Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-06 / 132. szám
NÉPÚJSÁG, 1987, június 6., szombat 5. KIUTAT KERESVE Bátor, de megfontolt lépések Bátorban Gazdasági életünkben nem ismeretlen, hogy vannak kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek, termelőszövetkezetek. Olykor nemcsak a termőföld „szűkmarkúsága”, az időjárás is hozzájárul a nehézségekhez. Ám a termelőeszközöket sem hagyhatjuk ki a számításból, mint ahogyan meghatározók az emberi tényezők is. A Bátori Bükk Vidéke Termelőszövetkezet hosz- szú ideje nagyon nehéz helyzetben van. Mintha valamennyi körülmény a haladás. a fejlődés ellen esküdött volna, olyannyira, hogy az elmúlt évben a talpon maradás is kétségessé vált. Kiutat kellett hát keresniük. ám az egyértelmű volt. hogy egyedül, saját erőből ez lehetetlen. Természetesen. a belső változtatások sem maradhattak el. de a külső segítségre mindenképpen szükség volt. A továbblépés lehetőségeiről. a kiútkeresés módjairól beszélgettünk a termelőszövetkezet vezetőivel. Bartók János elnök mindjárt elöljáróban leszögezte. hogy amikor az elmúlt év júliusában átvette az irányítást, bizony nem volt könnyű dolga. — Az 1986-os esztendő rendkívül nehéz volt. nem sok jót hozott. Azt tudtuk, a termelőszövetkezet talpra- állításához külső anyagi segítségre lesz szükség. Az általunk elkészített mérleg szerint tavaly nem kevesebb, mint 13 millió 43 ezer forint volt a veszteség. Ezért ez év március 31-ig pályázatot nyújtottunk be a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumnak és a Pénzügyminisztériumnak. A pályázat lehetővé teszi, hogy az állami költségvetés különböző hitel- és bankka- mattenheket elengedjen. — Mikorra várható a támogatás? — Júniusban, születik meg a döntés. Kérvényeztük a 13 millió 700 ezer forint értékű hitel és hitelkamat elengedését, valamint a szanálási alaphiány-rendezési hitel nyújtását. Megpályáztuk a veszteségrendezési, valamint a forgóalaphitelek elengedését, plusz a termelőszövetkezetet terhelő különböző közép- és rövid lejáratú hitelek ötvenszázalékos mérséklését. Az a tény. hogy mintegy 13 millió forint veszteséget kell rendezni, már önmagában is világossá teszi, hogy önerőből képtelen lenne újraéledni a tsz. — De vajon mi okozta mindezt? — kérdeztük az elnöktől. — Elsősorban a komplex termelőalapok hiánya. A gazdaság képtelen volt a belső szabályozókkal lépést tartani. De nemcsak az alap- tevékenységüket. hanem az ipari mellókágazatot is gátolta a fejlesztési forrás hiánya. A húsa főt foglalkoztató varroda minimális nyeÁz almatárolót, saját erejükből, hamarosan befejezik a bátoriak Bodnár István: — Reméljük, hogy meglesz a gyümölcse a munkának ... reséget hozott, s a bedolgozói ágazat sem hozta meg a kívánt eredményt. — Mit hozott az év első négy hónapja? — Azt tudtuk, hogy bátor, ugyanakkor nagyon is megfontolt lépéseket kell tennünk. Csökkentettük a termelőszövetkezet vezetőségének létszámát, jelenleg hat ágazatvezetőnk van. Összegyűjtöttük a szellemi kapacitást. jelenleg jól állunk középvezetői szinten. Az első négyhavi mérések alapján elmondhatjuk. hogy szerény előrelépés tapasztalható. A 25 millió 334 ezer forintos bevétellel szemben 24 millió 500 ezer forint kiadásunk volt. Ez hát nyolcszázezer forint megtakarítás. Ám a szanálás egyik feltétele, hogy a tsz csökkentse a kiáramló bérmennyiséget: májusig az elmúlt évi alaphoz viszonyítva egymillió 600 ezer forint bérmegtakarítást értek el. — Csakhogy a tagság meg- érzi-e ezt... — Szerencsére, nem. Gyakorlatilag ésszerű létszám- gazdálkodással oldottuk meg a problémát, ezenkívül biztosítottuk az ágazatok állandó és szigorú ellenőrzését, hogy a kiáramló pénz ne haladja meg a 22 millió 100 ezer forintot. Ezt sikerült is elérni. A gazdaság előtt számos feladat áll. Elkerülhetetlen például a szarvasmarha-telepi rekonstrukció, a kedvezőtlen adottságok, az elavult technológia miatt. A trágyakezelés korszerűsítését két évre ütemezik, saját erőből és külső támogatással. Az elmúlt év végére felszámolták a húsmar- ha-ágazatot. helyette a kis- bátori telepen nagy súlyt fektetnek a tejhozamú állomány szaporítására, s jelenFerenc Bernát: — Jobban odafigyelnek az emberek Ferenc Nándor: — Elsősorban a rontott sarjerdőket újítjuk fel (Fotó: Tóth Gizella) leg 190 állatuk van. Míg tavaly 3960 liter tejet adtak, három év múlva már ötezerrel számolhatnak. A közelmúltban nemcsak hármas, hanem négyes ikerborjak is a világra jöttek, ami külön érdekesség. A növénytermesztésben 830 hektáron gazdálkodnak a meglehetősen kedvezőtlen adottságú területen. Sajnos a 150 hektárnyi őszi búzánál nem lehetnek derűlátóak. fagykárt szenvedett a termés. Az állattenyésztés segítésére foglalkoznak silókukoricával és szálas takarmánnyal. az idén pedig fénymag vetésével bővítették a skálát. A szilva ugyan a késő májusi fagyok áldozata lett. az alma és körte hasznára viszont bizton számíthatnak az idén. Bodnár István műszaki ágazatvezető a gépesítés gondjairól beszélt: — Az a legnagyobb probléma. hogy az előző években elmaradt a fejlesztés. A géppark elavultsági foka hetvenszázalékos. Emellett az is kedvezőtlen körülmény, hogy régebben a gépesítés a takarmánytermesztésre irányult. S mivel az őszi vetésű növények gazdaságtalannak bizonyultak, áttértünk a nyáriakra. Ehhez pedig arató-, cséplő-, tisztítógépekre van szükség. A vezetésnek világosak az elképzelései : biztosítani kell az alapgépeket. Ferenc Bernát üzemanyagraktárost arról kérdeztük, javult-e a tagság körében a munkamorál ? — Sokat haladtunk előre. Jobban odafigyelnek az emberek. mióta érzik, az ő érdekükben is történik a változás. Jómagam huszonöt éve dolgozom itt. s társaimmal nagyon sajnáltam volna. ha másfelé kellene kereskednünk. Szerencsére, a vezetők betartják a szavukat, így bátran mondhatom, nincs lazítás. A tagság nevében is mondhatom. reménykedünk ... A tsz tevékenységében az erdészetet „nehéztüzérségnek” nevezik Bátorban. Ferenc Nándor ágazatvezető így szólt a tervekről: — Az elmúlt tíz évben 120 hektárnyi erdőterületen gazdálkodtunk. Sokáig csak a lakosság tüzelőellátására volt hivatott a gazdaság. Mivel fakitermelést végzünk, mintegy 110 hektáron szükség van az erdőfelújításra is. Az ápolást, tisztítást időben elvégezzük. Körülbelül 4300 köbméter tiszta faanyagot termelünk ki. — Mire hasznosítják? — Az energiaellátást 1500 köbméterrel segítjük, a vállalatoknak pedig jó minőségű ip>ari fát adunk. Ezer köbméterből exportképes boksafaszenet égetünk, amely eléri az 1600 mázsát. Az idén egymillió 200 ezer forint nyereséget kell elérnünk, hétmilliós árbevétellel. Mikes Márta A vezetőségnek egyöntetű véleménye Bátorban: nem nagy szavakra van szükség, hanem bölcs, megfontolt cselekedetekre. A gondokat őszintén feltárják a tagság előtt, nem hallgatják el a kellemetlenségeket sem. Vallják, csakis így várhatnak bizalmat. Az év végén azonban úgy szeretnének eléjük állni, hogy jelentős eredményeket mutathassanak fel. AZ ÓRÁK UTÁN IS TANÁR VAGYOK Egy besenyőtelki pedagógus vallomása A szünetben gyerekzsivaj, fehér köpenyes tanárnő körül zsongó csemeték. Csalhatatlan iskolai életképek fogadnak a besenyőtelki Berze Nagy János Általános Művelődési Központban. — Csak délután tudunk beszélgetni — mondja Fodor Jánosné. az iskola magyar—orosz szakos tanára — hiszen délelőtt Itt nincs megállás A csengőszó lehalkítja, sorba rendezi a gyerekeket, s kezdődik a következő óra. (Fotó: Tóth GizellaJ Ez egy szabálytalan diskurzus, mert kérdések nélkül indul, s tulajdonképpen vallomássá kerekednek a fiatal tanárnő mondatai. — A gyerekszeretet határozta meg életemet akkor is. mikor több, mint tíz évvel ezelőtt képesítés nélküli óvónőként az első lépeseket tettem a pályán. A legértékesebb tapasztalatom ezekből az időkből az, hogy a bizalomnak milyen nagyszerepe van a nevelésben. A kicsiknél ez ragaszkodás formájában jelentkezett. Az iskolában az őszinteségük és a nyíltságuk késztetett állandó önvizsgálatra. Nyolc éve tanítok felső tagozatban, s tudom, hogy megérzik azt. ha nem teljes szívvel vagyunk velük. Szinte kikényszerítik az állandó azonosulást. Igénylik jelenlétünket nemcsak az órákon, hanem a nálunk gyakori délutáni elfoglaltságokon is. Ezt a munkát nem lehet fél egykor befejezni, s kibújni a szerepből. Az nem megy, hogy más ember vagyok délelőtt, s délutánra megváltozom. majd reggel újrakezdem. Én az ötödikes gyerekeimmel vagyok gondolatban sokszor otthon is. Az összes fintoraikkal, csínyjeikkel. sikereikkel részesei az életemnek. Nemrég volt az iskolánkban a kulturális seregszemle. Hogy az én kis ötödikeseim felvehessék a versenyt akár a nyolcadikosokkal is. ahhoz az kell. hogy a gyerekek „találkozzanak” a választott verssel, novellával, zenével. Ha belülről. sajátjukként tudják megszólaltatni ezeket. akkor jönnek a sikerek. Szinte észrevétlenül formálja őket a Kis herceg gondolatvilága. Sütő András szép magyar mondatszerkesztése vagy egy népdal ihletése. Nehéz leírni a szereplés előtt az izgalomtól kipirult arcokat, s a siker után a ragyogást. Most három kisdiákom lett első. Egyikük a Kazinczy szép magyar beszéd versenyt nyerte meg. Most készülünk a következő fordulóra. — Régen a falusi tanítóknak fontos szerepük volt a község életében. Milyen a mai megítélésük? — Azt érzékelem. hogy itt a tanárak presztízse jobban megmaradt. Például abban, ahogy köszönnek az emberek . Ezek apró rezdülések. de csalhatatlan jelek. A családlátogatások sohasem lehetnek formálisak, mert naponta szembesülünk. s nem bújhatunk az ismeretlenség homályába. A gyerek a téma a boltban, az utcán, bárhol, ha találkozunk. Ahol leértékelődött a megítélésünk, azt hiszem arról elsősorban a tanár tehet. Engem a közvélemény sarkall, ösztönöz, fokozza felelősségérzetemet. Ha azt látják, hogy nemcsak kérünk. de cselekedeteinkkel példát is mutatunk, akkor szívesen jönnek akár hétvégeken is kirándulni, színházba vagy társadalmi munkára. Nincs annál jobb érzés. amikor végigmegyek az iskolán, s látom a tanulóim keze nyomát az osztályteremben. faliújságon. folyosón. — Amiről idáig szóltunk az nagyrészt az óra keretén kívül történik. Nehezen mérhető, tulajdonképpen nem kérhető számon. Mi hajtja, honnan az energia? — Ha azt nézném mi az én dolgom, s mi a kollégáké. az nem lenne hasznos. Közös a feladatunk, nem lehet hatáskörök szerint szétosztani. Itt mindenki kiélheti megszállottságait, ha nem sajnálja a fáradságot. Nekem a tanítványaim jelentik a legtöbbet. Nem gondolkodom azon. hogy az én megbecsülésem és a többieké hogy alakul, örülök. ha magammal tudok húzni pár fiatal kollégát. Ilyenkor úgy érzem: bármit meg lehet valósítani. Most a szakszervezeti életben szeretnénk. pezsdülést. Nem hiszem, hogy ne lehetne változtatni, a megszokott beidegződéseken áttörni. Mindenkinek egy kevéssel többet kell tennie, mind helyben, mind az országban, s akkor biztos, hogy előre lehet lépni. B. Szabó Pál Bartók János: — Balatonszárszón béreltünk egy villát, ahol a nyáron huszonhárom család üdülhet