a hallgatónak is mindent el­mondott a halál fölött tépe- lődő ember állapotáról, aki nem ismeri a latin szöveget: azokat a markáns fordula­tokat. amelyek a Dies irae- től, a Sanctuson át az elhaló könyörgésig juttatják el azt, aki a sok-sok lélek közössé­gében hinni tud. Az egri közönség hiányzó részét az idegenforgalmi ven­dégek és a lelkes hatvaniak pótolták. Farkas András Régészeti szenzáció Csetvén Szenzációs régészeti leletek kerültek a napvilágra a Nóg- rád megyei Csetvén. ahol a szakemberek ásatása nyomán a kőkorszakban élt ember telepének nyomait tárják fel. Ha­zánkban eddig mindössze Aszódon találtak hasonló sírt, amely az ötezer esztendővel ezelőtt élt ember kultúrájáról árul el titkokat. A régészek eddig nyolc gödröt, köztük méh­kas alakú gabonavermet tártak fel a temetkezési hely mel­lett. A gödröket — amelyek a házépítéshez kitermelt agyag helyén keletkeztek — az őskoriak háztartási hulladékait, a feleslegessé vált tárgyaik gyűjtőhelyéül használták. Az itt ta­lált holmikból rekonstruálni lehet az akkori élet minden­napjait. A régészek további szórt hamvasztásos és csontvá­zas sírok feltárására készülnek. A szórt hamvasztásos sí­rokat Kató Sára, a szécsé- nyi Kubinyi Ferenc Mú­zeum régésze tárja fel Az ásatások során került napvilágra egy agyagból készült szopócsésze, amely- lyel az újszülöttet táplálta a kőkorszaki ember (MTI-fotó: Kulcsár József felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents