Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-17 / 167. szám

NÉPÚJSÁG, 1987, július 17., péntek *:1IhC*GE2 3. Megmozdult a „fertálymester” Egri tervek a tanácsi területpolitika segítésére Utazóknak — hogy ne bosszantson az autó Itt a nyár, az idegenfor­galmi főszezon. S ez nem­csak abból érezhető, hogy megnő a hazai utak for­galma, de azon is, hogy ha­tárátkelő helyeinken mind­két irányban egyre több autó indul és érkezik. A Magyarországról kiinduló turizmus jelentősebb részét a magánutazások, s elsősor­ban a hazai autósok külföl­di túrái adják. Nyilvánvaló, hogy minden külföldre készülő autós igyekszik fel­készíteni saját magát és ko­csiját is az útra. Ezzel együtt vagy éppen ennek ellenére a Magyar Autóklub az utóbbi években kifejlesz­tett egy olyan szolgáltató rendszert, amely igyekszik mindenben segítséget. biz~ tonságot és védelmet nyúj­tani az autóval külföldre utazó turistáknak. Az au­tósok túlnyomó többsége jú­lius—augusztusra tervezi utazását, így talán nem ér­dektelen összefoglalva be­mutatni az autóklub szol­gáltatásait. A legszélesebb körű szol­gáltatást minden bizonnyal a különböző típusú hitelle­velekkel nyújtják, amelyek szocialista országokban 3 ezer forint értékű. Nyugaton pedig 300 svájci frank érté­kű garanciát nyújtanak az autósoknak, ha külföldön javításra szorulna gépkocsi­juk. A hitellevelek, amelyek garantált összegét felhasz­nálás esetén természetesen meg kell fizetni a hazatérés után, egyéb szolgáltatások­ra, kedvezményekre is jo­gosítanak. A csak autóklub­tagok számára adott AIT szuper hitellevél például tartalmazza az alkatrész- utánküldést, a komoly mű­szaki hiba miatt javíthatat­lan jármű ingyenes haza- szállítását, s a gépkocsive­zetők megbetegedése ese­tén gépkocsivezetőt küld a klub a kocsi és a kocsiban utazó családtagok hazafuva­rozására. A hitellevélhez tartozó szolgáltatások so­rába tartozik az is. hogy a magyar autós ingyenesen igénybe veheti a különbö­ző országok országúti se­gélyszolgálatait. (Példaként hadd említsük meg, hogy Ausztriában 600 schillingbe kerül egyébként a segély- szolgálat igénybevétele.) Természetesen ennyiben nem merülnek ki az autó­klubnak az autós utazók számára nyújtott szolgálta­tásai. A külföldre utazók fontos térképet, információ­kat kaphatnak, illetve min­dent tudó könyveket vásá­rolhatnak. amelyek részlete­sen tartalmazzák a nemzet­közi és országos főútvona­lakról a legfontosabb tud­nivalókat, tájékoztatnak az autópálya- és alagútdíjakról. jelzik a benzinkutak helyét, ismertetik a benzinárakat, s természetesen felvilágosí­tást adnak az autóklub-se­gélyszolgálatokról és szervi­zekről is. Mint a Magyar Autóklub központjában elmondták, szolgáltatásaik körét úgy igyekeznek fejleszteni, hogy lehetőség szerint az autósok „csomagban” kapja­nak meg minden segítséget. így például az említetteken túl megköthetik a szüksé­ges biztosításokat, de ked­vezményes benzinjegyeket, autópályabérleteket is vá­sárolhatnak az utazók. (Pél­daként: észak-olaszországi túrához Budapesten 153 ezer líra befizetése ellenében 180 ezer líra értékű benzinje­gyet, és 10 ezer líra értékű autópályabérletet vehet­nek az autósok.) Az előbb csomagról szól­tunk. s azt természetesen jelképesen értettük. De bé­relhető valóságos alkatrész­csomag is az autóklub és az Autótechnika Vállalat megállapodása alapján az utóbbi boltjaikban. Ennek lényege, hogy a Trabant, Wartburg és Lada típusú személygépkocsikhoz szak­emberek közreműködésé­vel olyan tartalékalkatrész- kollekciót állítottak össze, amelynek segítségével a ki­sebb hibákat az autós ma­ga is kijavíthatja. Zavarta­lan út esetén csupán a biz­tonságát vásárolta meg a bérleti díjjal az autós, ha viszont felhasználja az al­katrészeket. úgy azok érté­két csak utóbb kell megfi­zetni. A Magyar Autóklub uta­zási irodája, az AUTOTOURS az utazások szervezé­sén túl helyfoglalással és külföldön telepített lakóko­csijai révén szálláskiadással is foglalkozik. Ezzel a le­hetőséggel a nem klubtagok is éLhetnek. A felsorolt szolgáltatások túlnyomó többségét az autó­klub valamennyi megyei szervezeténél lehet kérni, a valutával kapcsolatosakat azonban csak a fővárosban lehet igénybe venni. S. B. A. Egyik tavaszi lapszámunk­ban e sorok szerzője lakó­telepi kommunisták figyel­met érdemlő felvetését köz­vetítette. Talán még emlék­szik rá a kedves olvasó: az egri Csebokszári-városrész- ben pártalapszervezeti tag­gyűlésen hangzott el a javas­lat, miszerint talán eredmé­nyesebb lenne a területi munka, ha az itteniek vala­hogy érezhetőbben vállalkoz­nának a „gazda” szerepére; a jelenleginél egységesebb keretek között, esetleg vala­miféle „elöljárósági” formá­ban tevékenykednének a la­kosság érdekében. Nos — mint az írás to­vábbi részében szó volt er­ről is —, a helyi tanácsnál nem idegenkedtek a kezde­ményezéstől. sőt megértéssel, támogatással fogadták a két­ségkívül egészségesnek lát­szó törekvést, hiszen a ta­nácstestület és a lakosság kapcsolatrendszere javítá­sának egyféle lehetőségét látták benne, amely saját igyekezetüknek is megfelel. Legfeljebb a megoldás mód­ján, elnevezésén lehet vitat­kozni, de ez a lényegen mit sem változtat. Néhány hónap elteltével — a minap —. hogy a téma ismét előkerült, dr. Gyula Zoltán, Eger Város Tanácsa vb-titkára továbbiakkal is kiegészíthette korábbi be­szélgetésünket. — Találkozásunk óta ala­posabban is mérlegeltük az északi városnegyedben elhang­zottakat, s mind nagyobb meggyőződésünk, hogy a va. lóra váltásuk hasznos lehet — mondta. — Közvetleneb­bé teheti az állampolgárok bevonását a közügyekbe, az igazgatási, a területpolitikai Dzsambin Batmönh, a Mongol Népi Forradalmi Párt főtitkára, a Nagy Né­pi Hurál Elnökségének el­nöke az ázsiaii és a csen­des-óceáni országok bizton­ságáról ír. Rámutat, hogy a térséget az Egyesült Álla­mok létfontosságú szférának tekinti „életbevágó érdekei” szempontjából, és ezért fo­kozódó katonai jelenlét ki­alakítására törekszik. Külö­nösen veszélyezteti a tér­ség biztonságát az az ame­rikai próbálkozás. hogy ázsiai és csendes-óceáni or­szágokat vonjon be a „ha­dászati-védelmi kezdemé­nyezés” hatókörébe. Ezzel szemben az ázsiai enyhülést volt hivatott szolgálni az a szovjet—mongol megállapo­dás. amelynek alapján ki­vonták az ideiglenesen Mon­góliában állomásozó szovjet csapatok jelentős részét. Változatlanul érvényben van Mongóliának az az 1981-ben munka az eddiginél ered­ményesebbé válhat. Egy-egy szűkebb, kisebb közösségben őszintébbek, a formaságok­tól mentesebbek a megnyi­latkozások, jobban előjönnek a gondok, ötletek, s részünk­ről is könnyebb a párbeszéd a fontosabb ügyekben, a je­lentősebb döntések előtt. Úgy véljük: ha a területi munkának segítőivé váltak az eddigi fórumok, a me­gyei tanácstagok városkörze­ti csoportjai vagy a város- környéki bizottságok, ugyan­így az előrelépést jelenthe­tik a helyi tanácstagi cso­portok is, élükön — ha úgy tetszik — a Csebokszáriban indítványozott elöljárókkal. Aztán a vb-titkár konk­rétabb elképzeléseikbe is beavatott. S mindjárt hoz­záfűzte azt is, hogy ezek már szélesebb körben sem isme­retlenek. Túljutottak a vá­rosháza falain, a párt- és népfrontkörzetekben hova­tovább a megvalósításukon fáradoznak. A kialakult városszerkeze­ti hagyományoknak megfe­lelően szeretnék a tanácsta­gi csoportokat létrehozni, működtetni. így a megye- székhelyen hat ilyen testü­lettel számolnak. Az első tu­lajdonképpen a település központjában szerveződne, a második a Csebokszáriban, a harmadik a kertvárosi ré­szeken. Csákóban, a Hatvani hóstyán, illetve a Hajdú­hegyen, a negyedik Felné­meten és Szarvaskőben — a már Egerhez tartozó, de lé­nyegében a régi falvak sa­játosságait őrző helységek­ben —, az ötödik a Lajos- városban — „Kanadában” —, a hatodik pedig a napjaink­ban erőteljesén változó, for­tett javaslata, hogy az öve­zet országai kössenek sok­oldalú nemzetközi megálla­podást egymás meg nem tá­madásáról és az erő alkal­mazásának tilalmáról. Dél-Afrikában szokatlan méreteket öltött a gazdasá­gi és politikai válság. A tö­megek egyre inkább hisz­nek benne, hogy a fajgyű­lölő kormányzat megdönthe- tő, és ezért készek életüket is áldozni. A fajgyűlölők ha­talmával szemben fokozódó ellenállás hosszú évei erősen megingatták a hatalom ma­gabiztosságát. Joe Slovo, a Dél-afrikai Kommunista Párt főtitkára mégis arra hívja fel a figyelmet, hogy a fajgyűlölő rezsim tartalé­kai még mindig jelentősek, forrásaik nem elhanyagol­hatóak. jelentős támogatást kapnak az imperialista ha­talmak részéről. Henri Krasucki. a fran­cia CGT szakszervezeti sző­málódó tihaméri területen, s az Almagyarban. Mindegyi­kükre vonatkozóan közös az állásfoglalás: tanácstagokat, póttanácstagokat, lakóbizott­sági elnököket, párt- és nép­frontkörzeti megbízottakat, s tanácsi dolgozót fogadjon so­raiba az említett csoport. Ugyanakkor természetesen kapjon benne helyet a terü­leten lévő fontosabb vállalat, intézmény képviselője. né­hány jelentősebb közéleti te­vékenységet végző személy is. A csoportvezető — elöljáró, netalán „fertálymester” — mindenképpen tanácstag le­gyen. akit a testület közös megegyezéssel, akarattal a kebeléből választ. A kisebb- nagyobb közösségek prog­ramja fő vonalaiban o tanács munkatervéhez igazodik, az élükön álló tisztségviselővel pedig közvetlenül a végre­hajtó bizottság titkára tart­ja a kapcsolatot. Ami pedig a helyi tanács­tagi csoportok közelebbi munkáját is illeti: állást fog­lalnak a területet érintő kü­lönféle kérdésekben. meg­fogalmazzák közös kíván­ságaikat, kéréseiket a vá­rosházára, előzetesen véle­ményezik a tanácsi testületi anyagokat, rendeletterveze­teket, kapcsolatot tartanak a körzeti munkahelyekkel, ösz- szehangolják a társadalmi akciókat, lakossági fórumo­kat, vitákat szerveznek. — Fantáziát látunk a te­rületi munka ilyenféle élén­kítésében — hangsúlyozta dr. Gyula Zoltán legutóbbi beszélgetésünk alkalmával is — nem titkoljuk: sokat vá­runk tőle. S a fejlődésnél, az eredményeknél aligha az lesz a döntő, hogy tanácstagi cso­vetség főtitkára, a Szakszer­vezeti Világszövetség alel- nöke megvilágítja a kapita­lizmusban végbement tech­nológiai fejlődés társadalmi hátterét. Hangsúlyozza: a kapitalista országokban a technológiai változások pél­dátlan válság közepette men­nek végbe. A tömeges munkanélküliség fokozódik és állandósul. Az 1975-től 1985-ig terjedő 10 éves idő­szakban csaknem megduplá­zódott a munkanélküliek szá­ma a tőkés országok több­ségében. A szakszervezetek­ben sokan úgy gondolják, a végeláthatatlan válság ar­ról tanúskodik, hogy a bur­zsoázia képtelen pozitív vá­laszt adni a tudomány fej­lődésében és a technológiai átalakulásokban rejlő kihí­vásokra. Mind többen vannak, akik nem akarnak együtt élni a nukleáris fegyverrel, ak­port vezetőjének, elöljáró­nak. vagy éppenséggel fer­tálymesternek hívjuk a vá­rosrész élére választott tiszt­ségviselőt, hanem a lelkese­déssel társuló aktív cselek­vés a körzet ügyes-bajos dol­gaiban. Az, hogy az eddigi­nél nagyobb önállóságot ka­pó, jelentősebb szerephez ju­tó kisebb-nagyobb testüle­tek mennyire érzik majd a felelősséget megbízóik iránt, hogyan osztoznak a helyi tennivalókon, miként tud­ják mozgósítani a lakossá­got a feladatok egész Egert gazdagító elvégzésére. A ré­gi, szép, s hasznos hagyo­mányok felélesztését, ápolá­sát természetesen a tanács részéről is támogatjuk. Ha állampolgáraink története­sen fertálymesternek kíván­ják nevezni a környék álta­lános bizalmát élvező, leg­nagyobb tekintélyű tanács­tagját, a netalán még a vá­lasztás egykori külsőségeihez, ceremóniáihoz is ragaszkod­nak: hát legyen. Ám — nem győzöm eléggé hangoztatni — ne ez jelentse az elsőd­legesét! Bizonyos, hogy a Csebok- szári-lakótelep kommunis­táit is a nemesebb szándék vezette, mintsem a puszta formaság. Hiszem, hogy a város más részein sem csak divatos nosztalgiából szimpa­tizálnak a megyeszékhely északi pártalapszervezeté- nek buzgalmával, hanem sokkal inkább a közéleti munka tartalmának növelé­sén kívánnak fáradozni — esetleg más településeknek ás példát adva. S kívánom: si­kerüljön! Gyóni Gyula tívan küzdenek a nukleáris fegyverzet csökkentéséért és teljes megsemmisítéséért, az atomfegyvermentes, bizton - ságos világ megteremtéséért. Jorgen Madsen, a Dán Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bi­zottságának tagja megvilá­gítja a dán háborúellenes mozgalom tapasztalatait. A pangás jelenségei, ame­lyek igen kedvezőtlen ha­tással voltak a Szovjetunió- egész népgazdaságára, meg­mutatkoztak a külkereskede­lemben is. A Szovjetunió­nak a világkereskedelemben való részesedése nincs össz­hangban az ország fejlett­ségi szintjével és a fejlődés szükségleteivel. Lassú az át­térés a széles körű tudomá- nyo-s-műszaki és termelési kooperációra. Ez különösen érzékelhető azoknak a vál­tozásoknak a láttán, amelyek a tudományos-műszaki ha­ladás hatására mennek vég­be a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. Vlagyimir Kazancev miniszterelnök - helyettes áttekinti a Szov­jetunió új külgazdasági tö­rekvéseit. Megjelent a Béke és Szocializmus 6-os száma Önálló szerepkörben Az önálló vállalattá lett apci Qualitál Könnyűfémöntöde által gyártott évi 25 ezer tonna öntészeti tömb és 2800 tonna formaöntvény nemcsak hazai, hanem a külhoni piacokon is gazdára lel. Az idén fontosnak tartják, hogy minél jobban be­kapcsolódjanak a meglévő és most induló járműipari programokba. Szalmás Pál a Csepel Autónak készített se­bességváltó-fedéllel ... Kovács Istvánná és Almási Józsefné az ex­port megmunkáló rész dolgozói... Az NSZK-ba 5000 darab postaláda jut A gépi öntösoron ... (Fotó: Szabó Sándor)

Next

/
Thumbnails
Contents