Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-07 / 158. szám
Emberi szóval, tisztességgel Kádár János műveinek első kötetéről 1956. november 4. Hajnalban megszólalt a Magyar Rádió Szolnokról: „Magyarok! Testvérek! Hazafiak! Katonák! Pol- gtá^ok! Véget kell vetnünk az ellenforradalmi elemek garázdálkodásának! Ütött a cselekvés órája, megvédjiik a munkások és parasztok hatalmát, a népi demokrácia vívmányait, rendet, biztonságot, és nyugalmat teremtünk hazánkban!” Ebben a városban alakult meg, innen hirdetett programot a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány. A magyar néphez szóló felhívást — a kormány nevében — Kádár János olvasta fel a rádióban. Most megjelent könyvében nyomtatásban is olvashatjuk ezt a dokumentumot. A Kossuth Könyvkiadó gondos szerkesztésben megkezdte Kádár János beszédeinek, írásainak kötetekbe foglalt közzétételét. Ez a vállalkozás minden eddiginél átfogóbb, részletesebb képet rajzol a szocializmus építésének három évtizedet átívelő korszakáról. Az első kötetben (1956— 1958) 51 dokumentumértékű felszólalás, köszöntő, nyilatkozat, üdvözlet sorjázik egymás mellé. 24 hónap leglényegesebb történéseinek hű krónikája ez a könyv. A sort az új forradalmi központnak 1956. november 4-én. a magyar dolgozó néphez intézett nyílt levele nyitja, az utolsóként közölt beszéd pedig 1958. november 19-én, a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 40. évfordulóján hangzott el. Minden egyes beszédnek, politikai megnyilvánulásnak a célja, tartalma és értelme az emberek meggyőzése az MSZMP, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány igazáról, programjának helyességéről és támogatásuk megszerzése. E politika lényege sokféle oldalról, változatos hangnem, ben fejeződik ki. Alkalmak. helyszínek és időpontok váltják egymást. Van közöttük olyan beszéd, amely Salgótarjánban, Kisújszálláson, Tatabányán, Barcson, a fővárosban a Hősök terén. Csepelen vagy Angyalföldön rendezett gyűlésen hangzott el. Vannak diplomáciai eseményekhez kapcsolódók is, itthon és külföldön — Moszkvában. Peking- ben, Marosvásárhelyen és másutt — elmondott beszédek. köszöntők is. Olyan kortörténeti dokumentumokat is olvashatunk a kötetben. rövidítés nélkül, mint például az országos pártértekezlet vagy a kormány beszámolója 1957- ben és 1958-ban. A minden eddiginél teljesebb válogatást mutatja, hogy 12 beszéd eddig kötetben még nem jelent meg, legfeljebb annak idején a napi sajtóban. Hat írás pedig most kap először nyomtatásban nyilvánosságot. Közöttük olyan nagy jelentőségű felszólalás is, amelyre az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának 1956. december 2-i ülésén került sor. Kádár Jánosnak meghatározó szerepe volt az 1956-os nemzeti tragédia és ellenforradalom kiváltó okainak elemzésében. őszinte, tárgyilagos visszatekintésre, önvizsgálatra volt szükség, amelyről egy marxista— leninista párt sohasem mondhat le. Éppen az emberek bizalmának megszerzése tette szükségessé, hogy kimondja: „Az október 23- án kezdődött események első okának a Rákosi— Gerő klikk antileninista. bürokratikus vezetési módszerét, az ezzel okozott súlyos károkat, és a mindezzel kiváltott jogos és tömeges elégedetlenséget jelölhetjük meg. Majd a többi előidézőt is pontosan megjelölve. így folytatta: „A második ok a Rákosi—Gerő klikk hibái elleni szükséges és helyes harc káros eltorzítása volt a pártellenzék egy csoportja, a Nagy Imre—Losonczy-csoport által. A harmadik ok és egyben az egyik fő mozgató- erő a magyar kapitalista. feudális ellenforradalom volt. Az események negyedik oka a nemzetközi imperializmus tevékenységében keresendő". Ma sem ítélhetjük meg másként 1956 történéseit és a hozzájuk vezető folyamatokat. Maradandó érvénnyel tárta fel ezeket az Ideiglenes Központi Bizottság 1956. december 5-i határozata és az 1957 júniusi országos pártértekezlet állásfoglalása. Pártunk szövetségi politikájának legfőbb vonásai ezekben a hetekben, hónapokban. években formálódtak. Természetesen ez — mivel szinte egyetlen nap sem telt el belső és külső politikai, ideológiai támadások nélkül — a későbbi esztendőkben teljesedhetett ki. Elegendő, ha a következő alapelvekre gondolunk. Reális válaszokat kell keresni a társadalmi kérdésekre. A valóságot olyannak lássuk, amilyen, s nem szebbnek. Nem vágyainkból, hanem a tényekből kiindulva elemezzük a valóságos helyzetet, s munkáljuk ki az adott szituációnak, a kor követelményeinek megfelelő, legcélszerűbb megoldásokat. Ha késlekedünk, ha a szükséges korrekciók elmaradnak, az társadalmi-politikai feszültségeket okozhat. Pártunk politikáját azóta is egyaránt jellemzi a realitásokat figyelembe vevő elvi szilárdság és rugalmas gyakorlat. A nép támogatását a párt csak az emberek iránti bizalommal, őszinte, nyílt emberi szóval, tisztességgel nyerheti meg: „Nem azért állítottak bennünket a vezetőposztra, hogy szépeket mondjunk, hanem azért, hogy az igazat mondjuk" — mondta Kádár János 1956-ban. Ehhez azóta is tartja magát, mégha olykor a kíméletlen igazság kimondása fájdalmasan, keservesen nehéz is. Az ellenforradalom nagy kárt okozott népköztársaságunk nemzetközi pozíciójának. Rágalmak özöne zúdult a munkás-paraszt kormányra. Az ENSZ —, amely akkor még az USA erős befolyása alatt állt — az úgynevezett „magyar ügyet” megpróbálta esztendőkön át napirenden tartani. Tavaly az amerikai NBC News tévétársaságnalk adott interjújában mondta Kádár János: „.. . nekem egyik ambícióm az volt. hogy Magyarország kerüljön le az újságok első oldaláról”. S ez sikerült — mérhetetlen nehézségek leküzdése árán. Okos politikai türelemmel. a gazdasági és a társadalmi élet normalizálódásával, emberi mértékkel rövid idő alatt megvalósult a politikai konszolidáció. Ezekben az években teremtődött meg az alapja annak, hogy a későbbiekben újkori történelmünkben példa nélkül álló fellendülés, társadalmi megbékélés, szocialista nemzeti egység alakulhasson ki, s hazánk elfoglalja az őt megillető helyét a nemzetek közösségében. Ezekre az évekre is gondolva, elévülhetetlen tapasztalatként összegezte Kádár János a Novoje Vremja című szovjet lap számára adott interjúban : „... ha van világos cél, megfelelő vezetés, és minden alkotóerő összefog, akkor a maga urává lett nép képes történelmi feladatainak megoldására”. Azok a nemzedékek —, amelyek nem élték át azokat az időket — nehezen tudják elképzelni, hogy mennyire bonyolult voít akkor a helyzet. S mennyire fontos volt azoknak az embereknek a marxista elkötelezettsége, személyes bátorsága, akik élére álltak a forradalmi erőknek. a megújhodásnak. A mai és a következő nemzedékek történelmi tisztánlátását is erősíti e könyv. Mindenki számára nélkülözhetetlen olvasmány Kádár János kötete a magyar történelem e sorsdöntő, tragédiákkal terhes korszakának alapos megismeréséhez. Mary György, az MSZMP KB munkatársa REND A LELKE MINDENNEK ... Megyei vizsgálatok — munkaügyben Az idei, február 9-én kapott új jogosítványuk alapján, szűkebb hazánk állami munkavédelmi felügyelői — országos célvizsgálathoz kapcsolódva — nemrégiben átfogóbb munkaügyi ellenőrzés-sorozaton is részt vettek. Mint dr. Göcző Gézától, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Heves Megyei Felügyelőségének vezetőjétől — utóbb — megtudtuk: ez alkalommal a felmondási idővel ösz- szefüggő kérdéseket, a munkavégzés alóli felmentések körülményeit vették szemügyre, a munkarend betartását, az állásidőket elemezték tüzetesebben. A megye 9 felügyelője az előbbieket 11, az utóbbiakat 8, illetve 5 gazdálkodó szervezetnél szemlélte. Kedvező megállapításuk, hogy a kollektív szerződésekben — költségvetési üzemnél: a munkaügyi szabályzatban — mindenütt nyomuk van már a módosított. szigorító központi rendelkezéseknek. A végrehajtásban. a mindennapi gyakorlatban azonban megosz- lóbbak a tapasztalatok. A felkeresett helyeken 1987. január 1. és június 1. között összesen 364 felmondás történt, s az esetek közül 36-ban mentesítették a dolgozót mindjárt a további munkavégzéstől is. Az eljárások megfeleltek az előírásoknak. például a három napon túli igazolatlan hiányzásokra mindenütt az alkalmazás megszüntetésével válaszoltak. Egerben, a Csepel Autógyárnál ilyenformán 9, a dohánygyárnál, az apci Qualitál Könnyűfémöntödénél. a pétervásári tanácsi költségvetési üzemnél pedig 1—1 személytől vettek búcsút. Ugyanekkor a munkarend körül is találtak a felügyelők kifogásolni valókat. Jóllehet. az idei január 1-jétől szabványos távozási engedély és napló áll a munkáltatók rendelkezésére, a napi feladatok elhagyását ma sem veszik mindenütt egyformán szigorúan. Az ellenőrzéskor — ha nem is sok helyen — a Heves Megyei Temetkezési Vállalatnál és a pétervásári költségvetési üzemnél mindenesetre felelet nélkül maradt az a kérdés, amely az éppen távol lévők iránt érdeklődött. A munkaidőalapból kieső idő elszámolására is több módot találnak. Részint ledolgozzák, másrészt összegyűjtik és utóbb a szabadság terhére írják, vagy történésén levonják a bérből. Ám, hogy egészen pontosan mennyi is az ilyen-olyan kilépések, eltávozások, távollétek miatt elvesztett munkaidő — „kézzel foghatóan”, vagyis hiteles blokkoló órával, a vizsgált egységek közül egyedül a Csepel Autógyárnál lehetett számba venni. A különféle ügyes-bajos dolgok munkaidő alatti intézését legálissá tévő engedélyek többnyire szabályszerű nyomtatványok, amelyeket a „munkaügyis”, vagy az lilyen feladatokkal foglalkozó külön osztály havonta összesít. Az eltávozások jobbára a művezetők, üzletvezetők, műhelyvezetők beleegyezésével történnek. Az ellenőrzés-sorozat által érintett helyeken ösz- szesen foglalkoztatott 7224 dolgozóból a szúrópróbaszerűen vizsgált 696 személy mintegy hetedrészével nem találkozhattak a felügyelők a távollétek miatt. S a 93 engedélyes mellett 8-an „csak úgy” csellengtek a kapukon kívül... Legtöbben a Heves Megyei ' Sütő- és Édesipari Vállalattól, s ezen belül is a halmajugrai kekszüzemből. Állásidők esetén — ahogyan a munkavédelmi és munkaügyi felügyelők erről meggyőződtek — a dolgozóknak átlagkeresetet biztosítanak, vagy az adott bércsoport alsó határát fizetik. Illetve. ettől eltérően történik az elszámolás; többnyire az átlagkereset és a bércsoport alsó határa közötti sávban határozzák meg a térítést. A Heves Megyei Ruházati Ipari Vállalatnál a besorolás szerinti fizetség 80 százalékát adják — ami az alsó határt meghaladó ösz- szeg. A megyei felügyelők természetesen az állásidők okait is fürkészték. Amint kiderült: energiaszolgáltatás hiánya miatt akadozik, áll a munka az üzemekben, vagy történetesen géphiba, anyag- ellátási probléma akadályozza a feladatok végzését. Mindezek miatt a vizsgált egységekben együttesen 1910 órás veszteséget mértek, ami átlagosan az összes munka- időalap 0,2 százaléka. Ami szerencsére még a 0,16—0,26 százalékos szóródás miatt is elfogadható. S a vizsgálódókat az is megnyugtatta, hogy többnyire az állásidő-nyilvántartások sem kifogásolhatók. Ahol a váratlan zavarok feljegyzésének nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget — mint a Hevesi Állami Gazdaságnál — azzal magyarázták a sajátos gyakorlatot, hogy bármi is történik a munkahelyen, nem tétlenkednek az emberek, mert azonnal más tennivalókra csoportosítják őket. Amiben éppenséggel nem lenne különösebb kivetnivaló, de — mondták nyomatékkai a felügyelők — rend a lelke mindennek. A vegyes benyomásokkal szolgált, de végeredményben nem túl sok hiányosságot feltárt vizsgálatot — amelyben egyébként a megyei főügyészség és a megyei tanács munkaügyi osztályának képviselői is részt vettek — a gazdálkodó szervezetekben megértéssel fogadták, támogatták. Annál inkább, mivel a felügyelőket is elsősorban a jó szándék vezette, főleg segíteni akartak a helyzet kedvezőbbé tételében. Kevésbé éltek hatósági jogaikkal, inkább útmutatásnak szánták észrevételeiket. Legközelebb azonban — mint hangoztatták — már szigorúbbak lesznek. Ha a munkahelyeken okot adnak rá: a bírságolástól sem zárkóznak el. Gy. Gy. Bányanyitók... Tovább terjeszkedik a Mátraalji Szénbányák Visontai Kül- fejtéses Bányaüzeme. A vállalat geotechnikai részlege a H&lmajugra és Detk közötti szakaszon készíti elő a leendő külfejtéses rész víztelenítését. A bányászok mintegy 80 kutat fúrnak — átlag 130 méteres mélységig — a búvárszivaty- tyúknak, hogy a kitermelés kezdetére la megfelelő vízszintet biztosítsák. Az előkészítő munkálatokat a Gagarin fúróbrigád az év végére szeretné befejezni. Detk határában az egyik fúróépítmény Fehér Gáspár a munkálatok egyik résztvevője Jurecska József és társai a fúrócső toldását végzi... (Fotó: Szabó Sándor)
