Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-21 / 170. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. július 21., kedd A KSH TÁJÉKOZTATÓJA Az ipar első félévi fejlődéséről A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai sze­rint az ipari termelés, az 1985—1986. évi szerény nö­vekedést követően, ez év el­ső felében valamelyest élén­kült, s az eddigi 3 százalé­kos fejlődés kissé meghalad­ja a népgazdasági tervben előirányzott mértéket. A ter­melés januárban, — a ke­mény tél miatti nehézségek­kel összefüggésben — csök­kent, a következő két hó­napban azonban a vállala­tok jórészt pótolták a kiesé­seket: az I. negyedévi ter­melés 4,3 százalékkal halad­ta 'meg az egy évvel koráb­bit. A II. negyedévi terme­lésnövekedés ennél szeré­nyebb mértékű, 1,8 százalék volt. Az állami iparvállala­tok termelése az átlagosnál kissé mérsékeltebben, az ipa­ri szövetkezeteké viszont gyorsabban nőtt. Továbbra is igen dinamikusan fejlőd­nek a kisszervezetek. Az iparban az év eleje óta több mint 200 új gazdálkodó egy­ség alakult — zömmel a szövetkezeti szektorban —, közülük 8 részben külföldi érdekeltségű vegyes vállalat (ez utóbbiak száma az ipar­ban a fél év végén 32 volt). Az ipari termelés szerke­zete továbbra sem a kívá­natos irányba változik. 1987. I. fél évében az energiater­melő és -átalakító ágaza­tok termelése bővült a leg­nagyobb mértékben, több mint 7 százalékkal. Azalap- anyagggyártó ágazatok fej­lődése az átlaghoz közelálló volt, míg a feldolgozóipari ágak termelése mindössze 1,8 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit. Hat hó­nap alatt a gépipar lénye­gében ugyanannyit termelt, mint 1986 első felében, és a könnyűipar termelése is csak 0,8 százalékkal nőtt. Az átla­gosnál jobban, 3,9 százalék­kal növelte termelését az élelmiszeripar, a vegyipar pedig 8 százalékkal — kő­olaj-feldolgozás és gázgyártás nélkül számítva kb. 4 száza­lékkal. Az ipar értékesítése — a termeléshez hasonlóan — a tavalyinál kissé gyorsabban bővült. Ezen belül a bel­földi szállítások az átlagos­nál lassabban, a külkeres­kedelmi célú átadások pe­dig gyorsabban nőttek. -Az export mindkét relációban viszonylag gyorsan emelke­dett. A gépipari és az élel­miszeripari vállalatok fő­ként rubelviszonylátú kivi­telüket bővítették. A kon­vertibilis elszámolású kivi­tel a főbb exportáló ágaza­tok többségében számotte­vően meghaladja az egy év­vel korábbit, a gépipiari nem rubelelszámolású kivitele azonban jelentősen elma­radt a tavaly első félévitől. A hosszú távú exportbővítő pályázati rendszerben részt vevő vállalatok és szövetke­zetek többnyire az átlagos­nál gyorsabban növelték kon­vertibilis elszámolású export- szállításaikat. Az iparban foglalkoztatot­tak száma a tervezettnél és a korábbi évekre jellemző­nél nagyobb arányban csök­kent. s mintegy 2 százalék­kal kevesebb volt az előző évinél. A villamosenergia­ipar és az élelmiszeripar ki­vételével minden ágazatban csökkent a létszám. A foglalkoztatottak főmun­kaidőből származó havi át­lagbére 1987 első felében több mint 6300 forint volt, s ez — az első negyedévi bérstop ellenére — körül­belül 6 százalékkal haladja meg a tavalyit. A bányásza­ti és kohászati vállalatoknál dolgozók bére az átlagosnál lassabban, a gépipari és a vegyipari dolgozóké kissé gyorsabban nőtt. A kiegészí­tő jövedelemszerzést bizto­sító vállalati gazdasági mun­kaközösségek száma és tevé­kenysége ez év első felében a tavalyihoz hasonlóan — szerényebb mértékben emel­kedett. 1987. I. fél évében a terme­lékenység — a növekvő ter­melés és a csökkenő létszám eredményeként — a koráb­bi évekénél kedvezőbben ala­kult: az egy foglalkoztatott­ra jutó termelés több mint 5 százalékkal emelkedett. A munkatermelékenység min­den fő ágazatban nőtt, leg­nagyobb mértékben a vegy­iparban, a bányászatban és az építőanyag-iparban. Az ipar termelését az el­ső fél évben lényegileg az előző évekhez hasonló anyag- ellátási és kooperációs hely­zet kísérte. A termékforgal­mazás zavarai elsősorban a szűkös konvertibilis import­lehetőségekkel, valamint a nem kellően ütemezett szál­lításokkal függnek össze. Az év második felében az ipari termelés növekedése előreláthatóan valamelyest mérséklődik. Erre utal az eddigi rendelésállomány, amely azonban a hátralévő hónapokban még gyarapít­ható és gyarapítandó. Megjelent a Partéiét júliusi száma A folyóirat közzéteszi azt a felszólalást, amelyet Hor­váth István, az MSZMP Központi Bizottságának tit­káraként mondott a testvér­pártok KB-titkárainak 1987 május 12—13-i bukaresti ta­nácskozásán. A Központi Bizottság 1987. április 28-i ülésén vita­anyagként foglalkozott a nyugdíjrendszer módosítá­sának tervezetével. Jelenleg is folyik a politikai állásfog­lalást előkészítő munka, amelyben pártbizottságok, társadalmi és érdekképvise­leti szervek, tudományos in. tézetek vesznek részt. Ez a vita lehetőséget ad a ja­vaslatok társadalmLpoliti- kai. tudományos és szakmai kontrolljára, és a közvéle­mény reagálásának befoga­dására' is. Fekete Sándor közgazdász válaszol a szer­kesztőség kérdéseire az új nyugdíjrendszer lényeges vonásaival kapcsolatban. A közvéleményt érthetően egyre jobban foglalkoztatja a készülőben levő adóre­form. Érdemes ezért néhány kérdést áttekinteni. főleg azokat, amelyek a változá­sok indokainak megítélésé­hez feltétlenül szükségesek. Kollarik István rámutat: a vállalati adózás legfőbb ba­ja, hogy széttöredezett, szin­te mozaikokra hullott szét. Hasonlóan ellentmondásos a lakossági adók rendszere. Ennek egyik legfőbb „sajá­tossága”, hogy túlzottan dif­ferenciáit, tele van indoko­latlan megkülönböztetések­kel. Néhány hónap múlva lesz a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója. Az október 24—25-i esemé­nyek nagyobb összecsapás nélkül zajlottak le: elma­radt a barikádépítés, a fontosabb petrográdi objek­tumok különösebb ellenállás nélkül kerültek a forradal­mi erők birtakába. Mindösz- sze hat ember esett a har­coknak áldozatul. "Az első si­keres szocialista forradalom mégis óriási harcokban győ­zedelmeskedett. Varga La­jos visszatekintést ad az emberiség történetében új korszakot nyitó események­re. Napjainkban nyugtalaní­tó jelek figyelmeztetnek a munkahelyi, a közéleti rend gyakori megsértésére, az állampolgári fegyelem lazu­lására. Tapasztalhatjuk a rendetlenség tüneteit éle­tünknek szinte valamennyi területén. A szerkesztőség kerekasztal-foeszélgetést szer­vezett azzal a céllal, hogy hozzájáruljon az okok és összefüggések feltárásához. Az eszmecserét Lakos Sán­dor, a Pártélet főszerkesz­tője vezette. LENGYELEK VISONTÁN kapcsolódhasson. Budapes­ten egyetlen nagyobb ren­dezvény sem zajlik nélkü­lünk. Sem Modem, Talking koncert, sem pediig Forma—1. Számtalan 1—2 napos kirán­dulást szervezünk, elég jól ismerjük már Magyarorszá­got? — Hogyan értékelik a munkájukat? — Csak a lengyel felet­teseink véleményét kívánom elmondani. Ennek viszont nagyon örülünk. A budaipes­ti lengyel nagykövet azt mondta, hogy a mi mun­kánk jó névjegykártyája kül­ker esked elmünknek. Az invitálásnak nem tud­tunk nemet mondani, pedig még frissen élt bennünk az egy évvel korábbi élmény: menjünk fel a blokk tete­jére, s nézzük meg, milyen nagy a változás. A kazán tartószerkezetének tetején, 62,5 méter magasan már minden rendezett. — Ez a kazándob — mu­tatja kísérőnk — egy len­gyel cég, a Rafako—Racibórz gyártotta. A kazán szíve. Itt történik a víz elválasztása a gőztől. Fentről lefelé haladva, az 53 méteres magasságban már a szigetelés is felkerült. Az egy évvel korábban tapasz­taltakhoz képest szinte ösz- széhasomlíthatatlan az álla­pot. A körülményekhez ké­pest nagy a tisztaság, s min­den áttekinthető. Leérve 16 méterre, már látszik, hogy miért fogal­mazott úgy az igazgató: még hallatlan nehéz feladataik vannak az év végéig. — Itt vár ránk a legtöbb munka. Az égők, a füstgáz­csatornák, a légcsatornák, a légvezetékek szerelése. In­nen látszik, hogy milyen ne­héz körülmények között dol­goznák az emberek. Nincs szállítási útvonal, nagyon szűk a földön az összeszere­lésre használható terület, s a szomszédos kazánokból ál­landóan száll a pernye. — Ma van Lengyelország újjászületésének évforduló­ja. Hogyan ünnepelnek? — Lengyel nap lesz Gyön­gyösön. Méltó módon sze­retnénk hazánktól távol is megünnepelni felszabadulá­sunk évfordulóját. Munka­szüneti nap ez hálunk, így m; sem dolgozunk. Sokan a Balatonhoz kirándulnak, mások a hegyekben pihen­nek. A hangsúly a kikap­csolódáson van. Mit tehetnénk mindehhez hozzá: annál többet nem mondhatnánk, mint amit az erőmű vezetői nemrégiben megfogalmaztak. Nagyon ke­ményen, s jól dolgoznak Vi- sontán a lengyelek. Jó pihenést, s kellemes ün­nepet ... Kis Szabó Ervin Itt még sok a feladat A lengyel telephely a kazán tetejéről Bosowski Marian: „Szerencsére Lengyel­ország közel van.. dolgozóival, vezetőivel na­gyon jó a kapcsolatunk. Pe­dig velük hivatalos szerző­désünk nincs is. Mégis gon­doskodnak rólunk, minden­ben a segítségünkre vannak. Részt vállalták abban is, hogy Sástón egy gyönyörű területet kaptunk a tanács­tól, ahol felépíthetjük az üdülő-, pihenőbázisunkat. Dolgozóink ugyanis kétszo­bás lakásokban élnek itt Gyöngyösön. Egy otthonban hatan. Ha meglátogat bár­melyikünket a család, nem tudjuk hol fogadni őket. Ezen is segít majd az üdü­lő, amit ötévi használat után visszaadunk a városi tanács­nak. — Milyen kapcsolatot tar­tanak az otthoniakkal? — Szerencsére Lengyelor­szág közel van. A szerződés szerint minden negyedév után egy hetet otthon tölt­het az itt dolgozó. A gya­korlatban ennél többször ta­lálkozhatnak a családok. Megszerveztük, hogy min­den pénteken este indul az autóbusz a szálláshelyünk elöl Varsóba, onnan pedig vasárnap este vissza. Ezen­kívül járatjuk a lengyel új­ságokat, s ügyelünk arra is, hogy a nehéz munka után mindenki kellőképpen ki­(Foíó: Perl Márton) Ugye, nagyon sok olvasónak ismerősen cseng a név: Energomontaz Polnoc, Varsó. Lengyelország legnagyobb erőműveket és ipa­ri berendezéseket szerelő vállalata. S ha még így is akadnának, akiket a bizonytalanságban hagytunk, emlékeztetőül annyit, hogy ennek a kollektívának tagjai vállalták a legnagyobb munkát a Gagarin Hőerőmű rekonstrukciójá­ból. Nem véletlenül esett rájuk a választás. Szerte Európában bizonyították már, hogy ér­tik, méghozzá magas fokon a dolgukat. Épí­tettek erőművet a Szovjetunióban, Csehszlová­kiában, NDK-ban, NSZK-ban, Görögország­ban, Törökországban, de az „öreg" kontinen­sen kívül is letették névjegyüket. Egyebek mellett Iránban, Algériában. Egy évvel ko­rábban, nem sokkal gyöngyösi munkájuk megkezdését követően már szóltunk arról, hogy mekkora feladatot vállaltak. Ezúttal arról érdeklődtünk, mi történt azóta? Csakúgy, mint tavaly, most is Bosowski Marian igazga­tó, az építés vezetője fogad bennünket. Mintha gondter- heltebb lenne az utolsó ta­lálkozásunk óta. — Nekünk az új erőmű­vek építésében van nagy ta­pasztalatunk — magyarázza. — Itt a bontás az, ami prob­lémát jelentett. Ügy va­gyunk vele, hogy inkább másfél kazánt felépítenénk, csak bontani ne kellene. — Mindennek ellenére, amit vállaltak, azt teljesítik? —' Ez természetes. Igaz, fe­szítettek a határidők, de mi időben vagyunk. Egy mű­szak 12 órát tart, s két mű­szakban dolgozunk. Nehéz tartani az ütemet, mert kés­nek a szállítások. A léghe­vítő négy hónappal később érkezett, mint ahogy kellett volna. Fő partnerünk a Ganz-Danubius, de ők is megannyi alvállalkozóval dolgoznak. — Hol tartanak most? — Befejeztük a kazán nyo­más alatti részeinek szere­lését. Az elkövetkezendő na­pokban sok minden eldől, nem kicsi az izgalom. Kö­vetkezik a 240 atmoszférás nyomáspróba. A szerelésen 21 ezer hegesztési varratot végeztünk el. Nem kis büsz­keséget jelent számunkra, hogy a feltöltés során kide­rült: egyetlenegy sem en­ged. — Mi vár még önökre? — Még hallatlan nehéz feladat előtt állunk, a blokk további berendezéseit fel kell szerelnünk az év végé­re. Úgy értékeljük, hogy jól megy a munka. Az erőmű Jó pihenést, kellemes ünnepet... A felső szinteken már minden rendezett

Next

/
Thumbnails
Contents