Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-19 / 195. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1987, augusztus 19., szerda Berecz Frigyes, a Minisztertanács elnökhelyettese Egerben A varospolitikai feladatokat Németh László és Békési József ismertette a tanácsházán (Folytatás az 1. oldalról) Nagy Endréné egy olyan témával foglalkozott, amely meghatározója a külkereskedelmünknek. Arról szólt, hogy mindenekelőtt ötödik sebességre kell kapcsolnunk, hogy megtarthassuk a helyünket a világpiacon. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy — világszínvonalon termeljünk. A program majd annyit ér, ameny- nyit a vállalatok, gazdasági egységek, kereskedők, valamennyien megvalósítunk belőle. Szót kért Kovács András is, aki — most nem mint csoportelnök —. hanem tapasztalt műszaki szakember azt hiányolta, hogy nincsenek elegendő információink a világpiacról. Időnként — hangsúlyozta — olyasmivel akarunk „kirukkolni”, ami már vagy elavult, vagy már sehol sem kell. Az információáramlás lényegét kívánta megfogalmazni a program minél jobb ás eredményesebb megvalósítása érdekében. Felhívta még a figyelmet egy dologra: a bérezésnél rendkívül fontos a differenciálás, a munkában pedig a megbecsülés. — Kevés a műszaki kutatásra szánt összeg... — hívta fel a figyelmet Sebök József, mintegy jelezve, hogy ideje lenne elkezdeni a felsőoktatás reformját. Áttérve egy másik témára, javasolta: a kollektív felelősség helyett bontsák le „egyénire” az intézkedési tervet, így nem lehet kitérni a szükséges ellenőrzés alól. Barta Alajos nemcsak mint képviselő, hanem mint a megyei pártbizottság első titkára is szólt. Elmondta, hogy a párt-végrehajtóbizottság is megtárgyalta a tervezetet. Hozzászólásában szintén kiállt a személyes felelősség fontossága mellett, majd arról beszélt, hogy az őszi ülésszakon őszintén, nyíltan kell a parlament elé tárni az ország, a gazdaság helyzetét. Fontosnak tartja a párt és a kormány — helyi szinten a pártbizottságok és a tanácsi, tömegszervezeti mozgalmak — együttműködését. A kapcsolattartásban komoly tartalék rejlik. A képviselők megbeszélésén részt vett és a megye gazdasági helyzetéről — egyebek között a munkaerő-gazdálkodásról — adott elemzést a megyei tanács elnöke, Schmidt Rezső. Ezt követően Berecz Frigyes válaszolt a képviselők kérdéseire. A tanácskozás a következő ülésszak munkájának ismertetésével fejeződött be. Ismerkedés a megyeszékhellyel A Minisztertanács elnök- helyettesét vendéglátói ezután az egri városházára invitálták. A Dobó téren, a városi tanács épületében a Barta Alajos és Schmidt Rezső kíséretében érkezett Berecz Frigyest Németh László, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkára és Békési József, a városi tanács általános elnökhelyettese köszöntötte. — Heves megyének ez az északi területe a közigazgatás átszervezése óta Eger irányításával él és dolgozik — mondotta elöljáróban Németh László. Szólt arról is, hogy az összesen 48 településen 132 ezren laknak. Évente ennek a résznek a vállalatai és szövetkezetei 18 milliárd forintos termelési értéket állítanak elő. Mindez köszönhető különösen a felszabadulás utáni iparfejlesztésnek. — A fejlődés olyan szerencsés ívet írt le — folytatta a bemutatást a városi pártbizottság első titkára —, hogy a hatvanas évektől eleve a korszerű ipari üzemek kerültek a megyeszékhely peremkerületeibe. Ily módon megmaradhatott a történelmi belváros. Megváltozott a város politikai arculata is, elsősorban azzal, hogy ma már 29 ezren tartoznak a munkásosztályhoz. A legjellemzőbb iparág a gépipar, amelynek a piaci pozíciói is igen jóknak mondhatók. Elég csak egyetlen adat: a 18-ból 12 milliárd forintos értéket ezekben a vállalatokban termelnek. Jelentős a könnyűiparon belül a dohány- és az élelmiszeripar, s természetesen a borászkodás. Békési József érdekes történeti visszapillantást adott s mint elmondta, a középkorban virágzó város volt Eger, a hatodik legjobb hazánkban, akkoriban csak úgy emlegették, mint a magyar Athént. Nos, történelmi jellegét ma is megőrizte. Ez pedig mindenekelőtt köszönhető az 1966-ban megkezdett belvárosi tömb- rekonstrukciónak. De emellett — miként azt a városi tanács általános elnök- helyettese megemlítette — nagy változást hozott a megyeszékhely életében a hetvenes évtizedben a Cse- bokszári-lakótelep megépítése, ahol napjainkban már csaknem húszezer ember él. Beszélt a pincék felújításáról is: mintegy 130 kilométer a hosszúságuk, ebből 40 kilométert tettek rendbe teljesen, s 17-et hasznosítottak is. Az anyagi eszközök fokozatos csökkenése miatt azonban a város alatt húzódó pincékkel kapcsolatos munkákat nem tudják az eredeti elképzelés szerint 1990-re befejezni. Erre várhatóan kétezerig kell majd várni. Külön büszkeséggel mondta el a vendégnek Békési József, hogy nagy gondot fordítottak az intézményhálózat bővítésére az V. és VI. ötéves tervben, nyolcvan új tanteremmel látták el az általános iskolákat, a mostani és az elkövetkező esztendőkben pedig a középfokú oktatási létesítményeket fejlesztik. Szóba került a beszélgetés során az is, hogy bizony az ivóvízellátásban feszültségek adódnak, hiszen már jó ideje tartós a korlátozás, naponta mintegy tízezer köbméter a hiány a városban. Jelenleg az Országos Vízügyi Hivatallal folytatnak a megyeszékhely vezetői tárgyalásokat a mai helyzet megváltoztatása érdekében. A rövid összegzéseket követően Berecz Frigyes vendéglátói kíséretében városnéző sétára indult. Megtekintette a Dobó tér és környékének nevezetességeit, továbbá a Forsi-ház belső udvarát, amely szépségét ugyancsak a tömbrekonst- rukciónak köszönheti. Végigment az Alkotmány, a Zalár utcán, bepillantott az augusztus 20-án kétéves jubileumát tartó Piaccsarnokba is. A Széchenyi utcán át a városnézés a Bormúzeumban ért véget, ahol Váradi János, az Eger— Mátravidéki Borgazdasági Kombinát vezérigazgatója kalauzolta a Minisztertanács elnökhelyettesét. Egész napos programja végén Berecz Frigyes az esti órákban utazott vissza a fővárosba. Tudósítás: Kaposi Levente Szalay Zoltán Szilvás István Fotó: Köhidi Imre Schmidt Rezső megyei tanácselnök két fárasztó eszmecsere szünetében mutatta be a barokk város rekonstrukciójában elért eredményeket Berecz Frigyesnek Gorbacsov levele Thatcherhez Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára levelet küldött Margaret Thatcher brit miniszterelnöknek, amelyben a Szovjetunió álláspontját ismerteti a per- zsa-öbölbeli fejleményekkel kapcsolatosan. A szovjet vezető üzenetét hétfőn adta át a brit külügyminisztériumban Leonyid Zamjatyin, a Szovjetunió londoni nagykövete David Mellor, brit külügyi államminiszternek. A levél részleteit nem hozták nyilvánosságra — jelentették a kedd reggeli brit lapok. A hétfői találkozón a két diplomata megvitatta a legutóbbi perzsa-öbölbeli fejleményeket. Brit részről közölték, hogy a felek a helyzet értékelésekor egyetértettek abban, hogy a feszültség csökkentése érdekében érvényesíteni kell az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát a tűzszünetről. Zam-' jatyin tájékoztatta a brit külügyi államminisztert Ju- lij Voroncov augusztus eleji teheráni látogatásának eredményeiről. Aggodalmának adott hangot az öbölbeli amerikai katonai jelenlét erősödése miatt, sürgette a hadihajók visszavonását, az aknakutató hajók kivételével. A 45 perces véleménycsere — a brit külügyminisztérium közlése szerint — része volt a Nagy-Britannia és a Szovjetunió közötti folyamatos párbeszédnek — a Perzsa-öbölről —, amely a jövőben is folytatódik. MX-hibák Súlyos hibákat fedeztek fel az MX jelű amerikai interkontinentális ballisztikus rakéták kulcsfontosságú irányzórendszerében — közli kongresszusi forrásokra hivatkozva a Los Angeles Times, az egyik legnagyobb példányszámú országos amerikai lap. Az MX-ek „lelkének” számító, tehetetlenségi mérőblokknak nevezett irányító- rendszer eddigi 48 példánya közül szakemberek szerint 28 hibás — nem működik. A rendszereket a Northrop Corp. hadiipari cég szállította 1986 októberétől kezdve, amikor Wyoming szövetségi állam területén megkezdődött az MX rakéták indító- silókban való elhelyezése. Az amerikai képviselőház energetikai és kereskedelmi albizottsága a törvényhozás nyári szabadsága után kongresszusi különvizsgálatot szándékozik indítani az ügyben. —C Külpolitikai kommentárunk ) — Közép-amerikai pezsgés Felpezsdült az élet a közép-amerikai politikában az államfők guatemalavárosi csúcstalálkozója óta, s egyre-másra érkeznek a hírek az augusztus eleji megállapodás végrehajtásának eredményeiről, illetve a felmerülő nehézségekről. Persze senki nem gondolta, hogy göröngyöktől mentes lesz az út az elvi egyezségtől a gyakorlati megvalósításig. Három hónapja van a válságban érdekelt kormányoknak a belső viszályok rendezésére, és a jelek szerint frissiben hozzákezdtek az akadályok elhárításához. Pedig nem mindenki, s főleg nem egyformán mutat hajlandóságot a továbblépésre. A béke- szerződésben ugyanis az áll, hogy az aláírók beszüntetik az ellenségeskedést, közkegyelmet hirdetnék a politikai ellenzéknek, valamint szabad választásokat foganatosítanak, és ezzel együtt elősegítik a hatékony demokratizálódást. Mindezekről elviekben már régóta szó volt, ám a politikai légkör és az akarat csak most kedvezett az enyhülésnek a térségben. Most sok függ az aláírók eltökéltségétől. Az érdekeltek megtették az első intézkedéseket. Megkezdődött a párbeszéd Nicaraguában, s a többi országban is fokozatosan alakulnak meg az úgynevezett megbékélési bizottságok. Legújabban a térség egyik sokat vitatott rendszerében, a salvadori- ban jött létre egy effajta összehangoló csoport, amely a vezetés, az ellenzék és az egyház képviselőit foglalja magában. A helyzet természetesen sokkal bonyolultabb a papíron leírtaknál. Salvadorban például a hazafiak kezdetben vonakodtak a béketerv elfogadásától, mert — mint mondták — most éppen előnyösen alakulnak pozícióik a belviszályban. Tárgyalásokról viszont Duarte elnök szerint csak akkor lehet szó, ha az ellenállók'előtte leteszik a fegyvert. S mindjárt előállt a patthelyzet. Ezért látszik lényegesnek, hogy az egyház felajánlotta: közvetít a konfliktusban — legalábbis a párbeszéd megkezdéséig. A közép-amerikai államok tehát az egyezmény szellemében járnak el, még ha sokat kell is dolgozniuk ahhoz, hogy három hónap alatt behozzák néhány esztendő lemaradását. Van azonban egy másik fontos tényező, amely segítheti, avagy hátráltathatja a rendezés alakulását. Ez pedig az Egyesült Államok magatartása. A Fehér Ház nyilván elégedetlen azért, hogy a térség országai kihagyták a kártyapartiból, s maguk kívánják megoldani a vitás kérdéseket. Bush alel- nö’k mindjárt az aláírás után támadta a békeegyezményt, mondván, az túlságosan is sok kedvezményt biztosít Managuának. Aztán hazarendelték az Egyesült Államok közép-amerikai diplomáciai misszióinak a vezetőit, hogy ismertessék Reagan fenntartásait a rendezési tervvel kapcsolatban. Kilóg a lóláb a dologból, hiszen azért siettették a tájékoztatást, hogy a nagykövetek még az e heti közép-amerikai külügyminiszteri találkozó előtt közölhessék a washingtoni álláspontot a térség államainak vezetőivél, s ezzel a Fehér Háznak kedvező módon befolyásolhassák a további rendezést. Ritecz Miklós Ukrán tiltakozás India — küzdelem a természeti csapások ellen Az indiai kormány rendkívüli erőfeszítéseket tesz az országot sújtó természeti csapások következményeinek enyhítésére. Szinte az egész országban évtizedek óta nem tapasztalt aszály okoz keserves problémákat, az északkeleti vidékeken viszont árvizek pusztítanak. A mezőgazdasági minisztériumban válságstáb létesült a napi teendők ösz- szehangolására. A monszunesőzések elmaradása nyomán fellépő aszály egyes vélemények szerint a legsúlyosabb az elmúlt száz évet tekintve. A természeti csapás — az emberi szenvedések mellett — igen komoly gondokat okoz a gazdaság egészében. Statisztikai becslések alapján a mezőgazdaságban húszmilliárd rupiás (durván 1,8 milliárd dolláros) kár keletkezett már. A kormányzat első számú feladatának tekinti a szárazság elleni küzdelmet. Azonnali segélyként 5,5 milliárd rúpiát bocsátott a leginkább érintett szövetségi államok rendelkezésére, hogy megoldhassák a lakosság ivóvízellátását. A vizet vasúton és országúton juttatják el a rászorulókhoz. Miközben a legtöbb államban esőistewhez fohászkodnak. Nyugat-Bengál, Asszám és Bihar államban a hetek óta tartó áradások öltenek katasztrofális méreteket. A medrükből kilépett folyók több mint 230 ember halálát okozták eddig. A termőföldeken, az országutakon és a középületekben keletkezett anyagi kár százmillió rúpia nagyságrendű. A bajba jutottakon a hadsereg helikopteres és rohamcsónakos alakulatai igyekeznek segíteni élelmiszerrel és gyógyszerrel. Bihar és Nyugat-Bengál északi részei hosszú ideje el vannak vágva a külvilágtól. Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság állandó ENSZ-képviselete erélyes hangú jegyzékben tiltakozott az Egyesült Államok ENSZ-missziójánál eay nemrég lezajlott provokáció miatt. A jegyzék szerint augusztus 7-én, New Yorkban sörétes puskából lövést adtak le az ukrán ENSZ-képviselet egyik alkalmazottjának lakására. A lövés összezúzta a bejárati ajtó üvegét. A helyszínre kihívták a rendőrséget. Az Ukrán SZSZK állandó képviselete az esetet provokációnak minősíti, amelynek célja, hogy lélektani nyomás alatt tartsák a képviselet munkatársait. A jegyzék felszólítja az amerikai felet, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a hasonló esetek elkerülésére és hozzon intézkedéseket a kirendeltségi alkalmazottak és családtagjaik személyi biztonságának szavatolására, a tettesek kézre kerítésére és megbüntetésére.
