Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-02 / 154. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. július 2., csütörtök 3* Kevesebb whisky és nyugati cigaretta Visontai változások Egyáltalán nem lehetne csodálkozni azon. ha a jövőben — vagy akár már a közeljövőben — elkezdene zsugorodni a tőkés importból származó fogyasztási cikkek kínálata. Nincs szándékomban az ördögöt a falra festeni, de egyre nyilvánvalóbb. hogy a gazdaságpolitika rákényszerül a fogyasztás korlátozására. és nem is csupán az import- termékek vonatkozásában. Méghozzá éppen azért, hogy később nagyobb bőségben álljanak rendelkezésre olyan termékek, amilyeneket ma jobbára csak konvertibilis devizáért képes importálni. Ha csupán arra emlékszünk. hogy tavaly ismét passzív volt az ország külkereskedelmi mérlege — vagyis kevesebb árut tudtunk a tőkés országokba exportálni, mint amennyit azokból importáltunk — már jó okunk van feltételezni: a mérleg egyensúlya megköveteli a behozatal mérséklését. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a nemzetközi pénzpiacokon Magyarország mind számottevőbb hiteleket vett fel, amelyek visz- szafizetése csakis a konvertibilis exportból származó bevételekből képzelhető el, akkor további indokát is látjuk annak, miért válik szükségessé az önmérséklet az importcikkek fogyasztásában. Korszerű iparágakat A legnyomósabb ok azonban nem az úgynevezett egyensúlypolitika, vagyis nem az a kényszerű törekvés. hogy mind a külkereskedelmi. mind a külföldi fizetési mérleg egyensúlyba kerüljön, hanem valami más, ami mindezeknél több, III 2. A gazdasági fejlődés által megindított népességi áramlás a közeli falvakból feltartóztathatatlannak tűnt. A Hajdúhegy felparcellázása, a lakótelepek felfokozott építési üteme sem birta elnyelni azt az igényt, amely a szaporodó lakosság oldaláról jelentkezett. S míg a Gólya utcai, a Hadnagy utcai lakótelep, majd a lajos- városi KISZ-lakótelep. később a Csebokszári-város- rész panelépületei már feledtették, hogy igen gyér számú szoc-real lakóház épült a Petőfi téren vagy az Egészségház utcában. a nagy iramot diktáló fejlődés előtt, indokoltan szemet vetettek a meglévő szabad telkekre, átépíthető, netán lebontható házakra az új otthont keresők. Maga a tanács utcákat tüntetett el (Malom utca és Rákóczi út), házak sorát bontatta le, hogy a társadalmi mozgást nyomon követhesse. Az már magától értetődik, hogy a terebélyesedő Eger nemcsak mennyiségben. lakásminőségben mérhető gondokat szaporított, de az úthálózat ravasz problémakörét is elodázhatatlan feladatként jefontosabb. Az. amit tömören úgy szoktunk nevezni, hogy szerkezetváltás. Értve ezalatt az ország termelési struktúrájának radikális korszerűsítését Mely korszerűsítésre a többi között éppen azért van szükség, hogy a m;a csak külföldről beszerezhető termékek javát itthon állíthassuk elő, és azokért ne kelljen a szomszédba menni. És hogy amiért mégis a szomszédba kell menni — mondjuk kávéért, narancsért, kakaóért vagy autóért — azért fizethessünk olyan termékekkel, amelyeket haszonnal — és nem ráfizetéssel — értékesítünk a világpiacon. Persze, cSak addig nélkülözhetetlenek. amíg nem termelünk helyettük kelendőbbeket, korszerűbbeket, jobb áron eladhatóbbakat. S hogy ilyeneket termelhessünk. haladéktalanul modernizálni kell azt a bizonyos szerkezetet, más néven struktúrát. A szerkezet- váltáshoz — ha a könnyebb érthetőség kedvéért leegyszerűsítjük a dolgot — alapvetően két irányba kell lépni. Egyfelől fokozatosan visszaszorítani az olyan korszerűtlen termelést. amilyen például a kohászatban, a szénbányászatban folyik, másfelől létrehozni olyan, viszonylag új iparágakat, amelyek produktumai itthon is. külföldön is kelendők: gondoljunk csak például az elektronikára vagy a gyógyszer- és növényvédőszer- iparban használt intermedier-gyártásra. Á csúcstechnika importja Míg a korszerűtlen termelés visszaszorítását jobbára társadalompolitikai lölte. A belváros utcái, terei nagyjából középkori hagyaték: A Cifrakapu térnél öt, a makiári kapunál (Szarvas tér) négy ággal, a hatvani kapunál (Lenin tér, Szabadság tér), a Ráckapunál és Sertekapunál lép be a várost átszelő úthálózat, s ezek a megnőtt gondok mind a fejlődés, a forgalom görcseiként adódtak. Ehhez még hozzá kellett és kell ma is sorolnunk a várhoz feljutás forgalmi ügyét, ami ma már a megoldást mutatja, hiszen az Almagyar utca csatlakozása gyakorlatilag befejezettnek tűnik. Nem kívánjuk most részletesen ismertetni, milyen lépéseket, intézkedéseket határoztak el 1968 táján a tanácsnál, de tény, hogy az akkor még csak részfeladatokra képes egri tervező- szervezet nélkül, budapesti intézmények kapták a tervemeggondolások késleltetik — a megszüntetendő munkahelyeken felszabaduló munkaerő átképzése, foglalkoztatása számunkra még megle- hetően kitaposatlan út, amelyet járva társadalmi feszültségek keletkezhetnek — addig a modern iparágak meghonosítását az importlehetőségek szűkössége miatt halogatja a gazdaságpolitika. Most azonban már elérkeztünk egy olyan pontra, amikor mindenki belátja: a szerkezetváltás tovább nem halasztható. Nem, mert a késlekedés csak tovább mélyíti azt a műszaki-technikai szakadékot, amely létrejött egyfelől a fejlett országok. másfelől a magyar gazdaság között, és mert a késlekedés csak tovább növeli azokat a tetemes veszteségeket, amelyeket a korszerűtlen, a ráfizetéses termelés okoz. Készülnek tehát a különféle műhelyekben a javaslatok a szerkezetváltás mikéntjére. eszközeire. Bár a variációk számosak, az mindben közös, hogy a modern ipar megteremtése aligha oldható meg korszerű termelőberendezések konvertibilis importja nélkül. A technikát, a technológiát külföldről kell megszerezni. hiszen értelmetlen is lenne mindazt megpróbálni itthon kitalálni, amit külföldön már rég kitaláltak. A korszerű technológia megszerzését célozzák egyebek között a magyar—külföldi tvegyes vállalatok, amelyek éppen ezért kapnak kedvező működési feltételeket. Ám azt kell tapasztalni, hogy a kedvezményes adózási és más feltételek sem annyira a csúcstechnikát képviselő termelést. mint inkább különféle szolgáltazési megbízásokat. Nemcsak egyes nagyobb létesítmények munkáira, de — olykor pályázatok keretein belül — nagyobb, városrészeket érintő feladatokra is. Az azonban egri gondolat, a kialakult állapotból figyelő szemmel, okos, szakértő értelemmel kiolvasott alkotó elképzelés volt és vezérmotívum maradt napjainkig, hogy a történelmi városmag háztömbjeit építészeti és esztétikai szempontból egyaránt élő fogalmazványként kell kezelni és ezeket a tömböket úgy kell rekonstruálni, újraszerkeszteni, hogy maga a látvány, amiért az idegen és a honos egyként rajong, ne veszítsen semmit. Közben a lakások váljanak korszerűvé, szűnjön meg a leromlás. az igénytelenség és ne csak az épületek slumoso- dását rekesszék be egyszer s mindenkorra, de a belváros presztízse növekedjék, álljon helyre. Ahogyan az esztétikai, építészeti megfontolások sorra-rendre újabb és újabb nehézségeket tártak fel, küzdöttek le, ugyanúgy kellett gondolnia a tanácsnak arra is, hogy az élet nem állhat meg, a kereskedőknek kereskedniük kell, az áruforgalmat aszúk belvárosi utcákban akként kell lebonyolítani. hogy előbb-utóbb lehetővé váljék a sétálóbelváros régen dédelgetett álma. Ez a tömb- rekonstrukció úttörő vállalkozásként került be a magyar építészetbe. Most valaki teljes joggal közbeszólhatna! Ha a belváros tömbrekonstrukciójának tásokat vonzottak az országba. Gondoljunk csak az olyan vegyes vállalatokra, amilyen például a Fotex, a Club Tihany Rt. vagy az OTP—Penta Tours utazási iroda, ahol a külföldi tőke a magyar fogyasztói szolgáltatásokban fellelhető lyukakat igyekszik betömni. Az ilyen könnyebben megvalósítható és biztosabb üzletnek ígérkezik a tőkés vállalkozók számára, mint modem gyárak létesítése Magyarországon. Gyártási eljárásokat Bár az utóbbiakra is akad példa — osztrák közreműködéssel folyik tetőcserép- gyáirtás, japán tőkével és technikával szigetelőanyagok előállítása, amerikai és NSZK részvétellel szerelnek össze Budapesten színes tévét és képmagnót — a magyar ipar szerkezetének radikális korszerűsítéséhez mindez édeskevés. Ahhoz tetemes konvertibilis devizára. illetve az azon megvásárolható nagyarányú technikaimportra van szükség. Olyan gépek, berendezések. eljárások, műszaki ismeretek tömeges behozatalára. amelyek révén idehaza gyárthatók a modern termékek, közöttük a ma készen importált fogyasztási cikkeknek legalábbis egy része. Mindebből következik, hogy ha nem akarunk még inkább leszakadni az élmezőnytől. ha nem akarjuk tovább viselni termékeink világpiaci leértékelődését, a cserearányromlásból származó veszteségeket, akkor az importlehetőségeket nem a fogyasztás, hanem a termelés szolgálatába kell állítani. G. Zs. gondolata ilyen világos, az adott gazdasági, társadalom- politikai mozgások következményeként szinte kényszerként jelentkezett, hogyan eshetett meg, hogy a város építészeti adottságaitól eltérő, a két- és háromszintes barokk házak ritmusát zavaróan megtörő épületek is magasodnak olyan részeken, ahol a lépték és a történelmi hagyaték, no meg az ízlés szelídebb alkalmazkodást kívánt volna a meglévőhöz. Apró felsorolás csak: a Líceum mellett a posta épületének tömege és vonalvezetése. a Centrum Áruház, a Technika Háza vagy éppen a Foglár utcai szürke betonház? És mindez a helyes elképzelés, az okos várospolitikai szándék ellenében is? A válasz kettős lehet akár: a foghíjbeépítéseket a kivitelező technikai felkészültsége diktálta, és a kényelmesebb vagy jövedelmezőbb teljesítés érdekében lemondott az idő-, munka- és anyagigényes megoldásokról. Másrészt a beruházótárcák nem mindig fogadták el a barokk Eger védelmében felhozott érveket; nemegyszer kész helyzeteket teremtettek a sürgetéssel: most van ez, s csák ezt adhatjuk! Egy-egy fontos ponton lévő épület kérdésében, a belvárosban is kemény viták támadtak. Ilyen volt a Széchenyi utca egyik forró szakaszán a nővérlakások kérdése. Ma már a tények nyugalomra, megszokásra intenek. A Lenin út és Grónay utca sarkán álló tízemeletes — így hisszük — sokáig nem rokonul majd azzal a látvánnyal, amit a székes- egyház sziluettje nyújt. Nem is ellensúlyozhatja azt. Ha ennek a törpére sikerült me- galomániának ez volt az indítéka, miért hagyták meg a földszintes környezetet körülötte? (Folytatjuk) Farkas András A város sziluettjét ne változtassák magasházak (Fotó: Köhidi Imre) KOROK, ESZMÉK, STÍLUSOK KÖLCSÖNHATÁSÁBAN Eger építészeti reneszánszát éli Majd húsz éve, hogy — a helybéliek nem túl nagy örömé re — megkezdte működését a Mátraalji Szénbányák Thorez külfejtéses bányaüzeme. Az irdatlan gépek azóta már a ludas! szárnyvonalon túl a keleti bányamezőt művelik Harmonikusan illeszkedik a tájba az erőmű „kistestvére” a Mátra Gázbetongyár épületegyüttese. Azonkívül, hogy az első, a mai követelményeknek is megfelelő hőszigetelés® építőanyagot gyártja, az erőmű pernyéjének jó részét is hasznosítja Már áll a Gagarin Hőerőmű 4-es blokkjának új kazánszerkezete, amelyet lengyel segítséggel építenek. A 9 milliárdos nagyberuházás a tervek szerint, jó ütemben halad A nyugati bányamező tőszomszédságában már a rekultivált területek új szőlői is termést adnak. Bizonyítva, hogy ha türelem kell is hozzá, a tudományos kutatók erőfeszítései nem maradtak eredménytelenek (Fotó: Köhidi Imre)
