Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-12 / 137. szám

1. NÉPÚJSÁG, 1987. június 12., péntek Palesztin vezetők és izraeli békeharcosok találkozója A közel-keleti béke megteremtésének lehetőségeiről foly­tattak véleménycserét csütörtökön a Palesztin Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának tagjai, illetve más ma­gas rangú palesztin vezetők és az izraeli békeszerető erők képviselői Budapesten. A találkozóra 21 tagú iz­raeli csoport érkezett Ma­gyarországra Charles Bitón parlamenti képviselő veze­tésével. A kötetlen hangvé­telű eszmecserén felszólaló izraeli küldöttek — köztük szakszervezeti vezetők, írók, illetve a MAPAM párttal szövetséges kibuc-mozgalom tagjai — hangsúlyozták a két nép kölcsönös elismeré­sének fontosságát a tartós, igazságos közel-keleti béke megteremtésében. Ennek ér­dekében állást foglaltak amellett, hogy a PFSZ is­merje el Izrael állam léte­zésének jogát; ugyanakkor hangoztatták, hogy Izrael békés létének egyetlen való­di biztosítéka egy palesztin állam megteremtése a meg­szállt palesztin arab terüle­teken. Ezzel összefüggésben követelték, hogy Izrael vo­nuljon ki valamennyi meg­szállt arab területről. Köz­bülső megoldásként felvető­dött egy ideiglenesen demi- litarizált palesztin állam lét­rehozásának gondolata, ami — a tanácskozás egyik iz­raeli résztvevője szerint — megkönnyítené az izraeli közvélemény meggyőzését a békés egymás mellett élés lehetőségéről. A békeharcosok szükséges­nek tartották a Palesztin Felszabadítási Szervezetnek, a palesztin nép egyedüli törvényes képviselőjének részvételét a térség rende­zésével foglalkozó — terve­zett — nemzetközi békekon­ferencián. Abu Mazen, a Palesztin Felszabadítási Szervezet Vég­rehajtó Bizottságának tag­ja, a delegáció vezetője fel­szólalásában nagyra értékel­te az izraeli küldöttség tag­jainak bátorságát, hiszen az érvényben lévő törvények szerint hazájukban bírósági eljárás fenyegeti őket ami­att. hogy a palesztin nép képviselőivel találkoztak. Abu Mazen hangsúlyozta: az imperialista propaganda vádjaival szemben a PFSZ megalakulása, 1964 óta szá­mos javaslatot tett a béké­ért. Elsőként olyan állam létrehozását javasolta, amely­ben zsidók és arabok egyen­lő joggal élhetnének együtt. Későbbi javaslat, hogy azo­kon a területeken hozzanak létre palesztin államot, ame­lyek az izraeli megszállás alól felszabadulnak. Leg­utóbb még egy palesztin— jordániai konföderáció gon­dolata is felvetődött. Ezeket a javaslatokat azonban Iz­rael visszautasította, s még a kormány békéről nyilat­kozó tagjai sem fogadják el a PFSZ észrevételét a béke­tárgyalásokon. A palesztin vezető emlé­keztetett arra, hogy a Palesz­tin Nemzeti Tanács közel­múltban megtartott algíri ülésszakán elfogadták azt a javaslatot, miszerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjainak részvéte­lével nemzetközi értekezlet üljön össze a térség prob­lémáinak rendezésére. Ezen a tanácskozáson — szögezte le ismételten Abu Mazen — a PFSZ-nek is részt kell vennie. Végezetül felkérte a ta­lálkozó izraeli résztvevőit, hogy közvetítsék a PFSZ ál­láspontját, békeszándékait hazájuk közvéleménye felé. Az eszmecsere az izraeli küldöttség nyilatkozatával ért véget, amelyben han­goztatták, hogy — bár nem hivatalos minőségben vettek részt a találkozón — csak a béke oldhatja meg a térség gondjait. Abu Mazen vála­szában reményét fejezte ki, hogy a jövőben több hason­ló eszmecserére kerül sor. Nagy-Britannia szavaz Általános választásokat tartottak Nagy-Britanniában. A ké­pen: Neil Kinnock, a Munkáspárt vezetője és felesége adják le szavazatukat Pénteken hajnalban vá­lik ismertté, hogyan dön­tött az a harminc egyné­hány millió brit állampol­gár, aki a szavazásra jo­gosult 43 millió közül vár­hatólag leadja szavazatát a szigetország 650 választó- kerületében. A szavazásra indulókat a csütörtökön reggel köz­zétett utolsó közvélemény­kutatói felmérések arról tájékoztatták, hogy Marga­ret Thatcher konzervatív pártja 40—100 fős alsóhá­zi többségre számíthat a június 17-én összeülő új parlamentben. Az eredmény mércéje ter­mészetszerűleg az 1983-as választások szavazat- és mandátummegoszlása. Ak­kor a konzervatív párt a szavazatok 42,4 százaléká­val 397 mandátumot szer­zett. a történetének legsú­lyosabb vereségét elszenve­dő Munkáspárt a szavazatok 27,6 százalékával 209. a kö­zös programmal először fellépő szociáldemokrata­liberális pártszövetség pe­dig 25,4 százalékkal 23 kép­viselői helyet kapott. Csao Ce-jang Prágában Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának megbizott fő­titkára. miniszterelnök NDK- beli hivatalos, baráti láto­gatását befejezve, csütörtö­kön délelőtt Berlinből Prá­gába érkezett. A kínai vezetőt és kísére­tét a berlim—schönefeldi re­pülőtéren Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának el­nöke, valamint az ország párt- és állami vezetésének több más tagja búcsúztatta. Csao Ce-jang a CSKP KB és a csehszlovák kormány meghívására tesz négynapos, hivatalos, baráti látogatást Csehszlovákiában. A ven­déget a ruzynei repülőtéren Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök, Lubomir Strougal kormány­fő, továbbá a CSKP KB El­nökségének tagjai köszön­tötték. rC Küfpotitikqi kommej~| Hispániában minden változatlan ISMÉT A FELIPE GONZALEZ vezette Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) nyerte a soros erő­próbát Hispániában. A dolog lassan már kezd unal­mas lenni — legalábbis a jobboldali ellenzék szá­mára —, hiszen az utóbbi években szinte senki más­nak nem termett politikai babér az ibériai-félsziget nagyobbik államában, mint a kormánypártnak. A szerdai helyhatósági és autonóm parlamenti vá­lasztások során megint csak teret vesztett a Franco tábornok volt híveit is tömörítő népi szövetség, s feljövőben lévő centrista erőhöz méltóan szerepelt Suarez volt miniszterelnök pártja. A Demokratikus és Szociális Centrum viszonylagos erősödése arra utal, hogy a hagyományos konzervatív erők nem ké­pesek sikeresen felvenni a küzdelmet a Spanyol Szocialista Munkáspárttal, ezért leghűségesebb sza­vazóik is új lehetőségek után néznek — például egy korszerű, az előző időszakban nem kompromit­tálódott, a középnél kissé jobbra elhelyezkedő párt képében. A kormánypárt ugyan maga is veszített bizonyos helyeken a kommunistákat is magába foglaló egye­sült baloldal választási tömb javára, de ezeket a ki­sebb kudarcokat fényesen ellensúlyozza a nagyváro­sok sorában, így Madridban, Sevillában, Valenciá­ban, Zaragozában vagy Vallalolidban aratott győ­zelem. A PSOE ezenkívül több autonóm körzet tör­vényhozásában is többségre tett szert, vagyis orszá­gos méretekben ;is megerősítette abszolút vezető po­zícióit. A siker elsősorban annak köszönhető, hogy bár­mennyire felemás módon is, de Gonzalez kabinet­jének hivatali ideje óta Spanyolország gazdasági helyzete stabilizálódott, külpolitikai tekintélye pe­dig nőtt. Igaz ez akkor is, ha figyelembe vesszük egyes, különleges nehéz helyzetben lévő körzetek sú­lyos gazdasági gondjait vagy éppen a NATO-tag- sággal kapcsolatos választási ígéretek megszegését. A jobboldalnak nincs sem megfelelő politikai prog­ramja, ^pm alkalmas vezető személyisége Gonzalez „megszorítására”. A MOSTANI VOKSOLÁS során egyben az euró­pai parlament elnevezésű nyugat-európai konzulta­tív testület spanyol tagjairól is döntöttek a válasz­tók. A hatvan mandátum csaknem felét a PSOE szerezte meg, a népi szövetség tizenhét, a demokra­tikus és szociális centrum hét, az egyesült baloldal három helyet kapott. Nem került be a kommunisták soraiból kivált veterán, Santiago Carillo, viszont si­kerrel járt a baszk Harri Batasuna. Ez is jelzés le­het: a radikális baloldali szervezet ugyan még nem azonos az ETÁ-val, a baszk elszakadásért küzdő ter­rorista csoporttal, de előretörése a nacionalista ten­denciák erősödését tanúsítja. Horváth Gábor Brit diplomaták kiutasítása Iránból Nagy balhé” várja Reagant Nyugat-Berlinben? Irán csütörtökön újabb négy brit diplomatát utasí­tott ki az országból, miután a brit hatóságok szerdán fel­szólították, hogy két fővel csökkentse londoni nagykö­vetségén dolgozó diplomatái­nak számát — jelentette be csütörtökön a teheráni rádió. A döntésről az iráni kül­ügyminisztériumban tájékoz­tatták a svéd nagykövetség keretein belül működő brit érdekképviselet vezetőjét. A négy brit diplomatának 72 órán belül el kell hagynia az országot. A teheráni döntés része annak a „diplomáciai hábo­rúnak”, amely két hete tört ki Nagy-Britannia és Irán között. A kölcsönös kiutasí­tások keretében Teherán ed­dig kilenc, London pedig hét diplomatát szólított fel távo­zásra. Több tucat zsúfolt nyugat­német rendőrségi csapat- szállító autó vonult át az elmúlt napokban az NDK területén Nyugat-Berlinbe. Mivel az igénybe vett tran­zit-autópályákon az NSZK- ból csak polgári járművek közlekedhetnek, az autók rendőrségi jelzéseit lera­gasztották és utasaik civil ruhában voltak. A nyugat-berlini szenátus — 1945 óta most első alka­lommal — az NSZK tarto­mányaitól több ezer fős rendőrségi segéderő küldését kérte, mert attól tart, hogy nem tud . megbirkózni a most pénteki amerikai elnö­ki látogatás biztonsági fel­adataival. A nyugat-berlini rendőr­ség — állítása szerint — ugyanis olyan információk birtokába jutott, hogy egyes szélsőséges csoportok „nagy balhét” akarnak rendezni. Ugyanakkor élénken él még a hatóságok emlékezetében, hogy éppen öt évvel ezelőtt, amikor Reagan elnök első ízben járt Nyugat-Berlin­ben, több személy sérülését és több milliós anyagi kárt okozó utcai harcok voltak a rendőrök és a tüntetők kö­zött. Azóta, hogy 1945-ben Harry Truman elnök, aki a Hitler elleni koalíció győztes ha­talmainak potsdami konfe­renciáján vett részt, szétné­zett a romokban álló egyko­ri birodalmi fővárosban, négy amerikai elnök látogatott el Berlin nyugati szektoraiba. John Kennedy 1963-ban járt itt, két évvel azután, hogy az NDK lezárta Nyugat- Berlin felé addig nyitott ha­tárát és az úgynevezett ber­lini-kérdés még mindig a vi­lágpolitika állandó témája volt. Kennedy ekkor tette azóta szállóigévé lett banális, de igen jól hangzó és külö­nösen az akkori helyzetben jól ható kijelentését: „én is berlini vagyok”. Richard Nixon 1969-ben kereste fel Nyugat-Berlint, majd őt 1978-ban Jimmy Carter követte. A Berlin fennállásának 750. évfordulója alkalmából folyó nyugat-berlini ünnep­ségsorozat fényét emelendő az idén mind a három nyu­gati megszálló hatalom ál­lamfője ellátogat a városba. Francois Mitterrand francia elnök és II. Erzsébet angol királynő májusi vizitjét kö­vetően Ronald Reagan pén­teki ötórás látogatása zárja a sort. Az említett prominens vendégek tulajdonképpen „haza” érkeznek, mint ezt a protokoll is jelzi, hiszen saját nagyköveteik és a há­rom katonai városparancs­nok fogadja őket. Nyugat- Berlinben mindmáig ,a meg­szállók a hatalom legfőbb letéteményesei: a város stá­tusát érintő, valamint bizton­ságpolitikai kérdésekben ki­zárólag ők dönthetnek. Ber­lin egykori szovjet megszál­lási övezetét illetően a Szov­jetunió lemondott ezen jo­gairól az NDK javára, így lehet az, az NDK fővárosa. Bár, az 1971-ben, a négy nagyhatalom — Szovjetunió, Egyesült Államok, Nagy- Britannia, Franciaország — által aláírt, Nyugat-Berlin- re vonatkozó négyoldalú szerződés alapvetően tisztáz­ta a város helyzetével, sze­repével kapcsolatos fő problémákat, a megállapodás értelmezését illetően tovább­ra is nézeteltérések vannak. Legutóbb például a Szovjet­unió kifogásolta^ hogy mind a három nyugati államfő nyugat-berlini programjá­ban helyet kapott Weizsäcker nyugatnémet szövetségi el­nökkel való találkozás. A négyoldalú szerződés bár el­ismeri, hogy az NSZK és Nyugat-Berlin közötti kap­csolatok fejleszthetők, de határozottan kimondja, hogy Nyugat-Berlin nem része az NSZK-nak, nem kormá­nyozható általa és a nyu­gatnémet vezetők hivatalos minőségükben nem léphet­nek föl a városban. Az előzetes program sze­rint Reagan pénteken a brandenburgi kapuhoz ve­zető úton, az NDK főváro­sa és Nyugat-Berlin közötti határt jelentő fal közvetlen közelében mond — amerikai bejelentés szerint — „tör­ténelmi jelentőségű beszédet a kelet—nyugati kapcsola­tokról”. Azokkal a nyugati sajtójelentésekkel kapcso­latban, amelyek szerint Rea­gan élesen bírálni fogja az NDK határvédelmi intézke­déseit, az NDK hírügynöksé­ge szerdán figyelmeztetett: „ettől a fal nem fog leomla­ni, sőt magasabb lesz”. KRAKKÓ Pápalátogatás - incidenssel Sajnálatos incidens za­varta meg a pápalátogatás eddigi rendjét Lengyel- országban. Mint a lengyel hírügynök­ség jelentette, szerdán dél­után Krakkóban a nagy­rétre érkező pápa fogadá­sára igyekvő több százezer zarándok soraiból kivált egy mintegy kétezer fős csoport, amely agresszíven viselkedett, azzal a nyil­vánvaló szándékkal. hogy kiprovokálja a rendőrség beavatkozását. A csoport tagjait hiába próbálták le- csitítanj és visszatartani a papok és más egyházi sze­mélyiségek. Köveket és két füstgyer­tyát dobtak a rendőrökre. Miután a rendőrség felszó­lításának, hogy nyugodja­nak meg és távozzanak, nem tettek eleget, minden technikai kényszerítő esz­köz használata nélkül fel­oszlatták a csoportot. A kövek egy rendőrt megse­besítettek, sérülése nem élet- veszélyes. A tettest elfog­ták és megállapították, hogy ittasan cselekedett. Az incidens színhelyén három, .házi készítésű gyújtóbom­bát — olajos papírral tele­tömött benzines palackot — találtak. A lengyel hírügynökség rámutatott arra: mint ez az incidens mutatja, nem voltak alaptalanok azok a figyelmeztetések. amelyek szerint egyesek a pápa lá­togatásának megzavarásá­ra készülnek. NAP, MINT NAP ... ^ JÚNIUS 15-16-17-ÉN árubemutató szaktanácsadással a Hélia—D termékekből EGERBEN A KLEOPÁTRA ILLATSZERBOLTBAN! {Széchenyi u. 8.) — díjtalan kozmetikai kikészítés és szaktanácsadás a helyszínen. A különböző Hélia—D krémekből bemutató és vásár Gyöngyösön a Lenin úti, Hatvanban a Vörös Hadsereg úti ILLATSZERBOLTBAN! BIOGAL GYÓGYSZERGYÁR Í t t t /

Next

/
Thumbnails
Contents