Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-21 / 170. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. július 21., kedd A KSH TÁJÉKOZTATÓJA Az ipar első félévi fejlődéséről A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint az ipari termelés, az 1985—1986. évi szerény növekedést követően, ez év első felében valamelyest élénkült, s az eddigi 3 százalékos fejlődés kissé meghaladja a népgazdasági tervben előirányzott mértéket. A termelés januárban, — a kemény tél miatti nehézségekkel összefüggésben — csökkent, a következő két hónapban azonban a vállalatok jórészt pótolták a kieséseket: az I. negyedévi termelés 4,3 százalékkal haladta 'meg az egy évvel korábbit. A II. negyedévi termelésnövekedés ennél szerényebb mértékű, 1,8 százalék volt. Az állami iparvállalatok termelése az átlagosnál kissé mérsékeltebben, az ipari szövetkezeteké viszont gyorsabban nőtt. Továbbra is igen dinamikusan fejlődnek a kisszervezetek. Az iparban az év eleje óta több mint 200 új gazdálkodó egység alakult — zömmel a szövetkezeti szektorban —, közülük 8 részben külföldi érdekeltségű vegyes vállalat (ez utóbbiak száma az iparban a fél év végén 32 volt). Az ipari termelés szerkezete továbbra sem a kívánatos irányba változik. 1987. I. fél évében az energiatermelő és -átalakító ágazatok termelése bővült a legnagyobb mértékben, több mint 7 százalékkal. Azalap- anyagggyártó ágazatok fejlődése az átlaghoz közelálló volt, míg a feldolgozóipari ágak termelése mindössze 1,8 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit. Hat hónap alatt a gépipar lényegében ugyanannyit termelt, mint 1986 első felében, és a könnyűipar termelése is csak 0,8 százalékkal nőtt. Az átlagosnál jobban, 3,9 százalékkal növelte termelését az élelmiszeripar, a vegyipar pedig 8 százalékkal — kőolaj-feldolgozás és gázgyártás nélkül számítva kb. 4 százalékkal. Az ipar értékesítése — a termeléshez hasonlóan — a tavalyinál kissé gyorsabban bővült. Ezen belül a belföldi szállítások az átlagosnál lassabban, a külkereskedelmi célú átadások pedig gyorsabban nőttek. -Az export mindkét relációban viszonylag gyorsan emelkedett. A gépipari és az élelmiszeripari vállalatok főként rubelviszonylátú kivitelüket bővítették. A konvertibilis elszámolású kivitel a főbb exportáló ágazatok többségében számottevően meghaladja az egy évvel korábbit, a gépipiari nem rubelelszámolású kivitele azonban jelentősen elmaradt a tavaly első félévitől. A hosszú távú exportbővítő pályázati rendszerben részt vevő vállalatok és szövetkezetek többnyire az átlagosnál gyorsabban növelték konvertibilis elszámolású export- szállításaikat. Az iparban foglalkoztatottak száma a tervezettnél és a korábbi évekre jellemzőnél nagyobb arányban csökkent. s mintegy 2 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. A villamosenergiaipar és az élelmiszeripar kivételével minden ágazatban csökkent a létszám. A foglalkoztatottak főmunkaidőből származó havi átlagbére 1987 első felében több mint 6300 forint volt, s ez — az első negyedévi bérstop ellenére — körülbelül 6 százalékkal haladja meg a tavalyit. A bányászati és kohászati vállalatoknál dolgozók bére az átlagosnál lassabban, a gépipari és a vegyipari dolgozóké kissé gyorsabban nőtt. A kiegészítő jövedelemszerzést biztosító vállalati gazdasági munkaközösségek száma és tevékenysége ez év első felében a tavalyihoz hasonlóan — szerényebb mértékben emelkedett. 1987. I. fél évében a termelékenység — a növekvő termelés és a csökkenő létszám eredményeként — a korábbi évekénél kedvezőbben alakult: az egy foglalkoztatottra jutó termelés több mint 5 százalékkal emelkedett. A munkatermelékenység minden fő ágazatban nőtt, legnagyobb mértékben a vegyiparban, a bányászatban és az építőanyag-iparban. Az ipar termelését az első fél évben lényegileg az előző évekhez hasonló anyag- ellátási és kooperációs helyzet kísérte. A termékforgalmazás zavarai elsősorban a szűkös konvertibilis importlehetőségekkel, valamint a nem kellően ütemezett szállításokkal függnek össze. Az év második felében az ipari termelés növekedése előreláthatóan valamelyest mérséklődik. Erre utal az eddigi rendelésállomány, amely azonban a hátralévő hónapokban még gyarapítható és gyarapítandó. Megjelent a Partéiét júliusi száma A folyóirat közzéteszi azt a felszólalást, amelyet Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkáraként mondott a testvérpártok KB-titkárainak 1987 május 12—13-i bukaresti tanácskozásán. A Központi Bizottság 1987. április 28-i ülésén vitaanyagként foglalkozott a nyugdíjrendszer módosításának tervezetével. Jelenleg is folyik a politikai állásfoglalást előkészítő munka, amelyben pártbizottságok, társadalmi és érdekképviseleti szervek, tudományos in. tézetek vesznek részt. Ez a vita lehetőséget ad a javaslatok társadalmLpoliti- kai. tudományos és szakmai kontrolljára, és a közvélemény reagálásának befogadására' is. Fekete Sándor közgazdász válaszol a szerkesztőség kérdéseire az új nyugdíjrendszer lényeges vonásaival kapcsolatban. A közvéleményt érthetően egyre jobban foglalkoztatja a készülőben levő adóreform. Érdemes ezért néhány kérdést áttekinteni. főleg azokat, amelyek a változások indokainak megítéléséhez feltétlenül szükségesek. Kollarik István rámutat: a vállalati adózás legfőbb baja, hogy széttöredezett, szinte mozaikokra hullott szét. Hasonlóan ellentmondásos a lakossági adók rendszere. Ennek egyik legfőbb „sajátossága”, hogy túlzottan differenciáit, tele van indokolatlan megkülönböztetésekkel. Néhány hónap múlva lesz a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója. Az október 24—25-i események nagyobb összecsapás nélkül zajlottak le: elmaradt a barikádépítés, a fontosabb petrográdi objektumok különösebb ellenállás nélkül kerültek a forradalmi erők birtakába. Mindösz- sze hat ember esett a harcoknak áldozatul. "Az első sikeres szocialista forradalom mégis óriási harcokban győzedelmeskedett. Varga Lajos visszatekintést ad az emberiség történetében új korszakot nyitó eseményekre. Napjainkban nyugtalanító jelek figyelmeztetnek a munkahelyi, a közéleti rend gyakori megsértésére, az állampolgári fegyelem lazulására. Tapasztalhatjuk a rendetlenség tüneteit életünknek szinte valamennyi területén. A szerkesztőség kerekasztal-foeszélgetést szervezett azzal a céllal, hogy hozzájáruljon az okok és összefüggések feltárásához. Az eszmecserét Lakos Sándor, a Pártélet főszerkesztője vezette. LENGYELEK VISONTÁN kapcsolódhasson. Budapesten egyetlen nagyobb rendezvény sem zajlik nélkülünk. Sem Modem, Talking koncert, sem pediig Forma—1. Számtalan 1—2 napos kirándulást szervezünk, elég jól ismerjük már Magyarországot? — Hogyan értékelik a munkájukat? — Csak a lengyel feletteseink véleményét kívánom elmondani. Ennek viszont nagyon örülünk. A budaipesti lengyel nagykövet azt mondta, hogy a mi munkánk jó névjegykártyája külker esked elmünknek. Az invitálásnak nem tudtunk nemet mondani, pedig még frissen élt bennünk az egy évvel korábbi élmény: menjünk fel a blokk tetejére, s nézzük meg, milyen nagy a változás. A kazán tartószerkezetének tetején, 62,5 méter magasan már minden rendezett. — Ez a kazándob — mutatja kísérőnk — egy lengyel cég, a Rafako—Racibórz gyártotta. A kazán szíve. Itt történik a víz elválasztása a gőztől. Fentről lefelé haladva, az 53 méteres magasságban már a szigetelés is felkerült. Az egy évvel korábban tapasztaltakhoz képest szinte ösz- széhasomlíthatatlan az állapot. A körülményekhez képest nagy a tisztaság, s minden áttekinthető. Leérve 16 méterre, már látszik, hogy miért fogalmazott úgy az igazgató: még hallatlan nehéz feladataik vannak az év végéig. — Itt vár ránk a legtöbb munka. Az égők, a füstgázcsatornák, a légcsatornák, a légvezetékek szerelése. Innen látszik, hogy milyen nehéz körülmények között dolgoznák az emberek. Nincs szállítási útvonal, nagyon szűk a földön az összeszerelésre használható terület, s a szomszédos kazánokból állandóan száll a pernye. — Ma van Lengyelország újjászületésének évfordulója. Hogyan ünnepelnek? — Lengyel nap lesz Gyöngyösön. Méltó módon szeretnénk hazánktól távol is megünnepelni felszabadulásunk évfordulóját. Munkaszüneti nap ez hálunk, így m; sem dolgozunk. Sokan a Balatonhoz kirándulnak, mások a hegyekben pihennek. A hangsúly a kikapcsolódáson van. Mit tehetnénk mindehhez hozzá: annál többet nem mondhatnánk, mint amit az erőmű vezetői nemrégiben megfogalmaztak. Nagyon keményen, s jól dolgoznak Vi- sontán a lengyelek. Jó pihenést, s kellemes ünnepet ... Kis Szabó Ervin Itt még sok a feladat A lengyel telephely a kazán tetejéről Bosowski Marian: „Szerencsére Lengyelország közel van.. dolgozóival, vezetőivel nagyon jó a kapcsolatunk. Pedig velük hivatalos szerződésünk nincs is. Mégis gondoskodnak rólunk, mindenben a segítségünkre vannak. Részt vállalták abban is, hogy Sástón egy gyönyörű területet kaptunk a tanácstól, ahol felépíthetjük az üdülő-, pihenőbázisunkat. Dolgozóink ugyanis kétszobás lakásokban élnek itt Gyöngyösön. Egy otthonban hatan. Ha meglátogat bármelyikünket a család, nem tudjuk hol fogadni őket. Ezen is segít majd az üdülő, amit ötévi használat után visszaadunk a városi tanácsnak. — Milyen kapcsolatot tartanak az otthoniakkal? — Szerencsére Lengyelország közel van. A szerződés szerint minden negyedév után egy hetet otthon tölthet az itt dolgozó. A gyakorlatban ennél többször találkozhatnak a családok. Megszerveztük, hogy minden pénteken este indul az autóbusz a szálláshelyünk elöl Varsóba, onnan pedig vasárnap este vissza. Ezenkívül járatjuk a lengyel újságokat, s ügyelünk arra is, hogy a nehéz munka után mindenki kellőképpen ki(Foíó: Perl Márton) Ugye, nagyon sok olvasónak ismerősen cseng a név: Energomontaz Polnoc, Varsó. Lengyelország legnagyobb erőműveket és ipari berendezéseket szerelő vállalata. S ha még így is akadnának, akiket a bizonytalanságban hagytunk, emlékeztetőül annyit, hogy ennek a kollektívának tagjai vállalták a legnagyobb munkát a Gagarin Hőerőmű rekonstrukciójából. Nem véletlenül esett rájuk a választás. Szerte Európában bizonyították már, hogy értik, méghozzá magas fokon a dolgukat. Építettek erőművet a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, NDK-ban, NSZK-ban, Görögországban, Törökországban, de az „öreg" kontinensen kívül is letették névjegyüket. Egyebek mellett Iránban, Algériában. Egy évvel korábban, nem sokkal gyöngyösi munkájuk megkezdését követően már szóltunk arról, hogy mekkora feladatot vállaltak. Ezúttal arról érdeklődtünk, mi történt azóta? Csakúgy, mint tavaly, most is Bosowski Marian igazgató, az építés vezetője fogad bennünket. Mintha gondter- heltebb lenne az utolsó találkozásunk óta. — Nekünk az új erőművek építésében van nagy tapasztalatunk — magyarázza. — Itt a bontás az, ami problémát jelentett. Ügy vagyunk vele, hogy inkább másfél kazánt felépítenénk, csak bontani ne kellene. — Mindennek ellenére, amit vállaltak, azt teljesítik? —' Ez természetes. Igaz, feszítettek a határidők, de mi időben vagyunk. Egy műszak 12 órát tart, s két műszakban dolgozunk. Nehéz tartani az ütemet, mert késnek a szállítások. A léghevítő négy hónappal később érkezett, mint ahogy kellett volna. Fő partnerünk a Ganz-Danubius, de ők is megannyi alvállalkozóval dolgoznak. — Hol tartanak most? — Befejeztük a kazán nyomás alatti részeinek szerelését. Az elkövetkezendő napokban sok minden eldől, nem kicsi az izgalom. Következik a 240 atmoszférás nyomáspróba. A szerelésen 21 ezer hegesztési varratot végeztünk el. Nem kis büszkeséget jelent számunkra, hogy a feltöltés során kiderült: egyetlenegy sem enged. — Mi vár még önökre? — Még hallatlan nehéz feladat előtt állunk, a blokk további berendezéseit fel kell szerelnünk az év végére. Úgy értékeljük, hogy jól megy a munka. Az erőmű Jó pihenést, kellemes ünnepet... A felső szinteken már minden rendezett
