Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-09 / 160. szám
NÉPÚJSÁG, 1987, július 9., csütörtök 3. I • • Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága — Amikor a Központi Bizottság állásfoglalásának megfelelően a megyei párt. végrehajtóbizottság rendkívüli ülésén megtárgyalta a kibontakozás programjának tervezetét — kezdte hozzászólását dr. Asztalos Miklós, a pártbizottság titkára — a testület megállapította, hogy a népgazdaság egészét jellemző folyamatok jelen vannak megyénk gazdasági egységeinél is. Az értékelésben helyet kapott, hogy lassú a termékszerkezet-váltás üteme. a struktúraváltás szükségessége elsődleges igényként fogalmazódott meg. A műszaki fejlesztés feladataink előtérbe állítását indokolja az a tapasztalat, hogy megyénk ipari termékeinek csak 40 százaléka kedvező jövedelmezőségű, 20 százaléka veszteséges, a többi alacsony jövedelmezőségű. Magas az anyaghányad (65 százalékos), magas a termékek átlagos életkora. Dr. Asztalos Miklós felszólalását a továbbiakban így folytatta: éppen ezért gazdaságpolitikai munkánk fő céljai közé azt állítottuk, hogy a megye gazdasági egy. ségeinél javuljon a hatékonyság, a jövedelemtermelő képesség, a piáéi követelményekhez rugalmasabb alkalmazkodás, gyorsuljon fel a termékszerkezet-váltás üteme és vállalataink járuljanak hozzá a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. Legutóbbi pártbizottsági ülésünkön megállapítottuk, hogy a Központi Bizottság nagyjelentőségű novemberi és decemberi határozatának végrehajtása megkezdődött megyénkben, de lényegesen lassabban, mint azt a jelenlegi helyzet indokolja. Vannak kedvező tendenciák, de egészében véve úgy tűnik, a kibontakozás hosz- szabb időt igényel. Ezután gazdálkodó egységeink 1987 első félévi várható teljesítményeit elemezte. Az eredményesen termelő és gazdálkodó vállalatok között említette többek között a Gagarin Hőerőművet, a Mátraalji Szénbányákat, a Bélapátfalvi Cementgyárat, a Mátravidéki Fémműveket, a Mikroelektronika Vállalat gyöngyösi gyárát, az egri Fi- nomszerelvénygyárat, a sütőipari vállalatot, az Egri Dohánygyárat. A célkitűzéseket nem sikerült maradéktalanul megvalósítani a Pará- di Üveggyárban, az Agria Bútorgyárban, az Egri Cipőipari és a Mátra Ruhaipari Szövetkezetben. Részletesen szólt mezőgazdasági üzemeink, szövetkezeteink gondjairól, erőfeszítéseiről is. A legfontosabb tennivalók között említette: gépipari egységeink jobb piaci munkával fokozzák exportszállításaikat. javítsák a minőséget, helyezzenek nagyobb hangsúlyt a műszaki fejlesztés gyorsítására. A mezőgazdaságban legfontosabb feladat a zökkenőmentes betakarítás feltételeinek megteremtése, a veszteségek mérséklése. Meg kell gyorsítani az öntözési fejlesztési programot és a meliorációs -munkák végzését. Az építőipar javítsa tovább szervezettségét, fordítson nagyobb figyelmet a szociális, kulturális, az egészségügyi beruházások határidőre történő, jó minőségű átadására. A pártszervek és a pártszervezetek tevékenységében továbbra is legyen rendszeres a pártellenőrzés, a pártszervezetek cselekvőképességének fokozása. Magyarországon: válságba, csődbe kerültünk. Ez nem igaz. Nehéz helyzetben vagyunk, de valamennyi feltétele megvan, vagy megteremthető társadalmunkban a kibontakozásnak, a megújulásnak. Hogy ezt sikerrel valósítsuk meg, ahhoz nemcsak hatékonyabb, jobb munkára van szükség, hanem néhány olyan intézkedésre is, amely napjainkban, vagy rövid távon mindenképpen érzékenyen érinti a lakosságot. Elvben választhattunk volna másik utat is. Például azt, hogy még szigorúbban visz- szafogjuk az importot és mindenáron erőltetjük az exportot. S mi lenne ennek a következménye? Külkereskedelmi mérlegünk még nagyobb tempójú romlása és az állam deficitjének további növekedése. Egy ilyen döntés tehát semmiképpen sem szolgálta volna a kibontakozást. Pál Lénárd ezután azt elemezte, hogy a Központi Bizottság kibontakozási programjának első szakaszában a külgazdasági egyensúly javítása, valamint a költség- vetés hiányának csökkentése áll. Nélkülözhetetlen és elodázhatatlan feladat a korszerű, a gazdaságos termék- szerkezet kialakítása, a műszaki értelmiség tisztes anyagi, erkölcsi megbecsülése, az újat, a többet akaró alkotó ember segítése, bátorítása. ösztönzése. Legyen az szellemi dolgozó vagy szakmunkás. Példákkal bizonyította — egy országos felmérés alapján —, hogy ahol eddig is jól dolgoztak, ahol eddig is szervezett volt a munka, ahol eddig is megbecsülték a tudást, a képességet, a tehetséget, ott a lényegesen nehezebbé váló gazdasági körülmények ellenére is több jutott a szellemi dolgozóknak, az új értéket teremtő munka méltó megbecsülésére. Ahol mindezekről csak beszéltek, ahol a vezetés nem állt feladata magaslatán, ott az eredmények is elmaradtak. Többször is hangsúlyozta: ez nem napi. heti vagy éves, hanem állandó feladatként jelentkezik politikai, társadalmi, gazdasági életünkben. — Kinek mi a feladata a struktúraváltásban? — tette fel a kérdést a KB titkára. Válaszát így summázta: —A különböző programok szükségességéről, kidolgozásáról, ösztönzéséről a kormány döntsön, de a konkrét stratégiai tennivalókat az üzemek, a vállalatok dolgozzák ki és valósítsák meg. Ezt követően felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a kibontakozás nemzeti ügy, és megvalósításához különböző eszközökre van szükség. Például a személyi és a vállalati adózás korszerűsítésére és később egy bérreformra is. A párt, a kormány is egyformán tudja, hogy a reform néhány intézkedése különbözőképpen érinti a lakosságot, de nehéz helyzetünkből csak úgy Az új osztályvezető Forgony Ferenc 1934. január 10-én született Balaton községben. Általános és középiskolai tanulmányai után közgazdász diplomát szerzett, majd elvégezte a Marxista-Leninista Esti Egyetem szakosító tagozatát. 1959 óta tagja a pártnak. Mintegy harminc éve dolgozik a megyei pártapparátusban. Munkaterületét jól ismeri, politikailag, szakmailag felkészült, megbízható vezető. Mindezeket több beosztásában is bizonyította. Tevékenységével nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megyénkben a pártgazdasági munka jó színvonalon folyik. tudunk kilábalni, ha a megújulási folyamatot nem átmeneti állapotnak tekintjük. — Hogy terveink, célkitűzéseink megvalósuljanak, ahhoz összefogásra, a kommunisták, a párton kívüliek meggyőzésére van szükség. Csak új szemlélettel, új módszerekkel tudunk az igényesebb követelményeknek megfelelni. Gazdasági életünk megújulására nemcsak azért van szükség, hogy munkánk gyengeségeit, fogyatékosságait mielőbb felszámoljuk, hanem a nemzetközi megítélésünk miatt is. Arról nem is szólva, hogy ha nem is mode lit, de mindenképpen példát mutató magyar gazdaság sikerei a szocialista országok közösségében is erőt, lendületet adhatnak a megújuláshoz. Én optimista vagyok, bízom a reformban, a megújulásban. Sok sikert, jó erőt, egészséget kívánok önöknek a kibontakozási program végrehajtásához! — fejezte be felszólalását Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára. A tudósítást készítette: KOÖS JÓZSEF SZALAY ZOLTÁN Fotó: KÖHIDI IMRE ÚJ SÜTŐ- ÉS ÉDESIPARI TERMÉKEK Ráckifli, kávéházi kalács és társaik Betérvén a boltba, az egri háziasszonyok már jó ideje örömmel tapasztalhatják: ropogós, hatalmas kerek zsemlét tehetnek kosarukba. A régi, hosszúkás — s valljuk be, kissé szivacsszerű péksütemény — után valódi meglepetés volt ez, s milyen jó, hogy ma már megszoktuk. A minőség ugyanis nem változott, mint ahogyan finom a fonott kalács, a fehér kenyér vagy a rozscipó. De föltűnt az is, hogy a polcokon egyre nagyobb az édesipari termékek választéka, azoké, amelyek a Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat üzemeiben készülnek. Péktanulók keze alatt formálódik a briós (Fotó: Szántó György) Mi ennek a titka? Hogy kiderítsük, tekintsünk be a „kulisszák mögé”, s nézzük a dolgot a termelő oldaláról. Amikor Szipszer Imre igazgatóval leülünk beszélgetni, annyit már előzetesen tudtunk: a vállalat az utóbbi négy évben háromszor kapta meg a kiváló cí- ■met, egyszer pedig miniszteri dicséretben részesült. Ahhoz azonban, hogy tartósan élen járjanak, nemcsak kivívniuk, hanem megőrizniük is kellett a jó színvonalat. — Az elmúlt évben 65 millió forint bruttó nyereséget értünk el, az árbevételünk pedig 560 millió forint volt — mondja Szipszer Imre.— Csák egy pillantást vessünk arra, mivel értük el ezt. Négy gyárunk, tizenkét üzemünk mellett harminckilenc szakboltunk és hat gazdasági társulásunk van. Talán furcsának tűnik, mire egy sütőipari vállalatnak nyomda vagy műanyagüzem? De ezekkel a termékeinket „szolgáljuk ki” ... bár valamennyi csomagolását megoldhatnánk! A megye egész területét ellátjuk sütőipari termékekkel, nemrégiben vettük át a hevesi, a pélyi, a feldebrői és a parádi üzemet is. Édességeket pedig nemcsak az ország minden zugába, de exportra is szállítunk: a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, Bulgáriába. — Készítenek-e olyat, amelyet speciálisan ez a vál' lalat kínál a piacon? — Például a gumicukrot Sokáig „egyeduralkodók11 voltunk a rúdostya gyártásában is, de már belépett egy másik vállalat is. A sütőipariak közül viszont mi készítünk csak háztartási és Rex-kekszet Ez utóbbi egyébként tavalyi termékünk, s hamar megszerették a vevők. Előállítunk linzerféléket, nápolyikat is. Tavaly a hevesi termékesaládunk. a Terc/erc'kollek- ció BNV-nagydíjas lett. — Hol készülnek az édes- szájúak kedvencei? — A verpeléti, a hatvani, a hálmajugrai, a gyöngyösi és a bélapátfalvi üzemeinkben. Ez utóbbiban készül egyébként a lakodalmas és a teakalács is. De ha már a „sikertermékeknél” tartunk, hadd mondjam el: nem győzünk elegei gyártani a gyümölcstortalapból, vagy a BNV-díjas mézes tortalap- családurtkból. S lassan már kevésnek bizonyult a vaníliás és a csokoládés túrórudi, amelyből naponta százezer kerül a boltokba. A vállalat az elmúlt évben húsz új terméket készített. az idén pedig már májusig tíz újabbal jelentkeztek a piacon. Egyre bővül hát a cikklista, amely annak bizonyítéka, hogy a korszerűség logikája szerint a jót is felválthatja még jobb. Már több éve, hogy ennek ismeretében a vállalat elhatározta: folyamatosan megújítják készítményeiket, s nemcsak termékeiket, hanem a termelési szerkezetet is fejlesztik. — Az egy lábon álldogálás nem lehet megoldás. — véli az igazgató. — A biztonságosabb, gyorsabb, olcsóbb előállítás a haladást segíti. Javítottuk a marketing-tevékenységünket is, egyre több kiállításon, vásáron szerepelünk sikerrel. — Pillanatnyilag milyen sütőipari termékeket kínálnak? — Naponta nyolcvan vagon kenyeret sütünk, nem kevesebb, mint tizenhat félét. Ebben már helyet kap a korszerű táplálkozás követelményeinek megfelelő, magasabb rost- és fehérje- tartalmú is. Ilyen a búzatö- rekes, a bakonyi barna vagy a rozs. A napi háromszáz- ezer süteménynél arra törekszünk, hogy jó legyen a minőség. A szép, kerek zsemle titkát Nagy Lajos termelési osztályvezetőtől tudjuk meg. Az egri kenyérgyárban megnézzük ugyanis az új osztrák automatá gépet, amely óránként kilencezer zsemlét készít. — A délelőtti műszakban gyártjuk a ráckiflit és az Egri csillagok brióst, s ilyenkor sül ^a ropogás, foszlós kávéházi kalács is — kalauzol az osztályvezető. — A „nagyüzem” természetesen éjszaka van nálunk, hogy reggelre ott legyen a friss mindennapi a boltokban. Nemsokára elkészül az új kemence, így finomább lesz a kifli, s a választék is bővül a burgonyapelyhessel. Még az idén gyártunk majd káposztás pogácsát, pizzát és félkész leveles tésztát, amely hat napig tartható el. Megtudjuk, hogy a vállalat néhány éve úgynevezett innovációs csoportot alakított, amelynek az új termék kikísérletezése volt a feladata. A példát látván aztán az üzemeknek is kedve támadt arra, hogy minél több újdonsággal rukkoljanak ki, s mára már megnőtt az újítók száma is. Hisz valamennyi dolgozó számára világos a vállalat célja: piacon kell maradniuk, s meg kell tartani a gazdaságosságot, a hatékonyságot. Tovább szorgalmazzák a gépesítést, az automatizálást. Gyöngyösön nemsokára elkészül a korszerű zsemlemorzsa üzem. s 1990-ig elvégzik a gyárak rekonstrukcióját. — A biztonságos termelésre kell törekednünk, — ösz- szegzi a vállalat igazgatója. — Meg arra, hogy megköny- nyítsük a nehéz fizikai munkát, méghozzá úgy, hogy olyan finom maradjon a kenyér, a péksütemény, ahogyan régen a mesterek csinálták. A gyártmányfejlesztést pedig mindig szem előftt tartjuk. Ennek eredményeképp hamarosan a boltokban lesz a kilencven dekás szendvicskenyér, a sajtos keksz és a Stella díszdobozos desszert. Mikes Márta Pál Lénárd felszólalása — Tisztelt pártbizottság! Kedves elvtársnők, elvtársak! — Nagy történelmi átalakulás tanúi és részesei vagyunk. És ez nemcsak ránk, magyarokra érvényes, hanem a többi szocialista országra is — kezdte beszédét a Központi Bizottság -titkára. Majd így folytatta: — Mi ennek az átalakulásnak az alapvető lényege? Nem más. mint a szocialista gazdaság — a társadalmi tulajdonba vett termelőeszközök — optimális működtetése. Ehhez pedig átfogó reformra van szükség. A társadalmi fejlődésünket akadályozó objektív okok mellett a szubjektív tényezőkre visszavezethető tennivalóinkat is vizsgálni kell. Központi Bizottságunk július 2-i ülésén olyan kibontakozási programot fogadott el, amely azonnali cselekvést és folyamatos, hatékony munkát követel valamennyiünktől. Azoktól is, akik a Központi Bizottságban, azoktól is, akik a kormányban, azoktól is, akik a megyei párt-, állami apparátusokban, és azoktól is, akik a munkapadok mellett dolgoznak. A Központi Bizottság titkára ezután arról szólt, hogy pártunk ugyan már 1977-ben, 78-ban és 1984-ben is látta az alapvető gondokat és megfelelő határozatokat is hozott, de sajnos ezeknek a döntéseknek a nagy része nem a társadalmi igényeknek és követelményeknek megfelelően valósult meg. — Gyakran hallani ma Orosz Róbert lapátján a frissen sült, foszlós kalács Az osztrák automata gép mellett Majorosné Kecskés Katalin
