Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-28 / 176. szám

1. NÉPÚJSÁG, 1987. július 28„ ktdd A malaysiai miniszterelnök hazánkkal (Folytatás az 1. oldalról) nyi Gyula és Zainal Abidin bin Mokhtar.-fr Dr. Mahathir Mohamad programja délután kegye* letes megemlékezéssel foly­tatódott: a malaysiai kor­mányfő koszorút helyezett el a Magyar Hősök Emlék­művén, a Hősök terén. A nap folyamán a ma­gyar és malaysiai vezetők és szakértők partnertárgya­lásokat tartottak. Több cso­portban folytattak eszme­cserét a kétoldalú kapcsola­tok széles körét érintő kér­désekről. Sarlós István, az Ország- gyűlés elnöke a malaysiai miniszterelnök kíséreté­ben levő parlamenti képvi-' selőket fogadott. A vendé­gek érdeklődésére tájékoz­tatást adott a magyar válasz­tójogi törvényről, illetve a választások lebonyolításá­ról. a Parlament működé­séről, jogköréről. Szólt a törvényalkotás menetéről, s a párt szerepéről a parla­mentarizmusban. Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese a magyar gazdaságirányítási rendszert, a külkereskedel­met szabályozó tényezőket, illetve a magyar kivitel bő­vítésénél szóba jöhető ter­mékek körét ismertette a malaysiai tárgyaló küldött­ség tagjaival. Hangsúlyoz­ta. hogy a magyar kivitel növekedését elősegítheti a közös vállalatok létesítése, a technológiaexport és a berendezés gyártási lehető­ségek kihasználása is. A vendégok ismertették orszá­guk fejlesztési terveit, szól­tak azokról a versenytár­gyalásokról, amelyeket a gazdaság különböző területe­in kívánnak lebonyolítani. Ösztönözték a hagyományos forgalom közvetlen kereske­delmi kapcsolatok útján tör­ténő bővítését is. Mindkét fél állást foglalt amellett, hogy szükséges a magyar kivitel növelése, amelyre a hagyományos ke­reskedelmi forgalom mel­lett többek között az egész­ségügy, a közlekedés és az infrastrukturális beruházá­sok terén van lehetőség. Malaysiai részről hangsú­lyosan szóltak a kis- és a középüzemek közötti együtt­működés jelentőségéről. s arról is. hogy a magyar vállalatoknak a helyi piacon nagyobb aktivitást kellene mutatniuk a jövőben. Várkonyi Péter ' délután megbeszéléseket folytatott a Külügyminisztériumban a dr. Mahathir Mohamad mi­niszterelnök kíséretében ha­zánkban tartózkodó malay­siai külügyminiszterrel. Abu Hassan Omarral. A nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseinek átte­kintése során a két külügy­miniszter megkülönböztetett figyelmet fordított Délkelet- Ázsia problémáira. Hangsú­lyozták. hogy a térség vitás kérdéseinek tárgyalások útján történő rendezése je­lentősen hozzájárulna a nemzetközi béke és bizton­ság megszilárdításához. A magyar külügyminisz­ter tájékoztatta partnerét az európai biztonság és együtt­működés helyzetéről, a Ma­gyar Népköztársaság aktív részvételéről a helsinki fo­lyamatban. Megelégedéssel állapí­tották meg, hogy az újkele­tű magyar—malaysiai kap­csolatok rendezettek, egyen­letesen fejlődnek. Jók a ki­látások az együttműködés bővítésére a kapcsolatok minden területén. Egyetér­tettek ajkban, hogy a köl­csönös törekvéseket haszno­san szolgálják a rendszeres magas szintű politikai érint­kezések. Dr. Noordin Sopiee, a malaysiai stratégiai és nemzetközi tanulmányok intézetének (ISIS) főigazga­tója megbeszélést folyta­tott Garat Róberttel. a Magyar Külügyi Intézet igazgatójával, a két intézet kutatómunkájának fő irá­nyairól és az együttműkö­dés lehetőségeiről. A Külkereskedelmi Mi­nisztériumban Melega Tibor és Paduka Rafidah Aziz folytatott tárgyalásokat. Át­tekintették a kereskedelmi kapcsolatok helyzetét. s egyetértettek abban, hogy a két ország közötti közvetlen kapcsolatokat ösztönözni szükséges. A delegáció kíséretében hazánkban tartózkodó Tan Sri Hashim Mohd Ali tábornok, hadseregpa- rancsnok a Honvédelmi Mi­nisztériumba látogatott, ahol fogadta őt Mórocz Lajos al­tábornagy, honvédelmi mi­nisztériumi államtitkár. Az International Trade Centerben a malaysiai mi­niszterelnököt kísérő üzlet­ember-küldöttség és a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara délkelet-ázsiai tagozatának részvételével kerekasztal-be- szélgetésre került sor, amit a magyar és a malaysiai üz­letemberek kétoldalú meg­beszélései követtek. Magyar részről Lőrincze Péter, a Magyar Kereskedelmi Ka­mara főtitkára, a vendégek részéről pedig dr. Nawawi Mat Awin. a Nemzeti Ke­reskedelmi és Iparkamara elnöke értékelte a két or­szág gazdasági kapcsolatait, kifejezve reményüket, hogy az üzletemlberek közvetlen találkozása, s a Malaysiá­ban az ősszel megrendezés­re kerülő magyar gazdasági napok hozzá fognak járulni a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok bővüléséhez és diverzifikálásához. A malaysiai miniszterel­nök a koszorúzás után a Ganz-MÁVAG-ba látoga­tott. A vállalat bejáratánál Kapolyi László ipari mi­niszter és a gyár vezejtői, valamint a nagyüzem kollek­tívájának képviselői fogad­ták dr. Mahathir Mohama- dot és kísérőit. A nagyvállalat gazdálko­dásáról, a gyár tevékenysé­géről Juhász Ádám vezér- igazgató adott tájékoztatást. Elmondta: o gyár jelen­leg 11 ezer embert foglal­koztat, gyártmányaik a szocialista országokban és a tőkés piacon egyaránt jól is­mertek. Emlékeztetett arra, hogy a vállalatnak hagyo­mányos kapcsolatai vannak Malaysiával, s kifejezte re­ményét. hogy az együttmű­ködés a jövőben tovább bő­vül a távol-keleti ország­gal. A vezérigazgató szólt arról is. hogy a közelmúlt­ban megállapodás jött lét­re arról, hogy a Ganz- MÁVAG több mint 5 millió dollár értékben sínbuszokat szállít Malaysiába. Szó van arról, hogy villamos és dí­zelmeghajtású mozdonyo­kat is értékesítenének, s tár­gyalnak vasúti járművek forgóvázainak kooperációs gyártásáról. Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárral közösen ké­szülő sínbuszról és a nagy- vállalat tevékenységéről a látogatáson részt vevő Sem- sey András vezérigazgató adott tájékoztatást. Elmond­ta, hogy a gyár fennállása óta 30—40 országba szállí­tottak már Ikarus autóbu­szokat, évente mintegy 14 ezer karosszériát gyártanak, ebből 12 ezer teljes autó- 1buszváz. A sínbusznak sike­re volt Malaysiában s re­mélhető, hogy hamarosan megjelenhetnek a malaysiai vasútvonalakon a három, illetve öt kocsiból álló sze­relvények. A próbaüzem so­rán jó kapcsolat. szoros műszaki és szakmai együtt­működés alakult ki. Az új termék iránt egyébként nagy az érdeklődés. Jelenleg Űj-Zélanddal folynak tár­gyalások. s több európai or­szágból. illetve az Egyesült Államokból és Kanadából is jelentkeztek érdeklődők. A vendégek ezután a vas­úti járműszerelő üzembe látogattak, ahol Balogh Jó­zsef, a Vasúti Járműgyár igazgatója kalauzolta dr. Mahathir Mohamadot és kí­séretét. A sínbusz kényelmét maguk a vendégek is kipró­bálhatták. A malaysiai mi­niszterelnök a brigádnapló­ba írt búcsúszavakkal kö­Grósz Károly elöljáróban a magyar kormány nevében köszöntötte a magas rangú vendéget, akinek személyé­ben első ízben üdvözölhet­jük hazánkban Malaysia mi­niszterelnökét. A tárgyalá­sok eredményeként a rövid múltra visszatekintő, de az utóbbi években egyre gaz­dagodó kapcsolataink to­vábbfejlesztésének új távla­tai tárulnak fel — fejezte ki meggyőződését a Minisz­tertanács elnöke. Grósz Károly a hétfői meg­beszélésről szólva hangoz­tatta: — Egyetértés volt közöt­tünk abban, hogy korunk­ban nincs fontosabb feladat, mint a béke megóvása, a népek és a nemzetek közöt­ti bizalom megteremtése. A kormány elnöke beszélt a szocialista fejlődésünk so­rán elért eredményekről, tennivalókról is. Ennek kap­csán hangsúlyozta: — A közelmúltban nyil­vánosságra hozott gazdasági­társadalmi kibontakozási programunk alapvető célja, hogy új lendületet adjunk építőmunkánknak, megte­remtsük a gazdasági fejlődés­hez szükséges forrásokat. Szilárd meggyőződésünk, hogy ehhez rendelkezünk a szükséges feltételekkel. Grósz Károly elismeréssel szólt azokról a tiszteletet éb­resztő eredményekről, ame­lyeket Malaysia a nép élet- körülményeinek javításában, a nemzeti ipar megteremté­sében, a mezőgazdasági fej­lesztésben elért. A többnem­zetiségű Malaysia — minden nemzetiség egyenlő fejlődését biztosító — egységet teremtett és modernizálta társadalmát. Dr. Mahathir Mohamad válaszb eszéd éb en éli s mer é­sét fejezte ki azért a szí­vélyes fogadtatásért és ven­déglátásért, amelyben a ma­gyar nép és kormánya ré­szesítette. A továbbiakban emlékez­tetett arra, hogy Malaysiá­ban figyelemre méltónak tartják Magyarország telje­sítményét, amellyel képes volt lépést tartani más na­gyobb és fejlettebb nemze­tekkel. Malaysia számára is hasznos lenne a magyar nemzetgazdaságban és az ipar fejlődésében jelentős változásokat eredményező egyes módszerek átvétele. A továbbiakban a két or­szág kapcsölatairól szólva hangsúlyozta, hogy azok szí­vélyesek és barátiak. Noha jelenleg a kereskedelmi for­galom viszonylag alacsony, de ennek nem kell mindig így maradnia. — Meggyőződésem, hogy megtalálhatjuk azokat az uta­kat, amelyek a kölcsönös előnyök alapján lehetővé te­szik kereskedelmünk növe­lését és bővítését. Az egyik lehetőség Magyarország szá­mára az lenne, ha közvetle­nül kereskedne Malaysiával. — Mostani látogatásom jó alkalom arra, hogy tanulmá­nyozzuk az együttműködés további lehetőségeit. A ma­laysiai üzletemberek a jelen­legi látogatás során is tár­gyalnak magyar partnereik­kel az országok közötti áru­csere-forgalom növelésének szöntötte a gyár kollektívá­ját. Este Grósz Károly díszva­csorát adott dr. Mahathir Mohamad miniszterelnök és felesége tiszteletére a Par­lament Vadász-termében. A díszvacsorán a magyar és malaysiai kormányfő pohár­köszöntőt mondott. gazdaságát. Az országépitö munka eredményeinek és füg­getlen, el nem kötelezett poli­tikájának köszönhetően rövid idő alatt a nemzetek közös­ségének megbecsült tagjává vált. Ezt követően Grósz Károly üdvözölte a malaysiai minisz­terelnököt abból az alkalom­ból is, hogy a közelmúltban a kábítószerekkel és a til­tott kábítószer-kereskedelem­mel foglalkozó ENSZ-világ- konferencia elnökévé válasz­tották. — Biztosítani kívá­nom. a Magyar Népköztár­saság tudatában van a ká­bítószerekkel való visszaélés összetett problémájának je­lentőségével. A magyar-malaysiai együtt­működés távlatait értékelve kifejtette meggyőződését: az eltérések, a különbségek sem akadályozhatják azt, hogy a nemzetközi kérdések meg­ítélésében és a kétoldalú kapcsolatainkban a kölcsö­nös előnyök és érdekek alap­ján egyetértésre jussunk. Magyarország ez ideig leg­inkább csak nyersanyagokat vásárolt Malaysiától. Lehető­séget látunk arra, hogy a ke­reskedelmi kapcsolatainkban megteremtsük az együttmű­ködés fejlettebb formáit. A gazdasági kapcsolatok fej­lesztése mellett örömmel látnánk a műszaki-tudomá­nyos, a kulturális és turisz­tikai kapcsolataink fejlődé­sét is. elősegítve ezzel a né­peink közötti még jobb meg­értést — mondotta Grósz Károly, majd poharát emel­te Mahathir Mohamad, fe­lesége dr. Siti Hasmah és valamennyi jelenlévő ven­dég egészségére, a sokoldalú együttműködés fejlődésére. lehetőségeiről. Újabb erőfe­szítések kellenek annak ér­dekében is, hogy népeink megismerjék a kölcsönösen előnyös gazdasági együttmű­ködés különböző lehetősége­it. Az újabb „magyar hét” megrendezése Kuala Lum­purban ez év októberében kedvező lépés ebben az irányban. Remélem, hogy Budapesten pedig malaysiai hetet rendezhetünk — mon­dotta. Dr. Mahathir Mohamad pohárköszöntőjében han- goztatta: — Értékeljük azt a támo­gatást. amelyet Magyaror­szág nyújtott Malaysiának a közelmúltban a kábítósze­rekkel és azok törvénytelen forgalmával foglalkozó bé­csi nemzetközi konferencián. Mindenkinek, még a kábí­tószerek által kevésbé érin­tett országoknak is köte­lessége e küzdelemben való részvétel. Nincsenek bizton­ságos menedékek. A Bécsben elfogadott átfogó multidisz­ciplináris akcióterv alapján olyan folyamatos programra van szükség, amelyet min­den országnak alkalmaznia kell ott. ahol nemzeti erőfe­szítései mellett regionális, vagy nemzetközi fellépésre igény mutatkozik. Végezetül dr. Mahathir Mohamad látogatásra hívta meg Grósz Károlyt és fele­ségét Kuala Lumpurba, és poharát emelte az Elnöki Tanács elnöke, vendéglátó­ja, a magyar kormány * és népe további boldogságára. GRÓSZ KÁROLY POHÁRKÖSZÖNTÖJE DR. MAHATHIR MOHAMAD BESZÉDE rC Külpolitikai kommentárunk n Úton az Arias-terv A HlR A MAGA NEMÉBEN egyedülálló: a Costa Ricáéi elnök Managuában tárgyal. Nyolc esztendő­nek kellett eltelnie, hogy Nicaragua déli szomszédjá­nak államfője megtegye ezt az alig ötszáz kilomé­teres távolságot, amely a két fővárost elválasztja. Politikai értelemben azonban ennél sokkal nagyobb utat kellett leküzdenie. A demokratikus hagyomá­nyaira büszke Costa Rica ugyanis — azok után, hogy az illegális küzdelemben támogatta a Sandinista Frontot — úgy ítélte meg, hogy a forradalom győ­zelmét követően Nicaragua „túlságosan balra” tart. amely veszélyezteti a térség biztonságát. Feszült évek következtek azután, olykor — nem utolsósor­ban Washington nyomására — még a diplomáciai kapcsolatok felfüggesztése is fenyegetett. A KÖLCSÖNÖS VÁDASKODÁS, tiltakozójegy­zékek küldése az új Costa Rica-i elnök, Oscar Arias Sánchez 1986-os beiktatásáig tartott. Ezt követően Arias energikusan hozzálátott a közép-amerikai konfliktus politikai rendezéséhez, s benne a Nica­raguával való jószomszédi kapcsolatok helyreálli- tásához. Managua a kezdeti gyanakvás után üdvö­zölte és támogatásáról biztosította a Costa Rica-i elnökről Arias-tervnek elnevezett békekezdeménye­zést. (A terv nemzeti megbékélést, tűzszünetet, de- militarizálást, szabad választások kiírását, a katonai segélyek befagyasztását, fegyverzetcsökkentést és demokratizálást sürget.) A javaslat mindvégig dip­lomatikusan kerüli az országok és a szervezetek megnevezését, nehogy bárkit is megbántson. So­káig úgy tűnt, hogy éppen az az óvatosság lesz az Arias-terv leggyengébb pontja, mivel Managuát jog­gal sérthetné, ha kimondatlanul is egy kalap alá sorol­nák a vele szemben álló kontrákat, az egyes or­szágrészeket katonai fennhatóság alatt tartó salva- dori hazafiakkal. A sandinista vezetés ugyanis — amely a múltban gyakorta tett tanúbizonyságot dip­lomáciai rugalmasságáról —, ezen az egy ponton nem tud és nem akar átlépni, azaz nem hajlandó dialógusba bocsátkozni a hazájuk ellen fegyveres harcot folytató ellenforradalmárokkal. ARIAS RUGALMASSÁGÁT, Managua nagyvona­lúságát bizonyítja, hogy a terv ezen a sikamlós pon­ton sem bukott el, bár — feltehetően az Egyesült Államok sugallatára — Salvador és Honduras újabb és újabb követelésekkel állt elő. Ez egyszer már megtorpedózta a június végére előrejelzett közép­amerikai elnöki találkozót, s Arias most épp azon fáradozik Managuában, hogy az augusztus 6-ra elhalasztott csúcstalálkozó létrejöhessen. Eh­hez azonban kevésnek tűnik a San Jósé és Mana­gua közötti 500 kilométeres út megtétele. Ariasnak tovább kell utaznia a hondurasi és a salvadori fő­városba is. Seres Attila Fidel Castro ünnepi megemlékezése Nagygyűlésen emlékeztek meg Kubában a Moncada laktanya ostromának 34, év­fordulójáról. Havanna tar­tomány ipari és kulturális központjában, Artemisában mintegy százezer ember előtt Fidel Castro államfő, a Kubai KP KB első titká­ra mondott beszédet. A párt vezetője elisme­rően szólt azokról az ered­ményekről, amelyeket a tar­tományban az elmúlt eszten­dők során az iparfejlesztés, az egészségügy, az oktatás, valamint a mezőgazdaság területén elértek. Bíráló él­lel beszélt arról, hogy e körzetben is jelentős gon­dokat okoz a lakásépítés­ben mutatkozó elmaradás, hangsúlyozta a párt és a kormány által meghirdetett gazdasági kiigazítási prog­ram végrehajtásának jelen­tőségét. Az ország eme tér­ségének gazdaságféjleszté- sj terveit részletezve a kubai államfő kitért a szocialista országokkal kifejlődött kapcsolatok jelentőségére, hangoztatva, hogy egy­re nagyobb jelentőségre tesz szert a saját erőforrá­sok gazdaságos kihasználá­sa is. Castro röviden utalt arra a kampányra, amelyet — egyebek között Del Pino volt tábornok dezertálása kap­csán — indítottak az Egye­sült Államokban Kuba ellen. A Kubai KP KB első titká­ra elítélően szólt az Egye­sült Államok által válto­zatlanul fenntartott gazda­sági blokádról. A kubai forradalom 34. évfordulója alkalmából a Havanna közelében fekvő Artemis városban Fidel Castro emlékezett meg a harcokról (Népújság-telefotó: AP — MTI — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents