Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-23 / 197. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1987. augusztus 23., vasárnap Alkotmányát ünnepelte az ország A bükkszéki ünnepség szónoka Zsidei Istvánná országgyűlési képviselő volt (Folytatás az 1. oldalról) valósításához hatékonyabb kormányzati munkára van szükség. Kormányzati tevékenységet úgy is módosítani kell, hogy szocialista demokráciánk intézményrendszerének bővítésével, ezen belül a helyi önállóság növekedésével, a vállalati önállóság megvalósulásával, pénzügyi intézményrendszerünk bővülésével egy sor döntést nem kell kormányszinten kimondani, hanem azokat meghozzák majd a tanácsok, illetőleg ezek a kérdések eldőlnek a gazdálkodás folyamatában. A kormány felelőssége növekszik a gazdaságfejlesztés fő irányainak megjelölésében, a külgazdasági mozgástér bővítésében. a népgazdaságban lezajló folyamatok gyors megítélésében, a gazdálkodásban részt vevők tájékoztatásában. A stabilizáció, majd a kibontakozás garanciáit csak magunkban, a magunk megújulási készségében kereshetjük. Nincs más olyan belső és külső gazdasági feltétel, amelytől csodát várhatunk — hangsúlyozta végezetül Maróthy László. Opusztaszeren a nemzeti Történeti Emlékparkban Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szólt az ünneplőkhöz. Többek között elmondta, hogy a párt programja józanul mérlegeli a körülményeket, szembenéz nehézségeinkkel, megjelöli a kibontakozás fő irányát, a termelési szerkezetváltást, ugyanakkor számba veszi és vállalja az elkerülhetetlen politikai, társadalmi, gazdasági feszültségeket, konfliktusokat. felkészül azok enyhítésére. kezelésére és gondoskodik a végrehajtás eszközeiről. biztosítékairól is. — Kibontakozási programunk józanul, illúziók nélkül számol az ország világ- gazdasági és világpolitikai környezetével is — mondotta Szűrös Mátyás. — Az előbbi nehéznek, sőt tovább szigorodónak, az utóbbi inkább kedvezőnek mondható. Biztató számunkra, hogy a szocializmus más országokban is elkezdődött megújulásának alapvető logikája a miénkhez hasonló, s ez is igazolja eddigi reformtörekvéseink helyességét. A Szovjetunióban napjainkban kibontakozó átalakítási folyamat. a Kínában több éve folytatott reformpolitika és más szocialista országok hasonló törekvései felértékelték eddigi tapasztalatainkat és nem lebecsülendő erkölcsi tőkét jelentenek számunkra. Vannak, akik a szocializmus ügye szempontjából történelminek nevezték útkeresésünket. Mindez 'kedvező nemzetközi; politikai hátteret jelent gazdasági-társadalmi reformjaink kiteljesítéséhez. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára Bábolnán mondott beszédében a nemzeti összefogás, a társadalmi közmegegyezés, szövetségi politikánk ünnepének is nevezte augusztus 20-át. Szent István örökségének jelentőségét méltatva Pozsgay Imre emlékeztetett arra, hogy bár a történelmi mérleg egyik serpenyőjét nemzeti elnyomás, vereség, megszégyenülés és olykor szégyenteljes cselekedet súlyosbítja, ne feledjük: a másik serpenyőben ott van a folyamatosság, ott vannak az évezred, a magyar államiság, a nemzeti felemelkedés tetteiRépcelakon Medgyessy Péter pénzügyminiszter beszélt. Hangsúlyozta, hogy az adóreform a gazdasági reform folytatásának csupán egyik, igaz, elengedhetetlen, ma döntő láncszeme. — Igen széles körű vita bontakozott ki eddig is az ár- és adóreformról — mondotta többek között Medgyessy Péter. — Egyesek régi kedvezményeiket kívánták az új rendszerbe is átmenteni, esetleg új kedvezményekhez hozzájutni. Mások — elfogadva a reform törekvéseit — elismerve a gazdasági problémákat — széles körű szociális garanciák bevezetését tartották indokoltnak. A kormányzat az utóbbi törekvéseknek anyagi lehetőségei számbavétele mellett helyt adott. Heves megyei ünnepségek Megyénk számos településén rendeztek nagygyűléseket. megemlékezéseket, munkás-paraszt találkozókat alkotmányunk ünnepe alkalmából. Több település pedig új létesítménnyel gazdagodott. Hevesen az új, 16 tantermes középfokú oktatási intézmény udvarán tartották az alkotmány napi ünnepséget. A jelenlevőket — közöttük Kiss Sándort, a megyei párt- bizottság titkárát, Czipper Gyula ipari miniszterhelyettest, Schmidt Rezsőt, a megyei tanács elnökét, Platty Istvánt, a Művelődési Minisztérium osztályvezetőjét, Sós Tamást, a megyei KISZ-bi- zottság első titkárát, Barcsik János országgyűlési képviselőt, valamint a város megjelent vezetőit — Kontra Gyula tanácselnök köszöntötte. majd Kiss Sándor mondott beszédet, méltatva e jeles nap jelentőségét. — Szocializmust építő népünk tiszteli István királyt, akinek alakjáról történészeink egyre inkább lehántják a legendák rétegeit, s így mind jobban megismerhetjük — ezer év távlatából is — azt a cselekvő, erős akaratú, a társadalmi szükség- szerűséget jól felismerő vezetőt, aki megteremtette az államiságot — mondotta Kiss Sándor. István király személyének, történelmi érdemének felelevenítését követően, így folytatta a szónok: — István király országlá- sa óta népünk sok viszontagságon ment keresztül, míg igazán saját sorsának alakítójává vált. Ennek lehetőségét a felszabadulás hozta meg, s a jogi garanciáit az 1949. augusztus 20-i alkotmá- nyozó Országgyűlés fogalmazta meg. A 38 évvel ezelőtt rögzített alkotmány — e hazában először — a dolgozó milliók nevében és érdekében szabályozta a társadalom és az állam működését, biztosított minden magyar állompolgár számára egyenlő jogot a munkához, a tanuláshoz, az emberhez méltó életkörülmények kialakításához. Ezt követően — többek között — szólt arról, hogy nemzetünk az elmúlt évszázadok során mindig gondoktól, ellentmondásoktól terhes, hétköznapi feszültségekkel tarkított útján járta a fejlődés iskoláját, s így van ez a néphatalom időszakában is, bár gondjaink jellege más. — Az ország napjainkban nehéz gondokkal küzd — mondotta Kiss Sándor. — A korábbi évtizedeket jellemző gazdasági fejlődés üteme lelassult, az eddigiektől minőségileg eltérő feladatokat kell megoldani. Meg kell újítani termelésünket, új pályára állítani egész gazdaságunkat. társadalmi, politikai. ideológiai viszonyainkat. A mű, amelynek megalkotására népünk, a munkásosztállyal. a kommunistákkal az élen vállalkozott, még csak az alapozáson jutott túl. Továbbépítése nagy erőpróbára késztet mindany- nyiunkat. A program, amely alapján haladni kell, elkészült. Pártunk Központi Bizottsága ez év július 2-i ülésén kritikus, elemző munka után fogalmazta meg a gazdasági-társadalmi kibontakozás fő irányát. Ennek megértése, cselekvő megvalósítása létérdekünk. Alapvető a gazdasági reform következetes végigvitele ezzel párhuzamosan, ezt segítendő, megújulás az élet minden területén. Ezután hangsúlyozta, hogy a változás igénye megfogalmazódik az iskolák, a kulturális intézmények felé is. Korszerűsíteni kell oktatásunk, nevelésünk tartalmát, intézményi hátterét, elsőbbséget adva a gazdaságot közvetlenebbül és hatékonyabban szolgáló képzési formáknak. — Az új oktatási törvény ebből az igényből fakadt, s az oktatásfejlesztés Heves megyei programja is ennek szellemében valósul meg — hangsúlyozta a szónok. — Példaként említem, hogy az elmúlt két évben lényegesen javítottuk az általános iskolai hálózatot — szám szerint 51 osztályteremmel és két tornateremmel —, nagy gondot fordítunk az egyre jelentősebb létszámot fogadó középfok fejlesztésére is, amelyet két év alatt 40 osztályteremmel, három tornateremmel és 24 munkahellyel bővítettünk. Büszkék vagyunk arra, hogy az egyre nehezebb beruházási feltételek mellett, 1985-ben új ipari szakmunkásképzőt adtunk át Gyöngyösön, 1986- ban pedig szép, s a képzést jobb feltételekkel biztosító erdészeti szakközép- és szakmunkásképző iskolát avattunk Mátrafüreden, s a sor az idei évben is folytatódik. A megye gazdasági, települési viszonyainak és demográfiai helyzetének figyelembevételével, két új középfokú oktatási intézményben kezdhetik meg tanulmányaikat a diákok. Ezek az objektumok a tartalmi korszerűsítést is szolgálják. Kiszélesedik a számítástechnikai képzés, bővül a szakközépiskolai hálózat, elindult és tovább fejlődik a technikusképzés, és adott a lehetőség a két tannyelvű oktatás bevezetésére. Ezt követően Kiss Sándor átadta Lövei Gyula igazgatónak a csaknem százmillió forintos költséggel épített középfokú oktatási intézményt, amelyben gimnáziumi oktatással, szakközépiskolai képzéssel, és szakmunkások felkészítésével, felnőttek képzésével és átképzésével foglalkoznak majd a pedagógusok. A beszédet követően Oláh Lászióné, a hevesi tsz dolgozója, átnyújtotta Kiss Sándornak o friss őrletű lisztből sütött új kenyeret. Ezután az épületben folytatódott az ünnepség, amikor is jutalmakat adtak át az építőknek, a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat jól dolgozó szocialista brigádjainak és szakembereinek. Ugyanitt vehette át Nagy János címzetes igazgató, a 25 éves hevesi gimnázium volt direktora, az új intézmény igazgatóhelyettese „A Megye Művelődésügyéért” kitüntető jelvényt, míg a negyedszázados jubileumot ünneplő gimnázium tantestülete „A Megye Művelődéséért” elismerő oklevélben részesült. Új létesítményeket avattak Bükkszéken az ünnep alkalmából faluházat avattak. A közművelődési létesítményt egy régi parasztházból alakították ki, 2 millióhatszázezer forintos költséggel és 900 ezer forintnyi társadalmi munkával. Az épület előtt rendezett, alkotmány napi nagygyűlés résztvevőit Tulák Istvánné tanácselnök köszöntötte. Az eseményen megjelent Németh László, az égri városi pártbizottság első titkára, Kántor Imre, a megyei tanács pénzügyi osztályvezetője és dr. Koncz József, a megyei művelődési osztály helyettes vezetője is. Ünnepi beszédet Zsidei Istvánné országgyűlési képviselő mondott, többek között kiemelve: a nemzet nagysága nem a lakosság lélekszámúnak, nem is a négyzetkilométereknek a függvénye. A jó törvény, a jó kenyér tesz irigylésre méltóvá bármely országot. Szólt arról is, hogy a község lakosságának és vezetőinek köszönhetően, e nyáron három létesítménnyel is gyarapodott a település. Nemrégiben nyílt meg a kertmozi, amely 2,1 millió forintos költséggel épült, az 1,3 millió forintos költséggel épített öregek napközi otthonát pedig szeptembertől vehetik birtokukba az idős emberek. A szónoklat után Zsidei Istvánné átadta a faluházat, amelyben egy 80 személyt befogadó videoszoba, egy 15 ember kényelmes elhelyezésére alkalmas idegenforgalmi klubhelyiség, egy négyezer kötetes könyvtár és olvasószoba kapott helyet. Ez az épület megoldja a falu köz- művelődési gondjait, hiszen a településen eddig nem volt sem művelődési ház, sem klubkönyvtár. Az ünnepség keretében Bata József termelőszövetkezeti ágazatvezető átnyújtotta Pozsik Lászlónak, a Mátra- vidéki Fémművek dolgozójának az új búzából sütött kenyeret. Tulák Istvánné pedig Kiváló Társadalmi Munkáért emléklapot adott át Pozsik Lászlónak és Huszár András kőműves kisiparosnak, akik rendkívül sokat tettek a falu gyarapodásáért. A Füzesabonyi Városi Jogú Nagyközségi Közös Tanács és a Hazafias Népfront nagyközségi bizottsága az alkotmány ünnepe alkalmából ünnepi tanácsülést rendezett a 2-es számú általános iskolában. Az elnökségben helyet foglaló Antal Lajost, a városi jogú nagyközségi párt- bizottság első titkárát, Nagy Endréné országgyűlési képviselőt, a meghívott vendégeket, valamint a tanács tagjait és a népfrontaktivistákat dr. Bocsi József tanácselnök köszöntötte. Az elnöki megnyitó után Nagy Endréné mondott ünnepi beszédet. Az ünnep jelentőségét értékelő történelmi visszapillantás után bővebben foglalkozott a várossá nyilvánítás felé haladó Füzesabony dinamikus fejlődésével. — Mai, ünnepi tanácsülésünk helye sem véletlenül a 2-es számú általános iskola — mondotta a szónok. — Ugyanis hatmillió forintos költséggel, további négytantermes bővítést végeztek el itt, s mostantól 16 tantermes iskolaként lesz számon tartva. A jelentős társadalmi ösz- szefogással épült sportöltöző ugyancsak birtokba vehető. Mint a legtöbb helyen, itt is átadták az új lisztből sütött kenyeret. Bocsi Sándor- né, az állami gazdaság dolgozója nyújtotta át Varga Józsefnek, az Áfor helyi ki- rendeltsége vezetőjének. Kitüntetésekre is sor került. A településfejlesztési célok megvalósítása érdekében végzett, kiváló társadalmi -munkája elismeréséül. Társadalmi Munkáért kitüntető jelvényt kapott Atkári Lajosné, Besenyéi József, Darankó Károly és Veres István. Oklevél elismerésben részesült a 2-es számú óvoda kollektívája és a MÁV-állomás Petőfi szocialista brigádja. A megemlékezés a már említett négy új tanterem átadásával ért véget. Több településünk is gazdagodott még új létesítménnyel. Egercsehiben tájházat, Hevesaranyoson ABC- kisáruházat, Síkfőkúton turistaházat, Istenmezején négytantermes iskolát, Átány- ban három új tantermet, Egerben, a Csebokszári városrészben pedig 16 tantermes gimnáziumot és szakközépiskolát adtak át. Munkás-paraszt találkozók, kulturális rendezvények Több helyen tartották meg az ilyenkor szokásos munkás-paraszt találkozókat. Megyeszékhelyünkön a katonák részvételével bővítették ezt a programot. Ez alkalommal a Finomszerelvény- gyár volt a házigazdája ennek a tízéves évfordulót megért rendezvénynek. Az eseményen megjelent Palcsó Pál, az egri városi pártbizottság titkára, Czibik Márton. a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsának titkára, Nagy Imre, a megyei KISZ- bizottság titkára és Békési József, a városi tanács általános elnökhelyettese is. A nyolc ipari nagyvállalattól, továbbá az Egri Csillagok Termelőszövetkezettől, valamint a Magyar Néphadsereg helyőrségi parancsnokságától és a fegyveres testületektől érkezett vendégeket Pintér László, a Finom- szerelvénygyár pártbizottságának titkára köszöntötte, majd üzemlátogatás következett. Zsilinszki László gyáregységvezető és munkatársai, az évente 440 ezer darab külföldi és belföldi értékesítésre kerülő kompresz- szort gyártó forgácsoló- és szerelőterületek egy-egy munkafázisához vezették az érdeklődőket. Maczák József, a pneumatikái gyáregység vezetője és a műszaki osztály több munkatársa azt az automatizált termelést mutatta be. amely 400-féle alkatrészből szerelt pneumatikus termékekből, 550 munkatársuk, évente 500 millió forintos termelési értéket állít elő. Ezután, pattogó ütemű indulók kíséretében, a zászlódíszbe öltözött művelődési házban foglaltak helyet a vendégek, ahol Szabó István vezérigazgató-helyettes tartott ünnepi megemlékezést. Majd Gyenes József és Kormos Lászlóné, az Egri Csillagok Mgtsz képviseletében adott át új kenyeret Bóta Lászlónak, a Finomszerel- vénygyár művezetőjének. • Hasonló esemény színhelye volt Mátraderecske, Do- moszló, Gyöngyösoroszi. Ka- rácsond, Bélapátfalva és Mátraballá is. Gyöngyöspatán zsúfolásig megtelt a művelődési ház nagyterme, ahol a vendégeket Tir Dezső, Gyöngyös város tanácselnöke köszöntötte. Az alkotmány napi ünnepségen és az ezt követő népzenei találkozón, megjelent többek között Kónya Lajos, a gyöngyösi városi pártbizottság első titkára és Mészáros Albert, a Hazafias Népfront megyei titkára is. Ünnepi beszédet Sebők József, országgyűlési képviselő mondott. Első tisztelgő gondolata István királyról, az államalapítóról szólt, majd alkotmányunk fontosságát elemezte. A jelenlegi gondokról szólva többek között kiemelte: a nehézségek abból is adódnak, hogy 1979 és 1984 között nem történt meg a szükséges szerkezetváltás. Gond van az állampolgári és a munkafegyelemmel is. Felhívta a figyelmet viszont arra. hogy sokan eltúlozzák a jelenlegi helyzetet. Nincs szükség pánikkeltésre. A nehéz helyzetből van kiút, ehhez társadalmi összefogásra, s a kormányprogram teljesítésére lesz szükség. Az intézmény előcsarnokában kiállítást rendeztek, amely jól reprezentálja a gyöngyösi és a környékbeli szőlészetet és borászatot. Ez a kiállítás, csakúgy, mint a nagygyűlést követő népzenei találkozó, a szőlő és bor éve rendezvénysorozatának egyik láncszeme is volt, hiszen, mint közismert: Gyöngyös is megpályázta a Szőlő és Bor Városa címet. A népzenei találkozón fellépett a helyi Mátrai Egyesült Tsz, továbbá a szurdokpüspöki, a jász- fényszarui, a markazi és a nagyfügedi pávakör, valamint a jászfény szarui fúvós- zenekar is. jó szórakozást biztosítva a szép számú érdeklődőnek. Gazdag volt a kulturális kínálat a megye településein is. Az egri Dobó téren például, délelőtt, míg a Szép- asszony-völgyben délután szórakoztatta folklórműsor a megjelenteket, amelyben fellépett többek között az Egri Néptáncegyüttes is. Ugyancsak a megyeszékhelyen nyílt meg az északmagyarországi fotóművészeti szemle, amelyet 25-ig tekinthetnek meg az érdeklődők a Fellner Jakab utcában. Tudósítás: HOMA JÁNOS SIMON IMRE SZIGETVÁRY JÓZSEF Fotó: PESTI ERZSÉBET SZABÓ SÁNDOR SZÁNTÓ GYÖRGY Bükkszék új faluháza Samu Alfonz nem hiába Kiváló Kisiparos: a herédi pékmester és családja munkával töltötte augusztus 20-át is. Á falu lakóinak több mázsa újlisztböl készült illatos, kerek kenyeret sütött alkotmányunk, s az új kenyerünk ünnepének reggelére
