Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-23 / 197. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. augusztus 23., vasárnap 3. ÖTESZTENDÖS A FŐT A vásárlók védelmében Alig van ember az ország­ban, akinek még nem volt valamilyen oka arra, hogy a kereskedelemre vagy a szolgáltatásra panaszkod­jon. Bárki tapasztalhatja, hogy gyakorta nem kielégí­tő az alkatrészellátás, az in­dokoltnál többet számol a boltos, a szolgáltatást vég­ző szervezetek megvárakoz­tatják az embereket. A fo­gyasztók érdeke tehát véde­lemre szorul. Erre a mun­kára vállalkozott egyebek között a Fogyasztók Orszá­gos Tanácsa, amely tapasz­talataival, javaslataival se­gíti a kormány fogyasztói érdekegyeztető tevékenysé­gét. A fogyasztók megbízásából A Fogyasztók Országos Tanácsa (FŐT) az idén már jubilál is, öt esztendeje kezdték meg munkájukat. Eddigi pályafutásukat szá­mos testület értékelte. így ma már változatos képet lehet alkotni érdekvédelmi tevékenységükről. A szá­mos értékelő között volt a kormány gazdasági bizottsá­ga is, amely megállapította, hogy a FŐT létrehozása jó kezdeményezés volt, e társa­dalmi testületek hasznosak, szükség van munkájukra, öt esztendő alatt a társadal­mi intézményrendszer je­lentős tényezőjévé vált a FŐT, számos területen ered­ményesen képviselte a fo­gyasztók érdekeit. A közvélemény is sok min­dent tud a FÓT-ról, ám a személyes beszélgetésekből az is kiderül, hogy nem egy­ségesen ítélik meg az em­berek a munkájukat. So­kan fordulnak például hoz­zájuk olyan panaszokkal, amelyek megoldására nem vállalkozhat egy társadalmi testület. Nem helyettesíthe­ti a döntésre jogosult álla­mi szerveket, nem pótol­hatják a szankcionálásra jo­gosítványt kapott ellenőrző intézmények munkáját. Ha például valakinek minőségi hibás a rádiója, kártérítési panaszával a kereskedelmi ellenőrző intézethez fordul­hat a FŐT helyett. Amint a társadalmi tes­tület neve is utal rá, fel­adataik az érdekfeltáró, az érdekvédő és az érdekkép­viseleti munkában vannak. Másképpen fogalmazva, nap­rakészen kell ismerniük a fogyasztók gondjait, kifogá­sait. mindazokat a jelensé­geket, amelyeik a vásárló­kat bosszantják. Érdekvédő szerepüknek akkor tudnak a leginkább megfelelni, ha részt kapnak a fogyasztók érdekeit érintő rendelkezé­sek előkészítéséből. Az ér­dekképviseleti funkciójuk pedig akkor érvényesül, ha a fogyasztók megbízásából járnak el az igazságszolgál­tató szervezetnél. Röviden fogalmazva: azt mondhatjuk, hogy a FŐT akkor végzi jól munkáját, ha nem elsősor­ban a kereskedelemmel és a szolgáltatásokkal foglalko­zik, hanem magával a fo­gyasztóval. Hatezren a minőségért E széleskörűen vállalt és értelmezett feladat első hal­lásra tekintélyes létszámú és felkészültségű apparátust kö­vetelne. Az utóbbiból nincs is hiány, az apparátus lét­száma viszont néhány fő­állású munkatárs az orszá­gos központban. A FŐT tár­sadalmi testület lévén, a társadalmi bázisra építi munkáját. Amint az akti­visták mondják, a fogyasz­tók érdekeinek védelmében nincs is szükség főállásban dolgozó ügyintéző apparátus­ra. Az országos tanács mun­káját nyolc szakmai bizott­ság segíti, ezen kívül két­száz tanács dolgozik az or­szág városaiban, nagyobb községeiben. összességében hatezer társadalmi aktivis­tájuk van; lelkes, szakmá­jukhoz értő emberek, akik szinte az egész országot át­fogják. Szükség is van buzgólko- dásukra, hiszen a szolgálta­tások zavarai és a növekvő árak miatt a fogyasztói ér­dekvédelem még inkább fel­értékelődik a jövőben. Két évtizede például mennyisé­gi gondok voltak az ellátás­ban és a szolgáltatások ki­építettségében. Azóta a hely­zet alapvetően megváltozott, mennyiségi hiányok szű- kebb körben tapasztalhatók, ugyanakkor a minőségre sok a panasz. A FŐT szakem­bereinek ehhez a helyzet­hez kell alkalmazkodniuk, ebből kiindulva kell munka- módszereiket megválaszta­niuk. Ebből mintegy követ­kezik, hogy nem csupán a kereskedelemben kell vizs­gálódniuk, hiszen a termé­kek minősége már a gyár­tásnál eldől. Az aprófalvak érdekében A FŐT érdekvédő mun­kájának sajátos területe a falu. A kistelepüléseken kü­lönösen hiányosak a szol­gáltatások, a vásárlók több­ségében egy-egy üzlethez, vendéglátó egységhez kötőd­hetnek. Versenytársak nél­kül gazdálkodnak a fogyasz­tási szövetkezetek a falvak­ban, ezért felkészültségüktől függ a lakosság ellátása. Az ellentmondásokat még sza­porítja, hogy a falusi em­berek az ellátás javításában érdekeltek, a szövetkezetek viszont a nyereségben, s ez a kiskereskedelmi árré­sek miatt szemben áll egy­mással. Ezért is mondják a FŐT szakemberei, hogy a falusi ellátás javításához ál­lami garancia kell, fejlesz­tése nem épülhet a szövet­kezetek anyagi lehetőségei­re. Manapság — túlságosan is leegyszerűsítve — sokan a fogyasztási szövetkezetektől várják a falusi ellátás ja­vítását. Ebben pedig szere­pük lehet a mezőgazdasági és az ipari szövetkezeteknek is, hiszen tagjaik, dolgozóik tekintélyes hányada a fal­vakban él. Mindhárom szö­vetkezeti ágazat erkölcsi kö­telességének érezheti a vidé­ki szolgáltatások bővítését. Tehetnek is érte, a termelő­szövetkezeti gépműhelyek például vállalhatnak egyes lakossági szolgáltatásokat, az ipari szövetkezetek megszer­vezhetik az úgynevezett ho- zom-viszem szolgálatot, vagy­is a falvakban is összeszed­hetik a javításra váró ház­tartási gépeket. Mindezt úgy kell megtennie minden ér­dekeltnek — szövetkezeti ágazatoknak és állami vál­lalatoknak —, hogy a falu­si lakosság ne azt értékel­je: szívességet tesznek ne­kik. V. F. J. KÉRDŐJELEK NÉLKÜL Mi lesz a gyöngyösoroszi ércbányával? Annyi mindent beszélnek, hogy aki odafigyel, a vé­gén nem tudja maga sem, hogy fiű-e vagy lány. Azt senki sem vitatja, kérdőjelezi meg, hogy a gyöngyös­oroszi ércbányát bezárják. Rákerül a nagy lakat a be­járat ajtajára. A bányászok jelvénye, a keresztbe ra­kott két kalapács, hogyan is lehetne másként, ott marad a helyén. Annyi év után, annyi vihar után... Legalább ez emlékeztessen mindenkit a szép időkre. ... és a jövő? Erre a kérdésre kerestem volna választ Lovász And­rástól, az üzemvezetőtől. — Kórházban van. Tavaly infarktust kapott, és most el­lenőrzésre ment — tudtam meg Sulyok Páltól, akihez irányítottak. — A maga beosztása? — Ez sem olyan egyszerű, mert én ugyan a gépé­szet ...., de maradjunk any- nyiban, hogy megbízott kör­zeti üzemvezető vagyok. Ha most valaki azt várja, hogy nagyon gyorsan ki­mondom az üzem nevét, az csalódni fog. Ahhoz ugyanis idő kell. Mert egészen pon­tosan így hangzik: Országos Érc- és Ásványbányák Recs­ki Rézércművei Körzeti Üzemvezetősége, Gyöngyös­oroszi. El tudom képzelni, mit kínlódnak majd össze a külföldi partnerek, ha ki sze­retnék mondani... — De röviden csak úgy emlegetjük, hogy HAF. Csu­pa nagy betűvel írva. — Ez sem akármi. Ha va­laki megfejti... ! — Használt akkumulátoro­kat feldolgozó üzem. Ebből jött össze a HAF. Már el is jutottunk a lé­nyeghez. Ebből a furcsa be­tűszóból a jövőt is kikövet­keztethetjük. Igen ám, jut eszembe, de még nem is olyan régen a környezetvé­dőknek volt erős kifogásol­nivalójuk a tervvel szem­ben. — Ma már nincs — tu­dom meg a megbízott üzem­vezetőtől. — Ha azt mon­dom, hogy a közútról na- gy.obb szennyezés éri a vá­rost, mint amennyit a jöven­dő üzemtől kap majd, nem túloztam. De még hozzáte­szem, hogy olyan automata mérőrendszer ellenőrzi majd az üzem által kibocsátott ve­szélyes szennyeződés mérté­két. amely azonnal leállít minden berendezést, ha a megengedett szintet túlhalad­ja az arány. Nincs tehát lehetőség az emberi tévedésre. De az il­letékes intézmények még en­nek ellenére vagy még in­kább: ezzel együtt is. végez­nek ellenőrző méréseket majd. — Honnan vesszük meg az üzem berendezéseit? — Az osztrák Voest Alpin és az NSZK-beli KHD cé­gek fogtak össze. Ez önma­gában véve is újdonság. Mert mi azt mondtuk, az egyikük ezt tudja jobban, a másikuk pedig azt. Hogy vé­gül ebbe a „házasságba” be­lementek, annak egyik oka az, hogy ezt az oroszi üze­met ők bemutatóüzemnek is tekintik. Nemcsak a szocia­lista országok részére, ha­nem más piacokra is szán­ják a berendezéseiket, ame­lyeknek egy részét mi állít­juk majd elő. De úgy, hogy azt a két nyugati gyártó át­vizsgálja, és utána a „saját­jának” tekinti, aszerint is kezeli. Ha ezt nézzük, még magyar exportlehetőség is benne van az újfajta meg­oldásban. Gondoljuk végig: az ötlet díjat érdemelne. De ne szaladjunk annyira előre. Mi van ma Gyöngyös- orosziban? Munka: ez a rö­vid és jellemző válasz. Az üzemi létszámuk 270. Eny- nyi lesz később is. Egy ré­szük Gyöngyöstarjánban pin­cét épített. Kiss András az egyik műszak, Bállá János a másik műszak felelőse volt. A teljes csapat 18 emberből állt. Köztük volt Gyurcsik Géza és Molnár Károly is. összesen 350 méter hosszú a „vágat”. Mintegy harminc­milliós értékű az egész. — Az ott lakók arra pa­naszkodtak, hogy a robban­tások miatt a házak repe­deznek. Mi a véleményük er­ről? — A tervet annak idején be kellett mutatni az orszá­gos ellenőrző intézeteknek is. Mindegyiknek az volt a vé­leménye, hogy a robbantások ereje még túlbiztosított is, mindenféle következmény el­len. Olyan rezgések nem ke­letkezhetnek, amelyek a ta­laj mozgásában mutatkozná­nak meg. Teljesen kizárt, hogy a mi munkánk követ­keztében lehetnének károk az épületekben. Nagyon egyértelmű, ka­tegorikus megállapítás. Igaz­ságát bizonyítja, hogy orszá­gos szervek ellenőrizték a bányászok terveit és azok megvalósítását is. A műsze­rek pedig nem csalnak és nem is tévedhetnek. Voltak még orosziak Űr- kúton is. Néhányan Mongó­liába szegődtek el végleges­re, igaz, meghatározott idő­re. De az itteni üzemből le­számoltak. Egy csapat ma is bejárt a bányába. A gépeket szerel­ték le és szállították ki. Gá­tat is építettek, hiszen a víz lassan feltölti a régi ürege­ket. A környék vízháztartá­sa ismét helyreáll, a hajda­ni mértékben. A régi gépe­ket felújítják és értékesítik. Tavaly mintegy tízmilliót kaptak így értük. Marad még egy nagyon fontos kérdés hátra. Megéri egyáltalán a mai. nehéz gazdasági helyzetünk­ben, hogy valamilyen úton megmentsük az ércbányát, a volt bányászoknak helyben adjunk munkalehetőséget? — Itt már működő infra­struktúra van. Ha ezt más­hol kellene kiépíteni, nagyon sokba kerülne. Igaz, a hasz­nált akkumulátorokat gépko­csival kell majd ideszállíta­ni. ahogyan a belőlük 'ki­nyert ólmot is ugyanúgy kell elszállítani. De ez a közutat nem terheli meg jobban, mint a korábbi szállítások Évente az új üzem mintegy 18 000 tonna ólmot ad, ami a tízszerese annak, amit az érctermelés révén tudtunk elérni. Eddig az NDK-ba szállítottuk a használt akku­mulátorokat, most itthon ma­rad mind. Ez is költségmeg­takarítást eredményez. A meglevő berendezéseink arra is lehetőséget nyújtanak, hogy az üzemből veszélyes hulladék ne mehessen ki. Ennyi érv? Elég meggyő­ző? De térjünk vissza ismét a mához. A terveket folyama­tosan szállítják majd az építkezésekhez az idén már­ciusban megkötött szerződés értelmében. A HAF-nak (már tudjuk, mi az) két év múlva működnie kell. A ré­gi zagytároló rekultivációját is megkezdték. A ráteríten­dő talajt onnan szállítják hozzá, ahová az új üzemet tervezik. Mert egy bányát „csak úgy” otthagyni nem lehet. Milliókba kerül, mire a lakatot végérvénye­sen rárakják az akna ajta­jára. Hogy lesz-e belőle még valaha megint bánya? Alig­ha ... ! Itt van helyette a HAF. Itt lesz .... de addig is. van mit csinálniuk a gyöngyös­oroszi üzem dolgozóinak. A mai 270 személynek. Vala­mennyien nyugodtan nézhet­nek a holnap elébe. G. Molnár Ferenc Hegnyílt a hatvani raktáráruház Birtokukba vehették a vásárlók a Heves Megyei ■Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat hatvani raktáráru­házát, amely a város és a hozzá közei lévő kistelepü­lések színvonalasabb műsza­ki ellátását 'biztosítja majd. A volt bútorraktár helyén kialakított üzlet vas-edény és villamossági részlegét a 60-as számú rádióvillamos­sági és az 58-as számú vas- edénybolttal összevontan üzemeltetik. Ezzel a meg­oldással bővül az üzletek ■kapacitása, s egyúttal mód nyílik a profilbővítésre, va­lamint a minta utáni érté­kesítés alkalmazására is. Az árukészletet mintegy 14 mil­lió forinttal növelik. így a két bolt készletével együt­tesen a vas-műszaki termé­kek értéke megközelíti a 30 millió forintot. A tervek szerint az idei év hátralévő részében 33 millió forint­nyi forgalom lebonyolításá­ra számítanak. A nyitva tartási idő a vásárlók igényeihez igazod­va hétköznapokon 8-tól 16 óra. A csaknem 4 millió fo­rint beruházással kialakí­tott üzletkomplexum — amelynek fő beszerzési for­rásai a Vasért és a Vídia Nagykereskedelmi Vállalat — jövedelemérdekeltségi rendszerben működik. Hulladékgyűjtési akció után Heves megye a második Hasznos hulladékgyűjté­si akciót szervezett az el­múlt évben a Hazafias .CJépfronj, melyhez kapcso­lódott megyénk valameny- nyi települése. A tapaszta­latokat a HNF megyei el­nöksége a napokban érté­keli. Előzetes információink szerint mintegy 2 millió 350 ezer forint értékű vasat, színesfémet, textilt és pa­pírt adtak át megyénkben az akció idején: április 15- és június 15. között. Ez jó­val több, mint az 1985-ös 767 ezer forint. A kapott összegeket helyben használ­hatták fel többek között az úttörőcsapatok, a művelő­dési házak és az öregek napközi otthonai. A leginkább a gyöngyö­siek tettek ki magukért, akik vasból közel 700 ezer, összesen pedig 1 millió 310 ezer forintnyit szállítottak be a MÉH-telepekre. A HNF Országos Tanácsa és az Országos Anyag- és Árhivatal értékelése alapján az akcióban megyénk má­sodik helyezést ért el, s en­nek elismeréseképpen 800 ezer forint jutalomban ré­szesült. Az összeget a ter­vek szerint a települések egy részének és a megye úttörőmozgalmának adják át. s ebből fedezik a nép­frontbizottságok technikai feltételeinek javítását is. Presszópótkávé Jánossomorján új kávéfajta gyártását kezdték meg a Győri Keksz- és Ostyagyár gyáregységében. A cikóriából előállított koffeinmentes pótkávé — amely a Katáng nevet kapta — nem káros az egészségre. A gyárnak ez az első olyan pót­kávéja, amely presszógéppel is kifőzhető (MTI-fotó: Matusz Károly felvétele — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents