Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-11 / 136. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1987. június 11.', csütörtök Befejeződtek a magyar-mongol tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) nyi Pál, a fővárosi tanács el­nöke, valamint a politikai, az állami és a társadalmi élet több más vezetője bú­csúztatta a fellobogózott Kossuth Lajos téren. Dzsambin Batmönh Kádár János társaságában fogadta a katonai díszegység pa­rancsnokának jelentését, majd a magyar és mongol Himnusz elhangzása után el­lépett a katonák sorfala előtt. A vendégek és vendéglátóik ezután kölcsönösen elbú­csúztak a megjelent mongol és magyar vezetőktől, illet­ve a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek ve­zetőitől és tagjaitól. Az ünnepélyes búcsúztatás díszmenettel zárult: Dzsam­bin Batmönh Kádár János és Losonczi Pál, az elnöki Ta­nács elnöke társaságában fo­gadta a katonák tisztelgé­sét. A mongol párt- és álla­mi küldöttség tagjai ezután a Ferihegyi repülőtérre in­dultak. A magyar és mongol nem­zeti lobogókkal, vörös zász­lókkal és üdvözlő feliratok­kal díszített repülőtéren Lo- sonczi Pál és Czinege Lajos búcsúzott el a magas rangú vendégektől. Jelen volt Kádár László, hazánk ulán- bátori és Dangászurengijn Szoldán, Mongólia budapes­ti nagykövete. A delegáció a kora délutá­ni órákban elutazott külön- repülőgéppel hazánkból. Czinege Lajos, a Magyar —Mongol Gazdasági és Mű­szaki —Tudományos Együtt­működési Kormányközi Bi­zottság magyar tagozatának elnöke és partnere, Szono- min Luvszangonibo, a bi­zottság mongol tagozatának elnöke a nap folyamán a a megbeszéléseik eredménye­it rögzítő emlékeztetőt írt alá. A megbeszélésekről közös közleményt adtak ki. Batmönh Szófiában Mongol párt- és állami küldöttség érkezett szerdán Szófiába, a BKP Központi Bizottságának és a Bolgár Államtanácsnak a meghívá­sára. A küldöttséget Dzsam­bin Batmönh, a Mongol Né­pi Forradalmi Párt KB fő­titkára, a Mongol Népköz- társaság Nagy Népi Hurál- ja Elnökségének elnöke ve­zeti. Hét tőkés állam közös nyilatkozata Véget ért a velencei csúcs Véget ért szerdán a hét legfejlettebb tőkés ország 13. csúcsértekezlete. A velencei tanácskozás záróakkordja­ként Amintore Fanjani olasz ügyvezető miniszterelnök fel­olvasta a „hetek” közös nyi­latkozatát. A 14. tőkés csúcskonferen­ciát jövőre Kanadában tart­ják. A dokumentum tartalmát szerda délután hozta nyil­vánosságra Fanjani, olasz ügyvezető miniszterelnök. Az előző napon közzétett há­rom, politikai jellegű nyi­latkozat után ezzel a záró- dokumentummal kerekké vált a kép: a hét állam (az Egyesült Államok, Kanada, Japán, az NSZK, Nagy-Bri- tannia, Franciaország és Olaszország) nagy vonalak­ban meghatározta a világ­gazdasági egyensúly vissza­állítására vonatkozó legjon- tosabb közös jeladatokat. Az eladósodott országok megsegítése alapvető célként szerepel a zárónyilatkozat­ban. A „hetek” úgy vélik, hogy a jejlődő országok sú­lyos eladósodottsága veszé­lyeztetheti a jejlett kapita­lista államok gazdasági nö­vekedését. Ezért eltökélt szándékuk, hogy hozzájárul­nak az említett országok gaz­dasági fejlődéséhez. A dokumentum szerzői üd- vözlik. hogy Japán növelte a fejlődő országok fejlesztésé­re szánt pénzeszközeit. Szor­galmazzák, hogy a többi fej­lett ország is hasonlóképpen cselekedjen. A „hetek” a jelentősen elszegényedett or­szágok esetében, adósságaik­ra vonatkozóan, kamatcsök­kentést javasolnak. GENFBEN: Magyar felszólalás A nemzetközi munkaügyi konferencia genfi üléssza­kán felszólalt dr. Halmos Csaba államtitkár, az Álla­mi Bér- és Munkaügyi Hi­vatal elnöke. A magyar küldöttség ve­zetője kifejezte reményét, hogy a Szovjetunió leszere­lési javaslatai alapján mi­előbb olyan megállapodást írnak alá a nagyhatalmak, amely kedvezően hat majd a világ országainak szociá­lis és gazdasági fejlődésére is. Szólt Magyarország és a Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet (ILO) kapcsolatairól, hangsúlyozta, hogy hazánk kész szakértők küldésével és más módon is hozzájárulni azoknak a programoknak a teljesítéséhez, amelyeket a Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet a fejlődő országokban hajt végre. Hazánk elmúlt esztendei munkaügyi fejlődéséről szól­va kiemelte, hogy egyes te­rületeken — főleg Buda­pesten és néhány ipari kör­zetben — változatlanul fenn­áll a munkaerőhiány, míg egyes ágazatokban és me­gyékben foglalkoztatási fe­szültségek észlelhetők. Kor­mányzatunk olyan foglalkoz­tatáspolitikai eszközrend­szert épített ki, amely je­lenleg és továbbfejlesztve a jövőben is biztosítja, hogy a dolgozók szociális biztonsága a termékszerkezet-váltás és a nehezedő gazdasági hely­zet ellenére fenntartható le­gyen. Befejezésül kifejtette, gaz­dasági nehézségeink ellené­re kormányunk több intéz­kedést tett a nyugdíjasok és a többgyermekes családok anyagi helyzetének javítá­sára. HAVI 1500 DOLLÁRÉRT Kémkedés a CIA-nak Á kubai televízió részletes beszámolót közölt a CIA kö­zelmúltban Kubában letar­tóztatott két ügynökének te­vékenységéről. Egyikük, Gla­dys Garcia, kubai születésű amerikai állampolgár, míg testvére, Nestor Garda a kubai építésügyi minisztéri­umhoz tartozó egyik vállalat gazdasági vezetőjeként tevé­kenykedett. Gladys, aki 1971 óta élt az Egyesült Államok­ban, 1985 márciusi kubai lá­togatása alkalmából szervez­te be bátyját. A CIA többek között Fidel Castro egész­ségi állapotáról, a Nicaraguá­nak nyújtott kubai építőipa­ri segítségről, a kubai szá­mítógépipar fejlődéséről, az SR—71-es amerikai kémre­pülőgép berepülése utáni ku­bai közhangulatról kért in­formációkat Nestor Gardától. A kubai állambiztonsági szolgálat áprilisban tartóz­tatta le a kémeket. A kubai törvények értelmében tíztől húsz évig terjedő börtön- büntetés, sőt árulás vádjá­val halálos ítélet is kiszab­ható rájuk. A pápa Tarnowban és Krakkóban A Lengyelországban tar­tózkodó II. János Pál szer­dán Tarnowban, a város egyik épülő templomának már elkészült alapjaira fel­épített oltárnál pontifikáit misét, amelyet összekapcsol­tak egy boldoggáavatási szertartással és az új temp­lom harangjainak beszen- telésével. A szertartás há­rom órán át tartott. Az eseményre az egész környékről érkeztek zarándo­kok, Tarnowból a pápa Krakkó­ba utazott, ahol a város mel­letti hatalmas réten találko­zott a hívekkel, este pedig misét pontifikáit a Wawel katedrálisában. Bemutatkozás — sikerrel Magyar­ország Hollandiában A június elején kezdődött „Magyarország Hollandiá­ban" elnevezésű kulturális fesztivál, amely viszonzása a tavaly ősszel hazánkban rendezett holland kulturális hónapnak, szerdán újabb eseményekkel folytatódott. Miután kedden Amszter­damban, a világkereskedel­mi központban mintegy 50 magyar cég kiállításával megkezdődtek a magyar gazdasági napok, szerdán Utrechtben megnyílt, majd Groningenben és Amszter­damban folytatódik a ma­gyar filmhét, Rotterdamban pedig a Pécsi Zeneiskolai Tanárképző Intézet zene­kara már a második hang­versenyt adta. A fesztivál eseményeinek a holland sajtó, a rádió és a televízió nagy teret szen­tel. A holland rádió szer­dán már negyedik alkalom­mal foglalkozott a magyar gazdasági napokkal és hosz- szan ismertette dr. Sándor Anna, Hollandiában élő ma­gyar közgazdász most meg­jelent könyvét a magyar gaz­daságról. Egy adásában a bel­ga flamand nyelvű televízió is foglalkozott a magyar kul­turális fesztiválsorozattal. Különösen a zenei prog­ramok iránt van nagy ér­deklődés. A Liszt Ferenc Kamarazenekar gálaestjé­ről — amelyen Ruud Lub­bers miniszterelnökkel az élén a holland kormány több tagja is megjelent — a lapok felsőfokokban ír­nak. Várakozással tekinte­nek Kovács Endre orgona­estje, a Kurták-est, továbbá a Pécsi MÁV fúvószenekar, Fábián Márta cimbalommű­vész és a budapesti Monte­verdi Kamarakórus fellépé­se elé. rC Külpolitikai kommentárunk j—i Kompromisszum Velencében A BIZTONSÁGI ALAKULATOK emberei nem so­kat teketóriáztak. Rövid vizsgálódás után úgy dön­töttek, hogy felrobbantják a velencei Lido közelében, egy laguna vizében talált gyanús fémtárgyat. Igaz. utólag kiderült, hogy a feltételezett pokolgép csak egy forróvíztároló volt, ám a fejlett tőkés országok csúcsértekezletének biztonsága felett őrködő szakér­tők úgy vélték, jobb, ha semmit nem kockáztatnak. Az apró incidens inkább a szerdán befejeződött háromnapos tanácskozássorozat légkörét, lebonyo­lításának körülményeit jellemzi, semmint tartalmát, de érzékelteti talán, miért foglalt el kiemelt helyet a megbeszélések napirendjén a terrorizmus kérdés­köre. Persze nem ez volt az immár tizenharmadik al­kalommal összehívott hetes csúcs legfontosabb témá­ja, hiszen jóval gyakrabban került szóba a kelet-nyu­gati viszony, illetve a Perzsa- (Arab) öböl térségében uralkodó feszültség. Mi több, a megfigyelők épp ez utóbbi problémát vélik a velencei találkozó /főszereplőjének”, hiszen a hajózás szabadságának védelme, s az ez ügyben Washington részéről jelentkező szolidaritási igény különcsen hosszas viták kiindulópontjává vált. A vég­eredmény a kiadott nyilatkozat alapján — csakúgy, mint számos más kérdésnél — egyfajta sajátos komp­romisszum; a nyugat-európai szövetségesek elvben tá­mogatták az Egyesült Államok erőfeszítéseit, gya­korlatilag azonban elzárkóztak a tevőleges, netán, katonai területre kiterjedő segítségtől. Korántsem az Öböllel kapcsolatos vita volt az egyet­len, ahol a bizonyos fokig hasonló, ám távolról sem egyező érdekek nyomán némileg felvizezett, legalább­is az első fogalmazványokhoz képest eltérő formá­ban szüleitett meg végül az egyeztetett záróközlemény. A NEMZETKÖZI közvélemény érdeklődése Velence után most az izlandi fővárosra irányul. Reykjavik- ban tárgyalnak ugyanis a NATO-tagállamok kül­ügyminiszterei, s a jelek szerint ezen a megbeszélé­sen derül ki, milyen előrehaladásra lehet számítani a tőkés csúcs nyomán a legfontosabb kelet-nyugati kérdésekben, mindenekelőtt a fegyverzetkorlátozás ügyeiben. A velencei lagúnákban pedig visszanyer­hetik egyeduralmukat a gondolások, s a biztonságra ügyelő sok ezer rendőr is átadja helyét a turisták se­regének ... Szegő Gábor. KÍNAI VÁLTOZÁSOK Az emberiség ötödé pwiww « 08* f "ff SySftNN^ CAFc ; ~~1 A demográfusok szerint a Föld lakosságának létszáma e napokban éri el az ötmil- liárdot. Közülük legalább minden ötödik kínai. 1986- ban már 1 milliárd 60 mil­lió kínai élt csak a Kínai Népköztársaságban. Noha a népszaporulat visszafo­gására óriási erőfeszítése­ket tesznek, a tiszta szapo­rulat ebben az országban így is másfél magyarországnyi. A jelenlegi ütemet véve ala­pul, az ezredfordulóig a KNK lakosságának létszáma minden bizonnyal meghalad­ja az 1 milliárd 300 milliót. azaz az akkorra várható 6 milliárd ember majdnem egynegyede kínai lesz. „Egy család, egy gyerek” S mindez annak ellenére alakul így. hogy bevezették a „fordított ösztönzést”. Az egygyermekes családokat gyermeknevelési pótlékkal, ingyenes óvodával, iskolá­val, egészségügyi ellátással, a lakáshoz jutásban kedvező besorolással támogatják. Ám két vagy több gyerek esetén e kedvezmények megszűnnek, mindenért jizetni kell. Így hát háromszor is meggondol­ja magát az a család, amely több gyermek fölnevelésére vállalkozik. Legalábbis a városokban. Mert a falun, ahol a csa­ládi művelésre kiadott föl­deken dolgoznak a paraszt­családok, nincs gyermek- nevelési pótlék, ott nem mű­ködik óvoda és az emberek amúgy is ritkábban járnak orvoshoz. Márpedig a kí­nai lakoság négyötöde. 800 millió ember, falun él. S ott még ma is érvényes a régi mondás: „A lány gye­rek. nem gyerek". Így hát. ha 28 ezrelékről 18 ezrelékre szorították is vissza a nép- szaporulatot, a tervezett „egy család, egy gyerek” elv a falun egyelőre csak kor­látozottan érvényesül. E helyzetből fakadó sors­döntő feladat a kínai veze­tés számára így fogalmazó­dik meg: a tengernyi em­bert jól kell lakatni és el kell látni lakással, ipari jo- gyosztási cikkekkel, megjele­lő szolgáltatással. Ehhez a ..kulturális forradalom” év­tizedeiben elhanyagolt gaz­daság fejlesztésére, a ter­melés növelésére van szük­ség, arra. hogy a lehető leg­jobban kihasználják a szo­cialista társadalmi rendszer nyújtotta lehetőségeket. A reform eredményei A Kínai Kommunista Párt XI. kongresszusának 1978 decemberi. 3. plénuma óta e tekintetben fontos es ér­zékelhető változások tör­téntek a falvakban é_s a vá­rosokban egyaránt. A válto­zások mindenekelőtt a jobb ellátásban, az élelmiszerek és más közfogyasztási cik­kek viszonylagos bőségében, a szabadpiacok és az esti vásárok sokaságában jutnak kifejezésre. Ugrásszerűen megnőtt a lakásépítés. A ke­resetek azóta városokban és falun egyaránt mintegy két­szeresükre nőttek, amelyek nagyobbik felét elvitte ugyan az infláció, ám a reálkere­setek így is vagy 30 száza­lékkal emelkedtek. Az utóbbi nyolc év látvá­nyos fejlődése a reformpo­litikához kötődik, ami azt jelenti, hogy falun a földek jórészét családi művelésre adták ki. a városban meg­kezdték —. de még távolról sem mindenütt — az igazga­tói felelősség rendszerének bevezetését, és a külföldi tő­keberuházás igénybevételét. Az eredmények azonban új gondokkal párosulnak. Kongresszusra várva A falun a fő nehézség az. hogy a kézi erőre épített me­zőgazdaság hozama tovább már aligha növelhető. A hogyan továbbot illetően pedig megoszlanak a véle­mények. Van. aki úgy véli. hogy a 15 évre szóló csalá­di felelősségi rendszer kere­tében kiadott földhasználatot újabb másfél évtizeddel kell megtoldani. Szaporodnak azonban az olyan vélemé­nyek. hogy a szövetkezés va­lamilyen új. önkéntes for­májára van szükség. Csak így növelhető a növényter­melés és az állattenyésztés hozama, csak így tudnak igénybe venni gépeket, na­gyobb mennyiségű műtrá­gyát. Ezekre már csak azért is szükség van. hogy elébe vágjanak a lehetséges tár­sadalmi feszültségeknek, amelyek kevesek meggaz­dagodásában (jelentős számú idegen munkaerő alkalma­zásában) jutnak kifejezésre. A városokban főleg az okoz gondot, hogy ma még ala­csony színvonalú a terme­lés irányítása, a külföldi tő­ke pedig elsősorban fogyasz­tási cikkek előállítását célzó berendezéseket hoz be az or­szágba, azokat is a 60-as évek technológiai színvona­lán. A megoldást a vállalati önállóság további erősítésé­ben. a szocialista vállala­tok tulajdonosi, illetve hasz­nálati jogának célszerű szét­választásában keresik. Mindez feltételezi a poli­tikai intézmények reform­ját is, amin a párt és a kor­mány hatáskörének éssze­rűbb elhatárolását, a bü­rokrácia visszaszorítását, a demokratizmus tökéletesíté­sét, a törvényesség erősíté­sét értik. E kérdésekben az irány pontosabb körvonalá­zása, a KKP októberben ese­dékes XIII. kongresszusától várható. Kölcsönös érdek A KNK-nak szüksége van a szocialista országokkal, köztük különösen az szov­jet gazdasággal való kap­csolatai erősítésére. Már- csak azért is. hogy a kon­vertibilis adósságállomány növelése nélkül korszerűsít­hesse nehéziparát. E kap­csolatok fejlődése csak erő­sítheti Kína nemzetközi po­zícióit. De az együttműkö­dés növelése érdekükben áll a többi szocialista országnak is: gazdaságilag az számuk­ra is hasznos, politikailag pedig valamennyien érde­keltek s kapcsolatok meg­szilárdításában. e hatalmas szocialista országgal. Ezért is kíséri nagy érdeklődés Csao Ce-jangnak, a KKP megbízott főtitkárának. a KINK miniszterelnökének mostani látogatását Lengyel- országban, az NDK-ban. Csehszlovákiában, hazánk­ban és Bulgáriában. Várnai Ferenc A reformfolyamat keretében megszaporodtak a magán- vendéglők Kínában. A ké­pen: fiatal turisták teáznak Kujlin üdülőváros egyik ma­gánvendéglőjében (Fotó: AP — MTI — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents