Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-27 / 150. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1987. június 27., szombat Befejeződött az Országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) jut a levegőbe, s mérséklődött a kéndioxid-kibocsátás is. Ebben jelentős szerepe volt a földgázprogramnak. A kormányzati ösztönzés és a vállalatok aktív környezetvédelmi törekvései jelentős eredményeket hoztak. A levegőtisztaság-védelem kérdéseire több szempontból is kiemelt figyelmet kell fordítani. A szeny- nyezett levegő nemcsak egészségkárosodást okoz. hanem hatással van a talaj- savasodási és erdőpusztulási folyamatokra is és növeli a korróziós károkat. Az így keletkezett veszteségeket — egyes szakértői becslések — évi 30—40 milliárd forintra teszik. Hazánkban is egyre nagyobb feladatot jelent a hulladékok — ezen belül is a veszélyes hulladékok — újrahasznosítása. kezelése, ártalmatlanítása. A veszélyes hulladékokra vonatkozó országos program keretében a múlt év novemberében kezdte meg működését a Heves megyei, ez év áprilisában pedig a hernád- kércsi átmeneti tároló. Elkészült a győri folyékony- hulladék-kezelő és -elhelyező telep. Az OKTH elnöke szólt arról is. hogy mennyibe kerül az országnak a környezetvédelem. Mint mondotta: a VI. ötéves tervidőszakban a közvetlen ráfordítások mintegy 32 milliárd forintot tettek ki. és ezek 75 százaléka a vízminőség és a termőföld védelmét szolgálta. A VII. ötéves tervidőszakban a hasonló ráfordítások tervezett összege 47 milliárd forint. Ebből 5 milliárd forintot fordítunk a levegőtisztaság-védelmi program megvalósítására; 2,5 milliárd forintba kerül 8 város szennyvíztisztító műveinek. s több mint 2 mil- liárdba a dorogi veszélyeshulladék-égetőmű, illetve az aszódi lerakó megépítése. Becslések szerint a levegőbe jutó szénmonoxid 60 százaléka, a nitrogén-oxi- dok 30 százaléka és az ólom 90 százaléka a közlekedésből származik. Sürgős teendőink vannak a jármű- állomány összetételének korszerűsítésében, .a karbantartás és az üzemeltetés javításában, valamint a forgalomszervezésben. Hazánk környezeti állapotát alapvetően befolyásolja a rendelkezésre álló víz mennyisége és minősége. Felszíni vízkészleteink többsége kielégítő minőségű, felszín alatti vízkincsünk nagyobb részét azonban a kommunális, az ipari és a mezőgazdasági tevékenység szennyezései veszélyeztetik. Egyre több település ivóvize válik szeny- nyezetté. Ezt a folyamatot gyorsítja a vízellátási és a szennyvíztisztítási kapacitás még mindig nöxjekvő különbsége. Mindezek következtében nagyobb figyelmet kell fordítani a csatornázási és szennyvíztisztítási feladatokra. A környezetvédelem egészének hatékonyságát leronthatja, ha a termelési és fogyasztási folyamatokból származó hulladékok újrahasznosításában, kezelésében. ártalmatlanításában nem tu- dunik lendületesebben előrehaladni. Még mindig megoldatlan feladat a hulladékok szelektív gyűjtése. Az eredményes környezet- védelmi munka feltétele az is. hogy egyre jobban érvényesüljön a regionális szemlélet a feladatok tervezésében és azok megvalósításában. Tevékenységünket mindenekelőtt a jelentősen szennyezett térségek gondjaink mérséklésére kell összpontosítani. E szempontból a fővárosnak és tágabb környezetének különleges a helyzete, mert ide koncentrálódik az ország termelőerőinek, infrastruktúrájának jelentős hányada, és itt él több mint 3 millió ember. Ennek következtében az agglomerációs övezet környezeti állapotának javítása nagyobb feladatot jelent, különösen a veszélyes hulladékok ártalmatlanítása és a közlekedésből eredő lég- szennyezés és a zajártalmak elhárítása szempontjából. Az egészséges életfeltételek megteremtése érdekében gondoskodni kell a települések előírásoknak megfelelő beépítéséről, az épületek megfelelő műszaki, esztétikai állapotának fenntartásáról, a kellő kiterjedésű és arányú zöldterületekről, az egészséges ivóvízellátásról, a csendről, a hulladékok gyűjtéséről és elhelyezéséről, a stresszhatások csökkentéséről. A gazdaság és a környezetvédelem jobb összehangolása érdekében számos megoldandó feladatunk van. Ezek közé tartozik a természeti erőforrások reálisabb értékelése és ennek a piaccal történő elismertetése. Mielőbb meg kell erősíteni a környezetvédelem ipari hátterét. Ez most a termelési szerkezet átalakításának gyorsításakor különösen Nyilatkozott a kormány szóvivője Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, a kormány szóvivője az ülés délelőtti szünetében nyilatkozatot adott a sajtónak. Mint mondotta; — A kormány mindig nagy figyelmet fordít az Országgyűlés vitáira, gondosan tanulmányozza az elhangzott véleményeket, bírálatokat, és rendszeresen visszatér a képviselői javaslatokra. A kormány — amint ez képviselőinek az országgyűlési vitában elhangzott beszédeiből is kitűnik, — a gazdasági kibontakozás útjára kívánja vezetni az országot. Ennek legfőbb módját a nemzeti egység erősítésében, a szocialista közgondolkodás és demokrácia továbbfejlesztésében, a dolgozó, alkotó emberek megbecsülésében és a megérett gazdasági, társadalmi reformok határozott megvalósításában látjuk. Üj miniszterelnökünk, Grósz Károly eddigi pályafutása, személyisége, következetes törekvései jól ismertek az ország népe előtt. — Külföldi szövetségeseink, barátaink, partnereink is bizonyosak lehetnek abban, hogy továbbra is kipróbált külpolitikai irányvonalunkat követjük. A jövőben is aktív részesei kívánunk lenni a békéért, a leszerelésért, az enyhülésért, a helsinki folyamat kibővítéséért folyó nemzetközi küzdelemnek, s fejleszteni kívánjuk kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködésünket minden országgal. időszerű azért is. mert a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele a különböző technológiák kidolgozásában, a termelőberendezések előállításában növelheti a gazdasági hatékonyságot, javíthatja a minőséget és a termékek exportá- lási lehetőségeit — mutatott rá Ábrahám Kálmán. Expozéja befejező részében hangsúlyozta: a környezetet az egész társadalomnak kell védenie, és ezt a munkát a hivatalnak kell koordinálnia. E feladat ellátását nehezíti az a tény, hogy a környezetvédelmi hatáskörök az indokoltnál erősebben megosztottak. Fokozza a gondokat, hogy az OKTH a közvélemény előtt a környezetvédelem egészének felelőseként szerepel, ugyanakkor a széttagolt hatáskörök a felelősséget meg. osztják Az eredményesebb Csupán Egerben másfél millió évente a látogatók száma — kezdte felszólalását megyénk képviselője, Árvái Lászlóné, aki a Bükki Nemzeti Parkkal kapcsolatos gondokat és teendőket, -illetve a környezetvédelmi szemlélet formálását választotta beszéde témájául. — E táj vonzása természeti szépségén túl történelmi múltjában is rejlik — folytatta országgyűlési képviselőnk. — Ezért ezt a vidéket az itt élőknek nem elég szeretni, de kötelességük megóvni. is! Szólt arról, hogy a Bükki Nemzeti Park 1977-ben jött létre. S bár 39 ezer hektárnyi területének döntő részét erdő borítja, olyan jelentős kincset is rejteget a Bükk hegység, mint az ivóvíz. — Közismert — hangoztatta Árvái Lászlóné —, hogy az erdők nagy szerepet játszanak az adott térség karsztvízháztartásában. A lekoptatott hegygerincen,^, a tarvágások utáni eróziós talajpusztulás azonban ezt gátolja, pedig nagy szükség van rá, hiszen a Bükk csapadékszegény. A park területén 11 karsztf orrás ad ivóvizet, évi 42 millió köbmétert, s segít a környéken élő 350—400 ezer borsodi és hevesi ember ellátásában. További haszna az erdőnek az oxigéntermelő és légtisztító funkciója. Ha viszont — rajtunk múló okoknál fogva is — az erdő nem lesz képes a vízháztartást szabályozó és légtisztító feladatát ellátni, akkor az embernek kell helyreállítani és védeni a természet felborított egyensúlyát! E feladat legnagyobb része jelenleg az erdő kezelőjére hárul. A képviselőnő azonban felhívta a figyelmet, hogy a társadalmi méretű környezetvédelmi igények sokkal nagyobbak, mint egy anyagi javak termelésére kötelezett. nyereségérdekeit munkát jól szolgálná a kormányszervek közötti koordi- ‘ náció további erősítése és az érdekek minél hatékonyabb egyeztetése, a követelményekhez jobban igazodó szervezet működtetése. A Központi Bizottság határozata alapján folyamatban van a társadalmi-gazdasági kibontakozás programjának kialakítása. Fontosnak tartjuk, hogy ebben a termelési szerkezet átalakításában, illetve az élet- színvonal -politikában a környezetvédelmi követelmények is szerepeljenek. A környezetvédelem eredményességét a hivatal elsősorban az erőforrások koncentrálásával kívánja elősegíteni. A környezet romlásának mérséklése, a lakosság életkörülményeinek javítása érdekébe^ a feladatokat csak differenciáltan leArvai Lászlóné hozzászólását tartja gazdálkodó szerv teherviselő képessége.. . — Ezt a gondot — mondotta az előadó — az erdő hármas szerepének rangsorolása miatt ajánljuk az érintettek figyelmébe. Legalább a védett területen kapjon elsődlegességet a környezetvédelmi és közjóléti funkciója! Meggyőződésünk, hogy a jogos igények kielégítéséhez szükséges fedezet a helyi erők egyidejű fel- használása mellett a meglévő központi források ágazati szintű koordinálásával előteremthető. — A közjóléti rendeltetésnek megfelelően számtalan turistát, természetkedvelőt fogad ez a páratlan szépségekben bővelkedő táj — tért át felszólalása második részére Árvái Lászlóné. — Öröm is, cél is a sok kiránduló. főképp az egészséghet megvalósítani, összpontosítva a halmozottan terhelt térségek gondjainak enyhítésére. a lakosságot közvetlenül érintő ártalmak csökkentésére. Gondolkodásunkat is változtatni kell a természeti környezettel kapcsolatban éppúgy, mint az ember alkotta tárgyak világával szemben. Az igazi emberi magatartás csak olyan lehet, amely számol a saját érdekein kívüli érdekekkel is, és számba veszi tetteinek következményeit. Egy ilyen típusú társadalmi közreműködés segítheti eredményesen a környezetvédelmi feladatok megoldását — mondotta az OKTH elnöke. Elsőként Árvái Lászlóné (Heves m., 1. vk.), az Eger és Vlidéke Áfész szakszervezeti Bizottságának titkára kapott szót. megőrző program szempontjából. Ám a felelősöknek a a turizmus irányítását újra át kell gondolniuk. Képviselőnk célzott arra a furcsa ellentmondásra, hogy amikor 1971-ben védetté nyilvánították a Bükk-fenn- síkot, hamarosan megnyitották a közforgalom előtt az ott átvezető erdőgazdasági utat. Az eredmény: autók tucatjai parkolnak, hulladékhalmazok tanúskodnak az ember és a természet találkozásáról. Ez a jelenség nemcsak esztétikai vétség, de bűn is, elsősorban az ivóvíz közvetlen szennyezése miatt! — Érdeklődve hallgattam néhány hete — említette a felszólaló —, hogy szomszédaink, a Tátrai Nemzeti Parkban tovább korlátozták az autós forgalmat. Nem érdemelne-e hasonló védelmet a mi nemzeti parkunk is?! Több helyről érkezett javaslatot tolmácsolok: ismét vizsgálják felül a Bükk- fennsíkon átvezető autós közlekedést! A 21 1981. ÉVM rendelet irányított tömeg- közlekedést tart célszerűnek a 700 méteres szint közelében lévő parkolóhelyekről. A Szalajka-völgyben jelenleg is megfelelő parkoló várja a kirándulókat, s innen a fennsíkra vezető 20—25 kilométeres szakaszon menetrend szerinti kisbuszok vihetnék a turistákat, a sportolókat. Ugyanilyen megoldásra a Bükk keleti kapujában is van lehetőség. A javaslat célja nem a tiltás maga, hanem az ésszerű természetvédelem — az ember érdekében. Joggal tette fel a kérdést a plénumon Árvái Lászlóné: vajon kellő időben ismertetjük-e gyermekeinkkel környezetünk értékeit, tiszteljük-e valamennyien a természetet? A válasz kétségkívül rengeteg negatívumot sorakoztatna föl: gallyat törünk a kiránduláson, kidobjuk az autóból a szemetet. nejlon zacskókkal „ékesítjük” a zöld gyepet stb. — Szemléletünk csak úgy változik majd — mondotta az előadó —, ha soha nem leszünk közömbösek! Ha kell. szép szóval, ha kell, szigorral figyelmeztessük egymást, mert felelősek vagyunk környezetünkért! — Mint tudjuk, a környezetvédelem jelentős költséget igényel. Meg kell hát becsülnünk azt az aranytartalékot. amely a közösség javára végzett, önzetlen társadalmi munkában rejlik. Ez ugyanis a költségvetés nem látható bevétele! Egyszersmind emberi környezetünk minősége nemzeti kultúránk fokmérője — hangsúlyozta felszólalásában befejezésként Árvái Lászlóné. Lotz Ernő (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 12. vk.), az Ózdi Kohászati Üzemek igazgatóhelyettese egyebek között utalt arra. hogy az oktatásnak és a jobb tájékoztatásnak köszönhetően javult a társadalom érzékenysége és igénye a környezetvédelem iránt. Ez a jelenség örvendetes, de nem vált még általánossá. Ezt mutatja az is: ha a kelleténél jobban füstöl egy-egy gyárkémény, a lakosok számos levélben panaszolják fel a környezet- szennyezést, ugyanakkor országszerte tapasztalható, hogy az állampolgárok szándékosan rongálják környezetüket. szemetelnek, s bocsánatos bűnnek tartják, amikor saját maguk szennyezik a természetet. 'E vonatkozásban társadalmunk viselkedése még elmarad az európai átlagtól. A képviselő szóvá tette a hazánk szép tájait sokszor elcsúfító újabb külszíni bányák megnyitását. Berdár Béla (Pest m., 25. vk.), a Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság főigazgatója úgy vélekedett, hogy az anyagi és szellemi erőforrások javarészét ma a védekezés, a védelem köti le, s a környezet progresszív alakítása az indokoltnál kisebb figyelmet kap. A képviselő példaként az erdőgazdálkodás helyzetét említette. Az elmúlt negyven évben hazánkban 600 ezer hektárnál több új erdőt telepítettek. ami nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő teljesítmény. Ám, az elmúlt ötéves időszakban már csak mintegy negyedét telepítették annak az erdőterületnek. amelyet 1956 és 1960 között hoztak létre. Hankó Mihály (Békés m., 2. vk.), a Békéscsabai Lenin Mgtsz elnöke beszámolt arról. hogy tavaly az OKTH és Békés megye vezetése megállapodást kötött a megye környezet- és természet- védelmi mintaterületté való fejlesztéséről. Sasvári József (Komárom m., 8. vk.), a Dorogi Szénbányák Vállalat gépészeti szakosztályvezetője részletesen szólt Komárom megye (Folytatás a 3. oldalon) Árvái Lászlóné hozzászólása Kócza Imre és dr. Puskás Sándor az ülésszak szünetében Sebök József képviselőnk kollégájával a szünetben
