Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-05 / 131. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. június 5,, péntek 'XMfiyiTrrr 3. t ' f-*' ' v.:'^A C /■ ; r k r. :y '■ ‘!,'.''ÍV CÉL: A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK MÉRSÉKLÉSE Új szociálpolitikai törekvések megyénkben Köztudott, hogy az elmúlt években felerősödtek a szociális feszültségek, így a VII. ötéves terv előkészítése során egyes szociálpolitikai feladatok nagyobb figyelmet kaptak. A megye lakosságának jelenlegi helyzetét tekintve elmond­ható, hogy a támogatásra szoruló rétegekhez tartozók száma növekszik. Első­sorban e rétegek megsegítésére alakították ki azt az átfogó, 'komplex közép­távú programot, amelynek célja a hatékonyabb támogatási gyakorlat alkal­mazása. A segélyek összege 1990-re évi 140 millió forintra emelkedik (Fotó: Tóth Gizella) fl termelés, gazdálkodás segítéséért (Fotó: Köhidi Imre) A veszélyeztetett csopor­tokra kiemelt figyelmet kell fordítani. Ebbe a körbe tar­toznak többek között a há­rom- és többgyermekes csa­ládok, amelyeknek száma 3900-ra tehető. Az időskorú­ak körében 1985-,ben elvég­zett felmérés alapján ennek a rétegnek mintegy fele va­lamilyen ellátási formára szorul, annál is inkább, mert az öregkorú lakosság 70—75 százaléka csak havi 2500 fo­rint alatti rendszeres jöve­delemmel rendelkezik. A fogyatékosok, a csök­kent. illetve a megváltozott munkaképességűek száma 20 —24 ezer között mozog. Őket leginkább foglalkoztatási gondok jellemzik. Nem ke­vésbé súlyos a veszélyezte­tett fiatalok helyzete, akik­nek száma évek óta nő. A szülök alkoholizmusa miatt nyilvántartott kiskorúak ará­nya pedig jóval meghalad­ja az országos átlagot. Az állami gondozásban lévők száma is lassú növekedést mutat. A megyében élő csaknem 20 ezer cigány származású' lakos külön feladatok elé állítja a tanácsokat. Foglal­koztatásuk. iskoláztatásuk nem megoldott, lakáskörül­ményeik ugyancsak kívánni­valót hagynak maguk után. A többszörösen hátrányos helyzetű réteg megkülönböz­tetett bánásmódot igényel. A megyében nyilvántartott havi 2500 forintnál kisebb jövedelemmel rendelkezők közül 22 ezer a nyugdíjas, további 8 ezer időskorú pe­dig semmiféle kimutatható saját jövedelemmel nem rendelkezik. A lakáshelyzetet tekintve elmondható, hogy a meny- nyiségi lakáshiány csökkené­se ellenére a kis jövedelmű­ek és a fiatal házasok esé­lyei továbbra is kedvezőt­lenek. A bölcsődei, óvodai és nap­közis ellátás az elmúlt évek során az igényekkel össz­hangba került, a diákottho­ni hálózatról azonban ez nem mondható el. A gyer­mekvédelmi intézményháló­zat és a gyógypedagógiai el­látás területén is feszültsé­gek keletkeztek a kevés hely miatt. Ugyanez vonatkozik a szociális otthonokra is. A középtávú program ter­vezésénél azt is figyelembe vették, hogy a következő évek társadalmi-gazdasági folyamatai felgyorsítják a differenciálódást, aminek kö­vetkeztében egyes csoportok az eddiginél is nehezebb helyzetbe kerülnek. Mindez fokozza a társadalmi segít­ség iránti igényt. Különös jelentősége van annak, hogy a jelenleg legrosszabb kö­rülmények között élők élet- színvonala ne romoljék. s hogy, a társadalmi egyenlőt­lenségek mérséklődjenek. Ennek érdekében a korábbi­nál nagyobb hangsúlyt kell helyezni a településszintű szociálpolitikára, mivel az ellátási feladatok jelentős része a helyi tanácsoknál je­lentkezik. A rászorult réte­gek lakásgondjainak megol­dása. az időskorúak körül­ményeinek javítása. vala­mint a teljes foglalkoztatás biztosítása továbbra is a leg­fontosabb feladatok közé tartozik. A városokban a fiatal há­zasok és a nagycsaládos igénylők (mintegy 1400 csa­lád) tanácsi támogatással (átlagosan 150 forint fő) jut­hatnak lakáshoz. A közsé­gekben az építési feltételek könnyítésével kell e réteget segíteni. Az időskorúak szá­mára új gondozói körzete­ket. idősklubokat kell létre­hozni, s bővíteni szükséges a hivatásos házigondozói há­lózatot is. Szükség van emellett a segélyezési rendszer korsze­rűsítésére is: A tanácsi ter­vek szerint a segélyek és támogatások összege 1990-re évi 140 millió forintra emel­kedik. A rendszeres szociá­lis segélyben részesíthetők száma kismértékben tovább csökkenhet, de a támogatás egy személyre eső összegét növelni kell. Fontos feladat a gyógype­dagógiai intézményhálózat korszerűsítése, illetve a gyér. mek- és ifjúságvédelmi te­vékenység javítása. A me­gyei terv új gyermekvédel­mi intézet létesítésével szá­mol. így a 14—18 éves lá­nyok elhelyezésének prob­lémája várhatóan' megoldó­dik. A társadalmi beilleszkedé­si zavarok megelőzése, ke­zelése szempontjából fontos a felnőttideg- és alkoholó- gíai gondozás, valamint a gyermek- és ifjúsági pszicho­lógiai ellátás fejlesztése. A tervek szerint a megyei kór­ház rendelőintézeti egységé­ben neurózisgondozó léte­sül. a pszichiáteri osztályon belül 50 ágyon alkohológiai részleget alakítanak ki. Gyöngyösön pedig továbbfej­lesztik a felnőtt-ideggondozó és alkohológiai gondozó tevékenységét. Szorgalmaz­zák ezenkívül családsegítő központok létrehozását is. ahol az érintettek kiegyen­súlyozottabb életvitelét se­gítik elő. A pályakezdők ér­dekében a munkaerő-gazdál­kodás intézményrendszerét kell továbbfejleszteni, s in­dokolt újabb szociális fog­lalkoztatók létesítése, illetve a meglévők bővítése is. Mivel e célok támogatásá­nál a központi források emelkedésére nem lehet szá­mítani. a rendelkezésre álló eszközöket átgondoltabban, esetleg belső átcsoportosítá­sokkal kell felhasználni. Ér­demes megemlíteni, hogy a középtávú program kereté­ben a lakásépítéssel és - jut­tatással összefüggő fejlesz­tési kiadásokra 1,6 milliárd forintot fordítanak a taná­csok. amely az összes fej­lesztési kiadás mintegy 26,4 százaléka. A vasasszakszervezet szer­vezésében 10 iparvállalat. 6 szövetkezet, s több kisszer­vezet termelést, gazdálkodást segítő újításaival, találmé- nyaival. korszerű gyártmá­nyaival. tegnap Gödöllőről Egerbe érkezett az a guru­ló kiállítás, amely május 4. óta járja az országot. A szakszervezeti székház előtti parkolóban — nagy számú Borsod, Heves és Nógrád megye állami és szövetkezeti kereskedelmének vezető szakemberei részvételével tartott szerdán Salgótarján­ban, a Technika Házában kibővített ülést a Magyar Kereskedelmi Kamara. Észak-magyarországi Bizott­ságának Belkereskedelmi Bi­zottsága. A szakmai konzultáción Keszeli Jenő, a Belkereske­delmi Minisztérium osztály- vezetője szólt a kereskedel­mi szervezetek hálózatkor­szerűsítéséről, a fejlesztés és fenntartás lehetőségeiről. Mint a minisztériumi osz­tályvezető mondotta, az emelkedő fogyasztói árak mellett o vevő elvárja, hogy mind igényesebb, jobb kö­rülmények között vásárol­hasson — nemcsak a váro­sokban. hanem faluhelyeken is. A kereskedelmi vállala­toknak, szövetkezeteknek mindenekelőtt abban kell dönteniük, hogy anyagi eszközeiket a meglevő üzle­tek korszerűsítésére vagy inkább új egységek építésé­re fordítsák. Éppen az erő­södő konkurencia következ­tében az utóbbi esztendő­ben a vállalatok és szövet­kezetek nagy erőfeszítések­kel iparkodnak új boltok­kal megjelenni működési területükön. A hatékonyabb gazdálko­dásra való törekvés magá­val hozta azt a jelenséget is. hogy a kereskedők mind határozottabban igyekeznek megszabadulni ráfizetéses érdeklődő jelenlétében — Farkap Sándor, az SZMT ve­zető titkára nyitotta meg a délelőttől délutánig tartó érdekes bemutatót. Az autó­buszos anyag ezt követően utolsó állomására. Salgótar­jánba indult, ahol az akció ma. pénteken a GTE orszá­gos titkári értekezletével zá­rul. boltjaiktól. A minisztériumi osztályvezető állásfoglalása e kérdésben az, hogy e ma­gatartás csak átmenetileg javíthat a vállalat vagy szövetkezet eredményessé­gén, hosszabb távon viszonl — éppen a bolt bezárásával együtt járó forgalom- és po­zícióvesztés következtében — jelentős érvágás a gaz­dálkodó szervezet számára. A VI. ötéves tervi egymil­lió négyzetméternyi háló­zatbővüléssel szemben. a mostani középtávú tervcik­lusban a hazai kereskede­lem csupán 480 ezer négy­zetméternyi gyarapodással számolhat, beleértve ebbe a magánkereskedelem vár­ható fejlesztéseit is. A fej­lesztési -lehetőségek szűkü­lése átgondoltabb, alaposabb fejlesztési, politikát igényel, s megköveteli az okos együttműködést is, hiszen tö- késtársat nemcsak a beru­házni kívánó gazdálkodók keresnek saját pénzükhöz, hanem a területi tanácsok is hasonló módon próbálják megtöbbszörözni fejlesztésre szánható pénzüket. Felhívta a figyelmet az előadó arra is, hogy a fej­lesztési összegek reálértékét a tervezőkkel, kivitelezők­kel szemben támasztott na­gyobb igényekkel is növel­hetik. A feltételeket a be­ruházó diktálja, versenyez­tesse az ajánlatokat. A piaci helyzethez való igazodás a beruházásokra is érvényes követelmény. Fejlesztés, korszerűsítés a kereskedelemben NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁS A BUDAPEST SPORT- CSARNOKBAN Hol tart ma az elektronika? Űjabb érdekes kezdemé­nyezést valósít meg a Bu­dapest Sportcsarnok: június 8-tól 14-ig vidám kavalkád- dal egybekötött kiállítással igyekeznek bemutatni. hol tart ma a világ szórákozta- tó-elektronikai ipara. Az AUVIC '87 nevű rendezvé­nyen a népszerű. otthon használatos hang- és kép­technikái berendezések, sze­mélyi számítógépek. fény- technikai felszerelések mel­lett, rádió-, gramofon- és tévématuzsáiemek is megte­kinthetők lesznek, többnyi­re működés közben. Az ezer négyzetméteres kiállítótér­ben több mint 50 világcég és hazai vállalat mutatja be legújabb elektronikai ter­mékeit. Láthatják majd az AIWA. a BASF. az ORTO- FÓN, a PIONEER, a SONY, a JVC gyártmányait. A ha­zai színeket az Orion. a Hungaroton, a BHG. a Ro­lnii. a Novotrade képvi­seli többek között. A kiállí­tott termékek egy részét a helyszínen meg is lehet vá­sárolni. Zászló­készítők A Műhímző és Zászlókészítő Kisszövetkezetben évente 100 ezernél is több zászlót varrnak. Képün­kön: Az 1848-as zászló a Hadtörténeti Múzeum megrendelésére készült (MTI-fotó: Baric Imre — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents