Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-11 / 136. szám
Reális helyzetfel mérést- reális célokat Hozzászólás az Új ismeretek — új eredmények című cikkhez A VÁLLALKOZÓ OTP (11/2.) A lakásprogram részesei A Népújság egyik számában Űj ismeretek — új eredmények című cikkében Kozlov Annamária érdekes és fontos témával, a nem fizikai foglalkozásúak létszám- és iskolai végzettségének helyzetével foglalkozott. A cikk néhány megállapításával nem értek egyet, illetve több következtetésével szeretnék vitába szállni. Kényszerhelyzetek Napjainkban a közös gazdaságok egy jelentős részében a nem fizikai foglalkozásúak létszámaránya nagyobb az indokoltnál, tehát nemcsak az ügyviteli létszám magas! Nem elégséges azt megállapítani sem, hogy az ügyviteli dolgozók számának emelkedését a termelés-szolgáltatás technikai felszereltsége, valamint a termelési érték és a jövedelem emelkedése nem indokolja. Ez az említett cikkben nem egészen helyes következtetések levonására adott lehetőséget. Az ügyviteli létszám, de ugyanúgy a nem fizikaiak indokolatlan növekedése — több — a termelőszövetkezetek szándékától, akaratától független dolog következménye. Ezek közül csak a két legfontosabbat említjük. Egyrészt számtalan olyan munkakör létesítését írják elő jogszabályok, amelyek önálló, függetlenített dolgozókkal való betöltése, különösen kis méretű gazdaságokban a létszámarányok torzulását okozzák. Másrészt a külső szervezetek még mindig olyan tömegű, összetételű információt igényelnek, vagy írnak elő legtöbbször azonos időszakokban, amelyek az indokoltnál nagyobb ügyviteli létszám fenntartására kényszerítik a közös gazdaságokat. Tehát nem vezethet önmagában eredményre a fel- készültség és a technikai felszereltség javítása, a számítógép elterjesztése, hanem a gazdaságok belső szervezettségén és a „környezet” igényein is változtatni kell a megfelelő lét- számarányok kialakítására. Megjegyzem, hogy a cikkből nem derül ki egyértelműen, hogy az ügyviteli kategóriába kiket sorol a szerző, de a közölt statisztikai adatokból úgy tűnik, hogy a vezetőkön és a termelésirányítókon kívül mindenkit. Tehát nem a munkaügyi statisztikai elnevezést alkalmazza. Csak látszólagos Történelmileg és általában igaz, hogy az iskolai végzettség, illetve a szaktudás bővülése a gazdasági növekedés fontos része, hozzájárul a hatékonyabb, következésképpen a jövedelmezőbb gazdálkodáshoz. A termelőszövetkezeteknek azonban adott körülmények között a termelési szerkezet, a technikai felszereltség. szervezeti felépítés által meghatározott feladatokhoz kell hozzárendelniük a felhasználható munkaerőt. Anélkül tehát — hogy tudnánk, milyen feladatot kell ellátniuk a mérlegképes könyvelői oklevéllel rendelkező dolgozóknak — azt állítani. hogy részükre a főiskolai, egyetemi végzettség megszerzését tegyék lehetővé, egyáltalán nem elfogadható. Mint ahogy tíz sem, hogy brigádvezetői feladatokat egyetemet, főiskolát végzett szakemberekkel végeztetnek. Sajnos, a termelőszövetkezetekben erre is számos példát találunk. Má még, és belátható időn belül az ügyviteli feladatok döntő többsége nem igényli az egyetemi, főiskolai szintű végzettséget. Legfeljebb a szakmai ismeretek jellege változik, például a számítógép elterjedésével. Ez önmagában nem is biztos, hogy létszámcsökkenést eredményez. A gazdálkodás eredményességét, és az iskolai végzettség emelkedése közötti kapcsolatot vizsgálva, tehát óvatosnak kell lennünk. Nemcsak az előbb leírtak miatt, hanem azért is, mert az eredmény mérésére használt számok és a megyei átlagok alkalmazása is tévútra vezethet. Az üzemi termelési érték használata ebben az összefüggésben csak igen korlátozottan alkalmazható. Az előbbi mind megyei átlagban, mind üzemenként az elmúlt 4—5 aszályos és egyébként is kedvezőtlen évek ellenére határozott emelkedést mutat. A termelési érték olyan gazdaságokban is növekedett, ahol a színvonal romlott, a mérleg eredménye kedvezőtlen volt. Emelkedése részben annak számítási módjával, illetve az áremelkedéssel is összefügg. Mindezekből következik, hogy az utóbbi nem jelenti feltétlenül a gazdálkodás hatékonyságának növekedését. Tehát: a felsőfokú végzettségűek számának gyarapodása és a termelési érték között a kapcsolat csak látszólagos. Nem bizonyíték arra, hogy a több felsőfokú végzettségű szakember a gazdálkodás eredményét, hatékonyságát növeli. Olykor pazarló módon A nyereség és a szakemberellátás közötti kapcsolat szorosságát is megkérdőjelezik az üzemenként végzett vizsgálatok. Találni ugyanis megyénkben olyan termelőszövetkezetet, ahol a viszonylag nagy létszámú szakembergárdához nagy tömegű nyereség párosult az utóbbi években. Olyan is van. hogy a magas nyereséget viszonylag kevés felsőfokú végzettségűvel érték el. Sőt, mindezek ellenkezőjére is számos példát sorolhatunk. Az ellentmondások okai az adott üzemek termelési szerkezetében keresendők. Ezektől függetlenül persze igaz, hogy vannak a megyénkben is olyan termelőszövetkezetek, ahol a bővített újratermelés, beleértve a termelésfejlesztést is, korlátja a jól képzett szakemberek hiánya. Mint ahogy arra is van sajnos példa, hogy a rendelkezésre álló felsőfokú végzettségű szakembereket pazarló módon brigádvezetőként foglalkoztatják. önmagában tehát nem helyeselhető az az álláspont, hogy a mérlegképes és a képesített könyvelői oklevéllel rendelkezőknek üzemmérnöki. vagy egyetemi végzettség megszerzését írják elő, illetve lehetővé teszik. Sokkal inkább arra van szükség, hogy azokban a munkakörökben — mint főkönyvelő, közgazdasági, számviteli vezető —, ahol erre valóban szükség van, szakirányú felsőfokú képzettségűeket alkalmazzanak. Ahhoz, hogy ez valóra váljon — csak úgy, általánosságban — a végzettség megszerzése kevés, mert többek között a munkaerő területi elrendeződése elég merev. Kell hozzá anyagi ösztönzés, társadalmi elismerés és sok egyéb, egymással is ösz- szefüggő dolog. Partneri kapcsolattal összefoglalva: meggyőződésem. hogy általában nem az ügyviteli dolgozók alacsonyabb képzettségi szín, j ének a következménye, hogy nem megfelelő az elemzőmunka a termelőszövetkezetek egy részében, hogy lassú és alacsony színvonalú a döntéselőkészítés, sőt esetenként nincs is! Inkább a meghatározott feladatot ellátók körében és néhány közös gazdaságban lehet ezt megállapítani. A rutindöntések okait pedig sokszor abban látjuk, hogy az egyetemet végzett agrárszakember nem képes partnere lenni számviteli, pénzügyi, köz- gazdasági kérdésekben. Ezt a Teszöv ellenőreként is, sajnos elég gyakran tapasztalom! Mind az ügyviteli, mind az agrárszakemberek egy bizonyos hányadánál szükséges lenne a szakmai tudás, de nem feltétlenül az iskolai végzettség szintjének emelésére. A szaktudás nem azonosítható a formális iskolai végzettséggel! Semmilyen szakterület egyoldalú fejlesztése nem hozhat tehát igazán eredményt. Napjainkban kétségtelen. hogy a közgazda- sági, pénzügyi, számviteli területek munkájának gépesítése, a termelés gépesítésétől színvonalban és meny- nyiségben is elmaradt. Ennek fejlesztése az egyensúly helyreállításával valószínűleg gyorsabb előrehaladást eredményezne. Dr. Holló István oki. agrármérnök HA KEVÉS A ZSEBPÉNZ Nyári munkák diákoknak Köztudott, hogy a legtöbb fiatalnak igen-igen vékony a bukszája. A zsebpénzüket legtöbben nyárom, a szünidő alatt egészítik ki. ilyenolyan munkát vállalva. Megyénkben tejipari, kereskedelmi. szolgáltató, mezőgazdasági és építőipari lehetőségek közül választhatnak az érdeklődők. Ebben nyújt segítséget a városi tanácson lévő munkaügyi szolgáltató iroda (Dobó tér 2.), valamint szombat délelőttönként 10-től 12 óráig az ifjúsági és sportosztály tanácsadó szolgálata, ugyanott. Nem árt tudni, hogy a munkaviszony létesítéséhez az általános iskolai tanulmányaikat befejezők és a középiskolásak részére az iskola vezetőjének írásbeli engedélye szükséges.- A 16 éven aluli gyerekek foglalkoztatásához a szülők beleegyezése kell. Nem dolgozhatnak nyáron azok a tanulók, akik sikertelenül fejezték be a tanévet, s augusztusban javítóvizsgát tesznek. Az irodán szerdán délután 4-től 6 óráig, a jogi tanácsadás mellett pályakorrekciós lehetőségekről is tájékozhatják a segítséget kérőket. Az Országos Takarékpénztárnál kiemelt feladatot jelent évről évre a lakásépítés, illetve -vásárlás finanszírozása. Szociálpolitikai tevékenységként támogatják a tanácsi építést és az úgynevezett magánerős otthonteremtést, továbbá a lakásépítő szövetkezeteknek, illetve társasház építéshez is adnak kölcsönöket. Ugyanakkor esztendőről esztendőre igen jelentős az otthonfelújításokra, a -korszerűsítésekre adandó köb csöntámogatás is. Az OTP Heves Megyei Igazgatóságánál csaknem négyezer tételben engedélyeznek ilyen hiteleket évente, amelyből 1100 családiház-építésre vonatkozik. Előnyben a fiatalok — Milyenek a lakáshoz jutás lehetőségei? — kérdeztük Mészáros Gábortól, a megyei igazgatóság helyettes vezetőjétől. — Takarékpénztárunk — mondta — a szociális körülményeknek megfelelően lakótelep; lakásokhoz. üres családi házak értékesítéséhez, az OTP által forgalomba hozott új. illetve használt otthonokhoz biztosít kedvezményes hiteleket, illetve bankkölcsönöket. Kezeljük a tanácsok által biztosított támogatásokat, a munkáltatók kölcsöneit. illetve az állam által garantált szociálpolitikai kedvezményeket. — Az OTP saját beruházásban is létrehoz új otthonokat? — Igazgatóságunk 1959 óta vesz részt ebben. A tanácsokkal való megállapodásunk alapján 1986 végéig 7728 lakást építettünk Heves megyében. Ebből Egerben 4149-et adtunk át. Az otthonok hetven százalékára a városi tanácsok biztosítják a vevőket név- jegyzéki kijelöléssel, amely a lakásgazdálkodásnak igen fontos része. Az említett adat j is bizonyítja. hogy az elmúlt években mennyiségi igényeket elégítettünk ki. Ennek a jövőben bizonyos fokig gátat szab a magas lakásköltség. A már említett új otthonok nagy részéhez a fiatalok jutottak. amelyben nagy segítség a módosított ifjúsági takarék- betét. Ennek lényege az, hogy öt év után a betétmegtakarítás kamattal és prémiummal növelt összege szerint a kölcsönalap maximum 200 ezer forint. Hat év után már kétszázötven-ezer forint, hét év után pedig a különkölcsönt figyelembe véve a betétösszeg 300 ezer forint. Nagyobb hangsúlyt a minőségre — Bár igazgatóságunk korábban is törekedett a minőségi lakások építésére. a következe időszakban ebben jobban megpróbálunk igazodni a kereslethez. Arra törekszünk hogy 80 négyzetméter alapterületen belül többszobásokat építsünk. A városi tanácsokkal közösen hozzálátunk az úgynevezett foghí.iak beépítéséhez, a helyi igényekhez igazodva. A leendő lakástulajdonosok véleményét is kikérjük. Erre a közeljövőben Gyöngyösön kerül sor, ahol a lakások alaprajzait közzé- tessziik és véleményt kérünk a végleges tervek kialakítására. Ezt a módszert azután általánossá is kívánjuk tenni. A befejezés előtt, amikor már ismertek lesznek a vásárlók, kezdeményezzük a kivitelezőknél, hogy biztosítsák részükre: milyen tapétát, szőnyegpadlót, burkolóanyagot szeretnének saját elképzeléseiknek megfelelően elhelyezni a lakásokban. Általában az a törekvésünk minden üzletágunkban, hogy a lakosság igényeihez még jobban közelítsünk. A kölcsönös előnyökhöz igazítsuk ügyfélszolgálatunk kui- túráltságát, udvariasságát. A tanácsok bankja is — Hogyan történik a takarékpénztár által forgalmazott új, illetve használt lakások értékesítése? — A beérkezett ajánlatok alapján. Ez azt jelenti, hogy a meghirdetett áron belül annak adjuk el a meghirdetett lakást, aki a teljes vételárat. illetve az ahhoz közel álló összeget tudja kifizetni. Ez az új lakások esetében kisebb mennyiségben jelenik meg. A használt lakásoknál pedig azokat érinti. amelyek nem tartoznak a szervezett cserék köréhez, vagy a tanácsok, illetve a munkáltatók által kijelölt otthonokhoz. — A pénzintézet a tanácsok bankja is. Miként segítik a munkájukat? — A tanácsoknak az éves bevételek és kiadások átmeneti egyensúlyhiányának áthidalására gazdálkodási előleget biztosít a takarékpénztár. Ezt legfeljebb féléves időtartamra évi hét százalék tenut meftett nyújtjuk. Az OTP kedvezményes hitellel támogatja a községben a lakosság pénzforrásainak bevonásával a törpevízmű-, illetve közműtársulatok létrehozását. Megyei igazgatóságunk az elmúlt évek során jó kapcsolatokat alakított ki a tanácsokkal és az a megállapításunk. hogy jól gazdálkodnak. Igénylik a véleményünket és azt igyekeznek hasznosítani munkájukban. Mentusz Károly Arany Hordó, Gold Fassl Martfűről Felkészültek a nyári melegre Martfűn az ország legkisebb, de legmodernebb sörgyárában, az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyárban. Évente 260 ezer hektoliter sört gyártanak: itt készítik az Arany Hordó, valamint osztrák licenc alapján a Gold Fassl söröket. Felvételünk a palackmosóban készült, ahol óránként több ezer üveget tisztítanak meg (MTI-fotó: Stekovics János felv.) »
