Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-22 / 171. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1987. július 22., szerda Kádár János látogatása a MOM-ban Kádár János kedden, a Magyar Optikai Művekbe látogatott. A képen: Reszier Zita optikus virággal köszönti az MSZMP főtitkárát „Egy tartalékunk lehet: a többre, a jobbra törekedni! f» A vendég nagy érdeklődéssel hallgatta Bódi Béla szavait a rekonstrukcióról (Folytatás az 1. oldalról) jam, a kommunisták harci programja. Az állásfoglalás nyíltan feltárja a helyzetet és az előzményeket. A folyamat megértéséhez emlékezni kell arra, hogy 1956-iban nagyon mély, súlyos válság volt Ma­gyarországon, a szocialista rendszer kritikus helyzetbe került. A programot — eddigi benyomásaink szerint — megértéssel fogadták az emberek. Érzik, hogy most már tenni kell, ezt a nega­tív folyamatot meg kell ál­lítani, sőt, vissza kell for­dítani! Mert terveztünk ugyan, de az elosztási ter­vet mindig teljesítettük, sőt túlteljesítettük, a termelési tervet pedig alig vagy egy­általán nem. Másképpen kell hozzáállnunk a dolgok­hoz, ezt a célt szolgálja — alapvető irányjelzőként — a Központi Bizottság július 2-i állásfoglalása, a gazda­sági-társadalmi kibontako­zás programja. Ezt fogja majd követni a kormány programja, amely a végre­hajtás konkrét munkaterve lesz. Több kibontakozási prog­ram ne legyen. De annál inkább legyen meg minden­kinek a saját munkaterve: minisztériumoknak, vállala­toknak, brigádoknak. Ezeket nem hirdetni, hanem végre­hajtani kell. Kibontakozási progra­munk előirányoz egy olyan időszakot, amelyet stabili­zációs szakasznak nevezünk. Ennek az időszaknak az egyik fő jellemzője. hogy sem a közületi, sem a lakos­sági fogyasztás nem növe­kedhet. Mégpedig azért, mert csak így tudjuk meg­fordítani a korábban kiala­kult rossz sorrendet és előbb megtermeljük mindannak a fedezetét, amelyet azután elosztunk. Sok más tennivalót is tar­talmaz ez a szakasz. A megfelelő helyekre kell kon­centrálnunk a beruházási eszközöket, és a megfelelő helyeken alkalmaznunk a munkaerőt. Változatlanul alapelvünk, hogy a szocia­lista társadalomban a mun­kához való jogot garantálni kell, de ezt úgy értjük, hogy e jogot a hatékony foglalkoztatás helyén kell érvényesíteni. Ez pedig át­csoportosításokkal jár. A közeljövő tennivalói közé tartozik az adórend­szer átalakítása is, talán ezzel foglalkozik most leg­többet a közvélemény. Mi ezzel ^a célunk? A vállala­ti adó elsőszámú rendelteté­se. hogy a gazdálkodás tisz­ta, áttekinthető legyen és a produktív vállalatoknak teremtsen jobb feltételeket. Ami pedig nem produktív és nem tehető azzá. azt fel A kelet-lengyelországi Chelm, a háborútól szánté porig rombolt kisváros tör­ténelmi jelentőségű esemény­nek adott otthont 1944. jú­lius 22-én. A vasútigazgatás épületében ült össze az első lengyel népi kormány, a jó­részt még mindig nápí meg­szállás alatt álló ország új­jászületésének jelképe. Egy pincében állt a kis házi­nyomda, melyben kinyomtat­ták az újjáépítés első prog­ramját, a Lengyel Nemzeti Felszabadítása Bizottság ki­áltványát A dokumentum nem hallgatta el a nehézsé­geket, de egy kötelező ígé­retet tartalmazott: új Len­gyelország születését. Lengyelország valóban talpra állt az irtózatos pusz­títás, a hatmilliós vérvesz­teség után is, és az új ha­tárok között végre teljesült a nemzet évszázados álma, a szabad, független és erős Lengyelország megteremté­se. A Lengyel Munkáspárt és a Lengyel Szocialista Párt 1948-as egyesülésével létre­kell számolni, legyen szó akár tevékenységről, akár vállalatról. Szélsőséges véleménye, két hallani a személyi jö­vedelemadóról. Az a cé­lunk, ha bizonyos nehézsé­geken túljutottunk, akkor utat nyissunk annak, hogy aki dolgozik, az kereshes­sen is. De a közteherviselés­ből az is következik, hogy a jól kereső ember a jöve­delmével arányosan járuljon hozzá a társadalmi kiadá­sokhoz. A személyi jövede­lemadónak az igazi ereje később, a fejlődésben, a kibontakozásban, a termelő- munkában mutatkozik majd meg igazán. Ez jó lesz az embereknek, még akkor is, ha a kibontakozásnak van. nak nem túl kellemes ve­lejárói. Említhetem pél­dául a legutóbbi áremelése­ket. Nem kerülhettük el, szükségszerű volt, mert a fogyasztás már régen meg­haladta a termelést, s tűr­hetetlenné duzzadt a költ­ségvetés hiánya. A termelés szintjét meghaladó életszín­vonal fenntartása már szükségszerűen vezetett el a kényszerű intézkedésekhez. Senki sem lelkes, amikor ezt tudomásul kell venni, de el kell viselni. Azért a nemszeretem dolgokkal együtt is lehet élni, dolgoz­ni. Meg kell tanulnunk be­osztani a pénzt. Most egy kicsit nehezebb szakasz következik, de vé­gig kell csinálnunk. mert nincs más út. Nem szabad felelőtlenül élnünk, az or­szág sorsával nem játszhat senki sem. Most a fő kérdés az, hogy egyetérthetünk-e ezzel a programmal és hozzálá- tunk-e a végrehajtásához. A végrehajtás káderpoliti­kai feltételeinek biztosítása érdekében — mint tudják — átcsoportosításokra, frissítés­re, fiatalításra került sor bi­zonyos területeken. A folya­mat ezzel nem fejeződött be. A jött Lengyel Egyesült Mun­káspárt állt élére az ország­építő munkának, s évtizede­ken át tartó, sikereket és kudarcokat, átmeneti meg­torpanásokat — és nemegy­szer bizony válságokat is — hozó fejlődés után komoly eredményeket mutathat föl. A mai Lengyelország vi­tathatatlanul jelentős szere­pet játszik Európában. Gaz­dasági potenciálját, külpoli­tikai aktivitását tekintve a szocialista közösség befolyá­sos tagja, s méretéi, lakos­ságának száma, s eddigi ki­használatlan tartalékai is indokolják, hogy európai kö­zéphatalomnak minősítse a külföldi sajtó. Ugyanakkor minden pozitív változás el­lenére, a lengyel fejlődésre erősen rányomják bélyegü­ket azok a válságok, ame­lyek többször is veszélybe sodorták a vívmányokat. Ezek közül talán éppen a legutóbbi volt a legsúlyo­sabb, hiszen ezúttal valóban a dolgozók millióit tévesztet­kibontakozási program e te­kintetben is egyfajta vízvá­lasztó lesz: aki érti ezt a programot, és kész cseleked­ni a megvalósításáért, az dolgozzon a maga beosztá­sában, aki. nem, azt le kell cserélni. Tettekre van szükség! Ezek a tettek jelentik a leg­több garanciát a kibontako­zási program megvalósítá­sára. A kibontakozás forrása mindenekelőtt a hazai mun­ka. Ezt persze megfelelő nemzetközi tevékenység­gel kell kiegészítenünk, be­leértve a szocialista orszá­gokkal való együttműködés hatékonyabbá tételét, és a kapcsolatok építését minden állammal, amely hajlandó erre. Grósz Károly elvtárs rö­viddel kormányelnöki hiva­talba lépése után Moszkvá­ban járt. Nyílt, elvtársi be­szélgetéseket folytatott Mi­hail Gorbacsov és Nyikolaj Rizskov elvtárssal. Ezúttal is megállapították, hogy a törekvéseink közösek. Köl­csönös a szolidaritás, és gyor­sabban tudjuk a céljainkat megvalósítani — itt és a Szovjetunióban egyaránt —, ha jó együttműködést alakí­tunk ki. Van tehát nemzet­közi támaszunk, hátterünk. A politikánknak most az a célja, hogy előbbre tudjunk lépni a gazdasági reformok révén, a társadalom demok­ratizálódása útján, s azál­tal, hogy az új kérdésekre megtaláljuk a szocialista válaszokat. S ebben számí­tunk a Magyar Optikai Mű­vek kollektívájára, s vala­mennyi tisztességgel, becsü­lettel dolgozó közösségre az országban. A KISZ-esek adták ki a jel­szót: „Jövőnk a tét!”. Én ezt megtoídanám: a jövő a szo­cializmusé, a jövő ebben az értelemben tehát a miénk, a magyar népé, amely a szocializmus építésének út­ján jár — mondotta vége­zetül Kádár János. ték meg a szocializmus esz­méit ellenző „ideológusok”. Történelmi tény, hogy a len­gyelek saját erejükből vol­tak képesek úrrá lenni a nagyabb léptékű kockázato­kat is hordozó helyzeten, s ezzel nagymértékben hozzá­járultak kontinensünk biz­tonságának erősítéséhez is. Wojciech Jaruzelski és tár­sai óriási felelősséget vet­tek vállukra, de ma már vi­lágos, hogy sikerrel birkóz­tak meg feladatuk legnehe­zebb részével. A lengyel tár­sadalom és gazdaság ma jó úton halad ahhoz, hogy el­érje és túlszárnyalja a vál­ság előtti eredményeket, fel­vegye a versenyt az idők sarán szüntelenül változó követelményekkél. A lakos­sági ellátás márts sokat ja­vult, mint ahogy gyorsan növekedik a mezőgazdasági termelés is. A LEMP a tár­sadalom lehető legszélesebb rétegeit, így a hívők millió­it is mind több sikerrel igyekszik a kibontakozás mel­(Folytatás az 1. oldalról) ták, hogy a GHV-ban jelen­leg a legnagyobb feladatot a rekonstrukció jelenti. ez mintegy 10 milliárd forintos beruházás. A kilencvenes évek közepére a generál­felújítással igyekeznek tö­kéletesíteni termelésüket. A Politikai Bizottság tag­ja nemcsak elméletben volt kíváncsi a visontaiak mun­kájára, hanem gyakorlatban is megtekintette azt. Meg­nézte a rekonstrukció alatt lévő IV-es blokkot. Ott járt a III-as és az V-ös blokk különböző részeinél is, va­lamint a Heller-hűtőtorony- ban. Az egyik blokkban pe­dig a vezérlőtermet Juhász József blokkgépész mutatta be Hámori Csabának. A KISZ KB első titkárát természetesen nemcsak azért hívták el a gagarinos fiata­lok, hogy bemutassák neki üzemüket, hanem tisztelet­tel KISZ-bizottsági ülésük­re is meginvitálták. Már csak azért is, mivel a testület ta­nácskozásának napirendjén éppen a Jövőnk a tét! elne­vezésű országos akció helyi értékelése szerepelt. Az elő­re kiadott írásos anyag sze­rint a GHV KISZ-bizottsága már az akciót megelőzően is hasonló módszereken gon­dolkodott. A Gagarin Hőerőműben dolgozó 207 KISZ-tag kü­lönösen a szerződéses mun­kavállalásokban, valamint a társadalmi munkaakciókban mutat példát akár az egész megye vagy az ország KISZ- esei előtt. Elég csak azt megemlítenünk, hogy annak Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára. Németh Károly, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke és Grósz Károly, a Magyar Népköztársaság Miniszterta. nácsának elnöke üdvözlő táviratot küldött Lengyelor­szág nemzeti ünnepe alkal­mából Wojciech Jaruzelski- nek, a Lepgyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottsága első titkárának, a Lengyel Népköztársaság Ál­lamtanácsa elnökének és Zbigniew Messnernek, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének: Tisztelt Elvtársak! Lengyelország újjászületé­sének 43. évfordulóján a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa, Miniszterta­nácsa és népünk nevében őszinte 'jókívánságainkat lé állítani. A reformfolyamat továbbvitelével szélesedik, erősödik a szocialista demok­rácia, s a gazdasági fellen­düléssel talán a ma még ingadozók is meggyőzhetők a követett új helyességéről. iHazábkat sok évszázados történelmi barátság fűzi Lengyelországhoz, s az egy­kori perszonáluniónál is szo­rosabbak azok a szálak, amelyek a Varsói Szerződés és a KGST tagjaiként össze­kötik a két országot. Ma­gyarországon mély szimpá­tiává alakult a korábbi ne­héz években tanúsított ag­gódás, elismeréssé a koráb­bi talán szorongó figyelem. Lengyelországban pedig nem felejtik el, hogy a varsói vezetés a legnehezebb pilla­natokban is támogatásra lelt Budapesten, a magyar segít­ségre mindenkor bizton szá­míthattak a lengyelek. A lengyel újjászületés év­fordulóján köszöntjük a len­gyel népet, és azt kívánjuk, hogy nyugalmas, békés évek alkotó munkájával sikere­sen valósítsa meg a maga elé tűzött országépítő fel­adatokat. H. G. idején a margitszigeti úttö­rőstadionra, majd a VIT- alapra jelentős összegeket fi­zettek be. A KISZ-bizottsági ülésen felszólalt Hámori Csaba is. — Meleg van az egész or­szágban — mondotta —, de a hőmérséklet ezúttal nem csak az időjárásra vonatko­zik. Olyan változások előtt állunk, amelyek nem lesz­nek egyformák minden em­ber számára. Egyértelműen megállapíthatjuk: ha hibáz­tunk. akkor leginkább ab­ban vétettünk, hogy' ezeket a változásokat nem koráb­ban kezdeményeztük. Ügy ugyanis gyorsabb lehetett volna az a lendület, amire szükségünk van. s amit az MSZMP KB július eleji ál­lásfoglalása megszabott. küldjük Önöknek és a bará­ti lengyel népnek. Nagyra értékeljük a Len­gyel Népköztársaságnak a szocializmus építésében el­ért eredményeit, társadalmi­gazdasági fejlődését, vala­mint a béke és biztonság megszilárdítását, a nemzet­közi együttműködés előmoz­dítását célzó tevékenységét, melynek nyomán évről évre nő országuk nemzetközi te­kintélye. Örömünkre szolgál, hogy a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság sokoldalú együttműködése — közös eszméinkkel és Külön szólt arról, hogy az elkövetkező években a fia­talságnak különösen nagyok és fontosak a tennivalói. Ar­ról sem feledkezett meg, hogy megemlítse: a Gagarin Hőerőmű KISZ-fiataljai tu­lajdonképpen a korábban már jól bevált gyakorlatot folytathatják a jövőben is. — Más tartalékunk — hangsúlyozta a Politikai Bi­zottság tagja —, mint az emberek többre, jobbra va­ló törekvése: nincs! A testületi ülést követően Hámori Csaba a vállalat markazi tónál lévő vendég­házában baráti beszélgeté­sen találkozott a gagarinos fiatalokkal. A jó hangulatú eseményt követően, a késő délutáni órákban utazott vissza a fővárosba. céljainkkal összhangban — eredményesen szolgálja or­szágaink és népeink javát. A jövőben is e gyümölcsö ző kapcsolatok bővítésén és a barátság elmélyítésén fo­gunk munkálkodni. Nemzeti ünnepükön to­vábbi sikereket kívánunk szocialista hazájuk felvirá­goztatásáért, a békéért és a társadalmi haladásért folyta­tott tevékenységükhöz. ★ Sarlós István, az Ország- gyűlés elnöke, Lengyelor­szág újjászületésének 43. évfordulója alkalmából táv­iratban üdvözölte Roman Malinowskit, a Lengyel Népköztársaság Szejmjének elnökét. « 5 5 5 5 4 4 ! g 5 Tájékoztatjuk Kedves Vásárlóinkat, hogy EGER, Katona I. tér 2. sz. alatt lévő Duett Áruház: Élelmiszer-, Vas-, Háztartásfelszerelési, Ruházati és könyvértékesítő részlege felújítás miatt 1987, július 27— december 7-ig az épületen belül nem üzemel. — Az Élelmiszerosztály értékesítése a rekonstrukció ideje alatt szünetel. — A Vas-, Háztartásfelszerelési osztály Eger, Makiári út 4. sz. alatt. — A Ruházati osztály részlegesen Eger, Dobó tér 7. sz. alatt csecsemő- és gyermekruházattal, az áruház előtti téren kitelepüléssel értékesít egyes ruházati árukat. Az átköltözés utáni nyitásunkról tájékoztatást adunk. — A könyvértékesítés és fotószolgáltatás a Cipőosztályra költözött. Az áruházhoz tartozó Cipő-, Sport-Játék, Elektron és S-Modell osztályok változatla­nul eredeti helyükön várják Kedves Vásárlóikat. EGRI ÁFÉSZ DUETT ÁRUHÁZ EGER Lengyel újjászületés Üdvözlő távirat

Next

/
Thumbnails
Contents