Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-19 / 195. szám

» VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam. 195. szám ARA: 1987. augusztus 19., szerda 1.80 FORINT A MEGYEI PÁRT-VB ÉS KÉPVISELŐCSOPORT ÜLÉSE Napirenden a kormány stabilizációs programtervezete Berecz Frigyes, a Minisztertanács elnökhelyettese Egerben A kormányprogram és annak a három nappal (!) ezelőtt tett észrevételekkel gazdagított változata — a miniszterel­nök-helyettes meggyőző érvei egy új munkastílus mellett... rr Őszintén Olykor nem merünk ki­mondani nagyon fontos dolgokat és úgy teszünk, mintha azzal, hogy hall­gatunk, nem beszélünk va­lamiről, akkor a gond. a probléma nem is létezne. Azt mondhatják erre, hogy manapság már nem ez a jellemző. Az őszinte, nyílt szó az. ami terjed, és ami esetenként kényel­metlenül is érint bennün­ket. Nem vagyunk ugyan­is hozzászokva, ezért al­kalmanként kitalálunk va­lamiféle „fedőnevet” a tényleges fogalom leplezé­sére. Félünk az őszinte szótól, a kendőzetlen megnevezés­től. Ennek egyik oka a „jólneveltségünk” lehet, az a magatartás, amikor kerül­ni akarjuk másoknak a ké­nyelmetlen helyzetbe hozá­sát. A családon belül volt ez inkább régebben a szokás. Vagy ki ne ismerné azt a kifejezésformát, amit an- j goi filmekben, regények­ben olyan gyakran hallha­tunk. Így kezdődik: Attól tartok, hogy ... ! Ekkor következik az a bizonyos kényelmetlenség. Például a cég vezetője „attól tart”, hogy el kell bocsátania az egyik alkal- ■ mazottját, és ezt ilyen kör­mönfont kifejezéssel adja a tudtára. Mi nem így beszélünk a közéletben. Hanem ho­gyan? Példái úgy, hogy azt mondjuk: Ennek a ter­méknek a minőségét még lehetne növelni. Vagy: Az üzem termelésének a mér- I téke még nem egészen éri el a kívánt szintet. Illet- ' ve: Még vannak bizonyos tartalékaink a takarékos­ság területén. Figyelik, milyen kifino. ; múlt megoldások ezek? Senki sem azt állítja, hogy bárki rosszul dolgozott, , hogy a termelés alacsony : színvonalú, hogy pazarló- . an bánunk a javainkkal,"* hanem azt, hogy ... ! Minek ismételjem az előbbi kife­jezéseket? Talán bárkit a draszti­kus, letaglózó, nyers köz­lésekre akarok biztatni? Miért tenném? Más az ud­variasság és megint más a finomkodás. A legegysze­rűbb, ha szembenézünk a tényekkel, és azoknak meg­felelően állitjuk össze mon­danivalónkat. Nem kell mellébeszélni, kertelni, ha- ; nem mindig csak nyíltan és őszintén fogalmazzunk. A „nem” is legyen félre­érthetetlen és az „igen” is! Tessék kipróbálni, nem is olyan egyszerű és ké­nyelmes ennek a kívána­lomnak megfelelni. Pedig olyan időket élünk, amikor erre a nyílt és őszinte szóra van szüksé­günk. Azt szokták mondani, hogy az igaz beszéd ugyan „fájhat”, de elviselhetőbb és sokkal célravezetőbb, mint a se hideg, se me­leg fogalmazás. Hozzáte­szem: a tájékozatás mi­nősége és mértéke a de­mokráciának is a megha­tározója. Az őszinteség és nyíltság pedig ennek a fokmérője. G. Molnár Ferenc Augusztus 18-án, ked­den Egerbe látogatott Be­recz Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. A ven­déget — valamint Molnár Józsefet, az MSZMP mun­katársát — a megyei párt- bizottságon Barta Alajos első titkár — a megye és Eger város vezetőinek társaságában — fogadta és tájékoztatta az aktuális kérdésekről. Ezt követően a Minisztertanács elnök- helyettese részt vett a megyei párt-végrehajtó- bizottság ülésén, ahol a testület a kormány stabi­lizációs programtervezetét vitatta meg. Berecz Frigyes elmondta, hogy a programtervnek ki­dolgozása az MSZMP Köz­ponti Bizottságának 1987. jú­lius 2-i határozata alapján történt meg, de természete­sen figyelembe vették az elő­ző, gazdasági életünkkel kap­csolatos határozatokat is. A kormányprogram tervezete alapvetően azt célozza, hogy a jelenlegi helyett egy sok­kal racionálisabban. haté­konyabban működő gazda­ság jöjjön létre. Mindezt a munkát egy gazdaságilag romló helyzetben kell meg­kezdeni. A kormány elnök- helyettese felvázolta, hogy milyen külső és belső ténye­zők járultak hozzá a kiala­kult helyzethez, de felhívta a figyelmet arra, hogy alap­vetően a belső munkánkon kell javítani ahhoz, hogy a gazdaság minőségi tényezői kibontakozhassanak. Töre­kedni szükséges többek kö­zött arra. hogy a konverti­bilis adósságnövekedés meg­álljon, bekövetkezzen az iparban a kellő szerkezetvál­tás, csökkenjen a vesztesé­gesen gazdálkodók köre. ja­vulás történjen a külkeres­kedelemben és így tovább. A stabilizációs program meg­valósítása 3—4 évet vesz igénybe, s ennek megvalósu­lása teremthet lehetőséget a nagyobb ütemű fejlődéshez. A kormány elnökhelyette­sének szavai után a testület tagjai fűztek megjegyzése­ket a programtervezethez, il­letve tették meg javaslatai­kat. A végrehajtó bizottsági ülés vitáját Barta Alajos fog­ta össze, aki többek között elmondotta, hogy a program- tervezet nyílt, őszinte és reá­lis, tartalmazza az érdemi feladatokat. Kifejtette, hogy ha az Országgyűlés elfogadja a tervezetet és programmá emeli, akkor igen nagy munka hárul a kormányra, az irányító, a gazdálkodó szervekre, de a pártszerve­zetekre is. Elmondta: o köz­vélemény azt várja, hogy a terveket határozottan, követ­kezetesen hajtsa végre min­denki. Heves megye dolgo­zói is felkészülnek a prog­ramból adódó feladatok vég­rehajtására. bízva ahban, hogy a várt eredményiek nem maradnak el. Tanácskozás az őszi ülésszak előtt A Hazafias Népfront me­gyei székházában találkoztak ismét együtt szűkebb ha­zánk országgyűlési képvise­lői. Kovács András csoport­elnök mindenekelőtt Berecz Frigyest, a Minisztertanács elnökhelyettesét, illetve Mol­nár Józsefet, az MSZMP KB munkatársát, a megye párt. és állami vezetőit, va­lamint a képviselőtársait kö­szöntötte. Ezt követően is­mertette. majd vitára tűzte a Magyar Népköztársaság Kormányának gazdasági-tár­sadalmi stabilizációs munka- programjának tervezetét. Utalt arra. hogy a kormány számít a képviselők előzetes véleményére, mielőtt a ter­vezet az Országgyűlés őszi ülésszakán napirendre kerül. A részletes ismertetést kö­vetően több képviselőnk mondta el a véleményét. Be­recz Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese szorgalmasan je­gyezte a véleményeket. Ko­vács András előzetes tájé­koztatójából érdemes kiemel­ni azt a gondolatot, hogy új feladatok várnak az ország valamennyi lakójára, az or­szággyűlési képviselőkre, a kormányra. El kell érnünk hogy kilábaljunk a jelenlegi, gondokkal jellemezhető gaz­dasági helyzetből, s ez csak összefogással valósulhat meg. A tervezet vitájában első­ként Dobos Józsefné kért szót: egyebek között arra tett javaslatot, hogy konkrétab­ban fogalmazzák meg a munkaprogram végrehajtásá­nak felelőseit, illetve jelöl­jék meg egyes megvalósítá­si fázisok határidejét. Felve­tette — főként a nyugdíja­sokra gondolva — a szociá­lis biztonság kérdését, amely szorosan kötődik az új adó­zási rendszer tervezetéhez. Szólt továbbá arról, hogy csökkenteni kellene a kül­kereskedelmi vállalatok szá­mát. s így hatékonyabbá ten­ni a tevékenységüket az ex­portpiacon. Dr. Puskás Sándor részle­tesebben fogalmazott. A pénzügyi szakember azonnal a lényegre tért, s kifejtette: a kényszerhelyzetben meg kell találni az ösztönzés le­hetőségét, tehát érdekeltté kell tenni a gazdálkodókat a nyereséges és a minőségi munkára. Véleménye szerint két fogalom: értelmezés és gyakorlat — nem választha­tó el egymástól. Felvetette, hogy érdemes lenne jobban hangsúlyozni, hogy a prog­ramban milyen szerepet kap a központi irányítás. A je­len és a jövő közötti viszo­nyítás — mondta — lénye­ges kérdés, de meg kell ke­resni. hogy hol van a „bá­zisalap”. Folytatva a gondo­latsort, kiemelte: többször elhangzott a felelősség kér­dése. Ezt minden téren fon­tosnak tartja, s javasolja is, hogy a programban körül­tekintőbben fogalmazzák meg. (Folytatás az 2. oldalon) A Heves megyei képviselők* közül Puskás Sándor fejtette ki a kormányprogramhoz fűzött gondolatait A vietnami miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter magyarországi látogatása Pihenéssel egybekötött munkalátogatást tett ha­zánkban Nguyen Co Thatc, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága Politi­kai Bizottságának tagja, a Vietnami Szocialista Köztár­saság Minisztertanácsának elnökhelyettese. külügymi­niszter. Magyarországi tar­tózkodása során találkozott Maróthy Lászlóval, az MSZMP PB tagjával, mi­niszterelnök-helyettessel, az Országos Tervhivatal elnö­kével, Szűrös Mátyással és Németh Miklóssal, az MSZMP KB titkáraival. Marjai József miniszterel­nök-helyettessel, Horn Gyu­la külügyminisztériumi ál­lamtitkárral és Vissi Fe­renccel, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökhelyette­sével. Országos ifjúsági találkozó Szombathelyen Szomlbathely ad otthont augusztus 18—22. között a IX. Országos Ifjúsági Talál­kozónak, amelyen azoknak a 14—18 éves fiataloknak a képviselői vesznek részt — mintegy háromszázan —, akik az úttörőmozgalomban közösségi vezetői tisztséget töltenek be. A találkozó cél­ja megvitatni az úttörőve- zetcik IX. országos konfe­renciáján elfogadott új alap­és működési szabályzatot, meghatározni a további fel­adatokat. Augusztus 19-én Friss Pé­ter, a Magyar Úttörők Szö­vetségének titkára tart tá­jékoztatót az ifiket érintő időszerű kérdésekről. Sport- versenyek, városnézés kö­vetkezik. majd érdeklődési körök szerint'csoportos fog­lalkozásokat rendeznek. A MÉM Termelési Nagydíját kapta a nagyrédei tsz A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium Ter­melési Nagydíját — az elmúlt évi eredményei alapján — ebben az esztendőben első ízben nyerte el — az or­szág másik öt gazdasága mellett — a Nagyrédei Sző­lőskert Termelőszövetkezet. Ebből az alkalomból teg­nap délután díjátadó ün­nepséget tartottak Nagyré- dén. ahol összegyűlt a szö­vetkezet tagsága, a község lakossága. Majoros János, a nagy­rédei pártalapszervezet tit­kára köszöntötte a jelenlé­vőket, a vendégeket. Eljött az ünnepségre, s az elnök­ségben helyet foglalt többek között dr. Misi Sándor. a MÉM főosztályvezetője, dr. Asztalos Miklós, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára, dr. Jurányi János, a megyei tanács mezőgazdasá­gi osztályának vezetője, Sramkó László, a Teszöv' titkára. Kónya Lajos, a gyöngyösi városi pártbizott­ság első titkára, valamint Tir Dezső. Gyöngyös Város Tanácsának elnöke is. Az ünnepi közgyűlésen Frecska Sándor, a nagyrédei termelőszövetkezet elnöke előbb méltatta alkotmányunk ünnepének jelentőségét, majd szólt a gazdaság ta­valyi eredményeiről. A ter­melési értékük 23 százalék­kal, a nettó árbevétel 31 százalékkal, az alaptevékeny­ség termelési értéke pedig 15 százalékkal haladta meg az előző három év átlagát. A mérleg szerinti nyereség 18 százalékos növekedést mutat. — A fajlagos hozamaink az aszály sújtotta szántóföld di növénytermelésen kívül kedvezően alakultak — mon­dotta többek között Frecska Sándor. — Tovább javult az értékesített áruink minősé­ge. A rendelkezésünkre ál­ló földterületen továbbra is magas színvonalú gazdálko­dást folytattunk, a talajok termőképességének fokozá­sára nagy gondot fordítot­tunk. Kiemelt figyelemmel kísértük az exportfeladatok teljesítését és a lakossági igények színvonalas kielégí­tését. Múlt évi exportunk 40 százalékkal haladta meg az előző három év átlagát, a háztáji és kisgazdaságokból felvásárolt áruk értéke pe­dig több mint 25 százalék­kal nőtt. Ezt követően dr. Kovács Imre, az MSZMP KB osz­tályvezető-helyettese szólt az élelmiszer-gazdaság előtt álló feladatokról, s a kibon­takozás feltételeiről. Hang­súlyozta, hogy a nagyrédei gazdaságban az eddigi mun­ka eredményes volt: az el­értekre lehet alapozni a ter­melésbővítést. Ezután átad­ta a MÉM Termelési Nagydí­ját a szövetkezet elnöké­nek. Az ünnepi közgyűlésen Kiváló Munkáért kitünte­tést kapott Jelekéi Ferencné. Jekkel Sándorné, Horváth József és Morvái Tiborné Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetésben ré­szesült Nagy József és Ba­lázs Pál, a Kiváló Társadal­mi Munkáért elismerést Ben- gyel László vehette át. Ki­váló Dolgozó kitüntetésben 21 termelőszövetkezeti tag részesült. A MÉM Termelési Nagydíját dr. Kovács Imre, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese adta át a Szőlőskert Termelő­szövetkezet elnökének (Fotó: Szántó György)

Next

/
Thumbnails
Contents