Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-21 / 170. szám

2. ■­NÉPÚJSÁG, 1987. július 21., kedd Várkonyi Péter látogatása az NSZK-ban Dr. Várkonyi Péter kül­ügyminiszter Hans-Dietrich Genscher nek, a Német Szö­vetségi Köztársaság külügy­miniszterének meghívására kedden hivatalos munkalá­togatásra a Német Szövetsé­gi Köztársaságba utazik. Genfi tárgyalások Hétfőn Genfben befejező­dött a nukleáris kísérleti robbantási kísérletek be­szüntetéséről tartott szov­jet—amerikai szakértői szin­tű tárgyalások legutóbbi for­dulója. Moszkva afgán vendége i Moszkvában tárgyalt Nadzsib afganisztáni pártvezető, aki vasárnap érkezett a szovjet fővárosba. A képen: a repülőtéri fogadás pillanatai (Népújság-telefotó — TASZSZ — AP — MTI — KSj Olasz kormányválság Újabb konzultációk A kormányalakításban köz­vetlenül érdekelt pártokkal, azaz szűkebb körben kezdte meg második konzultációs fordulóját hétfőn Giovanni Goria, megbízott olasz mi­niszterelnök. Először a liberális, szo­ciáldemokrata és köztársa­ságpárti politikusokat fo­gadta. Közölte, hogy kedden a kereszténydemokratákkal és a szocialista pártiakkal tárgyal. „A vélemények ösz- szegyűjtése után” találkozik a „zöldek” és a radikálisok képviselőivel. Nemzetközi összefogást sürgetnek az iraki—iráni háború utáni újjáépítésre Tárgyalások a BT-iilés előtt A tervek szerint hétfőn — közép-európai idő szerint késő este — szavazott az ENSZ Biztonsági Tanácsa az iraki—iráni háború beszün­tetését szorgalmazó határo­zatáról. Iráni politikusok eleve el­utasították a testület öt ál­landó tagjának együttmű­ködésével kidolgozott doku­mentumot. amelyet viszont — New York-i értesülések szerint — a BT tagjai kon­zultációikon egyetértésükről biztosítottak. Ugyanakkor el­határozták, hogy a határo­zattervezetet csupán teljesen egyhangúan fogadják el — vagyis, ha a BT valamennyi — 15 tagja — megszavazza. Az ENSZ székhelyén hét­főn is folytak a diplomáciai erőfeszítések a kérdésben. A testület ülésére szokat­lanul magas számban érkez­tek külügyminiszterek. New Yorkban tartózkodik Jean- Bernard Raimond a francia, Sir Geoffry Howe a brit, Hans-Dietrich Genscher a nyugatnémet, Giulio Andreot­ti az olasz, továbbá George Shultz az amerikai és Dante Caputo az argentin diplomá­cia vezetője, valamint Rasid Bin Abdullah an-Muaimi, az Egyesült Arab Emírségek külügyi államminisztere. E politikusok a nap folyamán tanácskozásokat folytattak az öbölbeli helyzetről egymás­sal. valamint Javier Pérez de Cuellár ENSZ-főtitkár- ral. A határozattervezet meg­ismétli a kérdésben 1986-ban született 582. számú határo­zatának alapvető tételeit, vagyis a haladéktalan tűz­szünetet, az erők mielőbbi visszavonását a nemzetközi­leg elismert határokra, a fogolycserét és a tárgyalá­sokat. New York-i források szerint a mostani dokumen­tum két új elemet tartal­maz: felkéri az ENSZ főtit­kárát, vegye fontolóra egy független testület felállítását annak megállapítására, hogy ki robbantotta ki a háborút, továbbá nemzetközi erőfe­szítést sürget a háború utá­ni újjáépítésre. A határozat- tervezet nem tartalmazza azt az amerikai kitételt, amely fegyverszállítási embargót szorgalmaz a tűzszünetsértők ellen. Értesülések szerint Irán­nak nemcsak a dokumentum szövege ellen vannak kifogá­sai, hanem amiatt is ellen­érzésekkel fogadja a BT ülé­sét, mert azon a francia kül­ügyminiszter elnököl. Irán bonni nagykövete vasárnap este felkérte Genscher nyu­gatnémet külügyminisztert, hogy halasszák el a testület ülését augusztusra, amikor az NSZK tölti be a BT el­nöki tisztét. C Kötvényárfolyamok Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. A kötvény megnevezése Kamat­láb (%) Kamat­fiz. dátuma Futam idő Árfolyam a névérték %-ban vétel eladás AMFORA 11 11. 30. 1984—91 105,50 107,00 Balaton Volán 11 10. 31. 1985—92 106,25 107,75 Borsodi Iparcikk II. 11 11. 01. 1985—91 106,25 107,75 Borsodi Ruh. Kér. V. 11 11. 01. 1985—91 106,25 107,75 Borsodi Sörgyár 11 01. 31. 1986—92 103,5« 105,00 BUBIV 11 11. 03. 1985—91 106,00 107,50 DELKER—I. 11 03. 20. 1985—91 102,00 103,50 DOMUS 11 12. 10. 1984—90 104,75 106,25 DKV—Paraffin 11 11. 14. 1985—90 105,50 107,00 Győr-Sopron Iparcikk 11 03. 20. 1986—93 102,25 103,75 Heves Megyei Iparcikk 11 02. 23. 1987—93 102,75 104,25 Kaposvári Volán 11 12. 01. 1985—92 105,25 106,75 Kecskeméti V. T. KK.-I. 11 01. 06. 1986—91 115,00 116,50 KSZE 11 12. 15. 1986—92 105,00 106,50 Mátra Volán 11 02. 17. 1986—91 103,00 104,50 Napsugár Ruh. Szöv. 11 09. 24. 1985—91 107,50 109,00 piert—i. u OS. 30. 1384—31 38,75 100,25 PIÉRT—II. it 04. 11. 1385—32 101,50 103,00 SKALA—I. 11 05. 31. 1384—31 100,00 101,50 SKALA—II. íi 05. 06. 1385—32 100,75 102,25 SKALA—III. 11 05. 15. 1985—92 100,25 101,75 Szabolcs M. Ipari KV. 11 10. 15. 1986—92 106,75 108,25 Szatmir Bútorgyár 11 10. 29. 1985—93 106,25 107,75 TSZKER u 10. 01. 1385—31 107,00 108,50 Gazdálkodó szervezetek által vásárolható kötvények: AGRAR—I. ÍZ 07. 01. 1385-33 99,00 100,50 AGRAR—II. 11,5 04. 01. 1386-34 100,75 102,25 OKHB Rt. 11 07. 01. 1387—34 99,00 100,50 Jelenleg kapható kötvények: EGV—II. 11 05. 18. 1987—91 99,75 101,25 PHYLAXIA 11 06. 01. 1987—94 98,75 100,25 Répcelak! N. K. T. 11 0«. 01. 1387—94 98,75 100,25 Az árfolyamok tájékoztató jellegűek. A tájékoztató terjedelme ml­Hatvani Bankszervétől kérhető. A jobboldali erők győzelmét hozták a parlamenti választások Portugáliában. A képen: Anibal Cavaci Silva szociáldemok­rata politikus felvágja az ünnepi tortát annak örömére, hogy ismét ő alakíthat kormányt rC Külpolitikai kommentárunk | Szavazás „Európa szélén" AMITŐL OLY SOKSZOR TARTOTTAK, amire oly sokszor figyelmeztettek az ország haladó erői. bekövetkezett Portugáliában ezen az emlékezetes va­sárnapon: a jobboldali Szociáldemokrata Párt ab­szolút többséget szerzett a parlamenti választásokon. A nyolcmillió szavazó voksolásának előestéjén egy főváros környéki munkástelepen Alvaro Cunhal, a Kommunista Párt főtitkára már előre jelezte: mivel a haladás erői megint csak elmulasztották a valódi együttműködés történelmi lehetőségét, a jobboldal oly jelentős mértékben növelheti mandátumainak számát a kétszázötven tagú nemzetgyűlésben, hogy az így kialakult arány komolyan veszélyeztetheti az 1974-es áprilisi forradalom vívmányait.-Ez a veszély kézzelfogható valósággá vált; ma mái' nem egyszerűen jóslat, hanem szinte bizonyosság, hogy az immár abszolút többség birtokában Anibal Cavaco Silva, a Szociáldemokrata kormányfő (aki eddig „a legnagyobb kisebbség” vezetőjeként ülhe­tett a bársonyszékben) realizálhatja az általa terve­zett alkotmánymódosítást. Az új alapokmány nyo­mán elsősorban a magántőkének lesz oka ujjongás- ra. A győzedelmes kabinet nem titkolja, hogy a kon­tinens nyugati felének legdemokratikusabb alkotmá­nya a felismerhetetlenségig megváltozhat, és a mó­dosított változatban elhalványul a szociális faktor, viszont felgyorsul a reprivatizálás amúgy is alaposan létező folyamata. Ami pedig a külpolitikát illeti, nem nehéz kita­lálni, hogy „Európa nyugati széle”, a nagyjából ha­zánkhoz hasonló nagyságú Portugália az eddiginél is szorosabban kötődik az atlanti politikához. TIZENHÁROM ESZTENDEJE, a történelemben meglehetősen ritka módon a katonák segítették meg- dönteni Salazar rezzenetlenül reakciós, több évtize­des uralmát. A mostani szavazás nyomán viszont nem utolsósorban az atlanti színeket képviselő ka­tonák nézhetnek nagyobb bizakodással a jövőbe, el­lentétben az új alkotmánytervezet szerint jogilag jó­val kiszolgáltatottabb; bérből és fizetésből élő töme­gekkel. Harmat Endre Kuba küzdelme a CIA ellen Hírszerzés, elhárítás. ké-~ mek . .. Vegyes érzelmeket keltő szavak ezek általában mindenütt a világon. Kubá­ban azonban a forradalom győzelme óta megtanultak szemérmeskedés nélkül együttélni e kifejezésekkel, bár távolról sem önszántuk­ból. Arról a titkos háborúról, amit a kubai elhárítás vív az amerikai Központi Hír­szerző Hivatallal (CIA), 1959 óta ritkán lébben fel a fátyol. Ez következett be mégis most július 6-án. A te­levízió váratlanul az esti főműsorban dokumentumfil­met tűzött műsorra. A fil­met a kubai elhárítás szak­emberei készítették rejtett kamerákkal. A négy „fősze­replő” a havannai amerikai érdekképviseleti iroda négy beosztott diplomatája volt. Nem önszántukból vettek részt a forgatáson, amely azt örökítette meg. hogy a fővárostól távolabb, külön­böző helyeken beszervezett­nek vélt kubaiaknak he­lyeztek el üzeneteket, utasí­tásokat. Néhány nap múlva azután világossá vált, hogy a film nagyszabású felgön­gyölítő akció nyitányát je­lentette. A második ,.bamba” a hónap közepén robbant. Egyik este a tv-híradó után a riporterek társaságában megjelent egy középkorú férfi, aki közölte: ő Antonio Garcia, a kubai kereskedel­mi flotta kapitánya, melles­leg 1978 óta a CIA ügynö­ke, húsz éve pedig a kubai belügyminisztérium elhárí­tásának hivatásos tisztje. Ezután módszeresen be­számolt arról, hogy „kettős ügynökként” miképpen haj­totta végre megbízatását. Fel­sorolta, hogy az amerikai hírszerzés központjában a kubai gazdasági és társa­dalmi élet, a külkapcsola- tok, a kiigazítási program, valamint a lakossági hangu­lat mely területei és össze­tevői iránt érdeklődnek kü­lönös előszeretettel. Beszámolója után kisebb­fajta teherautó-rakományt kitevő olyan eszközt mu­tattak be, amelyet ameri­kai ügynökök csempésztek az országba. Diplomatatás­kába vagy strandokon hasz­nálatos hűtőtáskába rejtett, műholdas összeköttetésre alkalmas adó-vevő berende­zésektől a rejtjelezéshez szükséges, illetve az üzenet- forgalom álcázásához hasz­nált eszközökig szinte min­den szerepelt a bemutatón. Az elhárító tiszt elmondta, hogy a OIA változatlanul ér­deklődik a kubai államfő, Fidel Castro mindennapos szokásai iránt. Castro szemé­lye külön fejezete az ameri­kai ügynökök és a kubai el­hárítás harcának. Amikor Havanna valamelyik sugár- útján — az eset nem túl gyakori — feltűnik egy kí­vülről átlátszatlan ablaké hatalmas fekete limuzin, amelyet elöl, hátul és oldal­ról ablakokból kikandikáló fegyverekkel gyorsjáratú kí­sérőkocsikban követnek a biztonságiak, minden havan­nai tudja, hogy ki ül a fe­kete autóban. Az utcán bicikliző uralko­dókról. vagy a gépkocsiju­kat maguk vezető politiku­sokról terjengő hírekhez szokott turista, talán értetle­nül szemléli a tovasuhanó kocsisort. A kubaiaknak ke­mény tapasztalat diktálja azonban azt, hogy a közis­merten tiszteletben álló, nemegyszer bálványozott forradalmi vezetőt sokszoros biztonsági kordonnal vegyék körül. Kevés az olyan állam­férfi a történelemben, aki el­len annyiszor és olyan kör­mönfont módokon szerveztek volha merényleteket, mint őellene. Lepleztek már le Fidel Castro meggyilkolására szőtt terveket, amelyek mér­gezett szivarokkal, méreg­lövellő ajándéktollakkal, pontos messzehordó lőfegy­verekkel, bombákkal, aknák­kal igyekeztek célt érni. Komolytalannak tűnik, de való. hogy a hetvenes évek közepén, a tengeri búvárko­dáshoz használt ruhájába vagy cipőjébe szórandó kü­lönleges vegyi anyaggal akar­ták hajától, s főképp sza­kálla tói „megszabadítani”, amitől azt remélték, hogy nevetségessé válik, hiszen közismert, hogy a Castro-sza- káll nemcsak az államfő sze­mélyes férfiúi ékessége, ha­nem a kubai forradalom egyik jelképe is. A közel harminc éve tar­tó áldatlan küzdelemben, -amelybe Kubát az Egyesült Államok jelek szerint vál­tozatlanul ellenséges maga­tartása sodorta, rákénysze­rültek, hogy a felforgatást, a merényletterveket megelő­zendő vagy megakadályozan­dó, beépítsék elhárítóikat a CIA kötelékeibe. A CIA-ellenes küzdelem — amint az a Kubában most nyilvánosságra hozott adatok, a beépített ügynökök nyilatkozatai bizonyítják — folytatódik. Ebben a mér­kőzésben persze. Washington is igyekszik eredményt fel­mutatni. Legutóbb a kubai légierő volt tábornokának, Del Pinónak szökése kap­csán lelkendezhettek. Kubai részről — miközben elítélik az árulókat — azt hangsúlyozzák: ez az egész „kényes” téma. nem is lé­tezne, ha az Egyesült Álla­mok őszintén hajlandó len­ne rendezni a kapcsolatokat a szigetországgal, ha meg­szüntetné a felforgatást, a gazdasági blokádot, nem szőne merényletterveket és a kölcsönösen előnyös együtt­működés útját keresné. Er­re kubai részről számos — esetenként komolyan komp­romisszumos ajánlatot tettek az elmúlt esztendőkben, el­eddig hiába. Amíg azonban a két ország viszonya nem fordul kedvezőbbre, aligha lehet számítani arra. hogy a fekete limuzin mellől el­maradnak a kísérők, és a friss tengeri szélnek utat engedve, leeresztik a golyó­álló hátsó ablakokat. Bécsi tárgyalások a leszerelésről Tovább késik a NATO ja­vaslata a hagyományos had­erők összeurópai csökkenté­séről tervezett tárgyalások tartalmi és formai kérdései­re. Ezt tükrözte a VSZ és a NATO tagállamainak szoká­sos, hétfői tanácskozása, amelyre ezúttal a bécsi ka­nadai nagykövetségen került sor. A szocialista országok már korábban részletesen meg­fogalmazták elgondolásaikat a katonai biztonság- és biza­lomépítés. illetve a leszere­lés kérdéseiről a helsinki folyamat keretében folyta­tandó tárgyalásokra. Sokhó­napos késedelemmel, amely mögött elsősorban Washing~ ton és Párizs nézeteltérései állottak, a Nyugat a minap a bécsi utótalálkozón végre beterjesztette a maga elgon­dolásait. r Az Egri Áfész í Jl987. szeptember 1-től^ 4 éves időtartamra y szerződéses üzemel- « tetésre meghirdeti az *1 A alábbi egységét: 7| 309. sz. vendéglő, 3 Andornaktálya. JJ A Tájékoztató adatokat 7| y és bővebb felvilágosí-« Jtást az üzemgazdasági^] )\ . osztály ad. 7| A versenytárgyalás jl k időpontja: 1987. Ä Ij augusztus 25., 9 óra. Cl 5 W !<£(!& <£Rl

Next

/
Thumbnails
Contents