Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-06 / 132. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. június 6., szombat 3. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KIRENDELTSÉG EGERBEN Bank, az élelmiszer-gazdaságért A magyar bankrendszer korszerűsitésének részeként a fejlesztési célú szakosított pénzintézetek közül nemrég részvénytár­sasággá alakult az Agrár Innovációs Bank Betéti Társulás. Az előkészítés során az alapítókkal együtt 368 gazdaság, vállalat, intézmény és pénzintézet jelentette be részvényjegyzési igényét, és összesen más­fél milliárd forint befizetési kötelezettséggel határozták meg a bank alaptőkéjét. Ez több mint kétszerese az eredetinek. Tehát az átlagosnál jobb, amely az új bank lét- jogosultságát és a gazdálkodó szervezetek bizalmát is jelzi. Az Agrár Innovációs Bank Részvénytársasággá történt átalaku­lását megelőzően az országban hét terüle­ti kirendeltséget hoztak létre. Ezek egyi­ke Eszak-Magyarországon: Heves, Borsod- Abaúj-Zemplén és Nógrád megye terüle­tére kiterjedő hatáskörrel Egerben mű­ködik. Ennek megszervezésével és veze­tésével dr. Székely Ferencet, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élelmezésügyi osz­tályának volt főmunkatársát bízták meg. Vele beszélgettünk a bank jelentőségéről, valamint tevékenységéről. AKCIÓ A BIZTONSÁGOSABB KÖZLEKEDÉSÉRT Illem játszótér a közúti forgalom — Kik a .partnereik? — Az alakuló közgyűlé­sen elfogadták az alapsza­bályt és a bank üzletpoli­tikai alapelveit. Megválasz­tották a különböző testü­leteket. Legmagasabb fó­rum az igazgatóság, amely­nek tagjai az államigazga­tás, a pénzügyi és a gazda­sági élet szinte minden te­rületéről jelen vannak. Az új bank elnökévé dr. Vil­lányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszté­riumi államtitkárt, ügyveze­tő igazgatójává pedig Szi- gethy Miklóst választották meg. Heves megyéből az igazgatóság tagja lett dr. Domán László, az Egri Do­hánygyár igazgatója is. Lét­rejött a felügyelőbizottság, továbbá az üzletpolitikai, az agrárkutatást elősegítő műszaki-fejlesztési tanács­adó testület is. Heves me­gye a partnerek számát tekintve első a megyék sor­rendjében. Részvényesünk Észak-Magyarországról 43 termelőszövetkezet, amely­ből 32 Heves megyei, öt er­dő- és állami gazdaság, eb­ből három szűkebb hazánk­ban tevékenykedik, továbbá 15 élelmiszeripari és keres­kedelmi vállalat, amelyből nyolc Hevesben van és hat egyéb intézmény, ezek közül öt szűkebb hazánkban ta­lálható. Nemcsak mezőgaz­dasági szervezetekkel kötöt­tünk részvényesi kapcsola­tot, hanem vannak közöttük ipari vállalatok is, mint például a Borsodi Vegyikom­binát. A három megyéből részvényeseink száma az összesnek csaknem húsz százalékát teszi ki. — Mire terjed ki tevé­kenységi körük? — Mindezt ismerteti az az irányelv, amelyet az alakuló közgyűlés a bank üzletpolitikájában szabott meg. Ezek közül kiemel­ném az agrár-műszaki fej­lesztést és ebben való széles közreműködésünket minden olyan gazdálkodó egységgel, amelyek vállalkoznak az újabb eredmények gyakor­latba való átvitelére. Ezt elősegítjük kedvezményes kamatfeltételek mellett úgy­nevezett innovációs beruhá­zási kölcsön nyújtásával. Szeretnék szólni a banki finanszírozásról is, amely- összhangban kell, hogy le­gyen az agrár- és az élelmi- szeripari ágazat politikájá­val. Vagyis, hogy megfe­leljen a bank üzletpolitiká­jának, amely a hitelnyújtá­son túl a vállalkozások elő­segítésére is kiterjed. Fel­adatunknak tartjuk a tőke­áramlásban való részvételt. Emellett közreműködünk a kormány által kiemelt fejlesztési programokban: a növénytermelés, az állatte­nyésztés és a műszaki fej­lesztés egész területén. A bank keretében menedzser­iroda is működik, amely nemcsak a gazdálkodó egy­ségek ügyeivel, hanem ma­gánszemélyek, gazdasági munkaközösségek, kisszö­vetkezetek újszerű és kor­szerű eljárásainak kifejlesz­tésében is hajlandó közre­működni. — Eddig kiknek adtak hitelt? — Kirendeltségünk a lét­rehozása óta eltelt rövid idő­szakban beruházási és rö­vid lejáratú hitelt adott gépek, szárítók, épületek lé­tesítéséhez a Tarnaleleszi Egyetértés, a Bélapátfalvi Bükkvidéke Termelőszövet­kezetnek, a Borsodi Vegyi- kombinátndk, valamint az Agrointer leányvállalat­nak. Ez utóbbinak a keres­kedelmi tevékenység bőví­téséhez, főleg az export fo­kozásához. Előkészítés alatt van a besenyőtelki, továbbá Borsod megyéből a szikszói és a szentistváni termelő- szövetkezet támogatása is hitellel. Kirendeltségünk többek között részvénytőkét jegyez, célbetétet fogadunk kedvező kamattal. Ezenkí­vül fenntartjuk azokat a hitelezési formákat, mint a forgóeszköz-beruházás fi­nanszírozása, amelyek ma léteznek a bankok munká­jában. Tevékenységi körünk­be tartozóan említem meg az alapjuttatást, a lízinget, a váltót és annak lehetősé­geit. — Mik a tervek a jövőre nézve? — Legfontosabb felada­tunknak tartjuk az észak- magyarországi kirendeltség stabilizálását. Egyszerűsít­jük az ügyintézést, a felek gyors és kulturált kiszolgá­lására törekszünk. Korsze­rű számítógépes adatfeldol­gozási rendszert alakítunk ki, amely lehetővé teszi a többi kirendeltségekkel való folyamatos kapcsolattartás technikai feltételeit. Távla­ti terveink között szerepel a kirendeltség végleges he­lyen való elhelyezése. Ezt indokolja a forgalom növe­kedése. Ehhez a feltételeket igyekszünk megteremteni. Addig is Egerben, a Tech­nika Házában, a Klapka utcában fogadjuk ügyfele­inket, amelyhez sok segítsé­get kaptunk az Agrobertől. Úgy érezzük, hogy a bánik a gazdaságok, a vállalatok bizalmát élvezi. Ezt igazol­ják az eddigi részvényjegy­zések tapasztalatai, vagy a célbetéték százmillió forin­ton felüli elhelyezése is. Bí­zunk abban, hogy ez a bi­zalom a jövőben is meg­marad. Mentusz Károly, Hétfő — délutáni csúcs- forgalom. Az Egri Rendőr- kapitányság közlekedési alosztályának dolgozói rend­szeres akcióik egyikén. Együtt közútiakkal, volá­nosokkal, önkéntes segítők­kel. Sajnos, jócskán van ok a gyakori ellenőrzésre: a megyeszékhelyen és körzeté­ben bizony 1986-ban sem sikerült javítani a közúti közlekedésbiztonság szín­vonalát. Az imént idézett jelentésbeli megállapítás szerint a legtöbb balesetet a személyautók és a segéd­motor-kerékpárok vezetői idézték elő. Leginkább az­zal, hogy nem megfelelően, nem a körülményekhez iga­zodva választották meg a sebességet. Különös baleset a pataknál Az akció részt vevő hét csoport a megye egész észa­ki részét fokozott felügyelet alá veszi. Az egyik korábbi baleset bizonyítási kísérle­tét végzi a tardosi fogadó közelében. A sebességmérő trafipaxszal felszerelt ko­csi ezúttal Egerben, a Lenin úton várakozik. — Jó darabig igen elővi­gyázatosak voltak a jár­művezetők — újságolja Er­délyi László r. főtörzsőrmes­ter. — Ám, öt óra után már annál kevésbé. Egy fehér Daciának különösen sürgős lehetett, kilencvenkilenccel robogott a lakott területen. Egy Sierra is jóval túllépte a megengedett sebességet, összesen 13 felvétel készült. Azt pedig már régről tud­juk, ezek a szabálysértések nem maradnak nyomtala­nul . .. Még hat óra sincs, amikor különleges feladatra rendeli Ancsán András r. százados, ügyeletvezető a közbizton­sági járőrt. Állampolgári bejelentés érkezett: idős em­ber zuhant az Egér-patakba! A nyálkás, esős időben könnyen lecsúszhatott a fü­ves, meredek parton — gon­doljuk, miközben a Zalka Máté utcai hídhoz megyünk. Kenyér Imre r. törzsőrmes­ter és csapata, láncot alkot­va igyekszik kihúzni a jól megtermett férfit. Két szol­gálatkész fiatalember még létrával is segít. Azután hamar kiderül a valóság: emberünk — belül is alapo­san elázott. Nemsokára ér­kezik a mentő. Ez az este bizony nem nyugdíjaspénz­tárcának való... Díszburkolat és robbantgatás Sok fejtörést okozott már eddig is az egri belváros a forgalom biztonsága fölött őrködőknek. Először a jár­művek előli lezárása váltott ki nagy vitákat. Napjaink­ban viszont a táblák, jelzé­sek semmibe vétele ad munkát rendre az ellenőr­zőknek. Rengetegen vannak, akik a tilalmak ellenére be­hajtanak, illetve a díszbur­kolatokon haladnak motor­jaikkal, autóikkal, vagy szabálytalanul parkolnak. Ily módon azokat tönkrete­szik, no és a gyalogosok épségét is veszélyeztetik. A hétfői tapasztalat: alig fél óra alatt egy sor hely­színi bírságot kellett kiróni a szabályokat megszegő au­tósokra. A Széchenyi utca 30. előtt a TH 09-44-es sze­mélykocsi várakozott tilos­ban. Négyszáz forintot kell majd befizetnie postán fi­gyelmetlenségéért. A megáll­ni tilos jelzést hagyta fi­gyelmen kívül az Árva köz­ben az SN 84-71 rendszá­mú autó vezetője. A ZJ 62-77-es és az UT 24-36-os járművek a Katona, illet­ve a Dobó téren parkoltak nem megengedett módon. Bírságuk 500—500 forint. Az amúgy csendes estén robbantgatásról szóló jelen­tés okoz riadalmat. A Cse- bokszári-lakótelep körze­ti megbízotti irodájában már veszik is fel a tettes ada­tait: Nagy Lajos, a Finom- szerelvénygyár 47 éves dol­gozója. — A lakótelep melletti kis dombon dobálgattam a nátriumot — meséli a tör­ténteket. — Tudom, hogy vízzel érintkezve begyullad, szikrákat szór. — Honnan szerezte a nát­riumot? — A munkahelyemről hoz­tam el, egy fémszelencében. — S mi volt a célja vele? — Tudja, van egy német juhász kutyám. Azt akar­tam elijeszteni, mert már nagyon unom, hogy folyton sétáltatni kell vinni . .. A magyarázat enyhén szól­va meglepő. Főképp úgy, hogy felelőtlen játszadozá­sa miatt két kisgyermek sé­rült meg. S persze, a ve­szélyes anyag ellopása sem éppen ildomos cselekedet. A gyorshajtástól a kitöltetlen menet­levélig Este kilenc felé jár. Sor­ra érkeznek a kapitányságra az akció résztvevői. Kijutott szépen a helyszíni bírságok­ból, de a feljelentésekből is. Előfordultak súlyos vét­ségek is. Egy Csepel teher­gépkocsinak például — nem volt fékje. Verpelét és Tarnaszentmária között a feldebrői Sz. István autójá­ról vetették le a rendszám- táblát, hisz a műszakija lejárt. A másik útvonalon Cs. Er­nő pedig úgy vezette a mikrobuszt, hogy a menetle­vélből egyáltalán nem tűnt ki, mi is lehetett az úticél­ja. Üresen hagyta a rubri­kákat. Az összesítés alapján ezen a délutánon 26 szabálysér­tési feljelentést kellett ten­niük az intézkedő rend­őröknek, további 28 helyte­lenül közlekedővel szem­ben pedig helyszíni bírságot 'kellett kiszabniuk. A közlekedési alosztály munkájának irányítója, Ferencz József r. százados a főbb jellemzőket sorolja: — A kimutatások szerint a baleseti kockázat a dél­utáni órákban és pénteken­ként a legnagyobb. De sok jut a hétfői napra is. Eger­ben, a 25-ös főút átkelési szakasza és a Csebokszári- lakótelep Felnémettel hatá­ros része igazán veszélyes. Ezeken a helyeken történt tavaly a legtöbb halálos és súlyos eset. A többi telepü­lések közül Verpelét. emel­kedik ki a sorból. Különö­sen a segédmotorosoknak kell vigyázniuk. Sajnos, a legtöbb ittasan balesetet előidéző is közülük kerül ki. Gyakori jelenség, hogy útlezárásnál hiába vannak a korlátozótáblák, nem ve­szik őket figyelembe. Szám­talanszor okozott már bajt, hogy például a megyeszék­helyen a Vörösmarty utcán a tiltások ellenére balra kanyarodnak a járműveze­tők. Nagyobb szigorral kell fellépniük a gyalogosbelvá­rosba engedély nélkül be­hajtókkal szemben is. Jól ismertek tehát a szakemberek előtt a legtöbb gondot adó gócpontok. Ez a tény, s a rendszeres ellen­őrzés minden bizonnyal tel­jesíti az óhajunkat: nem lesz egyesek játszótere a közúti forgalom! Szalay Zoltán Szelíd sárkányok Kétszázezer forintnyi összegért akár kabi­nos, akár szabad ülé­ses gépet árul a HÖDGÉP — jelentet­ték be a BNV-n örök élmény marad, ami­kor először láttam motoros sárkányrepülőgépet Szolnok új lakótelepe mellett: a pi­lóta lába szinte érintette a birkák hátát, amint elsik- lott a nyáj fölött, és az al­konyati szélcsendben a lakó­telepi házak kolosszusai kö­zött is úgy manőverezett, mint más gép — soha nem fog. A Budapesti Nemzetközi Vásáron most a HÓDGÉP, — az első magyar kisautó, a „Puli” gyártója — újfent bizonyította megújulási kész" ségét. Két változatban, áram­vonalas vezetőfülkével és anélkül is gyártja tolólég­csavaros, Rotax motorral szerelt motoros sárkányre­pülőgépeit. Előbbi a téli időjárásban is használható­vá teszi a „járgányt” — de mire? — Ma még csak a kezdet látható — válaszolja a cég képviselője. — Ha azt mon­dom Szegeden két hét alatt kap bizonyítványt a kezdő repülőgépvezető, akkor már az is látszik, hogy ez a szerkezet elsősorban a vi­zuális megfigyelésekre való. Beleül a tsz főmezőgazdásza, és pár perc alatt szemmel láthatja, hogy a növénytáb­la, mely részeit pusztítja be­tegség (aki gyalog be sem •tudna menni például egy öntözött kukoricatáblába!). De azt is látja, mondjuk, a biztosítási kárbecslő, hogy mekkora területen pusztított a belvíz, hány százaléka fa­gyott ki a szőlőtőkéknek — és ha ezt például le is fényképezi, már nincs is vita a kártérítés összegéről. Ám másra is alkalmas: egyetlen felszállás egy órája alatt 50 hektárt tud leszórni vegyszerrel az erre kikép­zett személy az általunk gyártott szóróberendeZés- ből! Egy téeszt egy gép ki­szolgálhat — bármikor! A repülőgépes növényvé­delem gépei — helikopterek, repülőgépek — ma igen­csak nem olcsók, és nem is biztos, hogy egy kártevő megjelenésekor — amikor még a legkisebb vegyszer- mennyiség és segítene — rendelkezésre tudnak állni. Ezért érez nagy perspektívát a motoros sárkányrepülőgép alkalmazásában Méhesi Fe­renc is, aki ugyan az egri távközlési üzemben dolgo­zik, de légipostát akár ma­ga is kézbesíthetne: — Eger környékén az ef­féle repülésre a mi gazda­sági munkaközösségünk sza­kosodott mindmáig egyet­lenként. A mi előnyünk a HÖDGÉP masinájával szemben az, hogy kétüléses motoros gépünk is van, így repülőútra vihetünk teljesen „civil”, repülésben képzet­len személyt is. Tudomásom szerint, még a Thorez kül­fejtés további irányát is egy légi úton tett szemle után döntötték el — igaz, nem sárkányrepülőgépről. De a bátrabbaknak ez is megfelel, és a szabad repü­lés élménye mellett konk­rét gazdasági hasznot hoz­hat. (kőhidi)

Next

/
Thumbnails
Contents