Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-30 / 152. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. június 30., kedd

LAPUNK NAPIRENDJÉN:

A táppénz

Az orvosok szerint kétfajta ember létezik. Az egyik mar volt beteg, a másik ezután lesz. így tehát egy olyan témával foglalkozunk most, amely mindenkit érinthet. A táppénzzel kapcsolatos rendelkezések mindenkit érdekelhetnek, mert nem szerencsés az, ha valaki tájékozatlanságból kerül hátrányos helyzetbe. Ezért tűztük lapunk napirendjére ezt a kérdést, s vártuk olvasóink leveleit, és telefonjait. Sok érdeklődő keresett meg bennünket, s a legközérdekübb felvetéseket továbbítottuk a megyei tanács egészségügyi osztályára, illetve a társadalombiztosítási igazgatóságra.

A válaszokból készítettük az alábbi összeállítást.

A Heves Megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetője dr. Kozma József válaszolt a következő kérdésekre:

— Ügy hallottam, hogy hamarosan megnő az üzemorvosok szerepe a keresőképtelenség és a táppénz megítélésében. Mi indokolja ezt a változást, s mi a lényege? — kérdezi Tóth Tihamér gyöngyösi olvasónk.

— Ez voltaképpen szőkébb hazánkban nem újdonság, mivel Heves megyében 1977 óta gyakorolták az üzemorvosok a táppénzre vételi jogot. Országosan július 1-től válik ez kötelezővé. Ez nagyon indokolt változás, mivel a keresőképtelenséget ott kell elbírálni. ahol nemcsak az egyént, hanem munkakörülményeit is jól ismerik. Ugyanis a betegség megléte nem mindig azonos a keresőképtelenséggel. Hogy egy konkrét példával világítsam meg: egy

allergiás bőrgyulladás akadályozza a munkában a dolgozót ott, ahol a kiváltó tényező jelen van. Mondjuk egy irodában pedig nyugodtan tevékenykedhet. Any- nyiban nálunk is új ez a rendelkezés, mivel az üzemorvosok jogköre a vállalat székhelyére és körzetére kiterjed. E szerint a járóképes keresőképteleneket kell táppénzen tartaniuk. A fekvőbetegek a körzeti orvosokhoz tartoznak.

— Mi a teendő akkor, ha az orvos nem veszi táppénzre a nála jelentkezőt, pedig ő úgy érzi, hogy szüksége van rá? — kérdezi Simon Ferenc levélírónk.

— Ha ilyen eset előfordul, a beteg ,a rendelőintézetben működő főorvosi bizottság vizsgálatát kérheti. Ilyenkor az orvos ráírja a lapra, hogy saját felelősségére történik mindez. Ha másodfokon keresőképtelennek ítélik, az orvos természetes módon táppénzre veszi.

— Miért nem kaphat valaki egy vagy két napra táppénzt, ha felülvizsgálatra vagy kór-házi kezelésre kell mennie? Ilyenkor nagyon gyakran szabadságot kell kivennie, különösen ha a vállalat nem fogadja el az igazolást — írja Kovács István apci olvasóink".

— Egy-két napos táppénz is van, bár ez kevésbé köztudott. Az orvosi rendelésen történő megjelenés igazolására nyomtatvány szolgál, melyen föl kell tüntetni. hogy a beteg munkaidő alatti vizsgálata vagy kezelése indokolt volt-e. Ha nem volt az, a vállalat valóban szabadságot írathat ki. Ha indokolt volt, ez fizetett távollétnek számíthat. A három napon belüli táppénzt a vállalat terhére kell elszámolni. Ezt akkor kell igénybe venni, ha az illető ezalatt az idő alatt keresőképtelen. Egyébként a rendelő- intézetek arra törekszenek, hogy minél több alkalmat teremtsenek arra, fiogy a rászorulók munkaidőn túl látogathassanak el hozzájuk.

— Véleményem szerint nem a táppénzes ellenőrzéseket kellene szigorítani, hanem a veszélyes, egészségre káros munkahelyek számát csökkenteni. Milyen lehetőségek vannak erre?

— kérdezi Kiss László, hatvani olvasónk.

— Az új munkahelyek,

technológiák kialakításakor a közegészségügyi hatóság mindig megvizsgálja milyen egészségkárosodást okozó tényezők jelenhettek meg. Igyekszünk a meglévő veszélyeket is visszaszorítani, kiküszöbölni. Élünk a javaslattétel, a rendelkező határozat lehetőségeivel. Ám

nem lehet valamennyi ilyen

ártalmat megszüntetni. A megelőzés érdekében időszaki szűrővizsgálatokat tartunk, hogy még a tünetek megjelenése előtt felismerjük a dolgozók szervezetére gyakorolt hatást, s megtegyük a szükséges intézkedéseket. Ilyenkor például élni lehet az áthelyezéssel. Nemcsak mi, hanem a munkavédelmi szervek is foglalkoznak ezzel a kérdéssel.

— Melyek a leggyakoribb megbetegedések, ame- lekkel táppénzre kerülnek megyénk lakói? — kérdezi Elekes Pál egri olvasónk.

— Megyénkben télen a különböző légúti betegségek fordulnak elő elsősorban. Szinte népbetegséggé váltak a különböző mozgásszervi problémák, de a szív- és érrendszeri kórok is. A sorba beletartozik még az üzemi, közúti, vagy otthoni baleset, ez is sok kiesés okozója. Ki kell emelni, hogy a fokozott és egyoldalú megterhelés és az egészségtelen életmód, a mozgáshiány komoly gondok forrása.

— A körzeti és az üzemorvos kapcsolata milyen lesz a továbbiakban? —

kérdezi Tóth János gyöngyösi olvasónk.

— Nagyon fontos, hogy köztük megfelelő információs kapcsolat alakuljon ki. Az üzemorvos írja ki a járóképes beteget táppénzre, de ha az a körzetében megy el vizsgálatra, ott is felállítják a diagnózist, s ellátják gyógyszerrel. De a vállalatnál mindenképpen tudni kell az esetről, akár fekvő-, akár járóbetegről van szó. Egyébként is tájékoztatni kell a munkáltatót, mert három nap igazolatlan hiányzásért már járhat a felmondás. Sok megyében már megvetették a számítógépes nyilvántartás alapjait, nemrégiben ismerkedtem meg a Tolna megyei helyzettel. Ott például a komputer azt is „megmondja”, hogy valakinek a betegsége jár-e a gépjárművezetési alkalmassági vizsgálatok megismétlésével.

Azt várjuk mindettől a továbbiakban, hogy szilárduljon a táppénzes helyzet.

— Milyen megyénk táppénzes helyzete az országos átlaghoz viszonyítva?

— kérdezi Lovász István gyöngyösi levélírónk.

— Az országosnál valamivel jobb itt a helyzet, de azzal együtt fokozatosan romlik. Az iparvidékeken többen kerülnek táppénzre, különösen a kohászat, a bányászat és az építőipar az, ahol sokan kerülnek táppénzre.

— A kisgyermekek után meghatározott nagyságú táppénzes idő jár. Hogyan

'lehet ezt szükség esetén meghosszabbítani — kérdezi Sára Lászlóné egri olvasónk.

— A rendeletben rögzített időt indokolt esetben, méltányossági alapon meg lehet 'hosszabbítani. Ezt egyéni kérelem alapján bírálják el, a társadalombiztosítási igazgatóságok egészségügyi szempontok alapján járulnak ehhez hozzá.

A kérdések másik részével Koczka Józsefhez, a Heves Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetőjéhez fordultunk.

— A táppénes ellenőrzés a lakáson milyen elvek alapján történik? Mi az feljárás akkor, ha a nem mozgáskorlátozott beteg például vizsgálatra vagy bevásárlásra ment? — kérdezi Nagy Tihamér Egerből.

A kezelőorvos kötelessége rendszeresen ellenőrizni, illetve ellenőriztetni, hogy a keresőképtelen biztosított betartja-e a gyógykezelésre, az életmódra, a pihenésre és a kijárási időre vonatJcozó utasításokat. A megszegésük a táppénz megvonását jelentheti. A körzeti ápolónő köteles a fekvő- és a járóképes beteget — az orvos utasításának megfelelően — a lakásán, szállásán meglátogatni. A kezelőorvos a vállalati és társadalombiztosítási betegellenőrök munkáját is elő kell, hogy segítse.

A kezelőorvos a járóképes keresőképtelen biztosítottak számára általában 4 óra — 10—14 óra között — kijárási időt engedélyezhet. Ezt az orvosi igazolásra is rá kell írni.

A táppénzmegvonásra javaslatot tehet a kezelő- és a felülvéleményező orvos, a főorvosi bizottság, a társadalombiztosítási igazgatóság, kirendeltség, a munkáltató, valamint a vállalat szakszervezeti szerve. Ha ezekhez 'bejelentés —- akár névtelen — érkezik például arról, hogy a biztosított rendszeresen nem tartózkodik lakásán, ez alapján vizsgálatot kell folytatni. A helyszíni eljárás tapasztalatait mérlegelve kell elküldeni a táppénz megvonására vonatkozó javaslatot a táppénzkifizető szervhez. A táppénz megvonásáról a fegyelmi jogkört gyakorló dolgozó dönt. Ha a munkáltató a munkavállaló ellen fegyelmi eljárást is indított, a jogerős fegyelmi határozat alapján kell intézkedni a táppénz megvonásáról.

— Gyermekem mellé betegszabadságra mentem. A lehetséges táppénzes időből a szombatot és a vasárnapot is leszámították. Furcsának találom ezt, miért történt így? — kérdezi Polgár István egri olvasónk.

— A jogszabály szerint az egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 84 naptári napon át. a hatodik életévig 42, egyedül állóknak 84 naptári napon át, a tizedik életévig 14. egyedül állóknak 28 naptári napon át szülői jogként jár a táppénz. Az időtartamot ezek szerint a szabadnapok és a pihenőnapok — általában a szombat és a vasárnap — beszámításával kell érteni. Ezekre a napokra viszont a

táppénz folyósítását, a rendelkezések nem teszik lehetővé, ugyanis a biztosítottnak ezekre a napokra munkabér sem járna, tehát nem szenved keresetveszteséget.

— Véleményem szerint a táppénzrendszer reformja hátrányosan érintette a gyakorta betegállományba kényszerülő, megromlott egészségű munkavállalókat. Jól látom-e ezt a változást? — kérdezi Nagy Zoltán egri levélírónk.

Az Elnöki Tanács az 1985. I. számú törvényerejű rendeletével módosította a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényt. Évek óta feszültséget okozott, hogy a kórházi ápolás idejére a betegek nem a teljes táppénzüket kapták. Reális igényként jelentkezett továbbá, hogy a hosszabb ideig keresőképtelen betegek több táppénzben részesüljenek. Indokolt volt további kedvezmény nyújtása a pályakezdő fiataloknak is.

A népgazdaság helyzetét figyelembe véve ezeket az előrelépéseket a meglévő erőforrásokból, illetve átcsoportosításukból lehetett megtenni. A táppénz alapjául 1984. december 31-ét követően csak a nyugdíjjáru- lékkal csökkentett kereseteket lehetett figyelembe venni. Egyébként ugyanúgy kell megállapítani, mint korábban. A nettó kereset figyelembevételével valóban csökkent az egy napra járó táppénz összege. Ez azonban rövid megbetegedés esetén jelentkezhet. Hatályba lépett az a jogszabály, mely szerint a táppénz alapjául az utolsó munkáltatónál elért keresetet kell figyelembe venni — ez általában maga- sebb a megelőzőeknél. Kedvezően. változott a számítás azoknál a betegeknél is, akik hosszabb időn át táppénzes állományban vannak. A keresetképtelenség 31. napjától 5 százalékkal, a 91. napjától pedig újabb 5 százalékkal magasabb mértékű táppénz jár.

Kedvezően alakult a pályakezdő fiatalok táppénz - jogosultsága is. 1985-től az, aki 18. életévének betöltése előtt válik keresőképtelenné vagy iskolai tanulmányainak befejezését követő 180 napon belül biztosítottá válik, akkor is 75 százalékra jogosult, ha nincs legalább 2 évi megszakítás nélküli biztosítása.

Megváltozott a kórházi ápolás idejére járó táppénz mértéke is. Az új rendelkezések szerint azoknak a betegeknek, akik 1984. december 31-e után kerültek kórházba, már a teljes táppénzt kellett folyósítani. Ezzel az intézkedéssel a táppénzrendszer összhangba került az egészségügyi ellátást állam- polgári jogon biztosító törvénnyel, mert a továbbiakban nincs levonás a táppénzből a kórházi ápolás miatt.

— Várható-e valamilyen változás a táppénz megítélésében vagy kell-e még szigorításokkal számolni?

— kérdezi Szűcs Péter gyöngyösi telefonálónk.

— A táppénzes állományba vételt és tartást egységesen a jelenleginél egészségi szempontból indokoltabbá kell tenni. Az ellenőrzést szigorítani kell. ugyanis a keresőképtelenség alapja a betegség és nem a szociális alapon nyugvó támogatás, például idős rokon gondozása, vagy időszerzés például lakásépítésre, illetve idénymunkára. A betegnek elő kell segítenie saját gyógyulását, illetve keresőképessé válását úgy, hogy az orvos utasításait maximálisan be kell tartania. A táppénz- ellenőrzés egyik szempontja az, hogy betartja-e a beteg az orvos rendelkezéseit. Ha nem. akkor előfordulhat az, hogy változatlan keresőképtelenség mellett meghatározott ideig nem folyósítunk táppénzt — ez a letiltás — azért, mert hátráltatja a beteg a gyógyulását.

Faipari termékek Petöfibányáról...

Ä Mefag petőfibányai fűrészárutelepe az idén 5600 köbméter tetőszerkezeti faanyagot állít elő, mely 1800 átlagos alapterületű családi ház födémszerkezetéhez elegendő, s 3500 köbméter egyéb kisebb keresztmetszetű fűrészelt árut készítenek a Szovjetunióból érkező nyersanyagból. Energia- takarékos. kevés hulladékkal járó feldolgozásra törekednek, s a melléktermékek hasznosítására, hogy minél gazdaságosabb legyen a késztermék előállítása.

Vagonba rakják a kislakásépitkezők kelendő termékét, a tetőszerkezet-gerendákat

A daru kezelője: Várvölgyi József nyugdíj előtt áll

Évente 2600 köbméter Tűrészpor képződik. Eddig veszendőbe ment. Most a mezőgazdaság oltványtermesztéshez, a téglaipar falazó szigetelőanyag gyártásához hasznosítja

(Fotó: Szabó SándorI