Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-17 / 193. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. augusztus 17., hétfő .miwm 3JJ íjii U. 3. ELSZALASZTOTT LEHETŐSÉGEK Miért kevés a KÁF-embléma? Sokan és sokat vitatkoztak már azon, bogy a jó bornak kell-e cégér. Vagy a másik, bár idegenből vett szólás, miszerint a puding próbája az, hogy megeszik. Mert ugyan honnan tudja az áruk tömege közül kiválasztani a vásárló a neki legmegfelelőbbet, ha senki és semmi nem irányítja a figyelmét a legjobb vennivalókra? Igaz, van reklám is, de arra meg az a harmadik mondás érvényes, hogy minden cigány a maga lovát dicséri. Kell hát valami-járatlan jelzés is, amely útbaigazítja a vásárlót, egyértelműen tudomására hozva, hogy a keze ügyébe került áru kiváló minőségű. S ha kell — hát van is. Élelmiszerboltokban csakúgy, mint jó néhány ipar- cikkszaküzletben, egyes termékeken látható a két, egymásba tolt háromszög: a kiváló áruk fórumának emblémája. Egy reprezentatív felmérés szerint a vásárlók- fogyasztók mintegy 80 százaléka ismeri ezt a jelzést, s közülük ugyancsak 80 százalék körül jár azok aránya, akik előnyben részesítik az ily módon kiválónak minősített termékeket. Lanyha érdeklődés Az volna tehát az ésszerű, ha a gyártó vállalatok — különösen az utóbbi időben, amióta előtérbe került országosan is a minőségi szemlélet — egymással versengve igyekeznének megszerezni a KÁF-emblémát legjobb termékeik számára. Vagyis a „cégért”, ha még oly jó is az a „bor”. — Két évvel ezelőtt — mondja Kovács Márta, az Országos Piackutató Intézet „Kiváló Áruk Fóruma” főosztályvezetője — külön tájékoztatót küldtünk a gyártó vállalatoknak a KÁF elnyerésének feltételeiről. Megírtuk azt is, hogy a kiváló minősítés magasabb árat is jelenthet. A válasz bennünket is meglepett: a többség közölte, hogy nem él a lehetőséggel, mert a piac nem bír el magasabb árakat. Érdekes eredményre jutna. aki manapság megvizsgálná: az így vélekedett vállalatok közül hány értékesíti termékeit az akkori árakon. í Bizonyára kevés ilyet találna. Csakhogy kevésnek látszik az a 800—900 termék is, amely jelenleg a iKÁF emblémájával kerül forgalomba. Meg az a 200—250 gyártó, amelynek termékei több év óta, szinte azonos számban viselik az emblémát. Igaz, hogy nem könnyű megkapni a minőséget garantáló háromszögeket — de nem is lenne jó, ha ez olyan könnyen menne. Bizonyára a közönség és az embléma hitele látná kárát. Két zsűri vizsgálja meg a kiváló címre igényt tartó terméket: egy szélesebb és egy szűkebb. Minden tulajdonságot alaposan elemeznek. koordinálva a KERMI- vel, az Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Központtal ás a többi minőség- ellenőrző intézettel, természetesen mindiig azzal, amelyikre a szóban forgó termék tartozik. A csomagolást, a feliratot, vagyis a külcsínt is elbírálják. A KÁF-embléma csak ölyan termékre kerülhet. amely minden tekintetben megállja a helyét. Még nemzetközi összehasonlításban is. A külföldieknek megéri Jó példa rá a Pepsi-Cola, amely igen sok országban van forgalomban, s a külföldi cég külön engedélyt kért nálunk — és kapott — a KÁF-embléma használatára. Meg is köszönték ezt. Ogy látszik, nekik megéri. Meg a L’oreal francia kozmetikai cégnek is, amely a Kőbányai Gyógyszervegyészeti Gyárral közös termékeire rátéteti az emblémát. Hazai nagy cégek is: az Orion és a Videoton, a Caola vezetői úgy vélik (és joggal): a versenyt egymással csak úgy tudják állni, ha a vásárló egyiknek a gyártmányain éppúgy megtalálja a KÁF háromszögét, ahogyan látja a másikén. Mégis lassan terjed a jó példa. Évenként 30—40 új partner jelentkezik gyártmányaival, s többségüknek sikerül is egyikét legjobb termékére megkapni a KÁF- minősítést. Ámde — nagyjából ugyanennyivel csökken is évente a jelzést viselő termékek száma. A háromszögeket ugyanis három évre adják, ennek leteltével minden vizsgálatot újra kell kezdeni. Élelmiszereknél ennél sokkal sűrűbben: évenként négyszer, mégpedig úgy, hogy a gyártó a vizsgálatról nem kap előzetes értesítést, csak utólagos jegyzőkönyvet. A tapasztalat mégis az, hogy az ilyenkor észlelt hibák 99 százalékát kijavítják. Vannak vállalatok — bár kis számban —, amelyek minden termékükre kérnek minősítést. Ez természetesen korántsem jelenti azt, hogy1 valamennyit kiválónak tartják és érdemesnek a KÁF- embléma viselésére, de elfogulatlan véleményt szeretnének kapni gyártmányaikról. Elsőként a szegedi Me- dikémia Szövetkezet kért és kapott véleményt ilyen alapon. Ők látják a kárát Néhány könnyűipari vállalat — elsőként a szombat- helyi Lakástextil, majd a Habselyem Kötöttárugyár és mások — a helyszínre hívták a zsűrit. A Vas Megyei Bőripari Szövetkezet valamennyi termékéből küldött be mintát, segítséget kérve: döntsék el, melyiknél mit kell kijavítani, hogy kiváló, de legalábbis a piac által elfogadottan jó árucikk lehessen. S mivel a piackutató intézet — azaz a KÁF-tit- kárság — a fogyasztók, vásárlók érdekeiből indul ki, összehozza a gyártókat a legjobb szakemberekkel, tanácsot ad. Akkor is, ha a beküldött minta alapján nem adja meg a terméknek a KÁF-embléma viselésének jogát. Terjed tehát a kiváló áruk fórumának híre-neve, csak még nem eléggé. Külföldön jobban: több mint 30 országban védett az embléma „Qualiforum” felirattal, elsősorban nemzetközi kiállításokon, vásárokon. Jól választották meg a nemzetközilatin szót, ami mindenütt érthető. Ezek után még kevésbé érthető, hogy miért van még mindig ellenállás ezzel a valóban közérdekű minősítéssel szemben jó néhány gyártó vállalatnál. Hiszen így saját érdekeik ellen cselekszenek ! Azt már észre kellene venniük, hogy a hazai piac is mindinkább átfordul keresletiből kínálatiba. kialakul — ha lassan is — a vállalatok közötti verseny. A vevő egyre jobb helyzetbe kerül, már válogathat, s akkor bizonyára szívesebben veszi azt — mint az említett felmérés is bizonyítja —, aminek garantált a minősége. Vagyis, amin ott a „cégér”: a KÁF-embléma. V. E. FÜZESABONY Megérkeztek a tartópillérek Ha a 3-as főútról elkanyarodunk Debrecen felé, Füzesabony határában közlekedési lámpával találko" zunk. ugyanis az itt húzódó felüljárót az új építése miatt egyirányúsították. Történt ez amiatt, hogy a hídszerkezet nem tudta megőrizni teherbíró képességét, s így januárban elkezdődtek a munkálatok. Az építkezés befejezését 1988. június 30-ra tervezték, s ez valóra is válik — tudtuk meg a Miskolci Közúti Igazgatóság egri üzemmérnökségének képviselőjétől. Minden az eredeti elképzelések szerint hálád, a tartópillérként beillesztendő vasbeton gerendák a napokban érkeztek meg a helyszínre. Az egyirányú forgalom eddig sem okozott különösebb gondot, de év végétől a helyzet már majdnem tökéletes lesz Zöldbab-betakarító gép az IKR-nél Az Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat taggazdaságai a gabona és az ipari növények termesztése mellett más kultúrával is foglalkoznak: például zöldbabtermesztéssel is. Ebben az évben a bábolnai központú közös vállalat mintegy 800 hektáron vetett el zöldbabot. Termesztése nem volt gond, mindössze a betakarítás jelentett problémát. Ogy tűnik azonban, hogy az IKR szakemberei megtalálták a megfelelő megoldást. Olyan önjáró zöldbab-betakarító gépeket állítottak munkába, amelyekről eddig kedvező tapasztalatokat szereztek. Szerintük ez a gép: a Pixal, forradalmasíthatja a zöldbabtermesztést, s ezáltal biztonságossá válik a nagyüzemben termesztett zöldbab betakarítása (MTl-fotó, Jusztin Tibor felvétele — KS) AKADOZÓ ALKATRÉSZELLÁTÁS Hűtőszekrénygondok — nyáron A kereskedelem figyelmes ..szolgáltatása” a nagyobb élelmiszer- és csemegeboltjainkban a presszórészleg. A vendéglátói ártól jóval olcsóbban juthatunk így kávéhoz. ' üdítőitalhoz. Jól is esik a melegebb napokban, feltéve, ha az óhajtott hűsítő kellően lehűtött. A nyári szezon notóriusan visszatérő jelensége: a langyos. sőt meleg, rekeszekből előkapott kóla, limonádé. vagy narancsital. Az ilyenkor már szokásos panaszok orvoslására a Heves Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat üdítőautamatákat, úgynevezett Cornélius-gé- peket telepített az egri Belvárosi ABC-be. és a Deli- »kátesz áruházakba. Innen kellemesen hűvös üdítőt kínálnak, már amikor működik a masina. Sokkal aggasztóbb viszont az a panasz. amelyet a boltvezetőktől hall az ember: a túlságosan forró napokban gyakran elromlanák az ipari hűtőszekrények, megromlik a tej. a sajt és a húsáru, pedig a karbantartással megbízott Universal Ipari Szövetkezet szerelői mindig időben megjelennek. Az észrevételeinket elmondottuk a szövetkezet kereskedelmi hűtőgépjavító részlegének. Zsilinszky János helyettes részlegvezető stílusosan szólva nem tudta „lehűteni” rosszallásunkat. sőt maga is elismeri : a szolgáltatásban, helyesebben szólva az alkatrészellátásban komoly gondok mutatkoznak. A vállalat a Ramovill és a MÜÁRT Márkaszervize. A két kereskedelmi vállalatnak kellene gondoskodni a folyamatos importalkatrész-ellátásról. Ez igen gyakran nem sikerül. A bolgár, a csehszlovák és az NDK partnerek képtelenek a folyamatos szállításra. Megtudtuk', hogy a napokban volt üzlet- egyeztetési tárgyalás és a bolgár partner elzárkózott. sőt visszalépett az üzleti kapcsolatból. Ez nem a legmegnyugtatóbb hír sem a megye- székhely élelmiszerüzleteinek. sem Heves megye többi boltjainak, hiszen igen sokan az Universallal javíttatják nagy kapacitású hűtőszerelvényeiket. A korábbi megállapodások szerint a külföldi partnerek negyedéves ütemezésben vállalták a kért műszaki berendezések szállítását. Ez nem történt meg. így az ipari szövetkezet technikusainak. szakmunkásainak régi kompresszorokból, motorokból és aggregátorokból kell „megmenteni” a szükséges pótanyagokat. A részlegvezető-helyettes elmondotta. hogy gyakran 80—90 bejelentés érkezik naponta. Ameddig a házi tartalék bírja, addig javítanak. De ha komolyabb, komplett berendezés cseréje válik szükségessé, akkor kétséges a hiba orvoslása ... (soós) Állítom, hogy az emberek soha nem úgy kelnek fel reggel, hogy na, ma végre alaposan kibosszankodom magam. Kora reggel, az időben adagolt frissítő kávé után általában még mindenki optimista. Elindul a munkahelye, piac, bevásárlókörút <a nem kívánt rész törlendő) felé, s útközben kapja a hideg zuhanyokat. Igaz, a zuhany ily hőségben jólesik, na de, amiről a következőkben szó lesz, az inkább feljebb viszi azt a bizonyos pumpát, nem lefelé. Ősz hajú, tiszteskorú nagymami sétálgat unokájával a patakpart árnyas gyalogút- ján. Elmélyedve tárgyalnak valami nagyon fontos dologról. Fontos lehet, mert a kicsi élénken hadonászva magyaráz, hogy a Cica óvónéni... Akkor éri őket a hideg zuhany. Nem, nem képletesen: valóban. Az egyik fa mögül vigyorgó gyerek bukkan elő, s óriás méretű vízipisztolyból lövelli rájuk a meglehetősen kétes tisztaságú vizet. A kicsi felsikít, a nagymama jóságos arca színét változtatja. Hirtelen nem is tudja, a kisgyereket csitítsa, a sáros vizet töröl- gesse, vagy megpróbálja a kaján gyerek után vetni magát. aki természetesen vészes gyorsasággal menekül a tetthelyről, hogy távolabbról figyelje a hatást. A nagymama csitítgatja a kicsit, törölgeti a ruhákat, közben természetesen lemond az „üldözésről”. de fennhangon dohogva az édes jó szülőket emlegeti, akik megvették ezt a maxi méretű „fegyvert”. Arra nem sajnálták a pénzt, de az időt igen,' hogy tisztességre is tanítsák csemetéjüket ... ★ Hát nem hiszem, hogy akadt egyetlen ember is, aki örömmel fogadta volna az áremelést. Persze a józanabbak, azért némi fejcsóválás után végtére is igyekeztek megérteni. Gazdasági helyzet, külső piac. belső piac, fogyasztás stb. Szóval: végtére ez van, ezt kell szeretni, ahogy mondja az egyszeri magyar. Amit viszont nem ért! Az áremelést követő reggelen lemegy a boltba tejért, zsemléért. Ám a kis üvegezett kalickában, amelyből ki kell halászni a zsemléket, aszott, táplós valamik lapulnak, a BNV-nagydíjas zsemléinek méltatlan utódai. Ez lesz most már 90 fillér? — forr fel a békés vásárló epéje. Ha már ennyivel drágább. miért nem lehet friss, ropogós, és akkora, mint mondjuk egy héttel ezelőtt volt? Legalább addig, amíg megszokjuk az új árát! Örök harc: egyik oldalon a gyerekesek, másik oldalon a kutyások tábora. (Ritkán a kettő fedi egymást, de akkor általában nem tör ki a baj.) Idillien jó idő. Meleg, de azt enyhíti is némi szellő. A játszótér is olyan, amilyenről a szülők álmodnak, tele a homokozó friss homokkal, a hinták, mászókák, lipityókák épek, az egész játszóteret elborítja a nyár elején oly sokat szidott, de most áldott kanadai nyárfák árnyéka. Az úttest is olyan messze, hogy még véletlenül sem szaladhatnak ki a csemeték. Most még a gyerekek is türelmesen játszanak, egyszóval minden jó. Amíg meg nem jelenik egy idősebb hölgy két kutyájával. A kutyák aranyosak, játékosak, kedveskedve kapkodnak a gyerekek után, a bátrabbja szaladgálni kezd velük, de van amelyik holtra válva visít. Az egyik mama végül is megsokallja a dolgot, udvariasan szól: asszonyom kérem, vigye el innen a kutyákat. Ez mégis csak gyerekjátszótér. A gazdi felfortyanva válaszol: ha nem tetszik valami, vigye el innen a — gyerekét. Hm.: Hát ez is megoldás. De talán mégsem a legjobb. ★ Az árnyékos, hűvös lakásban két öreg forgat tanakodva egy levelet. A gyerekek írták, kivették a szabadságot, az unokákat vállalja a másik nagymama, ők meg szabadságuk egy része alatt kifestenék, újratapétáznák a lakást, írják meg a mamáék. jó-e ez az időpont. A két öreg tétován néz körül. Jónak jó, bármelyik időpont jó, a lakásra is ráfér a nagy festés, a segítség is jól jön mert ők nem bírják, a szakembereket meg a pénztárcájuk nem bírja. Csak egy a bökkenő. Az IKV emberei ittjártukkor azt mondták, megcsinálják a javítanivalókat, a mozgó csempéket megerősítik, az erkélyajtót is rendbehozzák (mióta megvan a ház azóta rossz). Levelük kelte 1986 tavasza, s még arra az évre ígérték. Most 1987-et írunk, de még nem értek oda. Addig meg minek a festés, a tapétázás? Meg kellene tudni, meddig várjanak. Tanakodnak egymás között, meg másutt is érdeklődni kezdenek. A válasz rövid és velős: „Igaz, a munkát el kell végezni, el is fogják, de mikor?! Elfogyott a keret. Pénz nincs. Az öregek ez utóbbit megértik. Ök csak tudják mi az. hogy nincs, hiszen ketten élnek egy meglehetősen szűkre szabott nyugdíjból. Amit nem értenek? Miért nem akadt idő és némi postaköltség arra, hogy a másfél év alatt legalább annyit közöltek volna velük: sajnos, később lehet csak szó javításról. Ennyi talán jár is az ügyfélnek! — deák — Zsö rtö I őd ése k
