Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-27 / 150. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI XXXVIII. évfolyam, 150. szám ÁRA: 1987. június 27., szombat 2,20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Befejezfidött az Országgyűlés nyári ülésszaka Pénteken délelőtt a Parlamentben folytatódott az Országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. A képviselők folytatták a vitát Ábrahám Kálmán államtitkárnak, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének csütörtökön elhangzott beszámolója felett. ÁBRAHÁM KÁLMÁN A környezetet egész társadalmunknak kell védenie A környezetvédelem ügye az Országgyűlés által alkotott törvény végrehajtásának megkezdése óta egyre jobban felértékelődik — mondotta expozéjában Ábrahám Kálmán. Mindez kifejezésre jut abban is, hogy a törvényhozó testület a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság munkájára támaszkodva rendszeresen foglalkozik a környezetvédelem átfogó kérdéseivel. A továbbiakban arról szólt: korunk új jelensége, egyben gyors ütemben kibontakozó cselekvése a környezetvédelem. Egyre fokozódó ütemben használjuk fel a termeléshez, a fogyasztáshoz a természeti erőforrásokat, és eközben szennyezzük a termőföldet, a vizet, a levegőt, átalakítjuk tájainkat. A beavatkozások hatásait a természet öntisztuló képessége nem tudja kellően ellensúlyozni, labilissá válik a társadalom és a környezetének hosszú idő alatt kialakult egyensúlya, drágul és csökken a természeti erőforrások igénybevételének lehetősége, romlanak az élet minőségét lényegesen befolyásoló feltételek, körülmények. Erre a kihívásra a társadalom egyre érzékenyebben és határozottabban reagál. Egyrészt követelményeket támaszt a politikai vezetéssel, a kormányzattal szemben az egészséges, kulturált környezet megteremtése érdekében, másrészt fokozza aktivitását az ártalmak csökkentése, illetve megszüntetése céljából. A társadalom a környezet állapotának javítására vonatkozó igényeinek és szükségleteinek lehetőségeinkkel összehangolt és fokozatos kielégítése a pártnak és a kormánynak eltökélt szándéka. Ez kifejezésre jut például a különböző döntésekben, a konkrét cselekvést szervező programok megalkotásában. A környezetvédelem, nemcsak az egyes országok, hanem az egész emberiség közös problémája, a nemzetközi politika és a gazdasági kapcsolatok fontos kérdése. A társadalmak érzékenyebbé váltak a földi életre leselkedő veszélyekre és értékrendjükben előtérbe került az élet minősége, illetve az ahhoz elengedhetetlenül szükséges megfelelő környezet. Az ENSZ őszi ülésszaka tárgyalja az ezredfordulóig terjedő, illetve az azt követő időszak környezeti problémáit, valamint a Környezet és Fejlesztés Világbizottság „Közös jövőnk” című jelentését. A 21 nemzet által delegált politikusokból, tudósokból álló testület — amelynek magyar tagja is volt —, megállapítja, hogy többféle társadalmi rendszerben élünk, de csak egy Földünk van. Ezt pedig óvni kell a környezeti ártalmaktól, mert ezzel az emberiség érdekeit védjük. Felhívja az országok figyelmét a kiegyensúlyozott fejlődés szükségességére, en. nék középpontjában a gazdasági és környezetvédelmi követelmények eddiginél jobb összhangjának megteremtése áll. E cél például azzal lenne elérhető, ha a fegyverkezésre fordított mil- liárdokat — a szocialista or. szágok leszerelési törekvéseit szem előtt tartva — környezetkímélő fejlesztésekre használnák fel. A jövőben csak olyan fejlesztéseket szabad tervezni, amelyek nem veszélyeztetik az életet fenntartó természetes rendszereket, a légkört, a vizet, a talajt és az élővilágot. Lehetőségeink határain belül eddig is megtettük és a jövőben is megtesz. szük mindazt, ami a szomszédos országokat, az európai kontinenst és az egész Földet érintő környezetvédelmi feladatokból reánk hárul. Ezután Ábrahám Kálmán hangsúlyozta: a társadalmigazdasági fejlődés hazánkban is együtt jár a természeti erőforrások fokozottabb igénybevételével, a termelés és a fogyasztás bővülésével, a környezeti ártalmak növekedésével. Az emberi környezetben lejátszódó folyamatok kedvezőtlen hatásai sok esetben hosszú idő elteltével jelentkeznek, és a társadalom általában csak akkor ismeri fel ezeket, ha már gazdasági gondokat, egészségkárosodást. vagy amikor új típusú konfliktusokat okoznak. Ezért a fejlesztéseket különös gonddal kell előkészíteni. Széles körű tudományos, szakmai előkészítő munkát kívánt például -a Dunántúli-középhegység ásványvagyonának kitermelése, a Bős—nagymarosi Vízlépcsőrendszer megépítése, vagy a Balaton idegenforgalmi adottságainak hasznosítása. Az ezekkel kapcsolatos programok megvalósítása szükségessé teszi, hogy az erőforrások hasznosításával egyidejűleg a komplex környezetvédelmi intézkedések is megtörténjenek. A fejlesztések különböző összefüggéseit, az intézkedések várható hatásait fel kell tárni a lakosság előtt, és meg kell szerezni annak aktív támogatását. A nagy térségekre kiterjedő és sok embert érintő programok hatásaikban meg is haladják a szűkebb értelemben vett környezetvédelmi tennivalókat, társadalmi. politikai ügyekké is válnak, és ennek következtében a Minisztertanács és a kormányzati szervek sokkal behatóbban foglalkoznak megvalósításukkal. Az elmúlt középtávú tervidőszak hazai környezet- védelmi munkájáról szólva elmondotta: sokat tettünk. de még mindig nem eleget. Eredményeink közül kiemelkedik a Balatont érintő környezetvédelmi tevékenység. Ez jól példázza, hogy a kritikus helyzet ki- alakuláást követően kidolgozott komplex program — amely számos ágazat feladatait összefogja és az Ábrahám Kálmán expozéját tartja anyagi erőket is koncentrálja — más. regionális jellegű környezetvédelmi feladatok megoldásának is modellje lehet. Az eddig megtett intézkedések eredményeként a Balaton vízgyűjtő területén más felszíni vizekhez viszonyítva jelentősen csökken a vizek terhelése. Ezt segíti elő a Kis- Balaton is. amely ma már tájvédelmi körzetként nagy szerepet játszik a vízminőség védelmében. A levegőtisztaság-védelem eredménye. hogy például Baranya. Komárom. Heves megyékben a tüzelőanyag kéntartalmának mérséklése, illetve az energiafelhasználás szerkezetének átalakítása következtében csökkent a kéndioxid-kibocsátás. Budapesten napjainkban már kevesebb por (Folytatás a 2. oldalon) Pillanatkép az ülésteremből NAPIRENDEN: A TANÁCSI MUNKA FEJLESZTÉSE ÉS A MÉSZÖV TEVÉKENYSÉGE Ülésezett Heves Megye Tanácsa Válaszok korábbi interpellációs kérdésekre A tanácsi testületi munka fejlesztése, illetve a Mészöv tevékenysége volt a két tő témája Heves Megye Tanácsa nyári ülésének. A Schmidt Rezső elnök vezetésével megtartott tegnapi fórumon többek között megjelent Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára, Mészáros József, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának munkatársa. Mészáros Albert, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára és Szántósi Rafael, a megyei KISZ-bizottság titkára. A megye parlamentjének tagjai előbb az elmúlt tanácskozás óta a végrehajtó bizottság által megtárgyalt főbb kérdésekről, s a döntésekről szóló jelentést hallgatták meg és hagyták jóvá. Schmidt Rezső terjesztette elő ezt követően a tanácsi testületi munka továbbfejlesztését taglaló beszámolót. Az MSZMP KB 1984. október 9-i állásfoglalása határozta meg az ezzel kapcsolatos teendőket. Az eltelt idő alatt — számos gond ellenére — erősödött a tanácsok meghatározó szerepe területük legfontosabb gazdasági. társadalompolitikai ügyeiben, a lakosság életkörülményeit befolyásoló kérdésekben. Gazdálkodásuk új rendje is fokozta népképviseleti-önkormányzati jellegüket, önállóságukat. Az írásos anyaghoz Virág Károly fűzött hozzászólásában véleményt. Hangsúlyozta, hogy különösen a közösségi érdekek feltárásában, érvényesítésében van jelentős funkciójuk a helyi testületeknek. Előrelépés tapasztalható a kezdeményezések és az öntevékenység kibontakoztatásában is. Veszélyes azonban — hívta fel a figyelmet —, ha a szükséges intézkedéseket vitákkal helyettesítik. Arra is ügyelni kell, hogy a szűkösebbé váló anyagi lehetőségek miatt a tervezett fejlesztések egy része háttérbe szorul, s ez bizony kedvezőtlen hatással van az állampolgárokra. A tanács a dokumentumot ezután egyhangúlag elfogadta. Ugyancsak jóváhagyták a tanácstagok a megyei irányító testület és a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsa között létesített új tartalmú együttműködési megállapodást, amely a terület^ és településfejlesztésben, az ellátás szervezésében, a lakóterületi közélet és az ügyintézés erősítésében, az egészségügyi és művelődéspolitikai célok teljesítésében szabja meg a közös tennivalókat. A témához szólt hozzá Czibik Márton, az SZMT titkára, aki a hagyományos együttes munka új hangsúlyaira, formáira és módszereire irányította rá a jelenlévők figyelmét. Tizenkét áfész, 15 takarék- szövetkezet, továbbá hatezer lakás fenntartásáról gondoskodó lakásépítő és -fenntartó szövetkezet szakmai irányítását elvégezni hivatott szervezet, a Mészöv tevékenységéről kaptak tájékoztatót Zachar Gábor elnök előterjesztésében a megyei tanácstagok. A reális képet adó, a gondokat sem elhallgató dokumentumot — So- modi Istvánnak, a tarnamé- rai áfész elnökének kiegészítőjével együtt — ugyancsak egyhangúlag fogadta el a tanács. A nyári ülés további részében előbb a megyei tanács jogi és igazgatási bizottságának beszámolójával értettek egyet a megjelentek. majd bejelentették, hogy Eger Város Tanácsa a korábban megüresedett helyre Laboda Zsigmond személyében új megyei tanácstagot választott. Ostoroson, a 20. számú választókerületben augusztus 15-én tartanak időközi választást. Döntöttek a tagok kitüntető jelvények. díjak és oklevelek odaítéléséről is. Befejezésül a megyei tanács elnöke a márciusi interpellációs kérdésekre tolmácsolta a szakemberek feleleteit. E szerint Füzesabonyiban a Vasúti és Posta- forgalmi Szakközépiskola bővítése egyelőre nem indokolt. Egerben, a Baktai úti lakótelep vízellátásának jobbítása érdekében viszont már áprilisban megkezdődött egy 56 millió forintos beruházás, amelynek befejeztével — előreláthatóan az év végére — napi 6 ezer köbméterrel több vizet kapnak az ott lakók. Ez is azonban csak enyhítheti a városrész gondjait. ELKEZDŐDÖTT A ZÖLDBORSÓ FELDOLGOZÁSA - INDUL A CSERESZNYESZEZON Nagyüzem a hütőiparban A Magyar Hűtőipari Vállalat gyárai közül Baján, Békéscsabán, Miskolcon és Székesfehérváron elkezdődött a zöldborsó feldolgozása, a hét végén pedig további két hűtőházában, Zalaegerszegen és Győrben látnák hozzá a tér. més tartósításához. Az országban ugyanis nem egyszerre érik a zöldborsó, amely amúgy is a szokásosnál mintegy két- két és fél héttel később takarítható be. A vállalat hűtőházai az idén 22—23 ezer tonna borsót dolgoznak fel. Ennek eddig csupán 5—6 százalékát szállították le a gazdaságok, tavaly ilyenkor már az alapanyagnak csaknem a harmada a hűtőházakban volt. Az ipar az idén különben várhatóan elegendő és jó minőségű zsenge borsót tartósíthat. Békéscsabán megkezdték a hüvelyes cukorborsó fagyasztását. Ezt a csemegét kizárólag kistermelőktől vásárolják fel, kilogrammonként átlagosan 35 forintért. A termék szinte teljes egészében konvertibilis exportra kerül. A vállalat több gyárában — így például Győrben és Békéscsabán — újabb műszakok szervezésével fokozzák a tészta- és az egyéb mélyhűtött ételféleségek gyártását azért, hogy később, a nyár derekán több időt fordíthassanak a nagyobb tömegű gyökérzöldségek és gyümölcsök feldolgozására. A tésztafélékből az idén egyébként háromszor többet készítenek, mint tavaly. A Békéscsabán létesült új üzemrész első gépsorán már készül a kedvelt mélyhűtött lekváros és túrós derelye. A vállalat üzemeiben indul a cseresznyeszezon és hozzálátnak a málna, valamint a piros és fekete ribiszke tartósításához is. (MTI)
