Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-10 / 135. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. június 10., szerda TÁRSADALOM HBBI 3. ■ Nem a 179 nemzetgazdaság fog hozzánk alkalmazkodni Beszélgetés Bognár József akadémikussal A VÁLLALKOZÓ OTP (11/1.) Pénzintézet — a lakosság szolgálatában Jelentős hagyományai és eredményei vannak az Országos Takarékpénztár szolgáltatásainak. Betéteket gyűjtenek, hite­leket biztosítanak, közreműködnek a lakásépítésben és az értékesítésben, mindezzel segítve a lakosságot. Ezeken kívül a tanácsok pénzügyeit is intézik! Az OTP vállalkozásait nemrég tovább bővítették. Erről beszélgettünk Mészáros Gá­borral, az Országos Takarékpénztár Heves Megyei Igazgató­ságának helyettes vezetőjével. A magyar gazdaság soha­sem függetlenítheti magát a világgazdaságtól, s bár a hetvenes években már ural­kodónak számított az a né­zet, hogy a válságok, árin­gadozások nem gyűrűzhet­nek be egy szocialista gaz­daságba — ma már ezt sen­ki nem merné kijelenteni. Bognár József akadémikus, a Világgazdaságkutató Inté­zet igazgatója már 1974-ben megírta a Világgazdasági korszakváltás című könyvé­ben. hogy a szocialista gaz­daságot is át kell progra­mozni. S az idő a reform­politikust igazolta. — A hetvenes évek elején nem fogadták meg az ön tanácsait. de azóta azért bölcsebbek lettünk, s talán jobban figyelünk a tudósok­ra ... — Néhány területen ma is előrelát. biztonsággal tud „jósolni” a tudomány. de még mindig nem mondhat­juk. hogy a gyakorlatban ezt elismerik. elfogadják, sőt alkalmazzák is. — ön viszont az ..ad hoc”, valamint a terv és költség- vetési bizottság vezetője, s a kormányzat elvárja o taná­csait. — Természetesen, s ahogy már azt több interjúban el­mondtam, a hetvenes évek közepén egy fölöttébb meg­tisztelő külföldi megbíza­tást mondtam le. hogy részt vehessek az új gazdasági mechanizmus megteremtésé­ben. Ma is megteszem, ami tőlem telik. Mert a reform ugyan lassulhat, sőt stagnál­hat is. ahogy az meg is tör­tént a hetvenes években, de feladni nem lehet, mert akkor jövendő egzisztenci­ánkat adjuk fel. — Milyen programot ja­vasolt az „ad hoc” bizottság a kormánynak, s abból ed­dig mi valósult meg? — Jelentésünk lényege az volt. hogy a gazdaság prob­lémáit csak offenzív szel­lemben lehet megszüntet­ni. tehát nem import korlá­tozással. hanem az export növelésével. Javasoltuk egy export ösztönzési rendszer kidolgozását, amely nemcsak a késztermékekre, tehát a buszra. izzólámpára terjed ki. hanem a „bedolgozó”, a részegységeket gyártó üze­mekre is. A megfelelő ösztön­zés hiánya esetén ugyanis még mindig egyszerűbb a szocialista vagy a hazai pi­acra termelni. Túl nagy az elvonás is, a nyereséges vál­lalat sem képes folyamato­Nem kisebb ember, mint Kossuth Lajos lelkendezett 1876-ban az akkor harminc­öt esztendős Természettudo­mányi Társulat vezetőinek ekképpen: ......mi diadalma­s an hatol át a magában egye­sített értelmi fény szétágazó sugaraival a tudatlanság és közöny ködrétegein; mikint teszi köz nemzeti kinccsé a gondolat búvárlat és szórvá­nyos tapasztalás gyüjteléke- it; mikint idéz fel napfény­re az ismeretlenség homá­lyából és ösztönöz kutatá­sokra, és bátorít önbizalmas nyilatkozványokra erőket, melyek Nemzetünk díszét képezik ...” A levél vége fe­lé pedig ez áll: „Tisztelettel kérem Vraságtokat, hogy ha engem erre nem ítélnek méltatlannak, ... méltóztas- sanak engem (100 frt tagsá­gi díjjal) az örökítő tagok sorába felvétel végett a vá­lasztmánynak ajánlatba ten­ni." Azóta sok-sok tízezer ér­deklődő követte a példát; ma pedig több mint harmincez­ren mondjuk magunkat az immár Tudományos Isme­ret terjesztő Társulat nevet viselő szervezet tagjának. A TIT június 13-án ren­dezi meg az ötévenként ese­dékes — ezúttal a IX. — or­szágos küldöttgyűlést. A Bé­késből és Komáromból, Szá­sán beruházni. És még az exportáló vállalatok sem él­veznek előnyt az importnál, így aztán gyakran megtör­ténik. hogy anyag, alkatrész híján az export is meghiú­sul. Legaláhb a deviza egy részének a vállalatnál kelle­ne maradnia. — ön új stratégiát java­solt a magyar mezőgazdaság­nak is. — Nincs más lehetőség. Az eddigi sikeres export- stratégia, a gabonára és az állati termékekre felépített gazdaság ideje lejárt. Hoz­závetőleg 40 százalékkal es­tek 1975 óta az árak a vi­lágpiacon. s ez mostanában aligha változik. A korábbi nagy gabonaimportőrök, mint a Szovjetunió. India és Kí­na egyre inkább önellátók lesznek. A két ázsiai or­szág már önellátó, és ta­valy már a Szovjetunióban is 210 millió tonna gabona termett. így egyre kevesebbet fog importálni. A fejlett ipa­ri országokban pedig már nem emelkedik a fogyasztás, sőt így is túltáplálkozásra panaszkodnak. Az általunk termesztett nagyhozamú bú­zafajtákat a nyugati piaco­kon már nem is tudjuk el­adni, helyette talán — a te­rület egy részén — magas sikértartalmút kéne vetni. Az afrikai és latin-ameri­kai országokba lehetne ex­portálni. de ott meg nincs vásárlóerő. ti ekünk kelle­ne tehát alkalmazkodnunk, például a fejlett országok táplálkozási kultúrájához felzárkózni, búzacsírát, ku- koricapelyhet (corn Hakes) és más effélét gyártani. A háztáji gazdaságokban a vegyszermentes vagy más néven biotermelésnek neve­zett eljárást is megkísérel­hetnénk kisebb területen, hi­szen az így termelt árunak jó ára van a világpiacon. A vetőmagtermelésre is többet kellene áldozni, ke­lendő a világpiacon. Az élő­állat-exportnak ugyancsak meg vannak számlálva a napjai. A baromfinak van jövője, sőt amire eddig nem nagyon számítottunk, az USA-ban sem egyed­uralkodó már a marhahús, kezdik a fehérhúsokat előny­ben részesíteni. — Az ön által említett vál­tozások felérnek egy re­formmal, a mostani nehéz időkben, amikor a gazdaság egyensúlya is veszélyben van, jut-e erre idő. energia? Sokan megkérdőjeleznék az aktualitását is. bölcsből és Zalából érkező, meg a budapesti küldöttek őszintén igyekszenek szám- bavenni a múltat, a jelent, és kitapogatni a jövő leg­jobb útját. A TIT keretében 1982 és 1986 között majdnem négy és fél millió „ismeretterjesz­tő-órán” több mint harminc- ötmillióan vettek részt. Mindkét adat mögött szí­nes valóság rejtőzik: a sta­tisztika ismeretterjesztő­órában méri a legunalma­sabb előadást és a hazánk legszebb tájaira vezető ki­rándulást, a planetáriumi csodalátványt és a szakmai átképző előadássorozatot, a , mindenkitől kemény erőfe­szítést követelő nyelvtanfo­lyamot és a nyári egyete­meknek a szinte az egész országra kiterjedő hálózatát; a résztvevők között van óvodás és egyetemi tanár, nyugdíjas óvónő és húszéves segédmunkás, határainkon belül és kívül élő magyar, meg jó néhány országból ha­zánkba érkező idegen ajkú érdeklődő. A számok azt sem tükrö­zik pontosan, hogy a TIT- nek (is) köszönhetően évről évre mennyivel többet tud, milyen sok irodalmi és po­litikai, műszaki és egészség- ügyi ismerettel gazdagodik az „átlagpolgár”. Mégpedig — A legrosszabb válasz, ha ölbe tett kézzel ülünk és várunk, hogy majd a világ változik meg. Hát nem. Alig­ha fog 179 nemzeti gazdaság hozzánk alkalmazkodni. És igenis most kell lépni, ami­kor baj van. Most ugyanis sokkal jobban látszik, hogy erre szükség van, mint ami­kor éppen jól mennek a dol­gok. A krízist nem lehet nem tudomásul venni, és ha min­dig „eltoljuk”, megpróbál­juk valahogy .túlélni”, ak­kor úgy járunk, mint a hetvenes években. Üjabb esztendőket veszítünk, és még jobban lemaradunk a fejlett országoktól. — A nyilatkozataiból úgy tűnik, hogy ön az idegenfor­galomnak is komoly szere­pet szánna egy hosszú távú stratégiában . .. — Feltétlenül. Egy Ma­gyarország méretű kis or­szág képtelen áruszállítás­sal fedezni importját. A különbségeket leginkább ide­genforgalommal. szolgál­tatásokkal lehet csökkente­ni vagy megszüntetni. Auszt­riát mintaállamnak tekin­tik ebben a kategóriában, s valóban jól működik a gazdasága. Mégis import­jának csak 70 százalékát képes áruexporttal fedez­ni. A többit viszont behoz­za idegenforgalma. Mi az utóbbi esztendőkben felfut­tattuk idegenforgalmunkat, és mégis mindössze áru im­portunk 7 százalékát fede­zi, holott ezt könnyedén megduplázhatnánk. A 300 millió dollár helyett akár 600—700 millió dollárnyi be­vételünk is lehetne. Ezen a téren ugyanis sdkkal ver­senyképesebbek vagyunk, mint a motorgyártásban vagy a híradástechnikában. És akkor még nem szól­tam tranzitszerepünkről, hi­szen Európa közepén fek­szik Magyarország. Jelen­tős bevételekre lehetne eb­ből szent tenni, da erre sen­ki sem figyel. Sőt amikor a tranzitbevételek visszaes­tek. ákkor egy szállítási szak­ember boldogan beielentet- re, hogy idén nem lesz csúcs- forgalom. mert kevesebb a tranzitszerelvény. Két ház­zal odébb pedig lehet, hogy csak a legnagyobb keservek árán tudták összeszedni azo­kat a dollárokat, amelyekre a létfontosságú árukra, al­katrészekre, vagy éppen egy pénzügyi művelet finanszí­rozásához szükség van. D. L. annak ellenére gazdagodik, hogy időközben megneheze­dett az ország és a társulat gazdasági helyzete, s hogy az emberek többségének ma fontosabb az azonnal jöve­delmező tevékenység, mint a későbbi vagy nem anya­gi haszonnal kecsegtető ta­nulás. A községek és városok, majd a megyék küldöttgyű­léseinek tapasztalatai alap­ján elkészített országos kül- döttgyűlési előterjesztésben világosan kirajzolódik a TIT lehetséges jövője: még na­gyobb figyelmet kell fordí­tani az új társadalmi igé­nyekre. a jelen életközeli is­mereteinek széles körű el­terjesztésére. Miközben ter­mészetszerűleg meg kell (meg is lehet) őrizni a leg­jobb hagyományokat, a „Tu­dománnyal a népért!" jel­szót, s a mikroszkópot és nyitott könyvet ábrázoló tár­sulati jelvényt. Persze a mikroszkóp ma az agykuta­tó rétegröntgent és a Hal- ley-üstököst szinte súroló VEGA-robotot, a nyitott könyv a televíziót és a szá­mítógépek ötödik nemzedé­két (is) jelenti. Annak meg­felelően, hogy a társulati naptárt 1841-ről 1987-re la­pozta előre a történelem. D. Gy. Növekvő kamatok — Milyen újdonságokról van szó? — Május 4-től vezettük be a lakásnyeremény taka­rékbetétet. Ezek 25, illetve 50 ezer forintos címletekben válthatók. A betéteket fél­évenként sorsolják. Az el­sőn az vesz részt, amelyet az ez év június végéig vál­tanak és december végén még él. Félévenként ezer, ötvenezer forint értékű, il­letve kétezer 25 ezer forint értékű betétkönyvre egy- egy lakást sorsolnak, amely­nek értéke 1,2 millió forint. A nyertesnek vagy az új ott­hont, vagy pedig annak el­lenértékéként a készpénzt biztosítják. E két betét csak az OTP-fiókoknál nyitható. Az elmúlt egy hónapban az új vállalkozási forma kedve­ző visszhangot váltott ki a megye lakóinak körében. Szeretném azt is elmondani, hogy még tavaly július 1-jén vezettük be az úgynevezett nyugdíjelőtakarékossági be­tétet. Ennek kamata nemrég, május 15-től változott. Kivé­teles intézkedés, hogy az emelt kamat erre a betét­formára a szerződés megkö­tésének időpontjától kezdve visszamenőlegesen jár. Az emelést figyelembe véve a 35—50 éveseknél az életbiz­tosítással kiegészített válto­zat évi kamata 10,5 száza­lék, míg az ötven év felet­tieknél életbiztosítás nélküli betétformái a prémiummal együtt 11,5 százalék kamatos­kamatot jelent. Kár, hogy egyelőre kevesen'ismerik a lakosság körében, pedig ér­demes vele foglalkozni. Ez utóbbinál a betét feltétele, hogy egy összegben valaki tízezer forintot tartós betét­be helyezzen el, illetve ha­vonta 300 forintot fizessen be hozzá. Azt is szeretném kiemelni, hogy május 15 óta a könyves betétek közül az egy évre lekötöttek után hat, a két évre lekötöttek után hét, míg a hároméves lekötésűek után 9,5 száza­lék kamatot biztosítunk. Az úgynevezett „látra” szóló betétek kamata továbbra is évi két százalék. A könyvek soronkívüli bemutatása nem szükséges, miután az emlí­tett időponttól a kamatökat automatikusan megemel­jük. Nagyon kedvezően vál­tozott ez utóhbi a takarék- levélnél. Ha valaki egy év­re köti le ebben a formá­ban a pénzét, akkor 5,5, ha hat évre, akkor 10,5 száza­lék kamatot biztosítunk. Vállalatok figyelmébe — Pénzkímélő dolgokkal is foglalkozik a takarékpénz­tár? — Valóban ezek egyike a takarékcsekk. Ennek az a lényege, hogy az átutalási betéttel rendelkezők vehetik igénybe, illetve nyithatnak ilyet. Minden postahivatal­nál, takarékszövetkezetnél, sőt a kereskedelmi forgalom­ban is fizetőeszközként haszr nálható fel. Az átutalási be­tétszámla ugyancsak kész­pénzt kímélő szerepkört tölt be. A megyében élő csalá­dokat figyelembe véve. 12 500—13 000-nek kezeljük az átutalási betétszámláját. Kívánatos lenne, hogy mi­nél több vállalatnál él­nének ezzel a lehetőséggel és az igénylő dolgozóknak le­hetővé tennék, hogy a mun­kabérből átutalással megfe­lelő fedezetet biztosítsanak havi fizetnivalóikhoz. Ez a számla lényegében úgy mű­ködik, mint egy fenntartásos betétkönyv. Tehát, ha vala­ki például a hónap elején befizet háromezer forintot a számlájára és ebből kétezer fórint a kötelezettsége, ezt átutalják a fizetési helyek­re, akkor a- takarékpénztár a fennmaradó ezer forintra ötszázalékos kamatot ír jóvá. Kedvezően alakult ez év elejétől az ifjúsági taka­rékbetét kamatozása is. öt év után nyolc, hét év után viszont kilenc százalék ez a prémiummal. Érdemes vállalkozni — Kötvénnyel is foglal­koznak? — A takarékpénztár is bekapcsolódik a kötvénypi­acba. Június 15-től gazda­ságfejlesztésre és szerkezet­étől okításra bocsátunk ki egymilliárd forint értékben: tíz-, húsz-, ötven- és száz­ezer forintos címletekben kötvényeket. Ezek évi ka­mata 11 százalék, amely na­gyon kedvező. Hatéves lejá­ratú és a visszafizetése a négy-öt-hatodik évben rész­letekben történik. — Hogyan változtak az egyes hitelfeltételek? — Takarékpénztárunk má­sik igen fontos szolgáltatási köre a hitelezés, amelyek közül rövid, közép- és hosz- szú lejáratúakat biztosítunk a lakosságnak. Ezek közül má­jus 15-tŐl a mezőgazdasági. a személyi, a szolgáltatási és az áruvásárlási hitelek kamatfeltételei változtak. Általános lehetőségekkel például kiskertek betelepí­tésére 25 ezer forint erejéig évi 9 százalékos kamatot szá­mítunk fel. Az integrált vagy szerződéses termelés esetében kétszázezer forint kölcsönig nyolc százalék ez. Ebben a két esetben saját erőkből az igénylőnek har­minc százaléknyi tőkét kell biztosítania. Ha ez negyven százalék, abban az esetben a mezőgazdasági vállalko­zóknak tekinthető kisterme­lőknek 500 ezer forint hitelt is adhatunk, de ennek évi kamata már tizenkét szá­zalék. A legkedvezőbb a már említett integrált ter­meléshez, illetve szerződé­ses állattenyésztéshez nyújtott hitel, amely tíz év­re szól. Az általános, illet­ve a vállalkozási kölcsön le­járati ideje öt év. Miután ezek céljellegűek és a ter­melést szolgálják, így a pénz felhasználását rend­szeresen ellenőrzi a taka­rékpénztár. Ugyanez vonat­kozik az általános mezőgaz­dasági hitelre is. Évenként csaknem száz­millió forint kölcsönt bizto­sítunk a megye lakosságá­nak személyi hitel formájá­ban, amely csak szoros ke­retgazdálkodással tartható fenn. Az igény azonban rendkívül nagy ez iránt. Az egy éven belüli visszafi­zetés esetén tíz, az ennél hosszabb lejárat esetén 12 százalék kamatot számítunk. Kevésbé ismerik a lakosság körében az úgynevezett szol­gáltatási hiteleket. Ezeket például az állampolgárok a szocialista országokba irá­nyuló utazásaikhoz, a Ma­lévnál repülőjegy vásárlá­sához, gépkocsik javításá­hoz, felújításához kaphatják azok, akik állami vagy szö­vetkezeti szervezettel vé­geztették ez utóbbit. Itt a kamat évi tíz százalék. Végül szeretnék szólni az áruvásárlási hitelezésről is. Azokra a cikkekre vo­natkozik, amelyet a Belke­reskedelmi', illetve a Pénz­ügyminisztérium közösen listán tesz közzé évente. Vásárláskor féléves köl­csön lejártáig hat, egy évig hét, ezt követően pedig há- romhavonként további egy százalékkal emelkedik a kamat. A megyében műkö­dő kiskereskedelmi vállala­tokkal olyan üzleti megál­lapodásunk van, hogy vásár­láskor a boltban a hitelezé­si ügyeket lebonyolítják. Ez a vásárlók kényelmét szolgálja. A jövőben ezt szeretnénk bővíteni, más ke­reskedelmi szervezetekkel is. Mentusz Károly Szállodaavató jubileum Egy újabb, átépített szállodával gazdagodik a főváros. Júniusban már vendégeket fogad a felújított Margit-szigeti Nagyszálló, új néven a Ramada Grand Hotel. Az átépítés során 134-ről 163-ra emelték a szobák számát és több új vendéglátó helyiség is létesült. Épült egy föld alatti átjáró is, amely a Thermal Szállóval köti össze az épü­letet, s ez lehetővé teszi, hogy a felújított szálloda vendégei is igénybe vehessék a gyógyszolgáltatásokat. Külsőleg is megújulva fogadja a vendégeket az átépített hotel (MTI-fotó: Balaton József felv.) A TIT KÜLDÖTTGYŰLÉSE ELÉ Mikroszkóp és nyitott könyv

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents