Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-18 / 168. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. július 18., szombat

9.

Sok rajzfilmes esküszik rá, hogy a fázisrajzok nem tekinthetők önálló alkotásnak, mivel a mű egésze hat a nézőre. Mégis, e képok láttán némileg kétségbe kell vonni ezt a nézetet: a szépen megfogalmazott, megkomponált jelenetek önmagukban is megállják a helyüket. Talán még jobban megfigyelhetjük azoknak az alkotóknak a módszereit, kifejezési eszközeit, akik varázslatos módon bánnak a lehetőségekkel. Kezükben megmozdul a holt anyag, lélek költözik a figurákba.. Összeállításunkban az elmúlt évek legsikeresebb egész estés rajzfilmjei közül idézünk fel néhányat.

A fantázia művészete

A rajzfilm a trükkfilm egyik válfaja, valóságos figurák és környezet helyett rajzolt alakok, tárgyak és környezet filmrevitele, A mozgásokat fázisokra bontva rajzolják meg, és minden egyes fázist a filmszalagra fényképeznek. Folyamatos vetítésnél a rajzolt alakok életszerűen mozogni látszanak. A rajzfilm előnye, hogy úgyszólván nem ismer korlátokat. Különféle filmtrükkök segítségével hitelesen követheti alkotója legfantasztikusabb elképzeléseit is.

Ha a grafika valamely ágához kívánjuk hasonlítani, úgy leginkább a karikatúrával rokonítható. A legemlékezetesebb rajzfilmek ugyanis a valósághoz képest leegyszerűsítve, túlozva ábrázolnak. Készítése — az amatőr munkáktól eltekintve — nagyipari termelést igényel. Walt Disney rajzfilmműterme rajzolók és különféle szakemberék egész seregét foglalkoztatta. Nevesebb stúdiók napjainkban a Walt Disney, Warner, MGM, UPA stúdiók az Egyesült Államokban, a Szojuzmult a Szovjetunióban, a Halas and Batchelor cég Angliában, a Zagreb stúdió Jugoszláviában. a Trükk testvérek laboratóriuma Csehszlovákiában, a

Rajzfilm Stúdió Lengyelországban. Hazánkban a Pannónia Stúdió foglalkozik rajz-, illetve bábfilmek készítésével.

A rajzfilm megelőzte valamennyi társát. Az úttörő a francia Émile Reynaud volt, aki kézzel rajzolt és festett filmjeit a múlt század nyolcvanas éveiben készítette, 1892—95 között pedig rendszeres előadásokat tartott. (Egy jó pohár sör, 1889; Egy kabin körül. 1894). Utána az első rajzfilmmel az USA-ban dolgozó angol Stuart James Blackton rendező csak közéi egy évtizeddel később. 1906-ban jelentkezett (Egy arc humoros változásai. Őt követte W. Mac Cay 1909-ben (Gertie, a dinoszaurusz). Francia- országban Émile Cohl ismerte fel a nagy lehetőségeket, különféle formai kísérletek után 1908-ban jelentkezett első alkotásával (Fantazmagória). Az úttörők közé sorolható az utóbb Franciaországba emigrált

orosz Wladislaw Starevits és az árnyfilmes német Lotte Reiniger. Az amerikai Pat Sullivan nevéhez fűződik a hajdani Színházi Elet gyermekmellékletének népszerű hőse. Sicc úrfi (valódi nevén: Félix, a macska,

1917). Rajtuk kívül az osztrák eredetű Max és Dave Fleischer munkáit ismerte meg a világ (Kokó, a bohóc, vagy Tinta Matyi, s 1926-tól kezdve, Popeye, a tengerész). Jelentős rajzfilmrendező volt még a húszas évek elején jelentkező Ub Iwerks (USA), továbbá Paul Terry (USA).

1923-ban kezdte meg pályafutását a rajzfilm koronázatlan királya, Walt Disney. Nemcsak a műfajt teremtette meg, hanem a rajzfilm nagyipari gyártását is megszervezte. Huszonöt év alatt stúdióját 657 rajzfilm hagyta el. amelyek sikerrel járták be a világot. Olyan klasszikus alakokat teremtett meg, mint Mickey egér. Donald kacsa, Plútó kutya, a Három kismalac. Egész estét betöltő nagy rajzfilmeket is készített (Hófehérke, Bambi Pinocchio stb.). Stílusa kezdetben rányomta bélyegét a műfaj szinte valamennyi képviselőjének munkájára, hatása alól kevesen tudták kivonni magukat. A fázisrajzok számának növelésével, s bizonyos trükkmegoldások- kal igyekezett megközelíteni a valóságot. A rajzfilm európai mesterei a negyvenes évek végén mindinkább önállósodtak.. A magyar származású John Halas (A mozi története) Londonban és a magyar származású Jean Image (Joe-so- rozat) Párizsban, a francia Paul Grimault (A pásztorlány és a ikéményseprő). és az ugyancsak magyar Földes Péter, az idős emigráns orosz Aléxandre Alexejeff, Olaszországban az ötletes Bruno Bozzetto. a csehszlovák Jiri Trnka jelentkeztek egyéni stílusú rajzfilmekkel. Különösen a népi demokráciák államosított filmgyártása biztosított széles körű alkotó lehetőségeket.

Az USA-t Disney után elsősorban a rövidlátó Mr. Magoo megalkotója, Stephen Bosustow, a nemzetközi fesztiválokon többszörösen kitüntetett John Hubley, Robert Cannon és a gyermekrajzok világát idéző Ernst Pintoff képviseli. Disney nyomán halad tovább a szellemes ötletekben gazdag Tex Avery és a tv Foxi Maxi kalandjai sorozata révén nálunk is ismeri William Hanna és Joseph Barbera.

Hazánkban Kató Kiszly István 1914-ben foglalkozott először rajzfilmkészítéssel (Zsirb Ödön). Támogatás híján — néhány rövidebb alkotástól eltekintve — munkássága mindinkább pedagógiai térre terelődött. A harmincas években Macs- kássy Gyula saját műtermet rendezett be, s itt együtt dolgozott Halász Jánossal (John Halas), az USA-ba vándorolt Pál Györggyel (George Pál). A további kísérletezők közül Balogh Istvánt, Kálmán Viktort, Kas- sovai Félixet, Szénási Györgyöt és Walker Istvánt említhetjük meg. 1950Jben került a közönség élé az első hazai színes rajzfilm. A kiskakas gyémánt félkrajcárja (Macskássy Gyula). Közel egy évtizedig évii 2—3 rajzfilm jelentette a teljes termést. Napjainkban e szám jelentős mértékben emelkedett. A Ceruza és radír, a Párbaj nemzetközi sikere egyszeriben felhívta a figyelmet a magyar rajzfilmgyártásra. Macskássy nyomában új nemzedék nőtt fel: Nepp József. Csermák Tibor, Dar- gay Attila, Kovásznai Gábor György, Szabó Szabolcs, Nagy Pál, Mata János, Cseh András, Várnai György. Reisenbüchler Sándor, Richly Zsolt, Szoboszlay Péter, Jan- kovics Marcell, Bleier Edit, Szabó Sipos Tamás. A Macskássy—Várnai szerzőpár UNESCO-megrendelésit is kapott (Egy. kettő, három) s a stúdiót egyre inkább megismerik külföldön is. A műfaj a televízió térhódítása idején újabb megjelenési lehetőséghez jutott. .Sorozatokat forgattak, és megkezdték az első normál rajzfilm (János vitéz) készítését. A fejlődés jelenleg többfelé ágazik. Európában a rajzfilm gondolati ágat hajtott. Az USA-ban változatlanul a ,,gag” uralkodik. A közös ismérvek mellett világszerte egészséges tünet, hogy a rajzfilmek nemzeti jelleget kezdenek ölteni. (Címszó az Új Filmlexikonból)

Csermák Tibor viszont megmaradt a líránál. Holdhorgász (1963) című filmjében van ugyan drámaiság, mégis a gonosz ellen vívott, látomásszerűen felnagyított diadalmas küzdelem dominál benne. A holdhorgász léggömböt, kalapot, fog el, s ezeket becsukja az összekötözött szárnyú madár és a sárkány mellé. Végül a hintázó fiút is elkapja. A szökés és a Göncölszekéren való menekülés a diadalmas fel- szabadulást jelenti. Mindez a földön történik — hirdetik a felhők a film elején és végén. Tehát életünkben kell meglátni a cselekvés, a szabadulás szépségét és átélni örömét.

Nepp József gyermekkori vonzalma alapján készült animációs filmesnek. Az Iparművészeti Főiskolán a filmdíszlettervező szakra iratkozott be. s amikor az megszűnt, és díszítő festőnek kellett átképeznie magát, akkor sem lett hűtlen eredeti célkitűzéséhez. A Pannónia filmstúdióbeli munkája mellett kezdetben sok mindent csinált — reklámot. újsággrafikát, zeneszerzést, forgatókönyvet. Később egyre inkább koncentrált a rendezésre. Ha Dargay Attila Ne hagyd magad emberké-je a Gusztáv sorozat egyik forrásának tekinthető, úgy Nepp József Holnaptól kezdve (1963) című műve kétségtelenül a másik előzménye Gusztávnak.

A Holnaptól kezdve bevezető képsora egy zöldes, satnya férfit ábrázol, aki odaadóan bámul a nézővel szemben. Mások is mellé állnak, de ők sem látnak semmit. Végül tisztázódik, hogy a zöld férfi egy súlyemelőt ábrázoló plakátot néz. Meghatva a kilátásoktól, egy üzletben rögtön súlyzókat és expandert vásárol. Azonban neki egyáltalán nem megy a dolog. S ezen az elmélet tanulmányozása sem segít. Akkor, amikor olyan könnyűnek látszott emberileg és nemcsak egyénileg új célokat kitűzni és a hozzájuk vezető cselekvéseket végrehajtva az ideálhoz hasonlóvá válni. ez a film telitalálat volt.

Mata János témái, törekvései nagyon hasonlóak a Nepp Józseféihez. (Mata János előbb orvosnak készült, majd különböző lapok rajzolója volt. Végül a Pannónia Filmstúdióba került.) Szabál az szabál (1964) című első filmjében rögtön egy bonyolult témát választott. A film hőse a közlekedési szabályok szigorú megtartásával halad előre, amikor egy palánk állja útját. Ezt csak a megfelelő — és ostoba — szabályok megtartásával küzdheti le. Lázad, de csak képzeletben.

Abban az időszakban, amikor a magyar film fellendülésében a vígjáték nem tudott magára találni és_ megújulni, ezek az alkotások a játékfilmek emberváltoztató._ felfokozott hatású vonalához csatlakoztak, és átalakították az animációs filmet.

A magyar animációs filmben Kovásznai György tette a legtöbbet a festészeti eszközök meghonosítása és felhasználása érdekében. Képzőművészeti Főiskolát végzett, majd folyóiratnál dolgozott. A Pannónia Filmstúdióban először forgatókönyveket írt. Rendezései a grafika és a festészet

teljes eszköztárát aktivizálták, bár kezdetben ő is inkább kivágásokkal (kollázzsal) dolgozott. Tükörképek (1964), Átváltozások (1965) és Hamlet (1967) című alkotásaiban különösen érződött egy nyelvi-kifejezésbeli gazdagításra irányuló törekvés.

A Tükörképekben egy kutya és egy macska a képtárban kutya- és macskaképeket néz. amelyek a legkülönbözőbb jelleget és viszonylatot fejeznek ki. Ezen tanulmányok után a közeli folyóban a saját képüket tekintik meg. Az Átváltozások férfi- és női arcot váltakoztat a legkülönbözőbb festészeti stílusban éc festészeti háttér-változással (sőt közben egy vihar fényjelzése is látható). Végül a két arc egymásba olvad. Sajátos drámaiság megteremtésére tett kísérlet volt ez. amelynek milyenségére talán leginkább a Hamlet mutatott rá a maga grafikai megoldásaival és némileg (a narratív szöveghez képest) illusztráló jellegével. Ennek a drámaiságnak leglényegesebb mozzanata a történés teljes hiánya. Az „eseménytelenség” következtében semmiféle eldurvításró'l nem lehet szó. A felnagyítás ilyen módja helyett a belső állapot szürrealiszti- kus kifejezése (a környezet és a személyek, valamint a személyek egymás közötti viszonyának váltakozása) a hatás forrása. (A Hamlet-nél ez úgy módosul, hogy a grafika elvonatkoztatottabb terébe helyezik.) Az animációs film, túllépve korábbi korlátain. a karikatúrát ábrázolási anyagává tette, és annak segítségével esztétikailag minősített társadalmi mozzanatokat emelt ki. Ilyen eredményhez a festészettel való próbálkozással és az emberi belső világ feltárásával is eljutott. Az életben is döbbenetét, de legalábbis élményt vált ki egy és ugyanazon arc változásainak sora, tehát á film (és a festészet) a maga eszközeivel alapozhatott erre a természetes reagálásra, és a drámát az emberi arcból, mint a belső világ kifejezőjéből növeszthette ki. Természetesen ennek következtében az animációs film is megváltozott, szinte a játékfilmhez közeledett. De ez a változás csak része volt annak az átfogó módosulásnak, amely az egészre kihatott. A bábfilmek szintén elvesztették hagyományos jellegüket, mint ahogy ezt Imre István és még inkább Foky Ottó művei mutatják.

Foky Ottó az Iparművészeti Főiskola előtt már pedagógusként dolgozott. Utána viszont díszlettervező, grafikus, és bábfilmrendező. (Kezdetben Imre Istvánnal együtt.) Művei közül főleg kettő érdemel említést. Ellopták a vitaminomat (1966) és Bizonyos jóslatok (1967).

Az Ellopták a vitaminomat némileg abszurdnak tekinthető „bűnügyi film”. A’ végén kiderül, hogy gyermekfantázia terméke az egész, de a végéig egy lopás története bontakozik ki a teljesen natura tárgyakkal benépesített környezetben. Két fekete kesztyű — teljes antropomorfizá- lással végrehajtott '— lopásával szemben a zseblámpa-őr

és a cipő-kutya tehetetlensége miatt a rendőrséget jelölő nagyító, rádió stb. veszi fel a harcot, amelynek eredményeként az ellopott alma visszakerül. Mindez a zörejekkel, a zajhatásokkal kiegészítve, az ötletek sora miatt frappáns krimiparódia élményét adja.

Az összefoglaló tanulmány feladata a hatvanas évek magyar animációs filmjének és a valóság kapcsolatának kimutatása, de annyi már a tények ismertetéséből is kiderül, hogy az animációs film területén sem mehetett végbe változás, a külföldi eredmények egyszerű átvételével, mégha ezek az eredmények hatottak is az alkotókra. Egy újabb kitekintés az egyetemes filmművészetre — rövidsége ellenére is — bizonyíthatja, hogy már maga a hatás is bizonyos közös valóságihletésből származott, az animáció előtt álló feladatok legalább némelyikének hasonlóságából fakadt. Ez az újitó-kísérletező és a társadalmi mozzanatra egyaránt vonatkozik.

(Részlet INemes Károly A !magyar filmművészet története 1957 és'1967 között című könyvéből)