Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-03 / 155. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1987. július 3., péntek A dél-koreai ellenzék győzelme Csőn Tu Hvan dél-koreai elnök mégis meghajolt a demokratikus reformok kö­vetelése előtt. Az ország né­pe pedig csodálkozik: az erőszak és a vérbe fojtott lá­zongások, tüntetések hosszú évei után „egy csapásra” megnyílik az út a polgári demokrácia helyreállításá­hoz? Dél-Korea, amelyet lét­rejötte óta diktátorok haj­tottak uralmuk alá, leráz­hatja-e csakugyan az ál­lamcsínyek, a zavargások és az önkényuralom súlyos örökségét? Hiszen az ország nem ismeri a békés hata­lomváltást, és a demokrácia esélye mindig csalóka áb­rándnak bizonyult. Dél-Korea eddig kétszer, 1960-ban és 1979-ben került Aknák az Öbölben Richard Murphy amerikai külügyi államtitkár szerdán azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok haditen­gerészeti jelenléte a Per­zsa (Arab)-öbölben nem Irán „provokálására” irányul. Murphy az Öböl menti arab országok hírügynökségének adott interjút műhold se­gítségével Washingtonból. Kijelentette, hogy az Egye­sült Államok „elfogadja az iráni forradalmat” s ennek fejében reméli, hogy Tehe­rán elismeri: az Egyesült Állaimoknak „érdekében áll barátainak támogatása a térségben”. Murphy leszögezte, hogy az Egyesült Államok az ira­ki—iráni háború befejezé­sét óhajtja és erőfeszítése­ket tesz az ENSZ keretében a konfliktus megoldására. Washingtoni kormányfor­rás szerdán kiszivárogtatta a hírt: amerikai szakértők egy tucat olyan aknát ta­láltak az Öbölben, amelye­ket szerintük Irán telepített a közelmúltban a kuvaiti ki­kötőkhöz vezető útvonalakon. közel a demokrácia helyre- állításához, mindkét alka­lommal az addigi önkény­uralmi rendszer összeomlá­sakor. A reménynek és lel­kesedésnek azonban az „erős emberek” vetettek véget. A hadsereg beavatkozásá­nak elmaradása megfigye­lők szerint nem csak az is­mételt washingtoni figyel­meztetéseknek tudható be. A tisztikar fiatalabb, libe­rálisabb tagjainak többsége azt vallja, hogy a hadse­reg „északra figyeljen” — és aki egyenruhát visel. ma­radjon ki a politikából. Az ellenzék követelése olyan szükségszerűség, amely elől kitérni sokáig nem le­het, mert a jelenlegi rend­szer ellentmond az ország A nicaraguai kormány szerdán jegyzékben követel­te az Egyesült Államoktól, hogy az általa fenntartott nicaraguai ellenforradal­márok vessenek véget a hegyvidéki kerületeken élő parasztok rendszeres elrab­lásának. A nicaraguai ok­mány utal arra is, hogy az ellenforradalmárok e hét ele­jén Hondurasba hurcolták a sandinista honvédő erők 11 tagját. Nicaragua követeli e katonák, valamint az utób­bi hónapokban ugyancsak Hondurasba kényszerített közel 700 paraszt átadását a nemzetközi Vöröskereszt képviselőinek. A nicaraguai külügymi­nisztérium jegyzéke megál­lapítja, hogy az ellenforra­dalmárok amerikai ösztön­A Délkelet-Ázsia kapujá­ban fekvő, mind kereske­delmi, mind stratégiai szem­pontból fontos, 235 szigetből álló Hongkong 1898. július 1-jén egyszerű adásvételi szerződés keretében lett az akkor virágkorát élő Brit Birodalom koronagyarma­ta. gazdasági-társadalmi fejlett­ségének és a világgazdaság­ban elfoglalt helyének. Ez a folyamat vezetett oda, hogy a hagyományos diáktünte­téseket most már egyáltalán nem hagyományos módon a városi hivatalnokok, alkal­mazottak is támogatták az elmúlt hetekben, az autósok dudakoncerttel tiltakoztak a rendőrrohamok miatt. Egy biztos: Csőn Tu Hvan meghátrálásának hírére a szöuli tőzsdén robbanássze­rűen emelkedtek a részvé­nyek, még soha nem volt egyetlen nap alatt ekkora emelkedés. Ez mindennél egyértelműbben jelzi, mi­re szavaz a dél-koreai gaz­daság. zésre az utóbbi időben egy­re több akciót indítanak gazdasági és polgári léte­sítmények ellen. Hugo Torres ezredes, a Sandinista Népi Hadsereg Politikai Főnökségének pa­rancsnoka egy szerdai rá­diónyilatkozatban szólt arról, hogy az ellenforradalmárok az idén már háromezer főt veszítettek, s létszámuk ez­által ötezerre csökkent. „Tel­jes kudarcot” vallott „ta­vaszi offenzívájuk”, mely­nek során tartósan meg akarták vetni lábukat a Hondurasszal határos ni­caraguai övezetekben, ahon­nan megfelelő utánpótlást kívántak biztosítani a Ni­caragua belsejében tevé­kenykedő ellenséges cso­portoknak. Azóta a Kínai Népköztár­saság maga is nagyhatalom lett, súlya van a világpoli­tikában, egyre inkább fel­zárkózik a gazdaságban is. Ennek köszönhetően, mint testének részét követelhette vissza Londontól Hong­kongot. Nicaraguai jegyzék Hongkong dilemmája Az olasz parlament Néhány hónapos szünet után csütörtökön felújította munkáját az olasz parla­ment két háza, s ezzel meg­kezdődött az Olasz Köztár­saság tizedik törvényhozási időszaka. Első teendőként a szenátorok és képviselők megválasztják saját házuk elnöklét. Francesco Cossiga köz- társasági elnök áprilisban oszlatta fel az előző parla­mentet. A június 15-én rendezett — előrehozott — parlamenti választások ered­ményeképpen most nagyjá­ból hasonló összetételű, az előzőtől csak árnyalatok­ban eltérő törvényhozó tes­tület alakult. Ebben a ko­rábbinál több helyük van a kereszténydemokratáknak és a szocialistáknak, valamint a kisebb szélsőbaloldali vagy szélsőséges álláspontot valló pártoknak, s jó ered­ménnyel kerültek be elő­ször a parlamentbe „zöldek”. A kommunisták ugyanakkor több mint háromszázalékos veszteséget szenvedtek, s emiatt mandátumaik száma is megcsappant. NSZK-nyilatkozat A nyugatnémet külpoliti­ka egyik központi feladata a Szovjetunióhoz fűződő vi­szony javítása, ezért tekin­tünk nagy várakozással a szovjet vezetőkkel folyta­tandó megbeszélések elé — hangsúlyozta Richard von Weizsäcker, az NSZK szö­vetségi elnöke szovjet újság­íróknak hétfőn kezdődő hi­vatalos moszkvai látogatá­sa alkalmából adott nyilat­kozatában. A megbeszéléseken a nemzetközi biztonság, a le­szerelés és az együttműkö­dés kérdéseit vitatjuk’ meg — mondta Weizsäcker. Az NSZK az Észak-atlanti Szö­vetség tagjaként szeretne hozzájárulni a megállapo­dások eléréséhez — hang­súlyozta Weizsäcker, de nem fejtette ki álláspontját az amerikai robbanófejek­kel felszerelhető nyugatné­met Pershing—1 rakéták­kal kapcsolatban. rC Külpolitikai kommentárunk ")—i Gandhi Moszkvában MÉG HÁROM ÉVE SEM ALL az indiai kormány élén Radzsiv Gandhi, de ez a csütörtökön megkez­dődött moszkvai vizit már a harmadik látogatása a szovjet fővárosban. Tárgyalásai Mihail Gorbacsovval azért is külön érdekesek, mert emlékezetes, hogy a világ két vezető politikusa nagyj álból egy időben vet­te át országának vezetését. Nem vitás, hogy ez a tény, amelyben persze a véletlennek is van komoly szerepe, egy kicsit azért jelzi a szovjet—indiai kap­csolatok különleges fontosságát. A világ két nagyhatalma közül az egyik a Szov­jetunió és Ázsia, valamint az el nem kötelezettek egyik legfontosabb országa India, immár négy évti­zede töretlenül ápolja a kétoldalú kapcsolatokat, amelyek szinte a kezdetektől olyan jók, hogy az ame­rikai külpolitikai vezetésben mindig is irigységet — és nyugtalanságot is — keltettek. PEDIG RADZSIV GANDHITÓL éppen azt várták sokfelé, hogy közeledni fog Amerikához és általá­ban a Nyugathoz, mégpedig a szovjet kapcsolat ro­vására. Nem így történt! Mert ugyan kétségkívül mind politikai, mind gazdasági téren javította or­szága viszonyát a vezető tőkés államokkal, ez egy­általán nem hozta magával a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok ellanyhulását. A józan politikai egyen­súlytartás jelzése volt két éve, hogy Radzsiv Gandhi egyetlen hónapon belül Washingtonba és Moszkvába is ellátogatott, de hogy melyik irány az elsődleges még mindig Delhiben, azt megmutatta a szovjet párt vezetőjének tavalyi utazása Indiába. S ebben semmi különleges nincs. Hiszen India számára óriási és nélkülözhetetlen gazdasági-keres­kedelmi partner a Szovjetunió, amely az elmúlt év­tizedeikben például száznál is több nagy indiai be- I ruházásban vett részt. A politikában pedig Delhiben értékelik az olyan megnyugtató és reményt keltő törekvéseket, mint amilyet Gorbacsov fejtett ki az ázsiai biztonságról. Ezzel szemben India miniszterelnöke és kormá­nya jól látja, hogy Washington mit sem akar vál­toztatni külpolitikájának azon részein, amelyek sér­tik az indiai érdekeket. Ilyenek a pakisztáni fegyver- szállítások, vagy az Indiai-óceánon tartott nagy ame­rikai haderő stb. ÉRTHETŐ HÄT, hogy a világ ma úgy értékeli a moszkvai Gandhi-látogatást, hogy India azzal a nagy­hatalommal erősíti tovább kapcsolatait, amely a leg­közelebb áll hozzá, s inkább figyelembe veszi Delhi érdekeit. Nem vitás, hogy a Moszkvában most kezdő­dő indiai hét és a csúcsszintű tárgyalások segítik majd a szovjet—indiai viszony elmélyítését és széle­sítését, politikai és gazdasági tekintetben egyaránt. Avar Károly TÖRTÉNELMI KAPCSOLATAINK Messze van-e Hispánia? Spanyolorszászág. Sok minden eszünkbe jut, ha ezt a szót halljuk. Elsősorban persze a jól is­mert, híres dolgok, no, meg egy kis romantika a fla- mencóról vagy a bikaviada­lokról. Ennek az országnak szülötte volt Cervantes, aki Don Quijote-val halhatat­lanná tette nevét. De itt élt és alkotott Goya, Picasso vagy Salvador DaLi. A Real Madrid futballcsapata, a több mint 3000 kilométeres tengerpart, a híres vörös­borok, s még lehetne sorol­ni, hiszen mindez Spanyol- országhoz tartozik. A szá­mok ennél jóval szárazabb adatokat közölnek. Területe 505 ezer négyzetkilométer, lakosainak száma 38 millió. Fővárosa Madrid több mint 2000 kilométerre van Bu­dapesttől, vagyis, tőlünk az egyik legmesszebbre levő európai ország. De tényleg „messze van-e Hispánia?” — A térképen igen, de való­jában nem — mondja dr. Nagy László, az IBUSZ madridi irodájának igazga­tója, aki egyben a magyar idegenforgalmi hivatalt is képviseli Spanyolországban. — Az itteni „turistapiac” teljesen nyitott, nagy a kon­kurencia. Az ország lako­saiból évente 14 millióan utaznak külföldre. Hagyo­mányosan a szomszédokat, Franciaországot és Portugá­liát keresik fel a legtöbben. Magyarországot általában kevéssé ismerik, ezért sze­retnénk felkelteni az érdek­lődésüket. Erre jó alapot adnak a történelmi kapcso­latok. A középkorban erős kapocs volt a katolikus val­lás és a latin nyelv. A mohá­csi csatában elesett II. La­jos magyar király emléké­re Spanyolországban is gyászszertartást rendeztek, mivel felesége, Mária, spa­nyol volt. Tavaly Buda visz- szavételének 300. évforduló­ján, spanyol „harcosok” lá­togattak Budapestre, korhű öltözékben, fegyverrel a kézben, sőt, egy könnyű ágyút is hoztak magukkal, ök a Club Numantia tagjai, akik évről évre a spanyol hadi dicsőség nyomdokain járják a világot. Megko­szorúzták azt az emléktáb­lát, amely a várért folyta­tott harcban elesett spanyol önkéntesek emlékét őrzi. Dr. Nagy László csak. úgy sorolja érdekesebbnél érde­kesebb közös dolgainkat. Pél­dául azt, hogy a XVIII. század végéig Kecskeméten minden évben rendeztek bi- kaviadalf. Bár ez különbö­zött az „eredetitől”, mivel itt a város legerősebb hen­teslegénye a szarvánál fog­va kényszerítette földre a bikát, de nem ölte meg. Az­tán 1904-ben Budapesten az IBUSZ szervezésében tar­tottak bikaviadalt. A biká­nál maradva: a spanyolok­Az Aréna Madridban, a bikaviadalok színhelye nak is van bikavér nevű boruk. Magyarország sok városában találhatók közös történelmi emlékek. Például Sopronban, Esztergomban, Egerben, Debrecenben, Ta­tán, Székesfehérváron és Budapesten. S, hogy miért tartia eny- nyire fontosnak Madridban egy idegenforgalmi szak­ember a hagyományúk ápo­lását, sőt, az emlékek fel­élesztését? Erre dr. Nagy László a következőket mondja: — A Franco-rendszer 40 éve alatt, 1936—76 között semmilyen kapcsolat nem volt országaink között. Ez­alatt felnőtt egy generáció, amely emiatt keveset tud. rólunk. Ezért igyekszünk' érdekes és közös történelmi emlékeket is beépíteni itte­ni propagandánkba. Ha si­került felkelteni az érdek­lődésüket Magyarország iránt, akkor számíthatunk a turisták számának növeke­désére is. S hogy ez a módszer si­keres, azt bizonyítják a következő adatok. Évente 16—17 ezren érkeznek ha­zánkba Spanyolországból, am; utazási szokásaikat ismerve nem kevés. Általá­ban európai körutazás ke­retében töltenek 3—4 napot Budapesten. A jövő feladata, hogy Magyarország önálló -úticélként is „eladható” le­gyen. A hatékonyabb rek­lámozáshoz tartozik, hogy évente 5—6 kiállítást rendez­nek hazánkról. Többször tar­tanak árubemutatókat, gaszt­ronómiai napokat is. Az IBUSZ madridi kirendeltsé­ge együttműködik 36 utazá­si irodával, s mintegy 90 olyan programot kínálnak, amely Magyarországot érinti. Jó lehetőségnek ígér­kezik a kongresszusi turiz­mus, a gyógyidegenforga- lom, a nagyszabású kulturá­lis és sportesemények. Az üzleti sikerhez azon­ban olyan „egyszerű” dol- gik is hozzá tartoznak, mint a spanyol életformához tör­ténő jobb alkalmazkodás. Tehát ne akarjunk nyolc órakor reggelit felszolgálni, s ne ültessük őket este 6- kor a vacsorához. Ez nagyon fontos, mivel az átlag spa­nyol szívesen utazik oda, amit ismerőse, rokona aján­lott. Legjobb ajánlólevél persze, a királyi pár közel­gő budapesti látogatása, amely sok egyéb haszna mellett, újabb lendületet ad­hat a két ország közötti idegenforgalomnak is. Sz. I. Mit tudott az elnök? Oliver North alezredes, az iráni kontrabotrány egyiik kulcsfigurája szerdai zártkörű meghallgatásán először tett tanúvallomást a kongresszusi vizsgálóbizott­ságok tagjai előtt. A nem­zetbiztonsági tanács politi­kai-katonai osztályának el­bocsátott helyettes vezetője hét hónapon át alkotmányos jogaira hivatkozva hallga­tásba burkolódzott. Az eskü alatt tett tanú- vallomás előtt North nem hivatalos formában vála­szolt a bizottsági tagok Ro­nald Reagan szerepét fir­tató kérdéseire. Elsősorban arra kértek választ, hogy tu- dott-e az elnök az iráni fegyvereladásokból befolyt összegek átadásáról a nica­raguai kontráknak. Reagan a botrány egyes részleteit illetően már meg­változtatta korábbi állás­pontját, de következetesen kitart amellett, hogy nem volt tudomása a pénz „élté. rítéséről”. A szerdai, csaknem két­órás zártkörű meghallga­táson a vizsgálatot folytató törvényhozóknak és tanács­adóiknak csak egy szűk cso­portja vett részt. North keddre kitűzött következő meghallgatása nyilvános lesz. Madridi utcarészlet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents