Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-27 / 150. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. június 27., szombat 3 Befejeződött az Országgyűlés nyári ülésszaka Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke és Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának tőtitkára az ülésteremben (Fotó: Perl Márton) (Folytatás a 2. oldalról) környezetvédelmi gondjairól. felemlítve a dorogi szemétégető művel kapcsolatos korábbi vitákat. Mint mondta: a feszültség igazi forrása az volt, hogy az elmúlt évtizedekben a helyi ipar- fejlesztések során nem vették figyelembe a környezet- védelmi szempontokat. Szilágyi Tibor (Nógrád m., 2. vk.), az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottságának titkára felszólalásában rámutatott: Salgótarján és környéke — Nógrád gazdaságának szerkezete, az iparterületek elhelyezkedése, az alkalmazott technológiák miatt — az ország egyik jelentősen szennyezett területévé vált. A képviselő fontosnak tartotta, hogy a salgótarjáni nagyüzemek a nehezebb gazdasági helyzetben is tegyenek meg mindent azért, hogy a levegő tisztasága ne romoljon, illetve a sűrűn lakott területeken javuljon. Dr. Vona Ferenc (Pest m„ 16. vk.) ráckevei körzeti állatorvos a nagymérvű szennyeződésnek kitett ráckevei Duna-ág vízminőségének alakulását, a tennivalókat ismertette képviselőtársaival. Mint elmondta, a folyószakasz egyes részei különböző mértékben szeny- nyeződtek: a helyzet a felső, sekély ágban a legrosszabb, ahol a fővárosi szennyvíz bevezetése miatt már fürdésre alkalmatlanná vált a folyó. A mélyebb, nádasokkal övezett középső szakaszon — a gyári szennyeződések ellenére — jelentősen javult a vízminőség. Géczi István (Budapest. 49. vk.). a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára a beszámolóval egyetértve üdvözölte. hogy a környezet- védelmi beruházások a jövőben különféle kedvezményeket élveznek majd, s a károkozókkal szemben szigorúbban lépnek fel. A vitában elhangzott észrevételekre válaszolva Ab- rahám Kálmán államtitkár, az OKTH elnöke hangsúlyozta: a képviselők javaslataiból, megjegyzéseiből kitűnt, hogy a környezetvédelem valóban fontos társadalmi üggyé vált. A tanácskozás során az is megvilágosodott, hogy a kormány környezetvédelmi programja helyes. módosítására nincs szükség, a környezetvédelmi fejlesztések ütemét azonban fokozni kell. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal is, hogy hosszú folyamatról van szó. Különös felelősség hárul az OKTH-ra a környezetszeny- nyezés okozta egészségi ártalmakkal összefüggésben, ezért a jövőben a mainál is szorosabb együttműködésre törekszik a hivatal az egészségügyi kormányzattal — emelte ki az államtitkár. A közlekedéssel kapcsolatos környezeti gondokat érintve megállapította: a helyzet javításához szükséges jelentős anyagi források megteremtésén túl a közlekedésben részt, vevők mindennapi magatartásának befolyásolására. környezet- védelmi szemléletük erősítésére is szükség van. A bírságokról szólva kifejtette: a szankcionálás elsődleges célja mindig is a szennyezés megszüntetése volt, s a továbbiakban is az kell, hogy legyen. Üj típusú ösztönzőkre van szükség, hogy a hatékonyabb termelés és a környezetvé-, delem szempontjai egyaránt érvényesülhessenek. Végezetül nagyrabecsülését fejezte ki mindazoknak, akik jelentős társadalmi munkát végeztek és végeznek annak érdekében, hogy a környezet állapota javuljon. Ezután határozathozatal következett: az Országgyűlés az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal elnökének beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát — egy tartózkodással — jóváhagyólag tudomásul vette. Az elnöklő Sarlós István bejelentette, hogy Szirtes- né dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.) ügyrendi módosító indítványt kíván az Országgyűlés elé terjeszteni. A képviselő több észrevételt tett a házszabályoik- kal, közelebbről a törvény- módosító javaslatok benyújtásával, elbírálásával, az illetékes bizottság elé utalásával, a vita menetével, formájával kapcsolatban, majd konkrétan indítványozta: a jövőben ne kelljen a törvénymódosító javaslatokat írásban, az ülésszak előtt benyújtani. Indoklása szerint az ügyrend ilyen értelmű megváltoztatására azért lenne szükség, hogy a parlamenti vita is inspirálhassa módosító javaslatra a képviselőket. Sarlós István indítványé, ra az Országgyűlés efölött nem nyitott vitát, a képviselők az elhangzott javaslatok mérlegelését az illetékes parlamenti testület, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság hatáskörébe utalták. Elnöki zárszavában Sarlós István visszatért Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) csütörtöki felszólalására. Ismertette a képviselőkkel, hogy Király Zoltán felszólalása után több kérdésben pontosította, illetőleg módosította a parlamenti plénumon elhangzott szavait. így például a képviselő egyetért azzal, hogy az Országgyűlés ne a nyáron, hanem szeptemberiben szenteljen újabb ülésszakot legfontosabb gazdasági teendőink áttekintésének. Sarlós István ezután annak a véleményének adott hangot: szükségtelen külön parlamenti bizottságot létrehozni, — ezt a javaslatot ugyancsak Király Zoltán tette —, hogy az több változatban kidolgozza a kibontakozás cselekvési programját. E nagy horderejű feladattal ugyanis az MSZMP Központi Bizottsága már foglalkozik, az Országgyűlésnek pedig nem egyik saját bizottságát, hanem a kormányt kell megbíznia a kibontakozással kapcsolatos átfogó feladatok kidolgozásával, parlament elé terjesztésével. Az elnöki zárszóval — amelynek végén Sarlós István jó pihenést kívánt a képviselőknek — véget ért az Országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelsőbb törvényhozó testületünk kétnapos tanácskozásán felváltva elnökölt Cservenka Ferencné, Péter János és Sarlós István. (Munkatársunk telefonjelentése) Igaz a mondás, hogy az utolsókból lesznek az elsők. Az történt ugyanis, hogy rendkívül hosszúra nyúlt az ülésszak első napja, így néhány hozzászólást „áttettek” másnapra. Árvái Lászióné így lett tegnap az első, akinek megadták a szót. — Ha van lokálpatrióta, akkor a ti képviselőnőtök az — súgta oda a beszéd közepette az egyik tudósítótársam. — Mert ilyen szépen szólni egy városról, egy nemzeti parkról, rég hallottam .. . Ezután kezet fogtunk, mert ebben egyetértettünk mindketten. Ezt az elismerő kézszorítást még át kell majd adnom otthon a képviselő- asszonynak. ★ A környezetvédelmi témához egyébként Nagy József- nénak is volt véleménye. Igaz, a három másik képviselőtársa után már nem kért szót. — Olyan problémával foglalkozott az Országgyűlés, amellyel mindennap törődni kell. Megoldását naponta kezdeményezni kell, de a munkát befejezettnek tekinteni soha nem lehet. A lakó- és munkahelyi közösségben — mint a hatvani konzervgyárban — indított környezetvédő és -szépítő mozgalommal, nemes versengésekkel sok embert lehet megmozgatni az ügy érdekében. ★ Sebők József mezőgazdászszemmel értékelte a környezetvédelmi vitát. — Azt tisztázni kell, hogy a vegyszereket, műtrágyákat szigorú óvórendszabályok alapján lehet használni. Az más, hogy némely üzemben ezeket felületesen tartják be. A teljes környezetvédelemhez számos beruházás kell — ehhez pedig pénz, s a pénzkérdés sok mindent meghatároz. Mi a tsz-ben áldozunk erre a területre: most építünk egy • olyan kocsi- és gépmosót, másfii millió forintért, amelyből csak tiszta viz kerülhet ki. De engem nem is ez izgat igazán, hanem az, hogy az emberek utánfutóval hordják ki a szemetet, a törmeléket a termőföldre, az erdőbe — büntetlenül. Mert hiába veszi észre a mezőőr, a tanácsnál azt mondják: a bizonyításhoz két tanú is kell... ! ★ összefügg az előbbi véleménnyel egy képviselői megjegyzés, miszerint: nem védeni kellene a környezetünket, hanem károsítanunk nem lenne szabad! Ez emberi magatartás kérdése, önmagunk és embertársaink nevelésének, fegyelmezettségének kérdése. Barcsik János mondta: — A családi hatáson túl, valóban nagy szerepe van az iskolának is a természet sze- retetére való nevelésben. De ehhez megfelelő példamutatás, környezet kell. Nem dicsekvés, de a mi gyerekeink Hevesen olyan parkot, kis arborétumot örökölnek, amely talán az országban sincs. Innen már csak egy lépés, hogy a tanulók előtt táguljon a világ ... ★ Zsidei Istvánná igazán a szívén viseli ezt a témát, ugyanis, amikor 1981-ben az Országgyűlés értékelte az 1976-ban alkotott környezet- védelmi törvényt, a szűzbeszédét mondta el. — A föld, a levegő, a víz, az erdő védelmét, a jövőnket alapvetően meghatározó, nagyon fontos, sürgető feladatként kell kezelnünk — mondta. — A választókerületemben az első felszólalásom óta sok kedvező változás történt. Például: 1990-re minden, közegészségügyileg veszélyeztetett település vezetékes ivóvízhez jut, de hasonlóan tervezzük a kommunális szemétszállítást is. Érdemes megjegyezni azt is: ha nem is a szükségesnek megfelelő, de a lehetőségeket kihasználó az erdővédelem, az eróziót gátló tevékenység. S már ez is nyereség ...-k Azzal kezdtem tudósításomat a parlamenti vita kapcson, hogy űz utolsókból lesznek áz elsők. Az utolsó percekben eszméltünk rá, hogy gond van a környezetünk védelmével, legyünk hát elsők, akik megállítjuk az órát, mielőtt a mutató elérné a huszonnégyet... Szilvás István Az SZKP KB második napja Moszkvában pénteken folytatta munkáját az SZKP Központi Bizottságának ülése. A csütörtökön kezdődött tanácskozáson Mihail Gorbacsov tartott előadói beszédet a párt feladatairól a gazdaságirányítás gyökeres átalakításában. A KB-ülés résztvevői lehetőséget kaptak arra, hogy előzetesen megismerkedjenek az előadói beszéd téziseivel, valamint a népgazdaság irányítása átalakításával kapcsolatos dolgozói levelek 'szemléjével. Az SZKP Központi Bizottsága ülésének első napján az előadói beszédet követő vitában tizenhatan szólaltak fel. Csao Ce-jang hazaérkezett Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának megbízott főititkára, taz Államtanács elnöke pénteken visszaérkezett Pekingbe Kelet-Európá- ban és Pakisztánban tett körútjáról. A kínai párt- és állami ‘vezető június 4. és 21. között hivatalos baráti látogatást tett Lengyelországban, a Német Demokratikus Köztársaságban, Csehszlovákiában, Magyarországon és Bulgáriában, június 21. és 25. között pedig hivatalos látogatást tett Pakisztánban.: Ismét őrizetben Kim De Dzsung Ismét háziőrizetbe vették pénteken a dél-koreai ellenzék egyik vezéralakját, Kim De Dzsungot, mindösz- sze 31 órával előző háziőrizetének feloldása után. Házát több száz rendőr vette körül, hogy a politikus ne vehessen részt a péntekre tervezett nagyszabású utcai tüntetéseken. A választási rendszer demokratizálásáért küzdő ellenzék Szöulban és 21 másik városban hirdette meg „A demokráciáért való béke- meneteket”. Ezek meghiúsítására a hatóságok 60 ezer rendőrt vetettek be. Diplomát kaptak a levelező hallgatók Kettős szorításon győzve Bensőséges ünnepséget tartottak tegnap délután az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán — mondanánk legszívesebben. ha nem gondolnánk közben a résztvevők számára. Kétszázhuszonegyen vették át ugyanis diplomájukat pénteken dr. Szűcs László főigazgatótól. A levelező tagozat végzős hallgatói gyűltek össze, hogy két- illetve négyéves munkájuk gyümölcseként megkapják az igazolást: teljes értékű tanárok, immár jogosultak arra, hogy a pedagógusi pálya minden szépségét és nyűgjét nyakukba vegyék. Ezek a gondok és örömök persze már nem ismeretlenek számukra: gyakorló tanáremberek ők. akik többnyire előbb ismerkedtek meg a mindennapok parancsoló hatalmával, mint az elmélet segítő kezével. Sokan közülük már osztályokat vittek végig a felnőtté válás felé vezető úton. jegyeket osztogattak. minősítettek, sorsokat határoztak meg egy- egy döntésükkel. Most mégis meghatott diákként várták a kézfogást és persze azt, amit jelent: „Tanárrá fogadom!” Egy olyan hivatás művelőjévé, melynél nincs egy társadalom számára fontosabb. A pedagógus kezén megy át minden gyermek, minden szakma leendő képviselője, a zsenik éppúgy, mint a folyton lemaradó hátrányos helyzetűek. A pedagógus rendkívül sokat tehet azért (persze a családdal szoros szövetségben), hogy a fiatalok megtalálják helyüket a társadalom bonyolult szövetében. Felelőssége ezért mérhetetlenül nagy, bár legyünk őszinték : megbecsültsége meg sem közelíti ezt a szintet. Bizonyára ez a gondolat is átvonult a nagyteremben ülők fejében és bizonyára az is: ennek ellenére vállalják, amit a társadalmi konstellációk és a sors rájuk szabott. Végiggondolták bizonyára azokat a nehézségeket is, melyeket a munka mellett végzett tanulás jelentett számukra, s a tudat, hogy — mint dr. Orbán Sándor főigazgató-helyettes is emlékeztette őket erre — a főiskola megérti különleges helyzetüket, de nem tehet engedményeket az oktatás színvonalában. Vass Vilmos hallgató szavai is éreztették: a nappalisokéval egyező mércét és szigort, ha berzenkedtek is ellene, elfogadták hiszen érezték, az ő érdeküket. tanítványaik érdekét is szolgálta a magas mérce. Az idén nem volt a hallgatók között vörös diplomás. Csoda ez? Gyerekeket nevelni, osztályok gondját és baját nyak- bavenni. kitűnően tanulni egyszerre? Nem sok ez? A tanárok végül is nem szu- permenek. Ne is legyenek elég. ha „emberek” maradnak ... (koncz) Tsz-ek és a munkaidő A megyei szövetség 16 tsz- ben végzett vizsgálatot a munkaidőalap kihasználásával kapcsolatban. Mint kiderült: a különféle feladatok elvégzésére fordítható időnek általában a 13,4 százaléka — Gyöngyösön sajnos több, mint a negyede — ilyen vagy olyan okok miatt elveszik. Jobbára a fizetett szabadságok, illetve egész napos távollétek, s a betegség, a táppénzes állomány kurtítja a műszakokat, de az úgynevezett törtnapi kiesések — az apróbb, csep- rőbb magánügyek nagyvonalúan a szolgálat alatt engedélyezett intézései — is rövidítik minduntalan. Olykor az igazolatlan hiányzások, a felelőtlen italozgatások vannak rossz hatással a munkára, s a szervezésbeli hiányosságok, . irányítási gyengeségek, nem utolsósorban pedig a kiszámíthatatlan időjárás tetézik tovább a gondokat. A termelőszövetkezetekben jól ismerik a problémákat és a megoldásukat szolgáló tennivalókat egyaránt, intézkedések egész sorával próbálják javítani a helyzetet, de a változás elég lassú. Még nagyobb figyelemre. fegyelemre s hatásosabb erőfeszítésekre van szükség a pozitívabb előrelépéshez, ha a gazdálkodást eredményesebbé akarják tenni itt is, ott is. — Ilyenfélékről esett szó pénteken a Teszöv elnökségi ülésén a hatvani közös gazdaság központjában, ahol egyidejűleg a veszteséges ágazatok helyzetét, jövedelmezőségük javításának lehetőségeit külön is elemezték, napirendre tűzték az irányító és adminisztratív létszám alakulásának tapasztalatait, valamint a tsz-tagok egyéni, kollektív érdekvédelméről tárgyaltak.
