Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-07 / 158. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI XXXVIII. évfolyam, 158. szám ÁRA: 1987. július 7., kedd 1,80 FORINT J AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Gyerekek Ismerősöm mesélte; munka­helyén, sőt baráti körében is megmosolyogták amiatt, hogy feleségével két gyer­mek után egy harmadikra vállalkoztak. Bátrak vagy­tok — mondták nekik egyesek nem kis iróniával. Mások a fiatal családfőnek és terhes nejének az .,ér­telmi képességét” is meg­kérdőjelezték. Ehhez mel­lékesen csak annyit: mind­két szülő diplomás. Voltak olyanok is, akik arra gyanakodtak, hogy azért kell a harmadik ki­csi, mert így akarnak ta­nácsi lakáshoz jutni. Az­tán akadták, akik azt pe­dzegették : azért tartják meg a magzatot, mert val­lásosak. Summa surnmá- rum: majd hogy nem min­denki értetlenkedve fogad­ta az ifjú pár elhatározá­sát; Érdekes módon keve­sekben fogalmazódott meg, hogy azért akarnak három emberkét, mert nagycsa- lád-pártlak és szeretik, ha otthon élet veszi őket kö­rül. még akkor is, ha ez fáradsággal jár, • nem úgy, mint a semmittevés. Tudom, ezt kevesen te­kintik érvnek. Mert a gye­rekekkel való foglalkozás rengeteg időt és energiát felemészt. Ha oedig nincs kicsi, akkor nincs baj — vallják sckan. Az ember nyugodtan nézheti a tévét, járhat moziba, színházba, diszkóba. Gyakran hallani: kevés a nagy család. Ahogy azt is, hogy hazánk népessége nem növekszik, miközben elöregszik. Ennek okait nehéz lenne maradéktala­nul csokorba gyűjteni. Min­denképpen ide kell sorolni a kényelmességet, amelynek alapja az a sokak által hangoztatott elv, hogy az ember csak egyszer él, ha ez alatt az idő alatt több csemete nevelésével foglal­kozik. az aligha térül meg. Ezért figyelhető meg nem ritkán az, hogy ha egy anya netalántán egyszer mégis szül, pár hónap után beadja az apróságot a böl­csődébe, s rohan vissza a munkahelyére, ahol nem akarja elszalasztani elő­menetelét. Ráadásul a pénz is kell. hiszen a gyed kevesebb mint a fizetés, abból nem lehet kocsit venni, sem víkendtelket. Közhely, de egyre inkább elanyagiasodik a világ, s vele együtt mi is. Ügy né­zünk mindent, hogy az ke- csegtet-e haszonnal. A nagycsaládosság pedig ugye neon jelent anyagi előnyt! Hogy mégis mi a haszna? Talán a legnagyobb az, hogy az ezekben felnövő gyerekek érzelmileg is töb­bek, mint az elkényeztetett egykék, s amennyiben úgv hozza a sors, sokkal in­kább képesek lemondani a mások, a közösség érdeké­ben. Persze, lehet az is, hogy manapság ezek nem is annyira figyelemre mél­tó szempontok... Homa János MEGKEZDŐDTEK A TÁRGYALÁSOK I. János Károly spanyol király Budapesten Németh Károlynak. az El­nöki Tanács elnökének meg­hívására hétfőn hivatalos látogatásra hazánkba ér­kezett í. János Károly, Spa­nyolország királya. Az ural­kodót magyarországi útjá­ra elkísérte felesége, Zsófia királyné, s kíséretében van Francisco Fernandez Or­donez külügyminiszter. A magas rangú vendége­ket Németh Károly és fen lesége üdvözölte a magyar és spanyol nemzeti lobogók­kal, kétnyelvű köszöntő feliratokkal díszített Feri­hegyi repülőtéren. Jelen volt Dóczé Kálmán hazánk mad­ridi. valamint Javier Rubio Spanyolország budapesti nagykövete. A kölcsönös üdvözlések után a vendégek és a vendéglátók az ünne­pélyes fogadtatás helyszí­nére, a Kossuth Lajos tér­re indultak. A Parlament előtt. a nemzeti zászlókkal fellobo­gózott téren ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással fogadták a spanyol uralkodót. I. Já­nos Károly üdvözlésére megjelent Trautmann Re­zső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke. Sarlós Ist- ván, az Országgyűlés elnö­ke. Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, Várkonyi Péter kül- ügy-. Juhár Zoltán belke­reskedelmi, Kapolyi Lász­ló ipari. Markója Imre igazságügy ^miniszter. Irá­nyi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke, valamint hazánk po­litikai. állami és társadal­mi életének több más ve­zető személyisége. I. János Károly és Zsófia királyné Németh Károly és felesége kíséretében fo­gadta a felsorakozott dísz­egység parancsnokának je­lentését, majd a spanyol és a magyar Himnusz elhang­zása után az uralkodó ellé­pett a katonák sorfala előtt. A Parlament előtt ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással fogadták a spanyol uralkodót. A képen jobb­tól balra: János Károly, Németh Károly az Elnöki Tanács elnöke, Zsófia királyné és Németh Károlyné (MTI-fotó,1 Kovács Attila felv. — Népújság-telefotó — KS) A program délután kegyele- tes megemlékezéssel folytató­dott: I. János Károly meg­koszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök te­rén. Ezután Németh Ká­roly megbeszélést folytatott a spanyol uralkodóval az Országházban. A találko­zón részt vett Várkonyi Pé­ter és Francisco Fernandez Ordonez. Jelen volt Dóczé Kálmán és Javier Rubio. Az államfők kölcsönösen tájékoztatták egymást or­szágaik belső életéről. A legfontosabb nemzetközi kérdésekben elfoglalt állás­pontokat ismertetve meg­állapították: mindkét fél érdekelt abban, hogy kon­tinensünkön felszámolják a nukleáris fegyvereket, s a kölcsönös és egyenlő biz­tonság a fegyverzet lehető legalacsonyabb szintjén va­lósuljon meg Európában. Ezzel összefüggésben hang­súlyozták az európai béke. és biztonság folyamatának kiemelkedő jelentőségét. Végezetül további lépéseket szorgalmaztak a két ország kapcsolatainak továbbfej­lesztésére. különösen a gazdaság területén. Az államfők találkozóját követően Sarlós István a szálláshelyen, a magyar kor­mány vendégházában keres­te fel a spanyol uralkodót. A megbeszélésen a magas rangú vendég tájékozódott a magyar Parlament szerepé­ről, tevékenységéről, az Or­szággyűlés törvényhozási gyakorlatáról, a parlamenti munkában jelenleg előtérben álló kérdésekről. Ezzel ösz- szefüggésben Sarlós István beszámolt a magyar belpo­litikai, gazdasági helyzet ala­kulásáról. A spanyol uralkodó külö­nösen nagy érdeklődéssel hallgatta a magyar ipar szer­kezetváltásának, a munka­erő átcsoportosításának vár­ható szociális hatásairól szó­ló ismertetőt; I. János Ká­roly beszámolt azokról a ta­pasztalatokról. amelyeket a (Folytatás a 2. oldalon) Magyar—csehszlovák gazdasági tárgyalások Hétfőn a Parlamentben plenáris tárgyalással meg­kezdte munkáját a Magyar- Csehszlovák Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együtt­működési Bizottság 22. ülés­szaka. A tárgyaló küldött­ségeket Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, illetve Pavel Hriv- nák miniszterelnök-helyet­tes, a bizottság társelnökei vezetik. Az ülésszak napi­rendjén a kétoldalú gazda­sági együttműködés fejlesz­tésével összefüggő távlati és időszerű kérdések szere­pelnek. A nap folyamán Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke a Parlamentben fo­gadta Pavel Hrivnákot. A szívélyes. baráti légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József. Jelen volt Ondrej Durej, Csehszlová­kia budapesti és Kovács Béla hazánk prágai nagy­követe. Aczél György Szabolcs-Szatmárban Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja kétnapos látogatást tett Szaibolcs-Szatmárban. Va­sárnap Nyíregyházán Var­ga Gyula, a megyei párt- bizottság első titkára és Bá- nóczi Gyula, a megyei ta­nács elnöke fogadta és tá­jékoztatta a térség társa­dalmi, gazdasági, kulturális életéről, a pártszervek mun­kájáról. Aczél György hétfőn dél­után részt vett a megyei pártbizottság kibővített ülé­sén, amelyen ismertette a társadalmi, gazdasági ki­bontakozás Központi Bizott­ság által elfogadott prog­ramjából adódó feladatokat. Hazaérkezett a magyar párt- és állami küldöttség Algériából Hétfőn hazaérkezett az a párt- és állami küldött­ség, amely Lukács János­nak, az MSZMP KB tit­kárának vezetésével részt vett az Algéria független­ségének 25. évfordulója al­kalmából rendezett ünnep­ségeken. A delegációt Kő­rakás László, az MSZMP KB tagja, a KB osztályve­zetője fogadta. Szovjet miniszter tárgyalásai Kapolyi László ipari mi­niszter meghívására ha­zánkba érkezett Jevgenyij Varnacsov, a Szovjetunió építőipari. út- és köz­műipari gépgyártási minisz­tere. Tárgyalásokat folytat rakodási gépek és berende­zések közös gyártásáról, valamint útépítő és épí­tőipari gépek gyártássza­kosításáról, kooperációs és más termelési együttműkö­dési kérdésekről. Látoga­tást tesz továbbá magyar iparvállalatoknál. Jiri Kubka látogatása Budapestre érkezett Jiri Kubka, a Nemzetközi Új­ságíró Szervezet főtitkára. Jiri Kubkát hétfőn fogadta és szívélyes elvtársi légkö­rű tárgyalást folytatott ve­le Lakatos Ernő, az MSZMP KB Agitációs és Propagan­da Osztályának vezetője. A Nemzetközi Újságíró Szervezet főtitkárát fogadta Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatalának elnöke is. Mindkét megbeszélé­sen jelen volt Megyeri Ká­roly, a MUOSZ főtitkára. KOMBINATORIKUSOK HETEDIK NEMZETKÖZI KOLLOKVIUMA A tudományág legfrissebb eredményeiről — Egerben I$mét nemzetközi konferenciának ad otthont Eger: ezúttal öt földrész matematikusai, a kombinatorika tudományágá­nak művelői találkoznak itt, hogy a legfrissebb elméleti eredményekről beszámoljanak, nézeteiket, véleményüket ki­cseréljék Huszonöt országból csak­nem 300 szakember érkezett a barokk városba, öt szek­cióban több mint 190-en lép­nek dobogóra július 10-ig, hogy dolgozatukat megis­mertessék kollégáikkal. A találkozónak a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola ad ott­hont, szervezője pedig a Bá­tyai János Matematikai Tár­sulat. A tanácskozás elnöke Sós Vera, az MTA matema­tikai kutatóiintézetének pro­fesszora, társelnökei Lovász László, az ELTE tanszékve­zetője és Hajnal András, az MTA matematikai kuta­tóintézetének igazgatója. Ke­zükben futnak össze a kon­ferencia szálai, ők törődnek a zavartalan lebonyolítással. Mint elmondták, o magyar kombinatorikának rangja van a nemzetközi mezőnyben is. König Dénes professzor — kinek ez évben van a 100. születési évfordulója — írta a kombinatorika részét ké­pező „gráfelmélet” első je­lentős könyvét 1936-ban, s ugyanő tartotta a világon az első előadásokat is e tárgy­ban a budapesti műegyete­men. A következő nemzedék­hez tartozó Erdős Pál tevé­kenysége is nagyban segítet­te a kombinatorika fejlődé­sét. Jó alapokra épül tehát a hazánkban jelenleg három fő bázison: az ELTE számí­tógéptudományi tanszékén, az MTA matematikai kuta­tóintézetében és az MTA SZTAK1-ban folyó kutató­munka. A konferencián több A tegnapi plenáris ülésen A. Schrijver holland tudós tartott előadást a ­gráfokról mint húsz magyar előadás hangzik el, ez egyben fém­jelzi a jelenlegi színvonalai is. Arra a kérdésre, hogy mi is a kombinatorika, köny- nyebb a matematika, mint a köz nyelvén megfelelni. Beszélgetőtársaink szerint az a tudományág, mely külön­böző véges struktúrák szám­beli és szerkezeti problémái­val foglalkozik. Érthető pél­dával illusztrálva: segítsé­gével megtudhatjuk, hogy ha egy Rubik-kockát szétsze­dünk. azt hányféle módon lehet újra összerakni, s ezek­ből hány összeállítás olyan, hogy a kockát színeire is tudjuk forgatni. E kis példánál persze jó­val bonyolultabb kérdések is foglalkoztatják a kombina­torikát. Nélkülözhetetlenné vált a számítógép-tudomány­ban, a komputerek fejleszté­sében, s az integrált áram­körök bonyolultabbá válásá­val szerepe egyre nő. A kon­ferencián részt vevő szak­emberek nagy többsége is e területen dolgozik. Használ­ják a kombinatorikát a gaz­dasági tervezés egyik részét képező operációkutatásban is. A hasonló konferenciák sorában ez már a hetedik (Fotó: Koncz János) (az elsőt 1959-ben szervezte a BJMT, negyven résztvevő­vel), így sokan már régi is­merősként köszöntik egy­mást a szekcióülések szüne­tében. Mint a szervezők el­mondták, az új eredmények megismerése mellett ez a személyes kapcsolattartás rendkívül fontos. kutatások kezdődhetnek közös publi­kációk szülehetnek így. A konferencia hatását erősíti, hogy a legjelentő­sebbnek ítélt előadásokat egy angol nyelvű kötetben is közzéteszi a Bolyai János Matematikai Társulat.

Next

/
Thumbnails
Contents