Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-12 / 137. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. június 12., péntek 3. A pártirányítás—politikai irányítás Újjávarázsolt papírbolt Gyöngyösön Jól sikerült a premier (Fotó: Perl Márton) A szocialista országok egy részében napirenden lévő átalakulási folyamatnak, reformnak egyik központi kérdése a társadalmi irányítás rendszerének fejlesztése, hatékonyságának növelése. Az ezzel kapcsolatos lépések, programok átfogó módon érintik a társadalmi élet minden fő területét, a gazdaságit, politikait, a kormányzatit épp úgy, mint a helyi települési, termelési egységeket. A hazai tapasztalatok egyértelműen bizonyítják, hogy hosszabb távon a reform csak akkor válhat a fejlődés igazi emelőjévé, ha ez az átfogó jelleg, a komplexitás elve mind a gondolkodásban, mind pedig az átalakulás gyakorlatában egymáshoz szervesen illeszkedve érvényesül. Ez természetesen nem zárja ki az egyes részelemek és -területek konkrét vizsgálatát. Ami a politikai rendszernek és működési mechanizmusának fejlesztését illeti, abban meghatározó jelentősége van a marxista párt irányító szerepével kapcsolatos korszerű gondolkodásnak. A párt a szocializmus politikai rendszerének vezető ereje. E szerep konkrét megvalósulása az adott politikai viszonyok függvénye. Például a vezető szerepnek konkrét és sajátos tartama van olyan körülmények között, amikor a szocializmus politikai rendszere még kialakulóban van. Ebben a helyzetben a pártnak, mint a társadalom legszervezettebb és politikailag legtuda- tosabb erejének sok olyan feladatot magára kell vállalni, amelyek a társadalom igazgatásának kereteibe tartoznának. Az idősebb nemzedék számára még emlékezetesek a háború utáni évek, amikor a közigazgatás teljesen szétzilált volt, vagy a vállalatok irányításában egyrészről a -tapasztalatlanság, másrészről pedig a politikai bizonytalanság, olykor a szembenállás volt a jellemző. A tapasztalat mai szemmel is igazolja a pártnak akkori szerepvállalását, amely sok vonatkozásban keveredett a szakvezetés közvetlen feladatával, tevékenységének módszereivel. Ami azonban egy adott helyzetben szükségszerű és igazolható, nem biztos, hogy más körülmények között is megállja a helyét. Ma például, amikor a szocializmus politikai rendszerének intézményei jól kiépültek, működésükét pedig magas fokú szakszerűség és politikai felelősség hatja át, — semmiképpen nem indokolható a pártnak az a fajta munkastílusa, amely átvállalja e szervek feladatait. Ez nemcsak azért lenne káros, mert felesleges párhuzamosságot eredményezne, hanem azért is, mert csökkentené a rendeltetésszerű szervek működési felelősségét, veszélyeztetné az ügyek intézésének szakszerűségét is. Az a hatás sem lebecsülendő, amit ez a munkastílus a pártra gyakorolna. Elvonná erejét, figyelmét, energiáját azoktól a kérdésektől, amelyekkel rendeltetésszerűen foglalkozni hivatott. Általánosságban ezeket a következőképpen lehet megjelölni: Először is: figyelemmel kísérni helyileg is a gazdasági, a politikai, az ideológiai élet fő folyamatait, tanulmányozni azoknak fontosabb jellemzőit, kidolgozni az ezekből eredő gyakorlati következtetéseket, politikai állásfoglalásokat, tennivalókat. Másodszor: a politikai rendszerhez tartozó többi helyi szervezetek működésének átfogó koordinálása, tevékenységük politikai felelősségének erősítése. Harmadszor: a dolgozók politikai tudatosságának növelése, társadalmi aktivitásuk pozitív irányú kibontakoztatása és befolyásolása, a tömegkapcsolat erősítése. Negyedszer: az ideológiai élet tartalmi irányítása és szervezése, a szocialista eszmeiség széles körű terjesztése. Ötödször: politikai állásfoglalás kidolgozása azokban a helyileg is jelentős konkrét ügyekben, amelyekben az ér. vényben lévő határozatok már nem adnak elégséges és egyértelmű eligazítást az eredményes gyakorlati megoldáshoz. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a pártirányításnak ez az értelmezése még nem általános. Helyenként jóval szélesebb az a skála, amivel a pártszervezetek foglalkoznak. Viszonylag nagy számban szerepelnek fórumaik napirendjén olyan témák, amelyekben világos és egyértelmű politikai állásfoglalások vannak érvényben. és minden egyéb feltétel is adott ahhoz, hogy az illetékes igazgatási vagy gazdasági irányítású szervek gyakorlati intézkedésüket megtegyék. Hogy az utóbbiak sokszor maguk is miért támasztanak ilyen igényt a pártszervezetekkel szemben, az legtöbbször a felelősség vállalásának hiányával. vagy egyéb zavaraival függ össze. A pártszervezetek gyakran ott is és akkor is hosszú időt töltenek el és energiákat kötnek le felmérésekkel. elemzésekkel, amikor egyszerűen a konkrét cselekvést, a gyakorlati intézkedéseket kellene politikailag számon kérni az arra hivatott szervektől. Ezért is van az, hogy egyes határozatok. állásfoglalások ismétlik önmagukat, a korábbihoz képest semmi újat nem tartalmaznak. A hazánkban végbemenő reformfolyamat eredményeként minden területen és minden szinten növekedett az állami és társadalmi szervek önállósága. Az önigazgatási rendszer erősödése a reformfolyamat fontos része és szerves eleme. Ez a pártirányítás módszerében is módosulást kíván, feltételezi a helyi pártszervek — és szervezetek nagyobb önállóságát. A konkrét helyi döntések várható politikai hatását általában ott képesek reálisan felmérni és a politikai feladatokat számba venni, ahol azok megszületnek, és a helyi viszonyok megértéséhez a szükséges információk rendelkezésre állnak. Ezért a helyi tevékenységhez kötődő konkrét politikai munka a pártszervezetek nagyfokú önállóságát igényli. Maguknak kell megtalálniuk és kimunkálniuk, hogy egy-egy időszakban, rö- videbb vagy hosszabb távon mire kell összpontosítaniuk, egyáltalán hogyan kell az adott helyen és adott időszakban politizálniuk. Felülről az irányító pártszervek ezt helyettük el nem végezhetik. A párt munkastílusának alapszervezeti szinten is kulcskérdése és sajátossága a jelenségek politikai megközelítése. Ha azonos témával is foglalkoznak, mind a szakmai és igazgatási, a gazdasági szervek, mindenekelőtt abban az összefüggésben teszik, hogy miképpen érinti az a dolgozók különböző rétegeinek, csoportjainak konkrét viszonyait, milyen érdekazonosulással, illetve szembenállással lehet az adott kérdés kapcsán körükben találkozni, és azt vizsgálják, hogyan lehet a jó célok érdekében a lehető legteljesebb támogatásukat elnyerni. A pártirányítás korszerűsítésénél arra is tekintettel kell lenni, hogy a társadalmi demokratizmus fejlődése nyomán mindenütt nagyobb szerephez jut a közvélemény, az egyes társadalmi csoportok és egyének választási lehetősége, döntési elhatározások. Ilyen körülmények között fokozott jelentősége van a politikai tudatosság erősítésének. A pártszervezetek a politikai befolyásolás eszközével érhetik el, hogy az emberek növekvő politikai aktivitása az előremutató társadalmi célok megvalósulását szolgálja. R. J. A Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igyekszik üzleteit korszerűsíteni. Ebben a maguk támasztotta feladatkörben újabb esemény zajlott le Gyöngyösön. Átadták a forgalomnak a Lenin úti papírboltot. Három hét alatt varázsolták újjá az üzletet, mintegy 800 ezer forintos költséggel. A berendezést a Keripar szállította. Ez az első olyan bolt. ameiyben a lapmodulnak nevezett. praktikus, könnyen variá’ható polc- rendszert alkalmazták. A tavalyi BNV-n bemutatott terméket éppen ezért 50 százalékos árkedvezménnyel kapta meg a Kisker. Az Ápisz is ennek a gyöngyösi üzletnek adta meg elsőként a vidéki boltok közül a hozzá való csatlakozás lehetőségét. Természetesen a Piért- el való kapcsolat is megmarad továbbra is. Az újjávarázsolt bolt négymilliós készlettel várja a vevőket. akiknek az első napon 30 százalékos kedvezménnyel kínálta az iskolatáskákat. A siker nem maradt el. Ebben az évben csaknem 25 milliós forgalmat várnak, a korábbinál 25 százalékkal többet, hiszen az önkiszolgáló módszer is ezt a lehetőséget kínálja. A NEB ELNÖKE VOLT TERI NÉNI BÜSZKESÉGEI Aki az ösvényt kitaposta Harmincnyolc év a gép mellett Takaros kis ház Egerben, a Baikalos utcában: Vinczepap Sándorné, a barátságos szobába tessékel. Szívesen fogad, jöttünkre mégis egy kicsit elszomorodik, egy pillanatra el is pityeredik. Hát persze, sokkal jobb lett volna, ha a gyárban, a gépe mellett keressük fel■ Csakhogy egy rövid időre a betegség pihenőt parancsolt neki... t i w ** i ; (Fotó: Kőhidi Imre) „Kedves anyukám! Tudatom veletek, hogy életben vagyunk, nincs semmi bajunk!" Valahogy ezzel a levéllel kezdődött Szőke Benjámin számára az új élet 1945. június 28-án, almikor is Ausztriában véget ért számára a háború és a múlt. Nem csoda, hogy a megfakult tálbori levelezőlapnak díszhelye van a hevesi Mátyás kftály úti kertes házban, s mindahányszor előkerül, ha a selymet lobogtató időkről faggatják Béni bácsit, akj a NEB első helyi elnökeként tevékenykedett a legtöbbet a megújulásért. Hogy miként vált közéleti emberré, annak azonban hosszú sora van. Huszonkettőben Tarnaszentmiklóson született, s mint a hozzá hasonló falubéli gyerekek 8 éves korában már pásztorként kereste a kenyeret. Később, egészen 39-ig cselédes- kedett, majd akár szülei, ő is kubikosnak ment. Így érte a katonaság — szerencsére csak mesélni való kalandok sora. Meg azé a felismerésé, hogy másképp is lehet, vagy lehetne élni, mint a szikes föld adta nyomorban. Egy hetet pihent csak, hogy megérkezett a háborúból. A forint kiadását már Budapesten érte meg, s a fővárosban az építkezéseken tanulta meg, mit jelent munkásnak lenni az új országban. 1947-ben a Margit- hídnál dolgoztak, amikor belépett a pártba. Hogy közelebb kerülhessen a családhoz, később Sírokban vállalt új munkát, majd 1951-ben, amikor alakultak az első téeszek, megtért haza. — Én már akkor igen jó politikus voltam... — lapozgatja a hajdani megsárgult papírlapokat, emlékeit. — Ügy, bogy nem is sokáig hagytak a traktoron. 1953 márciusában kerültem a pártbizottságra, majd a járási tanács ellenőrzési előadójává neveztek ki. Aztán 1958. július 1-ig munkaügyi előadóként dolgozott, s erről a posztról választották a NEB első elnökévé. — Nem gondolkodhattunk azon akkor, tetszik-e egy-egy új feladat, avagy sem. Menni kellett, csinálni, akkor is, ha nincs iroda, nincs adminisztrátor, de nagyon még hozzáértés se. Ki kellett taposni az utat ... Hogy ez mit jelentett, azt nem könnyű elképzelni. Eleinte a tanácsi tapasztalatok alapján Szőke Benjáminék •maguk próbálták megtervezni egy-egy vizsgálat menetét. A mind magasabb színvonalat követelő rendelkezések azonban érkeztek sorra, s be kellett látni, hogy szakképzett erőkre van szükség. Kerítettek főkönyvelőt, orvost, pedagógust..., s ha ennyi tudás is kevésnek bizonyult, a megyétől kértek jogász specialistát. — Sok komoly ügyet vizsgáltunk. Volt, amikor nem kellett elmarasztalni senkit, máskor bíróság elé került a társadalmi tulajdon hűtlen kezelője. Közérdekű bejelentéseket is tisztáztunk. Ügy emlékszem, senki sem gördített elénk akadályokat. Csak a szak- szerűségre kellett nagyon figyelnünk. Fontos volt, nehogy bárki megkérdőjelezhesse a munkánkat. Persze, volt olyan, hogy nem tetszett a végeredmény, s nem írta alá a jegyzőkönyvet. De én nem értem meg soha. Hatvanegyig viselte tisztét Szőke Benjámin, míg egészségi állapota engedte. Később sokfelé vetette a sors, ám akárhol dolgozott, végleges leszázalékolásáig közéleti ember maradt mindmáig. Büszkén mutatja az érmeket, kitüntetéseket, amelyeket munkásőrként szerzett. És még büszkébben említi, hogy leánya, ha adminisztrátorként is, de szintén a NEB-nél dolgozik. Jólesik néha megbeszélni, hogyan is mennek az ügyek azon a fórumon, amelynek megteremtéséért Hevesen elsőként dolgozott... Németi Zsuzsa Aztán felszárad a könny, s már mosolyogva mutatja a nemrégiben kapott kitüntetést: Kiváló Munkáért. A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat egri gyárának betanított munkása így emlékezik: — Kicsi, gyenge lány voltam, amikor bekerültem a gyárba, alig tizenhat éves. A bátyámnak kellett „jót- állnia” értem, hogy alkalmas vagyak a munkára. Bizony, ennelk már harmincnyolc éve! De soha nem felejtem el azt a drukkot, amikor a főnököm mondta: „Gyere Teri. ülj le a géphez.” Aztán láttam. hogy kár volt az ijedelemért. hamar beletanultam. — Harmincnyolc év egy helyen ... azt bizonyítja, hogy megszerette a gyárat. — Fáj is a szívem, hogy már csak két hónap a nyugdíjig. Csak az vigasztal, hogy a munkatársaim hívtak, jöjjek majd be a kommunistaszombatra. ... Most már csak egy műszakban dolgozom. de mint fiatalasszony, délutánra, éjszakára is jártam. Akkoriban még hat hét volt a szülési szabadság, s bizony, hogy a fiam megszületett, én is mentem dolgozni. De szerencsére, erős voltam, bírtam ... — Hiszen most is férfinak való munkát végez ... — Igen. Darabológépen dolgozom, amely a lemezeket készíti. Egész nap állok, s van. amikor egy nap kétszáz mázsa teherrel is megfordulunk. Csupa férfi a munkatársam. egy szem asszony vagyok a brigádban. Kérdik is mindig, nem nehéz-e. Tériké néni? De hiába lett a gyenge kislányból ..néni”, én most is azt mondom, nem nehéz. Azért, mert szeretem ezt a munkát. S az nagyon fontos. Aztán arról beszél, milyen segítőkészek az emberek a gyárban. Ügy fogalmazza, hogy a jóságnak kölcsönösnek kell lennie. így van ez rendjén. A hosszú évek során ez segítette át mindig a bajokon, mert hiszen az emlékek között akad ilyen is. meg olyan is. — Teljesítményben dolgozom, — meséli — és nagyon büszke vagyok arra. hogy sohasem maradtam le a férfiak mögött. Egy idő után már el is várják az embertől, amit megszoktak tőle, így hát mindig bizonyítani kell. De az is igaz. nem panaszkodhatott!: jó a fizetésem. Csak már visszamehetnék dolgozni, alig várom! Szóiba kerül, mi minden, nek örült Vinczepap Sándorné életében. Például a kitüntetéseknek, hiszen a hosszú évek során sokszor elismerték a munkáját. De a legbüszkébb mégis a fiára. — Vörösdiplomával végzett Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetemen. Most már kutató szakmérnök Pesten. családja is van, várják a második babát. Igen szülőszerető az én fiam, gyakran hazajönnek, azok az igazi ünnepnapok... — Ha nyugdíjba megy, milyen tanáccsal indítja majd útnak az utódját? — Szeresse ezt a munkát, szépen bánjon a géppel, mint ä kezes báránnyal... És ne szégyellje elfogadni az idősebbek. a tapasztaltabbak útbaigazítását. Én is ismerem azt a brigádot, mindenki csak jót akar a másiknak. Mikes Márta (Fotó: Tóth Gizella)
