Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-06 / 132. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1987. június 6., szombat Csalogató Tiszatáj Pihentető, kellemes! sétákra csábit az erdőtelki arborétum EGERBŐL - THÉBÁBA Szemtől szemben II. Ramszesz írnokával A Nílusban ma már elvétve látni krokodilokat. A fáraók korának szent állatai túlélték a történelmi viharokat, de az iparosodás veszélyei ellen nem védte meg őket semmiféle talizmán vagy amulett. A lusta folyót téli és tavaszi napokon jobbára már csak a színe emlékezteti a félelmetes hüllőkre. (Fotó: Tóth Gizella) Idegenforgalmunk fejlesztésénél sokat emlegetjük az országban, hogy — a fő szezonban — túlzsúfolt már a Balaton. Budapest és a Dunakanyar; s szűkebb hazánk ismertebb. népszerűbb helyein mind többet bosszankodunk a nagy tömeg miatt. A tapasztalatok egyre inkább sürgetik a leglátogatottabb területek tehermentesítését. Azt. hogy a még kevésbé „felfedezett" vidékek — megyénkben a dél-hevesi rész. a Tiszafái — iránt is érdeklődést keltsünk. Jó ideig inkább csak beszéltünk erről. napjainkban azonban már kézzel foghatóbb nyomai is vannak a törekvéseknek. erőfeszítéseknek. Szemet, szívet gyönyörködtető negyedik, legfiatalabb városunk. Heves 47 Celsius-fokú, gyógyvizes strandja, három medencéjével a gondozott, virágos parkban. ami a szomszédos kempinggel együtt, minden más nélkül is évi 80—100 ezer embert vonz. S bizonyos, hogy még nagyobb lenne a vendégjárás. a mostaninál többen megtekintenék a település egyéb látnivalóit, a gyarapodó múzeumi érdekességeket. a már a XIV. században emlegetett műemlék templomot, a szórakoztató rendezvényekkel csalogató művelődési házat — ha a nyaralótelep kedves kis házai elsősorban nemcsak Nógrád megyei vállalatok. üzemek dolgozóit, családtagjait szolgálnák, a mások számára is rendelkezésre álló szálláshelyeken az egyetlen autóbusznyi utasnál többet elhelyezhetnének az itteniek. iHa igazi sikerrel járna a településen már utazási irodát is fenntartó Egertou- rist buzgalma. erőteljesebben bővülne a fizetővendégszolgálat, bizonyos, hogy az elegáns Akác étterem és presszó sem ásitozna üresen annyit, a közönségéhez mérve. kevésbé tűnne „nagyra szabottnak”. Megszállna, pihenne bizony az is, aki a környékre, például az úttörőtáborairól országszerte emlegetett Tarnamérára. a nemrégiben már négyhektárosra bővített erdőtelki arborétumra — amely bár Magyarországon a legkisebb, de 1045 növényfajtájával az egyik leggazdagabb gyűjtemény —, a régi népélet emlékeit őrző átányi Kakas-házra, Rákóczi legendás tábornokának. Vak Bottyán generális tarnaörsi halálhelyére. vagy éppenséggel a pélyi szikesekre, a közép- tiszai tájvédelmi körzet legpompásabb részére, a madárrezervátumra kíváncsi. Mert amíg a vendég szobát nem kap. a még olyan szép tájjal is inkább csak a futó ismeretséget keresi. Azzal is beéri, hogy csak megpillantsa a folyóparti ritka gémeket, a bakcsót, a kárókatonát, a fekete gólyát, a rétisast. Bárhogyan húzza is vissza a szíve, eszébe sem jut az újabb kirándulás hajnalban vagy éppen szürkületkor. S az, hogy ne csupán gyönyörködjék a természet itteni ősi — megyénkben páratlan — szépségeiben, hanem újra, meg újra megmártózzék a hűsítő vízben is. Amit ki-ksi sajnálhat, hiszen ha nem is Pélynél, Kiskörén. Sarudon sem utolsó a fürdés, hogyha nem egyenesen a legkellemesebb! No, persze annak, aki a hidegebb hullámok között is jól érzi magát. Kiskörén már tavaly is igen kedvelt volt az új szabad strand, a kemping további fejlesztésével, sportpályájával. játszóterével pedig az idén bizonyára még több embernek szerez örömet. Aztán ha a faluban megnyílik a tervezett tájház, a folyóparton a sajátos öltözőépületek tovább gyarapodnak, s a Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalat társat. anyagi segítséget is kapván törekvéseihez, a Tisza II. lakótelepének éttermét kiegészíti a régen várt fogadóval, a parcellázott üdülőterületet beépítik vikendhazakkal, üdülőkikel — talán vissza sem lehet már fogni a vendégáradatot ! A kiskörei autóparkoló és csónakkikötő idén megvalósuló első ütemével — miként a sarud i kemping mellett nyitott ideiglenes szabad stranddal — nyilvánvalóan nem csupán a fürdőzőket várják. Hívogatják, bizony, hogy hívogatják a horgászokat is, akik számára valóságos paradicsom a Balatonnak ötödnyi, a Velencei-tónál négyszer nagyobb mesterséges tó. Amely kisebb méretével is óhatatlanul a „magyar tengert" idézi látványával. Az óriási vízfelületet megbontó kis szigetek a vadászt, lovast is csalogatják. Paripán és csónakon, hangulatos piknikre, mintegy betetőzvén a romantikus országrészen tett izgalmas, élménydús. nem mindennapi túrát. S az idegenforgalom avatott szakemberei újabb terveken törik a fejüket. A Közép-Tiisza üdülőkörzetének fejlesztési koncepciója egy sereg olyannal biztat, amely a következő években nem ok nélkül szerez híveket az eddig jobbára csak a Balatonra vagy az igazi tengerre esküdök közül is. Gyóni Gyula Kora reggel kiülni egy Nílus-parti szálló folyóra néző teraszára — ez ma még csak kevesek kiváltsága. A látnivaló lenyűgöző. Pálmák, parkok szegélyezte folyam menti úton feketébe burkolt asszonyok igyekeznek karon ülő vagy kezükbe, ruhájúkba csimpaszkodó gyerekekkel. A Níluson horgonyzó turistahajók és túloldalon készülődő kompok még mozdulatlanok. De a szállodasor elé már odakocog kopott fiákerével korán kelő turistákra számítva egy-két kocsis ... Luxorban vagyunk. Épp egy pipafüstnyi időbe telik, hogy átérjünk a nyugati partra Gurnába. ahol több ezer év választ el minket a tompa zsivajú eredeti és ügyesen másolt „műkincsek” bazáraitól, az egyiptomi, arab, kopt szótól hangos Nílus menti kisvárostól a fáraók szent honáig. Relatív dolog az idő. de az óegyiptomi birodalomban is mértékadó volt éppúgy, mint manapság, hiszen keleten is felgyorsult az élet. Amikor az arabok elfoglalták Thébát így kiáltottak fel: „árd álkuszur!” ... azaz a paloták földje. S megcsodálták sok százezren. kutatták, ásták a homokot, hogy újabb kincsekkel gazdagítsák a múzeumokat, no és jó néhányan saját zsebüket. Az elmúlt év novemberétől januárjáig egy egri fiatalember is jó néhányszor megtette a szfinxek útját, amelyet az időszámításunk előtt, 3 kilométer hosszan díszítettek az emberállat-isten meghökkentő. bizarr szobrai. Kárpáti János egri illetőségű régésztechnikus tagja volt annak a tudósexpedíciónak. amely Dzsehuti- mesz sírjának a feltárásán dolgozik évek óta. A Dr. Kákosy László egyiptológus egyetemi tanár vezette ásatásra meghívót kapott az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársaként. Ez szakmai jártasságának egyik legnagyobb elismerése. hiszen sokan úgy tartják, az egyik legrangosabb, ieg- izgalmasahb feladat az egyiptomi ásatás. Mégis a fiatal szakember nemi szívesen beszél hivatásáról és eddigi pályafutásáról. Nemcsak szerénysége parancsolja ezt, hanem munkájának ismerete is. — Miért? — Az igazság az, hogy rendkívül kevés feltárómunka folyik hazánkban. Nem szeretném fölöslegesen és hiába népszerűsíteni ezt a valóban izgalmas, sokrétű, de egész embert kívánó „életmódot”. mert azt hiszem, ez nemcsak munka, hanem életforma is. — Hogyan kezdődött? — Hetedikes koromban nyári munkára a Vármúzeumhoz szerződtem. Azóta húsz év telt el. Iskolai tanulmányaim befejezése után meg kellett tanulnom a térképészetet. a restaurálást és mindazokat a technikai ismereteket amelyekre egy régésztechnikusnak szüksége van. így visszagondolva, ha babonás lennék, akár az egyiptomi istenek ujját látnám abban, hogy kikerültem oda. hiszen mindig szerettem rajzolni és II. Ámen Hotep fáraó múmiáját jó néhányszor lerajzoltam. Ma is szeretek festeni, rajzolni, de hisz ez mint mondottam. elengedhetetlen a szakmában. Nagyon sokat köszönhetek dr. Kozák Károly régésznek, akivel évtizedek óta dolgozunk az egri vár feltárásán, de szinte az egész országban hosz- szú időt töltöttem a „föld alatt”, részt veszek a pées- váradi apátság feltárómunkáin és a tarnaszentmáriai X. századi templom feltárásán is dolgoztam. — A koronát azért mégis az egyiptomi kiküldetés tette fel. — Sokan úgy vélik, mert ezt sugallja a látványosság, a nagyobb csinnadratta, a szélesebb körű publicitás, hogy a szakma netovábbja az ókori. egyiptomi régészet. Valóban csodálatos, tapasztalatokban, munkában gazdag három és fél hónapot töltöttem ott, de anélkül. hogy lebecsülném az ottani munkát, szakmailag legalább olyan izgalmas az egri vár feltárása. Csak kevesebb körülötte a felhajtás ... — Hogyan telt egy munkanapja a Dzsehutimesz-sír feltárásánál és kérem mutassa be. ki is volt ő. — II. Ramszesz korának értelmiségi foglalkozású királyi írnoka volt, amellett Aimon isten magtárainak főfelügyelője. Dzsehutimesz azzal fejezte ki II. Ramszesz iránti tiszteletét, hogy uralkodójának alakját rá- vésette sírkamrájának a falára is. Egyébként a szakmai munkán túl egy ilyen expedíció a legrejtettebb tartalékokat is kihozza az emberiből. Túl azon. hogy a több, mint húszméteres aknában állandóan szitál a mélyben dolgozókra a finom sivatagi por. és odalent kell óvatosan araszolva felderíteni a földrejtette múlt dokumentumait. ott kell őket, a darabokat összeállítani, a fényképfelvételeket elkészíteni. de az ebhez szükséges elektromos fényt adó generátort is nekem kellett karbantartani. Persze mindegyikünknek volt bőven feladata. és az ásatás csak filmeken és képeslapokon tűnik romantikusnak, a valóságban minden gyönyörűsége mellett igen kemény munka. ' — Sokan rebesgetnek ismeretlen, régészeket megtámadó és az egyiptomi sírok feltárásával járó ismeretlen kórról. Nem féltek ettől? — A mintegy négy évszázadi szemétdomb, agyag, cseréptörmelék valóban sok ismeretlen fertőzés melegágya. De ebben kellett állnunk, dolgoznunk. Ezek után a skorpiótól és a sivatagi kígyótól már aligha féltünk. Tény, sok olyan baktérium megtámadja az effajta munkákat végzőket, ami a földrészre és a klímára jellemző. Mi is átestünk hazaérkezésünk után egy alapos orvosi vizsgálaton, s lekopoghatom, eddig úgy tűnik, megúsztuk különösebb probléma nélkül. — Természetesen szabadidejében megismerkedett Kairóval, és a Nílus-delta látnivalóival is. — Egy húszperces mozgófilmet is készítettem az ottani életünkről és persze több száz diát, s szabadidőimben besétáltam egész Kairót, sőt az ásatási munkálatainkon részt vevő arabok jóvoltából eljutottam a Holtak városába is. De minderről a közeljövőben a Megyei Könyvtárban vetített képes élménybeszámolót tartok. így többet ezekről majd ott. — Gondolom, ezután azért visszavágyik a Nílus mellé . — Azt hiszem, az életben egyszer adódik ilyen lehetőség. Sajnos, hazánkban az ilyen kutatásokra finoman szólva „elég szűk a keresztmetszet”, és semmi sem biztosít arról, hogy a következő csapatba is engem kérnek fel. így is örülök, hogy kint lehettem, de változatlanul állítom, örömmel vetettem magam bele a várfeltárásba ismét. — Érdekes ismeretségeket is kötött kint? — Az egyik legérdekesebb találkozás — azon túl. hogy megismerkedtem a hazai egyiptológia nagyjaival — egy Sejh Ali nevű egyiptomihoz fűződik. A régi Abder Raszul család a fáraó sírkamrái fosztogatásából gazdagodott meg több évszázaddal ezelőtt. A szóban forgó Sejh ma már nem rabló, 89 éves és nagy patro- nálója az európai régészexpedícióknak. Szállodájában, amely Luxorban áll. gyakori vendégek voltunk mi is. Egy alkalommal megrajzoltam a portréját, de nem engedték megmutatni, mert az egyiptomiak hite szerint nem tesz jó hatást az idős emberre, ha viszontlátja papíron önmagát... Soós Tamás Vendéget vár a szép hevesi strand Csónakkal is folytatni tehet a kirándulást A sarud i kempingben (Fotó: Per! Márton) Az első lépések a sarud! szabad strand (été ;.
