Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-25 / 148. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1987. június 25., csütörtök GERASZIMOV, SEVARDNADZE ES SHULTZ TALÁLKOZÓJÁRÓL Lehetséges, egyben kívánatos is lenne Eduard Sevardnadze és George Shultz találkozója lehetséges, s egyben kívánatos is lenne — hangsúlyozta szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján Gennagyij Gera- szimov. A szovjet külügyi szóvivő kitért arra, hogy Moszkvában és Washingtonban egyaránt tanulmányozzák a szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó kérdését, de még mindig nincs konkrét dátum Sevardnadze washingtoni látogatására. •A külügyi szóvivő bejelentette, hogy szerdán Moszkvába érkezik Javier Pérez de Cuellar. Az ENSZ főtitkára ellátogat Minszkbe és Kijev- be, majd június 29-én kezdi meg tárgyalásait a szovjet vezetőkkel, s június 30-án nemzetközi sajtóértekezletet tart. Gennagyij Geraszimov érthetetlennek minősítette azt a fehér házi döntést, hogy Washington egyáltalában nem fogja tanulmányozni az ürtevékenység szabályozására irányuló szovjet kezdeményezéseket, s ezt az elutasítást nem is magyarázza. A szovjet javaslat értelmében — Reykjavik szellemének megfelelően — a rakétaelhárító védelmi rendszerekről kötött szerződés további tíz évig érvényben maradna, s az általa engedélyezett kutatások is folytatódhatnának. A szóvivő reményét fejezte ki, hogy az amerikai nem véglegesen utasítja el a stabilitás megőrzését, a leszerelési intézkedésekhez szükséges feltételek megteremtését szolgáló szovjet javaslatot. Paul Nitze a közelmúltban a szovjet szóvivőnek az NSZK 72 darab — amerikai nukleáris robbanótöltettel felszerelhető — hadműveleti- harcászati rakétáival kapcsolatos megállapításaira reagálva kifejtette, hogy a genfi megállapodás nem érintheti a szövetségesi együttműködés már kialakult formáit- de ugyanakkor ki kell hogy zárja az új formákat — idézte Geraszimov az amerikai politikust, s megállapította: az Egyesült Államok már előre ki akarja kerülni a megállapodást, megőrizve ezeket a rakétákat a nukleáris töltetekkel. Geraszimov cáfolta, hogy ez a probléma csak most merült volna fel a tárgyalásokon, hiszen már régóta téma, hogy a szovjet és amerikai közepes hatótávolságú és hadműveleti-harcászati nukleáris tölteteket és hordozóeszközöket felszámolják Európában. A szovjet szóvivő kitért Shultz amerikai külügyminiszter nyugat-szamoai látogatása során tett kijelentéseire, amelyek a csendesóceáni térségben erősödő „szovjet fenyegetésre” hívják fel a figyelmet, s a térség országaival kötött halászati egyezményeket a szovjet politikai és gazdasági befolyás eszközeként értékeli. Geraszimov hangsúlyozta, hogy ezek a megállapítások minden alapot nélkülöznek, s éppen az Egyesült Államok politikája veszélyezteti az övezet országait: Washington nem csatlakozott az atomfegyvermentes övezetről szóló raratongai megállapodáshoz. szankciókat vezetett be Oj-Zéland ellen, annektálta Mikronéziát. LIBANONI TÚSZUGY A hadügyminiszter fia már szabad... Izraeli arabok tiltakozása Az izraeli állam területén élő 700 ezer arab túlnyomó többsége szerdán munkabeszüntetéssel tiltakozott az őket sújtó megkülönböztető politika ellen, s egyenlő jogokat és létfeltételeket követelt. Szolidaritásból az 1967-ben megszállt területeken is megmozdulásokra került sor. Nabluszban az izraeli katonaság tüzet nyitott a tüntetőkre és egy asz- szonyt súlyosan megsebesített. Az Izrael állam törvényes területén élő, s izraeli állampolgársággal rendelkező arabok az általuk lakott vidékek és települések elhanyagolása, az arabokkal szembeni diszkrimináció elleni tiltakozásul szervezték meg „az egyenlőség napját”. Az izraeli költségvetés az ő településeik fejlesztésére a népesség száma alapján ösz- szehasonlítva csupán a töredékét fordítja annak az összegnek, amit a zsidók lakta városoknak és falvaknak juttat. Griási különbségek vannak az arab települések hátrányára az út-, a csatorna- és az elektromos hálózatban, az oktatás és az egészségügy területén. Izrael tervbe vette több száz arabok lakta ház lebontását is. azzal az indokkal, hogy engedély nélkül épültek. A megszállt területek — Ciszjcrdánia és Gaza —, valamint a törvénytelenül an- nektált Gclan-fennsík lakossága szolidaritásból csatlakozott a mozgalcmhoz, elítélve egyúttal a velük szembeni izraeli politikát is. Tüntetéseken, felvonulásokon tiltakoztak az ellen, hogy az utóbbi napokban több tucat palesztint tartóztattak le. Az ismeretlen embsrrab- lók szerdán szabadon engedték Ali Oszeirant — a libanoni hadügyminiszter fiát — és annak testőrét, de Charles Glas.s amerikai újságíró sorsa továbbra is ismeretlen. A hadügyminiszter öröm_ mel nyilatkozott a történtekről, s közölte: az amerikai újságíróról annyit tud csupán, hogy még életben van. Adel Oszeiran reményét fejezte ki. hogy Glass mielőbb visszanyeri szabadságát. Camille Samun volt államfő úgy véli. hogy Charles Glass sorsa ugyanaz lesz, mint a Libanonban fogva- tartott másik nyolc amerikai túszé: aligha reménykedhet a gyors szabadulásban. Szelim el-Hossz ügyvezető kormányfő közölte, hogy változatlanul folynak az erőfeszítések Glass kiszabadító, sa érdekében. A kormányfő Az Egyesült Államok „bízik abban, hogy az NSZK teljesíti nemzetközi kötelezettségét és megérdemelt büntetésben részesíti Mohammed Ali Hamadeit” — jelentette ki Reagan elnök. Reagan személyesen nyilatkozott erről, abban a telefonbeszélgetésben, amelyet a TWA-repülőgép eltérítésekor meggyilkolt amerikai tengeélesen elítélte a túszszedő akciókat. Bejrúti rádióállomások szerdán jelentették, hogy a Glassékat elrabló 14 tagú kommandó vezetője a Hezbollah tagja volt és az emberrablók között volt annak a Mohammed Ali Hamadei- nak a rokona is, akit jelenleg az NSZK-ban tartanak fogva és rövidesen bíróság elé állítanak gyilkosság és repülőgéprablás vádjával. Bár a túszügy Ali Oszeiran és a testőr számára lezárult. Szíria és a libanoni siíta közösség egy része szemében változatlanul nyitott. A Szíria által szorgalmazott nyugat-bejrúti „biztonság’ terv” kudarcán csak az segített volna, ha Glass is visszanyeri szabadságát. Damaszkusz közvetítő szerepét ugyan senki sem tagadja a két túsz kiszabadításában — de erősen kétséges, hogy ha nem a hadügyminiszter fiáról lett volna szó, akkor is így alakult volna a helyzet. rész, Robert Stethem családtagjaival folytatott. Az elnök álláspontját szóvivője, Mariin Fitzwater ismertette. Reagan azt mondta, hogy Washington „minden erőfeszítést megtett a felelősségre vonás érdekében” és „személyesen Kohl kancellártól kapott biztosítékot” arra^ hogy ez meg is történik. Garancia Hamadei megbüntetésére Telelottó-nyereményjegyzék Nyereményjegyzék az 1981. június 23-án, megtartott JÚNIUSI TELELOTTÓ jutalomsorsolásáról, amelyen a júniusi lelelottószelvények és a június havi előfizetéses szelvények vettek részt. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk: B) Lada 1200 S típusú személy- gépkocsira szóló utalvány; C) Dacia 1310 TX típusú személy5 828 006 D 82 041 953 H 5 859 594 D 82 049 850 D 5 930 667 D 82 057 747 D 5 954 358 E 82 065 644 H 5 970 152 G 82 073 541 I 5 978 049 H 82 081 438 E 81 552 339 I 82 089 335 E 81 576 030 I 82 097 232 E 82 002 468 H 82 120 923 G 82 018 262 H 82 128 820 H 82 034 056 F 82 136 717 G gépkocsira szóló utalvány; D) szerencseutalvány (30 000 forint); E) vásárlási utalvány (10 000 forint) ; F) vásárlási utalvány (9000 forint); G) vásárlási utalvány (7000 forint); H) vásárlási utalvány (5000 forint) ; I) vásárlási utalvány (4000 forint). 82 144 614 I 82 152 511 G 82 160 408 I 82 168 305 I 82 176 202 E 82 191 996 H 82 199 893 E 82 207 790 I 82 215 687 I 82 231481 E 82 247 275 H 82 255 172 H 82 270 966 G 82 278 863 G "82 286 760 E 82 302 554 E 82 310 451 E 82 318 348 G 82 326 245 G 82 334 142 D 82 342 039 G 82 349 936 I 82 357 833 H 82 365 730 I 82 468 391 F 82 484 185 I 82 499 979 F 82 515 773 F 82 523 670 F 82 547 361 D 82 563 155 E 82 571 052 H 82 578 949 I A szovjet űrhajózás távlatai Már századunk kilencvenes éveinek második felében sor kerülhet a szovjet űrhajózás távlati céljának megvalósítására. egy nagy méretű, állandóan lakott űrállomás létesítésére — jelentette ki Pavel Popovics. a szovjet űrhajósok kiképzéséért felelős parancsnok helyettese. A nyugat-berlini Der Tagesspiegel című lapnak nyilatkozva Popovics vezérőrnagy, aki maga is kétszer járt a világűrben, elmondta, hogy a jelenlegi elképzelés szerint a kocsikerék formájú. a Földtől 400—450 kilométer távolságra keringő űrállomást akkor tudják üzembe helyezni, amikor sikeresen befejeződik az új, atom- illetve ionrakéta-hajtó- művek kifejlesztése. Az szovjet űrhajós közölte, hogy a közeljövőben két újabb, a tudományos kutatást szolgáló modult kapcsolnak a jelenleg Föld körüli pályán keringő Mir-űr- állomáshoz. Az amerikaiak által kifejlesztett űrsikló — Space Shuttle — nagyon hasznos lehet meghibásodott műholdak befogására. Űrhajósok szállítására azonban a Szovjetunió továbbra is az egyszerűbb és olcsóbb Szojuz típusú űrhajókat kívánja használni. A Szojuzok alkalmassá tehetőek akár hat személy befogadására is. Pavel Popovics elmondta még: az amerikaiak eddig elutasították a Szovjetuniónak azt a javaslatát, hogy szabványosítsák az űreszközök dokkoló rendszereit. Ez lehetővé tenné, hogy az űrhajósok segítsenek bajba jutott társaikon. rC Külpolitikai kommentárunk i Hajózni muszáj... ÖT HÓNAPIG TARTÓ tárgyalássorozat, két- és többoldalú egyeztető megbeszélések, tucatnyi szövegtervezet áll annak a kilencpontos határozati jar vaslatnak a hátterében, amelyet a Biztonsági Tanács állandó tagjai terjesztettek a világszervezet e magas rangú fóruma elé. Sikerre, diplomáciai áttörésre persze ez a kezdeményezés sem kínál biztosítékot, mégis, önmagában az a tény, hogy a hosszú évek óta húzódó iraki—iráni háború befejezésén újabb, e szinten, igen ritkának mondható egyetértő- nyomán történik próbálkozás, mégis jelez valamilyen esélyt a kibontakozásra. A jelek szerint ugyanis a két közép-keleti ország közti ellenségeskedés túllépte azt a fokot ameddig az — már amennyire ez mai világunkban egyáltalán lehetséges — egy szűk körzet ügye maradhat. A/ incidenseknek, rajtaütéseknek az a sorozata, amely napjainkra az öbölbeli hajózást gyakorlatilag egyetlen hatalmas rizikófaktorrá változtatta, úgy tűnik hatékonyabb beavatkozásra ösztönözte a nagyhatalmakat is. Navigare necesse est — hajózni muszáj, szólt a hajdani latin aranymondás, s ennek igazsága az energia-utánpótlás szempontjából létfontosságú öböl esetében ma is érvényes. Más kérdés, hogy az idegen zászlók feltűnése a feszültséggel terhes vízi utakon önmagában aligha vezethet megoldáshoz — csakúgy, mint ahogy a Biztonsági Tanács határozat- tervezete is csak a közvetlenül érintett két fél, Irak és Irán megfelelő reagálása nyomán adhatna okot a derűlátásra. • PEDIG A ZAKLATOTT MÜLTÜ — és jelenű - térségben aligha van valami, amire nagyobb szükség lőhet, mint az olyannyira áhított békére. A hét év óta tartó tragikus háború halálos áldozatainak a száma — adja hírül egy néhány nappal ezelőtt nyilvánosságra hozott összesítés — immár meghaladja az egymilliót. A hadifoglyok létszámát körülbelül hetvenezerre becsülik, míg a sebesültek és nyomorékká váltak seregéről még hozzávetőleges adat sincsen . . . Szegő Gábor DÉL-KOREA Olimpia vagy polgárháború Egymás után kötik a külföldi televíziók a szerződéseket az 1988-as szöuli olimpia közvetítéséről. A múlt héten az ABU, az ázsiai és a csendes-óceáni televíziók szövetsége 1,5 millió dollárért szerezte meg az adás jogát a szöuli szervezőktől. Másfélszer annyit fizetnek, mint az 1884-es Los Ange- les-i olimpia közvetítéséért. Előzőleg a közép- és délamerikai körzeti televíziós szövetség írt alá szerződést Szöulban, ők 2,92 millió dollárt fizetnek. Az előző olimpiára 2,1 milliót költöttek. A dél-koreai szervezők közölték, hogy az eddig megkötött szerződések értéke már 392,3 millió dollárra rúg. Ebben benne van az a 20, illetve 15 millió dollár is, amelyet a Coca-Cola, illetve az Eastman Kodak cég fizet a jogért, hogy a sport- esemény hivatalos szponzora lehessen. A dél-koreai építőipar, amely az utóbbi évtizedben úgyszólván rohammal bevette a nemzetközi beruházási piacot, most odahaza is kitesz magáért. Az állami költségvetésből és a magántőke eszközeiből 3 milliárd dollárt fordítanak 32 versenyszínhely felépítésére — a 100 ezer férőhelyes központi stadion már megnyílt Szöulban. A föld alatti vas- úthálózatot megkétszerezik, a hírközlő hálózatot négyszeresére duzzasztják, a fővárosi szállodai szobák számát háromszorosára növelik. A dél-koreai katonai kormányzat az ország nemzetközi tekintélyének növelését várja az olimpiától. De az évtizedeken át elnyomott, rendőrsortüzekkel tizedelt, halottainak ezreit gyászoló politikai ellenzék is arra számít, hogy az olimpiai készülődést, a kormányzat törekvését a szalonképesebb színben való feltűnésre, felhasználhatja ügye előmozdítására. Mióta Csőn Tu Hvan. a legutóbbi, 1980-as pucscsal hatalomra került katonai diktátor meghirdette, hogy jövőre békésen átengedi a hatalmat hét évvel ezelőtti hatalomra segítőjének és egykori tábornoktársának, Ro Te Vu-nak, megsokszorozódtak a diáktüntetések a dél-koreai fővárosban. Üj jelenség, hogy a diákmegmozdulásokhoz sok helyütt a hivatalok, vállalati székházak korábban esak a gazdasági növekedés számadataival elfoglalt hivatalnokai is csatlakoztak. Véletlenül keveredett-e bele a középosztály a diáktüntetésekbe — mint a kormány- nyilatkozatok állítják, arra hivatkozva, hogy ebédidőben mindig sokan vannak az utcán —, vagy új fejezet nyílik a dél-koreai belső küzdelmekben: ez most a kérdés, amelyet a dél-koreai kormányzatot támogató Egyesült Államok kormány- hivatalain és az újságszerkesztőségeken kívül szerte a világon most leginkább a sportszakemberek feszegetnek. Olimpia vagy polgár- háború lesz-e Dél-Koreában? Aki csak a gazdasági fejlődés adatait szemléli, aligha hiheti, hogy az olimpiára lenne szükség Dél-Korea tekintélyének növeléséhez. Az 1950—53-as koreai hábo. rúban lerombolt országrész az utóbbi húsz évben a világ legszegényebb és leggazdagabb országai közötti távolság felét tette meg. 1960-ban az egy főre jutó nemzeti jövedelem annyi volt, mint Szudánban, vagy Ghánában, most több mint Törökországban és közel annyi, mint Portugáliában, vagy Jugoszláviában, s ha az eddigi növekedési ütem folytatódik, egy nemzedéken belül eléri a japán színvonalat. Az utóbbi két évtized világviszonylatban élenjá- róan magas, export által ösztönzött gazdasági növekedése az 1985-ös kisebb megtorpanás után — akkor „csak” 5,4 százalékos volt a gazdasági növekedés — most ismét rohamléptű, idén az első negyedévben 15,6 százalékos volt. Dél-Korea tavaly — történetében először — jelentős fizetési mérlegtöbbletet is elért, úgyhogy most már milliárdok- kal csökkenti 40 milliárd dollár feletti külföldi adósságát. A dél-koreai ipar egymás után hívta versenyre a japán és az amerikai cégeket. Dél-Korea ma világelső a külföldi beruházási építési tevékenységben és a hajóexportban, acélipara, autóipara és főleg elektronikai ipara pedig gyorsan felzárkózik. Ezt nemcsak a hagyományos fegyelemmel és az alacsony bérekkel, hanem a gazdasági egyenlőség erőltetésével, a szegénység, a rosszultápláltság felszámolásával, az árak. az egészségügy és az oktatás bőkezű állami támogatásával érték el. 1960 óta évente átlagosan nyolc hónappal emelkedett Dél-Koreában a születéskor várható átlagos élettartam. Az írástudatlanságot felszámolták, a középiskolákban évente 4 millióan, a főiskolákon és egyetemeken évente több mint 900 ezren tanulnak a 40 milliós országban. Ezek az adatok teszik igazán érthetővé, miért tűri a lakosság mind nehezebben a véreskezű diktatúra politikai gyeplőjét. A gazdasági fejlődésnek és a politikai demokratizálódásnak együtt kell járnia: ez az alapvető követelés. Az ellenzék nem érti. hogy évtizedes vezetői, a sokszor bebörtönzött, nemegyszer halálra ítélt Kim De Dzsung és Kim Jong Szám. akik támogatják az amerikai támaszpontok és az amerikai stílusú tőkés rend megtartását, miért nem részesülhetnek a hatalomból. Mészáros György
