Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-13 / 163. szám

4. NÉPÚJSÁG. 1987. július 13., hétfő Egy hét... A KÉPERNYŐ ELŐTT Kánikulai bosszúságok Nem értem a műsorössze­állítókat. Kínoz a kánikula, hazarogyunk a gőzfürdőnek is beillő betonlakásokba, s naiv módon abban remény­kedünk, hogy a televíziós kínálat számol a rekkenő nyárral, s könnyed. ám mégis színvonalas progra­mokkal lep meg minket. Természetesen csalódtunk. Nem először, s nem is utol­jára, mert teljesen indokolt óhajainkkal úgy tűnik sen­ki se számol. Mintha kí­vánságainkat légkondicio­nált termekben mérlegelnék, ott, ahol mindig azonos, a legideálisabb a hőmérséklet. Azt hiszem a szellemsze­gény Szomszédoknak iker-, párja lett a Második lehe­tőség, ez a csigatempóban vánszorgó, garantáltan unal­mas vonalvezetésű angol produkció, amelynek saj­nos még csak a felén jutot­tunk túl. Szerdán a Kék fény je­lentkezése igazolta, hogy ez a vállalkozás is szomjuhoz- za a megújulást. Bizakodtunk a Nehéz évek című NDK bűnügyi sorozat­ban, aztán rá kellett döbben­nünk: céltalan vártunk az izgalmas, a fantáziát meg­mozgató fordulatokra. Tö­retlenül érvényesült a meg­szokott, a bágyadttá zsongí- tó, az előre kiszámítható „menetrend”. Mihail Bulgakov tehetsé­gét. eredetiségét senki sem vitatja. Havas Péter ren­dező és forgatókönyvíró most bebizonyította azt, hogy egy kétségkívül értékes művet is lehet devalválni. Jó szándé­kú, ám mégis téves módo­sításokkal. szavatoltan las­sú tempóval. E kettős ne­gatívum ugyanis egyértel­műen meghatározta Puskin utolsó napjainak fogadta­tását. Ordibálás, szózuhatag, ide­gesítő futkosás, intézménye­sített káosz. Így jellemezhet­nénk a Külvárosi körzet minden egyes blokkját. Pén­teken megint nyomatékoló- dott: kivétel nem létezik. Ezért — másokkal együtt — kérdem: miért kellett meg­venni ezt az amerikai cég­jelzésű árut. Igaz, honi te­repen e műfajban sem je­leskedünk, ennél azonban sokkal többre lennénk ké­pesek, hiszen csak ritkán közelítjük meg az igényte­lenség netovábbját. Szombat. Húsz óra öt perc. Ekkortól vetítették a Feny­ves tábort. Postázva szin­tén az USA-ból. Hát ennek elviseléséhez páncélidegek szükségeltettek, fűszerezve felsőfokú jelzőkkel méltatha­tó türelemmel. Bugyuta, ötlettelen törté­net, kiagyalt, a poros kel­léktárból előrángatott figu­rákkal, semmitmondó szto­rikkal. S mindez jó más­fél óráig. A főszereplők üdültek. Ár­nyat adó fák hűvösében. Ne­künk — több százezer ki­tartó nézőnek — csak a mé­reg maradt. Az viszont minden meny- nyiségben ... Pécsi István A rímhányó Sokáig azt hittem. hogy valamiféle gúnynév a rím­hányó, amelyet azok ötlöt- tek ki, akik nem rokonszen­veztek Romhányi Józseffel. Később jöttem rá, hogy ez kevéssé valószínű: soha nem jutna eszükbe ilyen szójá­ték, amelyet ez a sokoldalú író csak úgy ontott magából. Nem volt tolakodó egyé­niség, sok szövegét úgy hallgatjuk vagy idézzük fel, mintha nép költészet volna. A baráti társaságok ked­ves, csipkelődő verselménye- it tette „fogyasztásra alkal­massá”: rajzfilmsorozatok, kabarétréfák alapanyagává. Olyan gördülékenyen bánik a szóval, hogy az ember szinte észre se tér: már a harmadik poén is elhang­zott, mire egy átlagos fel­fogóképességű hallgató az elsőn kezd kacagni. Ki gondolta volna, hogy ilyen sokszínű műsor kere­kedik emlékének idézéséből? Az őt felületesen ismerő szá­mára meglepően hangzott, hogy hány dalszöveget, ope­ra- és operettlibrettót alko­tott. Számtalan műfa.iban te­remtett új és különleges mi­nőséget, bámulatos zsonglőr- mutatványokat produkálva a szavakkal. Mert végül is — a szer­kesztők jóvoltából is hang­súlyossá vált ez — ezek a legnagyobb kincsei, melyek­kel pazarló és jótékony mó­don bánt. ötleteivel, kép­telen és szellemes fordula­taival arra késztette közön­ségét, hogy maga is próbál­jon így bánni anyanyelvé­vel. A legnagyobbak közül is kevesen dicsekedhetnek az­zal, hogy ennyire hamar ré­szévé váltak a köztudatnak. Ha a dallamok népszerűsé­gét régebben azon mérték, hogy a suszterinasok mikor kezdik fütyülni, akkor a Romhányi-szövegek erejét az mutatta, hogy hamar tovább­adta azokat az utca embere. Hasonlíthatatlan az a sze­rep, amelyet vállalt. Semmi­fajta arisztokratikus fenn­költség sem volt benne, rek- lámszösszeneteket ugyan­olyan kedvvel ötölt ki, mint ahogy lírai verseket. In­kább az számított neki, hogy minél több sziporkát tartal­mazzanak a sorok, mert tud­ta. hogy hatásuk ezen fog múlni. Sokszor lehet érez­ni, hogy a gondolat később hajlott a leírtakhoz. Áradt, csavarodott, lebegett a szö­veg, hogy aztán mégis Rom­hányi sajátos, fanyar világ­látását adja vissza. Ez az összeállítás méltó volt az alkotóhoz, még a mostani emlékműsor-döm- pingben is kellemes estét szerzett. Ügyesen, s nem túl tolakodó módon mondta el a műsor, hogy ki is volt va­lójában Romhányi József. Gábor László SIMONYI IMRE, BÉNYEI JÓZSEF, KISS OTTÖ, POLNER ZOLTÁN, TORNAY MARI, ANGA MÁRIA VERSEI — T. ÁGOSTON LASZLÖ: A SUSZTERINAS (DÍJNYERTES EGYFELVONÁSOS SZÍNMŰ) — MAKAY MARGIT ÉLETREGÉNYE — GOMBÁR ENDRE NOVELLÁJA — REMENYIK ZSIGMOND NAPLÖJEGYZETEI — GÁRDONYI GÉZA SZINONIMASZ0TÄRA — .KAPOSY MIKLÓS: ABLAKON A PÉNZT ... (GAZDA­SÁGI KESERGŐ) — BESZÉLGETÉS KULCSÁR KÁLMÁN AKADÉMIKUSSAL, A (MA- GYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA FŐTITKÁR-HELYETTESÉVEL — SZÁMVETÉS MEGYÉNK TUDOMÁNYOS ÉLETÉRÖL közműi vlödési folyóirat Ízléses köntösben — ez a Révai Nyomda Egri Gyár­egységének is köszönhető — kapható az újságárusoknál megyénk közművelődési fo­lyóiratának, az országos ter­jesztésű Hevesi Szemlének ez évi 3. száma. A szerzők ezúttal tudomá­nyos életünkről készítettek az eredményeket és a goin- dokat egyaránt jelző szám­vetést. Szalay Zoltán Kul­csár Kálmán akadémikussal, az MTA főtitkár-helyettesé­vel beszélgetett. Kiss Sándor. a megyei pártbizottság ideo­lógiai titkára Holnapjaink fundamentuma — a műszaki fejlesztés címmel összegzi a leglényegesebb tennivaló­kat. Szűkébb hazánk törek­véseiről Homa János szólal­tatta meg az illetékeseket. Gábor László, a Heves Me­gyei Levéltárba látogatott, s felkereste dr. Bodó Sándort, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatóját is, hogy ízelítőt adjon a két helyütt dolgozó kutatók tevékenysé­géből. Változatos anyag várja az irodalombarátokat is. A Vers-próza rovatban Simo- nyi Imre, Bényei József, Kiss Ottó, Polner Zoltán, Tornay Mari. Anga Mária versekkel jelentkezik. Befe­jeződik T. Ágoston László: A suszterinas című díjnyer­tes egyfelvonásos színműve. Űjabb színházi kuriózumok­kal szolgál a 97 esztendős Makay Margit életregénye. A VI. ötéves tervidőszak műszaki-fejlesztési terve megközelítően háromnegyed részben valósult meg. Vég­rehajtását gátolta a pénzügyi Gombár Endre novellát kí­nál. Érdekességekben bővel­kednek Remenyik Zsigmond naplójegyzetei, valamint Gárdonyi Géza szinonima- szótárának újabb fejezetei (Részlet) fedezethiány, a piaci igények módosulása, valamint a ter­vezés és a szervezés követ­kezetlensége. Az országos és a megyei is. Kaposy Miklós gazda­sági kesergője a szatíra ízei­vel ajándékoz meg minket, Pécsi István kisregénye. Az idegen elsősorban a sci-fi híveinek íródott. tapasztalatok egyértelmű­en igazolják, hogy a műsza­ki haladás gyorsítása társa­dalmunk előrehaladása, a szocializmus építésének szempontjából nem elodáz­ható, döntő fontosságú fel­adat. Ezen múlik, milyen helyezést tudunk biztosítani népünknek abban az éles versenyben, amely eldönti az országok gazdasági fej­lettségének és életszínvona­lának rangsorát. Ezért a műszaki fejlesztés — min­den gazdasági gondunk el­lenére — elsőbbséget kell, hogy élvezzen. Következete­sen tenni kell érte, még ak­kor is. ha ez magával hoz­za a fogyasztás átmeneti korlátozását, esetleges csök­kenését. A helyes műszaki fejlesz­tési stratégia kialakításá­hoz, a kitűzött célok meg­valósításához elengedhetet­lenül szükséges a társadal­mi, gazdasági feltételrend­szer átfogó javítása. egy olyan szemlélet és maga­tartás alakítása, amely a létezés, a fejlődés elemi feltételének tekinti az állan­dó megújulást. A műszaki-fejlesztés dön­tően a vállalatoknál, a szö­vetkezeteknél kell, hogy megvalósuljon. Ehhez bizto­sítani szükséges számukra a nagyobb önállóságot, egy olyan közgazdasági környe­zetet, amely érdekeltségi alapon ösztönzi a korszerű termékszerkezet alakítását, a modern technika és tech­nológia alkalmazását, a kockázatvállalást. Mindez nem jelenti a központi irá­nyítás szükségességének tagadását, hiszen egy tár­sadalmi méretű megújulási program nem zárja és nem zárhatja ki a termelőegysé­gek önállósodásának és a központi irányításnak együt­tes meglétét, sőt szükséges­sé teszi. Csalk az a fontos, hogy az irányítás minden szintje jól tudja és értse feladatát és felelősséggel tegye dolgát. A műszaki fejlődés az emberi szükségletek maga­sabb minőségű és sokolda­lúbb kielégítésére ad mó­dot. ezzel együtt átalakítja az életvitelt, befolyásolja a társadalom működését. Hat humán környezetére, ugyanakkor az visszahat mozgására, mivel kibonta­kozásának sokirányú társa­dalmi, emberi feltétele van. Kiss Sándor: Holnapjaink fundamentuma — a műszaki fejlesztés Alkotótábor Rajztanároknak és a MÄV Rajzstúdió tagjainak rendeztek továbbképző tábort Asotthalmán az idén is. A résztvevők között fafaragók is vannak: alkotásai­kat az ásotthalmi gyermekjátszótéren állítják majd ki. A képen: Hegyi Flóri­án fafaragó (MTI-fotó: Stekovics János — KS) KOVÁCS ANDRÁS Utónevek (keresztnevek) Bodonyban iii/i. Az utónevek (keresztnevek) használatát a huszadik szá­zad elejétől napjainkig vizs­gáltam kezdeti és jelenlegi szakaszában. A nevek hasz­nálata, gyakorisága néhány érdekes következtetéshez ve­zet. 1959. augusztusi adatok szerint Bodony lakosainak száma 1173. Ebben a nők és férfiak száma csaknem azo­nos. A két nem neveinek száma is csaknem megegye­zik: 36 női keresztnév és 34 férfikeresztnév ismert a faluban, összesen tehát ez idő tájt kereken 70 kereszt­nevet visel a falu lakossága. A nevek használata abban is megegyezik, hogy a nők és a férfiak sorában egy­aránt vannak úgynevezett uralkodó, valamint alig hasz­nált nevek. A gyakoriság szerint megkülönböztethető az előfordulásuk az alábbi tagolás szerint: ritka, na­gyon ritka, gyakori, nagyon gyakori, leginkább, főleg, nagyon általános és szokat­lan nevek. Ha a lakosság számát eloszt­juk a nevek számával, ak­kor mind a nőknél, mind a férfiaknál egy névre 17 sze­mély hallgat, tehát ez az egy névre eső átlag az 1959-es adatok szerint a lakosságra vetítve. Névhasználatban az átla­gostól azonban lényegesen eltér a gyakorlat mind a nők, mind a férfiak eseté­ben. Az első felmérésben sze­replő 36 női név közül ugyanis 26 név használata nem éri el az átlagot és előfordulásuk a női lakos­ság mintegy nyolc százalé­ka. miközben tíz női név uralja a falut, más szóval a női lakosság 92 százaléka viseli ezeket a neveket. (A töredék százalékokat figyel­men kívül hagyom, mivel e téren nincs jelentőségük.) Korábbi adatokból az is kitűnik, hogy a huszadik század első felében uralko­dó nevek az előző század­ban is többségben voltak. Ám a huszadik század má­sodik felében a korábban uralkodó nevek fokozatosan elvesztették ezt a jellegüket, és más nevek élveznek előnyt. Szám szerint 15 olyan női név van ez idő tájt a faluban, ame­lyet egy-egy személy visel. Ezek: Beatrix, Ella, Bri­gitta, Etelka, Hajnalka, Her­mina, Izolda, Izsmér, Jusz- ti, Martin, Magdolna. Mar- cél. Sarolta, Teréz, Zsuzsan­na. További tizenegy név rit­kán fordul elő, vagyis két- három személy viselője van: Amália, Eszter. Gizella, Irén, Hajnalka Hajnal Judit, Krisztina, Regina, Va­Hermina Hermin léria, Viktor, Zsófia. Ibolya. Izolda Izolda Uralkodó keresztnevek: Izsmér Izsmér Anna, Borbála, Erzsébet, Ilo­Irén Irén na, Júlia, Katalin. Margit, ILONA Ilon, Ilus Mária, Piros, Rozália, ame­JÜLIA Julis lyeket a női lakosság 82 szá­Judit Judi zaléka visel. Juszt! Jusztyi Az alábbi kimutatásban az KATALIN Kató, Katyi előforduló női neveket és Krisztina Krisztin annak egymás közötti hasz­MARGIT Margit nálatát szemléltetem: MiArIA Mári, Mari, Név: Közismert Marcso használat Martina Martin ANNA Anna, Panni, Magdolna Magda Annus Marcell Marcella Amália Amáli PIROS Piros, Piri Beatrix Beatricse ROZALIA Rozi, Rózsi, BORBÁLA Boris, Borcsa Rozó Brigitta Biri Regina Regina Ella Ella Sarolta Sarolta Etelka Etel Teréz Terka Eszter Eszter Valéria Vali ERZSÉBET özsi, Bözsi, Viktor Vittór Erzsu Zsuzsanna Zsuzsi, Gizella Gizi, Gizella (Folytatjuk) Megjelent a Hevesi Szemle

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents