Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-07 / 158. szám

2. NEMZETKÖZI ÉL NÉPÚJSÁG* 1987. júiius 7., kedd MEGKEZDŐDTEK A TÁRGYALÁSOK I. János Károly spanyol király Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) spanyol gazdaság korszerű­sítésében szereztek. Grósz Károly miniszterel­nök ugyancsak a kormány vendégházában kereste fel I. János Károlyt. Mindkét találkozón egyet­értettek abban, hogy a gaz­dasági, a műszaki-tudomá­nyos. a kulturális kapcso­latrendszer fejlesztését jól szolgálják a két ország ma­gas szintű vezetőinek szemé­lyes kontaktusai. Magyar vendéglátói dísz­vacsorát adtak a spanyol ki­rály és királyné tiszteletére, lamelyen pohárköszöntők hangzottak el. Németh Károly és I. János Károly pohárköszöntője Németh Károly elöljáróban az Elnöki Tanács nevében köszöntötte a magas rangú vendéget, akinek személyé­ben első ízben üdvözölhet­jük hazánkban Spanyolor­szág államfőjét. Az uralkodó látogatása, a megbeszélések és a találkozók — fejezte ki meggyőződését az Elnöki Ta­nács elnöke — tovább erősí­tik a két ország kapcsolata­it. a két nép közötti jobb megértést és bizalmat, hoz­zájárulnak az európai lég­kör kedvező alakulásához. Az együttműködés távlata­it értékelve Németh Ká­roly meggyőződését fejezte ki, hogy Magyarország és Spanyolország kapcsolatai­ban az élet minden terüle­tén vannak még kiakná­zásra váró lehetőségek. — ,Hiszem, hogy jó ügyet szolgálunk, ha kölcsönösen bátorítjuk, ösztönözzük azo­kat az üzletembereket, mű­vészeket, tudósokat, akik kapcsolataink fejlesztésén munkálkodnak — fűzte hoz­zá az Elnöki Tanács elnöke. A nemzetközi helyzet ala­kulását értékelve Németh Károly rámutatott: a Ma­gyarország és Spanyolország számára egyaránt fontos nemzetközi viszonyokban re­ményt keltő változások kör­vonalazódnak. — Ügy véljük, hogy a Szovjetunióban .és más szo­cialista országokban ikibonta­kozott nagy jelentőségű vál­tozások, s az ezekkel össze­függő, nagy horderejű ja­vaslatokban testet öltő új biztonságpolitikai felfogás nyomán gyökeres fordulatra nyílott lehetőség a nemzet­közi viszonyokban. — iBizonyosak Vagyunk ab­ban, hogy a magyar—spanyol kapcsolatok fejlődése is jól illeszkedik dbbe a keretbe. Bizonyítja, hogy nemcsak szükséges, de a kölcsönös tisztelet és megbecsülés szel­lemében. az érdekek egybe­esése és az ,előnyök kölcsö­nössége alapján lehetséges is az eltérő társadalmi rend­szerű és különböző szövetsé­gi rendszerekhez tartozó ál- lamők együttműködése — mondotta befejezésül Né­meth Károly —, majd poha­rát emelte I. János Károly, Zsófia királyné és valameny- nyi jelenlevő spanyol vendég egészségére, a spanyol nép boldogulására, a két nép ba­rátságára, gyümölcsöző együttműködésére, a világ békéjére. I. János Károly válaszbe­szédében elismerését fejez­te ki azért a szívélyes fogad­tatásért és vendéglátásért, amelyben a magyar nép és kormánya részesítette. A to­vábbiakban emlékeztetett ar­ra, hogy magyarországi lá­togatása a két állam közötti diplomáciai kapcsolatok új- rafelvételének tizedik évfor­dulójával esik egybe. A spanyol államfő szólt arról, hogy a kiemelkedő je­lentőségű 1992. évi sevillai világkiállításon Magyaror­szág is ott lesz, s minden bizonnyal elfoglalja majd a gazdag kulturális és tudo­mányos eredményeivel kiví­vott méltó helyét. Mint meg- állapitotta: kapcsolataink ez­által újabb nagy ösztönzést kapnak az immár újrakez­dett termékeny együttműkö­dés folytatásához. — Jól ismerjük azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Magyarország szüntelenül ki­fejt a nagyhatalmak. vala­mint a különböző szövetsé­gekhez és társadalmi-politi­kai rendszerekhez tartozó or­szágok közötti párbeszéd fenntartása és ösztönzése ér­dekében — hangsúlyozta az uralkodó. — A madridi találkozóra vezethető vissza egy sor to­vábbi olyan tanácskozás, amelynek célja az európai párbeszéd legkülönbözőbb formájú továbbvitele volt — hangsúlyozta az uralkodó, s emlékeztetett arra, hogy éppen Budapesten zajlott le az egyik legjelentősebb ta­lálkozó, az Európai Kulturá­lis Fórum. amelynek révén az önök hazája, Magyaror­szág együttműködési készsé­gét nyilváníthatta azon terü­letek egyikén, ahol a párbe­széd a legtermékenyebbnek bizonyult. — Mindezék az esemé­nyek, amelyekben országa­ink is kiemelkedő szerepet játszottak, összefüggnek a mával, amikor nagyobb re­ménységgel és nyugalommal tekinthetünk jövőnk felé, amelyért kétségtelenül va­lamennyien felelősséggel tar­tozunk — mondotta János Károly. Végezetül az őszinte együttműködés szellemében — amely, mint mondta: az e századi Európa országai­ért és társadalmaiért közö­sen vállalt nagyszerű cé­lok megvalósítására irányuló törekvésben összeköt ben­nünket — emelte poharát vendéglátója és felesége sze­mélyes boldogságára, a ma­gyar nép jólétére és a két ország közötti kapcsolatok jövőjére. Weizsäcker Moszkvában Richard von Weizsäcker nyugatnémet szövetségi el­nök a moszkvai repülőtéren (jobbról a második). Mellet­te vendéglátója, Andrej Gro- miko, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. A kép bal oldalán Hans-Dietrich Genscher, az NSZK, középen Eduard Se- vardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere (Népújság-telefotó — TASZSZ — MTI — KS) Bútort? Füzesabonyból! Szoba- és konyhabútorok, kiegészítő elemek, kárpitgarnitúrák NAGY VÁLASZTÉKÁVAL VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT. BÚTORBOLTUNKBAN MEGVÁSÁROLHATJA A ZALA BÚTORGYÁR KEDVELT CSAVART OSZLOPOS SZEKRÉNYSORAIT IS. MEGNÉZNI IS MEGÉRI! rC Külpolitikai kommentárunk Tizenkét év után HAT NAPON ÁT tartózkodik a Szovjetunióban Richard von Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztár­saság elnöke, aki népes delegáció élén érkezett Moszkvába a hét első napján. A küldöttség összeté­tele eleve árulkodik a moszkvai tárgyalóasztalok­nál érintendő témák sokszínűségéről és fontossá­gáról: a kíséretben az ország külügyminisztere épp­úgy helyet foglal, mint legnagyobb bankjának, vala­mint ipari és kereskedelmi kamarájának elnöke, vagy éppen egyik leghíresebb írója. Tizenkét esztendő telt el azóta, hogy utoljára lé­pett szovjet földre a legmagasabb nyugatnémet köz­jogi méltóság (akkor Walter Scheel elnök szemé­lyében.) A két nagy ország kapcsolataiban akkor is akadták dilemmák — ez természetes és elkerülhetet­len —, de már akkor is az együttműködés jelen­tőségének kölcsönös felismerése dominált. Nemcsak a tárgyaló felek, de alighanem a világ szerencséjére, ez a helyzet ma is. Bár a Vörös téren landoló ifjú pilóta ügyétől kezdve egészen Kohl kancellár néhány odahaza is alaposan vitatott kité­teléig akadnák disszonáns hangok az érintkezésben, a kapcsolatok az élet minden területén léteznek, sőt fejlődnek. Bizonyos visszaesések ellenére 1972 óta a Német Szövetségi Köztársaság a Szovjetunió legjelentősebb nyugati gazdasági partnere, s tekintettel a két or­szág potenciáljára, politikai súlyára, önmagában ez a tény kihathat az egész európai és a világhelyzet alakulására is. A MOSTANI HELYZET több szempontból jó alap a továbblépésre: az NSZK-nak új piacra és munka- lehetőségekre van szüksége, a nagy partner pedig hatalmas átalakulási programjából következően a szokásosnál is nagyobb érdeklődést mutat az NSZK korszerű termékei és eljárásai iránt. A vendégeket köszöntő szovjet sajtó nyilván nem­csak udvariasságból emlékeztet arra, hogy az állam­fő hazai és nemzetközi tekintélyének egyik fő forrá­sa a tárgyilagosságra, higgadtságra való hajlam, ami legutóbb a Rust-ügy kapcsán is kitűnt. Jó %sély van arra, hogy a magas rangú vendég hat tartalmas napot tölt el a vendéglátóknál. Mini indulása előtt egy szovjet lapnak adott nyilatkoza­tában az elnök elmondta, „szót kell ejteni arról az Európáról', amilyennek kontinensünket az új évszá­zad küszöbén látni szeretnénk”. EZT AZ EURÓPÁT most kell kialakítani: még­hozzá elsősorban a legérdekeltebbeknek: az euró­paiaknak. Harmat Endre Szovjet—szíriai űrrepülés BÉCSI MAGYAR KÖZVETÍTÉS A „huszon­hármak” között Hétfőn a bécsi magyar nagykövetség adott otthont a Varsói Szerződés és a NATO-államok soron kö­vetkező tanácskozásának az összeurópai leszerelési fó­rum előkészitéséről. A 23 államnak a bécsi utótalál­kozón részt vevő küldött­ségei ezúttal is a VSZ or­szágai által korábban elő­terjesztett mandátumter­vezetről tárgyaltak. A NATO- államok képviselői ismét jelezték, hogy a közeljövő­ben előterjesztik saját man­dátumtervezetüket. Mint ismeretes, a NATO brüsszeli központjában, hu­zamos ideje dolgoznak kö­zös álláspont kialakításán a katonai bizalomépítés és a leszerelés kérdéseiben. A tervezet bécsi előterjesz­tése a következő hetekben várható, mivel az utótalál­kozón. egyúttal a két szö­vetség képviselőinek heti tanácskozásain. július vé­gétől várhatóan hosszabb szünetet tartanak. Közös dandár francia „atomernyö” alatt? A Helmut Kohl kancellár által javasolt francia—nyu­gatnémet közös dandár nem lehet része a NATO integ­rált katonai szervezetének, de együttműködhetne az észak-atlanti szövetség erői­vel — fejtette ki álláspont­ját ez ügyben André Giraud francia 'hadügyminiszter. Giraud francia és nyugatné­met főtisztek előtt mondott beszédet hétfőn. Az egyik gond az, hogy a nyu­gatnémet haderő része a NATO integrált katonai szer­vezetének, Franciaország vi­szont 1966-ban kilépett be­lőle. így kérdéses, milyen pa. rancsnokság alá tartozna a szóban forgó magasabb egy­ség. A másik vitapont az le­het a közös dandár ügyé­ben, hogy milyen nukleáris biztosítást kapjon. Ennek kapcsán André Giraud kifejtette említett be­szédében: francia részről el­képzelhetetlennek tartják, hogy „katonáikat olyan hely­zetbe hozzák, amelyben azok nem kapnak bizonyos fokú nukleáris védelmet”. Ebből következően a közös dan­dárt a francia atomütőerő vé­delme alá kellene helyezni — vélekedett a francia had­ügyminiszter. Befejeződtek a szovjet és a szíriai űrhajósok közös űrutazásának előkészületei, és a nemzetközi személyzet — a Szojuz TM—3 űrhajó fedélzetén — .július 22-én indul útnak — jelentette be hétfőn a TASZSZ hírügy­nökség. A két legénység — az uta­záson részt vevő és a tar­talék — a jövő héten érke­zik meg a bajkonuri űr­központba. Ott döntik majd el, a start előtti napon, hogy a háromfős csapatok kö­zül melyik indul útnak. Az- űrhajósjelöltek: a szír Mti- hammed Fárisz és Munir Habib, illetve a szovjet Alekszandr Viktorenko. Alekszandr Alekszandrov, Anatolij Szolovjov és Vik­tor Szavinih. KIÉ LESZ A CSATORNA? Feszültség Panama és az USA között A hetek óta tartó pana­mai feszültséget az okozza, hogy az Egyesült Államok kormánya nem akarja visz- szaadni a közép-amerikai országnak a Panama-csa­tornát, jóllehet ebben Car­ter és Torrijos elnök 1977- ben megállapodott — jelen­tette ki Manuel Antonio Noriega tábornok, a pana­mai fegyveres erők főpa­rancsnoka az El Periodista című argentin hetilapnak adott interjújában. Noriega azzal vádolta a washingtoni kormányt, hogy neokolonial ista módszerekkel beavatkozik Panama bel- ügyeibe, egyúttal felvonu­lási területté akarja változ­tatni országát a közép­amerikai térségben. A tá­bornok összefüggésbe hozta a Panamában keletkezett feszültséget a június végére tervezett és washingtoni nyo­másra elhalasztott közép- amerikai csúcstalálkozó meg­hiúsulásával is. Mint ismeretes, ezen részt vett volna Daniel Ortega nica- Saguai elnök is. Noriega szerint az Egyesült Államok a Contadora-csoport béke­terve ellen dolgozik és „há­borús színtérré” akarja változtatni a térséget. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A Parádi ÁFÉSZ 1987. augusztus 15-től, 1992. augusztus 15-ig ötéves időtartamra SZERZŐDÉSES üzemeltetésre adja a parádfürdői, Peres úton levő 35. SZ. ZÖLDSÉGBOLTOT. A versenytárgyalást 1987. augusztus 7-én, de. 9 órakor tartjuk PÁRÁD, Kossuth út 71. sz. alatti központi irodánkban. Érdeklődni és a pályázatokat legkésőbb augusztus 7-ig; Ugyanitt lehet leadni. ÁFÉSZ IGAZGATÓSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents