Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-13 / 163. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. július 13., hétfő Sajnálatos hibák Megyeszerte tart a cseresznye- és meggyszüret a termelőszövatkezetekben és a háztáji kis­kertekben. A kiváló minőségű, hagyományos és új fajtákból folyamatos a felvásárlás a kápolnai áfész káli telepén. A ropogós karmazsinból naponta hatvan mázsát vesznek át a kistermelőktől (Fotó: Tóth Gizella) VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Nem a Lakisz építkezett... ■ ■ Üzen a szerkesztő B. F.: Zsörtölődését figyelme­sen, kellő nyugalommal, tü­relemmel olvastam végig. Nem az a bajunk, hogy ön rajtunk ikeresztül keresi a nyilvánosságot, hanem az, hogy olykor ß megírás mód­ja. a téma lakadályozza a papírra vetett isorok megje­lenését. A levelezési rovat archívumában utánanéz­tünk és megállapítottuk, hogy már több írását közöl­tük hosszú évek folyamán, amikor |a téma is, ,a megírás módja is a helyért volt. „Ha én magas rangú ember vol­nék” — húzza alá kifaka- dásszerűen a levél [egyik részét. Ilyenkor jut eszünk­be, hogy a köz ügyét, a köz érdekeit szolgálni, a kellő kritikai ébrenlétet is fbiztosí­tani, meg az írogató olva­sók rendelkezésére is állni — nem hálás, nem konflik­tusmentes feladat. iDe vál­laljuk! B. k.-NÉ: Kérdésének, (hogy a köz­területekért felelős intéz­ményt szíve szerint megdi­csérjük, e célból hálás han­gú levelét teljes /terjedelmé­ben közöljük, azért nem te­szünk eleget, mert napjaink­ban inkább a kritikai szel­lemet kell lerősítenünk: ha valaki a fizetésért netán a kötelességét iteljesíti, azért még nem kell lépten-nyo- mon a hálát rebegni. ,Hoz­zá kellene ‘szoknunk, hogy csak az átlagon felüli, a nemes gondolkodásból szár­mazó tettekért kapjanak a nyilvánosság előtt elismerést, akik valóban lelkesítőén ál­dozatkészek a közért, az idősekért, a rrászorulókért vállalt feladataikban. V. B.: Az is ismerős fordulata a végrendeletnek .— egyre rit­kábban i—, hogy ia haragvó örökös kitagadja vérszerinti­jét az örökségből. A vég­akarat azonban csak a tör­vény keretei között érvénye­sül. Akkor jár lel célszerűen, ha az apa lakhelye szerinti igazgatási osztályon utána­néz a hagyatéki leltárnak; nemcsak a maga érdekében, hanem az apjától külön élő, de el nem vált anyja jogai­nak tisztázása érdekében is. A közjegyzői eljárásban majd összecsapnak iaz érdekek, de most azt kell felderítenie, a helyi és időbeli tényezők okából is. mi a hagyaték tárgya, mi is tvan iabban a bizonyos végrendeletben? Ha több van, melyik a leg­utolsó? B. E.: Az ilyen munkajogi vi­tákban iszükségszerű a szak­értői vélemény, különösen akkor, ha a munkáltató ál­láspontja szerint a felaján­lott munkakör megfelelt az egészségügyi állapotának, csökkent munkaképességé­nek. Az ön álláspontjában is lehetnek szubjektív ténye­zők, amiket majd a szakértői vizsgálat kiderít. Minden­esetre ennek tudatában kell tudomásul vennie, milyen okból, de saját maga meg­nyugtatására is jó, ha a szakértő mondja ki az elfo­gulatlan véleményt. Nemrégiben jelent meg a Hatvani Ady Endre Váro­si Könyvtár kiadásában egy könyv, melyet dr. Ignáczy Béla, nyugalmazott gimná­ziumi tanár, tíz öregdiák közreműködésével állított össze és adott közre. A tet­szetős külsejű, igényes nyom­dai munkával készült kiad­vány sok érdekes, tanulsá­gos gondolat, dokumentum­értékű visszaemlékezés gyűj­teménye. Előfordul azonban néhány sajnálatos figyelmetlenség, következetlenség is. Ilyen rögtön a könyv elején a két­féle cím, melynek egyike a Hatvani Gimnázium, má­sika meg a Hatvani Bajza József Gimnázium öregdi­ákjainak Aranykönyvét ha­rangozza be. Ez a könyv 18 évet váratott magára. %Az ellentmondásosságok és pon­tatlanságok kiszűrése érde­kében még bizonyára mind­nyájan szívesen vártunk volna fél évet egy valóság­hű adatokat tartalmazó, át­gondoltan megszerkesztett ki­advány megjelenésére. Komolyabb hiányossága azonban a könyvnek, hogy összeállítójának és közreadó­jának, valamint a kötet ki­adásában közreműködő tíz öregdiáknak kevés szín volt a palettáján. Mintha szán­dékosan kerülték volna a sokszínűséget. Dr. Ignáczy dicséretes buzgalommal keresett fel le­vélben volt igazgatókat, ta­nárokat, diákokat, hogy ír­janak magukról és olyanok­ról is visszaemlékezést, akik már nincsenek köztünk. So­kaknak nem írt. akiknek el­beszélései teljessé tehették volna ezt a meglehetősen hiányos összeállítást. Én hogy milyen fogadtatásra ta­lálnak munkáik, nyomtatás­ban megjelent anyagaik. Az olvasók ítéletei olykor még ha egymásnak is ellentmon­dóak Vagy éppen nem min­dig csalhatatlanok, de ettől még fontosak. Olyan vissza­jelzések. amiket érdemes fi­gyelembe venni, mert kifeje­zik egy adott terület vélemé­nyét. Hosszú távú időközönként — legutoljára már több. mint tíz éve — a Népújság kér­dőíves közvéleménykutatást végez. Ettől azonban sokkal élőbb kapcsolatnak bizonyul, s az idén már eddig is több alkalommal olvasótalálkozót rendezett vidéken a szer­kesztőség és a kiadóhivatal. Adalékul mindezekhez, or­szágosan is úttörő jellegű kezideményezésként indult, az MSZMP Heves Megyei Bi­zottságának Propaganda- és Művelődési Osztálya hívta életre a Népújságot szemlé­ző bizottságot. Immáron öt éve végzik megbízásukat a társadalmi aktívák. Van köz­tük pártvezető és nagyüze­mi dolgozó, ifjúság képvise­lője és nyugdíjasok szószóló­ja. általános iskolai igazga­tó. kollégiumi nevelő, köz­gazdász, gazdasági vezető, illetve kereskedő a megye különböző pontjáról. Újság­olvasóként, környezetük azonban most csak eggyel kívánok foglalkozni a meg nem írt levelek közül, az­zal, amit dr. Bartos Imre családjának nem küldött el. A kiadvány az iskola fennállásának első 40 évét dolgozza fel. Tizenhét éven át a Bajza gimnázium igaz­gatója dr. Bartos Imre volt, akinek tevékenysége alatt 1951-től 1968-ig (a könyv ez utóbbi adatot is tévesen, 1969-et írva adja meg) az eredetileg 8 osztályos isko­la 31 osztályosra bővült. A tanulók száma meghaladta a 1200-at, a dolgozó tanulók­kal együtt pedig a kétezret, 1962-től pedig a gimnázium gyakorló tanárokat is foga­dott. És dr. Bartos Imre mindezek és egyebek mel­lett talált időt arra is, hogy évtizedeken át a városi párt- bizottság és a városi tanács­végrehajtóbizottság tagja, a Hazafias Népfront Városi Elnökségének elnöke, a szak- szervezetek megyebizottsá­gának elnöke és az állami ideológiai oktatás megyei vezető propagandistája le­gyen. Hozzá kell még tennem, hogy „a kötet kiadásában közreműködők” sem fényes- kedtek emlékezőképesség dolgában, és azt is különös­nek tartom, hogy a Bajza József Gimnázium jelenlegi vezetése rendelkezésre bo­csátja az iskola archív anya­gait, majd elfordítja fejét, mikor a gimnázium nevével fémjelzett kiadvány jelenik meg, mintha ezért őt sem­miféle felelősség sem ter­helné. megjegyzéseit összegyűjtve, rendszeresen beszámolnak tapasztalataikról a pártbi­zottságon. Itt mindig jelen van megyei lapunk egyik munkatársa is. de arra is volt már példa, hogy a szem- lézőket hívták meg a szer­kesztőségi kollégium értekez­letére. Természetesen a teljesség igénye nélkül, de tárgyila­gos igyekezettel, „kötelező” udvariasság nélkül hangza­nak el ilyenkor az érvek. Ízelítőül egy-egy csipetnyi a legutóbbi értékelésből: Alapvetően jó színvonalú­nak találták a szemlézők a Népújság előző kéthavi te­vékenységét. A belpolitikai rovat különösen az Ország- gyűlés alkalmával tűnt ki. Változatos a híroldal. Nép­szerű a közéleti aktualitá­sokra választ kereső Meg­kérdeztük rovat. Hasznos is­mereteinket bővíthettük a kéthetente visszatérő Lapunk napirendjén összeállításból. Meglepő viszont, hogy a megkérdezettek a terjede­lemre és a tömör szedésre hivatkozva, még sem olvas­sák érdemének megfelelően, ezért feltűnőbb beharango­zást, több cím kiemelését ja­vasolják. (Lásd például a Hevesi Szemle megjelenése­kor.) Legtöbben viszont mindig érdeklődéssel várják a vál­takozó színvonala ellenére is az első oldal egyhasábos jegyzeteit. Magas mércét tart­va, mindig színvonalasak a lap fotói. Kiválóan szerkesz­tett a Népújság szolgáltatá­sa. a hét végi programaján­lat. Ez alkalommal a legtöbb kifogás az ifjúsági oldalt és az olvasók fórumát, a Pos­tafiók 23-at illette. A zöme-zene maradjon a Petőfi vagy Bartók rádió sajátja, mert a Népújságban a fiatalok hangját a sokszor túltengő zenei bemutatások nem pótolhatják. Megfelelő arányokat! Mostanában nem olyan tevékeny a Népújság levelező és tudósítógárdája! Heves térségében az olva­sok szeretnék, ha megyénk negyedik városáról az újság Hevesen székelő munkatársa gyakrabban írna. A Hortról készített faluriport erényei mellett azt kifogásolták, hogy csak a vezetők szólaltak meg. Állandó erőssége a lapnak a művészet-közművelődés összeállítás. Különösen a fi­gyelem központjába került a 150 éves egri székesegy­házról adott történefcidézés és a könyvnapi tematikus ol­dalak. Gyakrabban várják ugyanakkor az érdeklődők a Népújság tv-előzetes ajánla­tát. a plébánia bérbe adta az építőipari ktsz-nek, de a La­kisz is oda telepedett. . . Fel­merül a kérdés: vajon adott-e a műszaki osztály építési engedélyt a Lakisz­nak ott raktárházak építésé­Újjászületett a sportrovat, folyamatosan ma is újítja ro­vatait, talán ezért olyan ész­revétlen a Pálya széléről el­maradása. A megfelelő időben adott tájékoztatás az újság egyik alapvető funkciója, egyben a leghatékonyabb ellenszere az olykor lábrakelő rémhí­reknek. Itt van még mit pó­tolnia a sajtónak. Nem elha­nyagolható hírforrása lehet­ne a újságírók érdeklődésé­nek. ha többet merítenének a munkahelyi információk­ból. Miközben a Népújság mun­katársa reagált az észrevéte­lekre, egyben kérte is az ol­vasók segítségét, az esemény­be avató, gyors figyelemfel­hívást. Megerősítette, hogy a szerkesztőséghez változó mennyiségben hol sok. hol kevés levél érkezik. önmagában ez a puszta tény is közös töprengésre késztetheti az olvasót és új­ságírót. A kevés vagy a sok levél egyben jelzi is: meny­nyire maradt visszhangtalan, vagy mennyire tudott az adott időszakban a lap az érdeklődés középpontjába ke­rülni. Simon Imre a szemlézőbizottság tagja re? S ha igen, minő alapon?" Ezúton kívánom megjegyez­ni. hogy a jelölt helyen a Lakisz sem engedéllyel, sem anélkül nem építkezett. Herczog Tamás a Lakisz elnöke Kisebb-nagyobb bosszúságok Egy megjegyzés a belvárosi rekonstrukcióhoz Az Egert szerető, ide lá­togató idegenek és az itt la­kó lokálpatrióták örömmel nyugtázták azt a folyamatot, amelynek keretében komoly anyagi erőfeszítések árán megújult a történelmi bel­város. Az örömbe azonban az idő múlásával egyre több üröm is vegyült, amikor a szemünk előtt kezdett sa- létromosodni, majd leomol­ni az épületekről a frissen felhordott vakolat. A terve­zők és a kivitelezők — úgy látszik — nem tanultak az első elkészült épületek ta­pasztalataiból. A folyamat betetőzését jelenti a tá­bornokház rekonstrukciója. Az épület az átadást köve­tő két éven belül lényegé­ben teljes külső tatarozásra szarul. Sokat foglalkozunk mos­tanában anyagi lehetősége­ink szűkösségével, az egy­re következetesebb számon­kérés szükségességéről. Eger belvárosának a rekonstruk­ciója a széles nyilvánosság előtt zajlik, és feltehetően sokakban váltott ki a lát­vány felháborodást. Barta András Eger E témával kapcsolatban több levél is érkezett szer­kesztőségünkbe, s reméljük, hogy lapunkban hamarosan közöljük az illetékesek vá­laszát js. (A szerk.) Bartos Imre Budapest A Népújság —olvasói szemmel Az újságírókat érdekli, A kiemelt kategóriába sorolt, önálló külkereskedelmi joggal rendelkező EGER—MÁTRA VIDÉKI BORGAZDASÁGI KOMBINÁT pályázatot hirdet ANYAGGAZDÁLKODÁSI OSZTÁLYVEZETŐI munkakörre. FELTÉTELEK: — (elsőfokú élelmiszeripari vagy közgazdasági képesítés — középfokú politikai végzettség — legalább 5 éves Szakmai gyakorlat — feddhetetlen előélet. A munkakörrel való megbízás 5 éves időtartamra szól, mely alkalmasság esetén meghosszabbítható. Idegen nyelvtudással rendelkező előnyben részesül. MUNKAKÖRI FELADAT: A kombinát termelési és értékesítési feladatai teljesítéséhez szükséges anyagok, göngyölegek, eszközök biztosítása, az ezzel kapcsolatos gazdálkodási, készletezési, irányítási feladatok ellátása. A jelentkezéseket írásban (szakmai) önéletrajzzal kiegészítve és legmagasabb iskolai végzettséget igazoló oklevél másolatával — a pályázat megjelenésétől számított 30 napon belül kérjük megküldeni az EGERVIN személyzeti és oktatási osztály címére. (3301 EGER, Széchenyi u. 3.) Telefon: 36 12-411 148-as mellék. Cseresznyeszezon A Népújság július 1-jei számának kulturális oldalán Egri bosszúságok — egri visszásságok címmel írás je­lent meg Sugár István tollá­ból. Ebben a következő sze­repel: „A temetődomb alját

Next

/
Thumbnails
Contents