Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-23 / 146. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. június 23., kedd RSADALOM 3. ADÓREFORM II korszerűsítés indítékai 111/1. A gazdasággal foglalkozó közéleti megnyilvánulások, nak egyik jellemzője, hogy bizonyos fogalmakat, sza­vakat, amelyek ugyan időről időre változnak, feltűnő gyakorisággal, szinte divatjelleggel emlegetnek. Egy­két évvel ezelőtt például az új vállalatvezetési formák, azok bevezetése, próbálgatása élvezte a megkülönböz­tetett figyelmet. Manapság az adóreform a kedvenc, a minduntalan visszatérő téma. Hogyan és miért került napirendre az adóreform? Meddig jutott az adóreform előkészítése, mi az adózási változtatások lényege, milyen szervek döntései szüksége­sek, időszerűek a reform megvalósításához? Időrendben elsőként az MSZMP KB 1984. április 17-i állásfoglalása említendő, amely a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésé­nek feladatait összegezte. Ebben a dokumentumban a szabályozórendszer — akkor még jövőbeni — korszerűsí­tését felvázoló fejezetében szó esett a gazdálkodó szer­vezetek adózásának majdani átalakításáról, valamint a személyi jövedelmek prog­resszív adóztatásáról. Többéves előzmények A KB 1984. április 17-i ál­lásfoglalása átfogó és komp­lex jelleggel sommázta egy­részt a gazdaságirányítási rendszer, másrészt azon be­lül a szabályozórendszer kor­szerűsítésének elveit és te­endőit. Ezek sorában — mint egy a több közül — szere­pelt, akkor még laza meg­fogalmazásban, az adórend­szer korszerűsítése, azzal a kikötéssel, hogy az megfelelő előkészítő munkát és a KB részéről külön döntést igé­nyel. Több mint két éven ke­resztül elvétve lehetett hal­lani, olvasni az adóreforpn- ról, úgy tűnt, hogy az leke­rült a napirendről. Valójá­ban a szakemberek szűkebb köre behatóan foglalkozott a vállalati és személyi adó­zás megújításának rész lét­kérdéseivel. Az adóreform tulajdonképpen az elmúlt év novemberében lépett újólag a nyilvánosság elé, amikor az MSZMP KB határozata kategorikusan leszögezte: elő kell készíteni egy új vál­lalati és személyi jövedelem­adó-rendszer bevezetését. Et­től kezdve nemcsak az elő­készítés intenzitása erősö­dött, s bővült több százra a munkában részt vevő szak­emberek száma, a tájékozta­tás forrásai is kezdtek meg­nyílni, egyre több informá­ció hangzott el, jelent meg, Az MSZMP KB áprilisi ta­nácskozása magasabb sebes­ségfokozatba kapcsolta az adóreform előkészítését, a változások konkretizálását, s egyúttal az adóreform pro­pagandáját. Az áprilisi KB- ülést követően az állami és társadalmi szervezetek ve­zető testületéi véleményez­ték az adóreform elvi kérdé­seit; ezek ismeretében az új adórendszer kidolgozóinak el kell készíteniük és a KB soron következő ülésére be kell terjeszteniük a vállalati adózás és a lakossági sze­mélyi jövedelemadózás rész­leteket is tisztázó javaslatát. A Központi Bizottságnak az év derekán kell dönteni az adóreform sorsáról: neveze­tesen a beterjesztett javas­lat elfogadásáról, vagy el­utasításáról, az első esetben a bevezetés 1988. január el­sejei, avagy későbbi idő­pontjáról. Az adóreform előkészítése során felvetődött, hogy cél­szerű lenne az adóügyi vál­tozásokat törvénybe foglal­ni. Az adóreform előkészíté­sének, bevezetésének menet­rendjében a KB június—jú­liusi ülése mellett kiemel­kedő esemény lesz az Or­szággyűlés kora őszi ülés­szaka, amely előreláthatóan törvényben kodifikálja az adóreformot és a vállalati jövedelemszabályozás stabi­litását biztosító alapelvékst. Túlzott elvonások Tulajdonképpen mi indo- koljq, teszi időszerűvé az adózási változásokat? Az adó, az adózás sehol sem népszerű; az érintettek, az adózók erről a témáról ki­zárólag rosszat mondanak. Az adózók véleményére tá­maszkodva bármely ország adórendszeréről kiállítható az elmarasztaló minősítés. Szerencsére az adórendsze­rek objektív módon, nem­zetközi összehasonlítással is vizsgálhatók, értékelhetők. Mérlegelhető példának oká­ért, hogy az adók a bruttó hazai termék, a GDP hány százalékát összpontosítják a költségvetésben, továbbá, hogy milyen az adóstruktúra, az egyenes és a közvetett adókból származó bevételek aránya. Célszerű azt is vizs­gálni, miképpen oszlanak meg az adók az egyes gaz­dasági ágazatok, valamint gazdasági folyamatok — pél­dául termelés-forgalmazás — között. Űjábban kerültek elő­térbe azok az elemzések. amelyek az adózás gazdasági növekedés kapcsolatát tárják fel, vagyis azt vizsgálják, hogy az adóterhek változása miképpen hat az alapvető gazdasági folyamatokra, a beruházásra, a fogyasztásra. Az érvényben lévő magyar adórendszerről az állapítható meg, hogy igen magas fokú — majd 60 százalékos mér­tékű — GDP-centralizálást valósít meg. (Ez a szocialista országokban nem ritkaság, de magasabb a fejlett tőkés országok átlagánál.) Az adó­struktúra első számú jellem, zője: alacsony a jövedelmi (bér. és kereseti) adó ará­nya, s igen magas a válla­latokat terhelő adóbevételek, elvonások részesedése. A különféle vállalati adók; el­vonások — nyereségadó, vá­ros- és községfejlesztési hozzájárulás, termelési adó. bér. és kereseti adó, felhal­mozási, vagyonadó, vám, a hetvenes években eszközle­kötési járulék, 1985-ig amor- tizációk'özpontosítás — brut­tó nyereséghez viszonyított aránya a termelő vállalatok átlagában ma már 75—76 százalék, az iparban ennél is magasabb, 86—87 száza­lék. Akadályozza a tisztánlátást Az utóbbi adatokból az is kitűnik, hogy az adóterhek elosztása a termelés-forgal­mazás között nem arányos, túlzott mértékben a termelés­re koncentrálódik. Szakmai, tehát adóztatási-adózási néző­pontból azért minősíthető korszerűtlennek, mert a ter­melés egymás utáni fázisai­ban az adók halmozódnak, rontják a végtermék ver­senyképességét, akadályoz­zák a közgazdasági tisztán­látást. Tehát annak megál­lapítását, hogy a különböző termékek előállítása meny­nyibe kerül. Az adózás termelő válla­latokra való koncentrálásá­nak egyik velejárója, követ­kezménye az adó. és terme­lői áremelkedések kapcso­latában kifejeződő inflációs hatás. A vállalatok néző­pontjából az a jelenlegi adó­rendszer legfőbb hátránya, hogy az elvonások magas szintje a jövedelmező gaz­dálkodók mozgásterét, fej­lesztési lehetőségeit is korlá­tozza. S végezetül minősítés nél­kül említjük, hogy az elmúlt évtizedekben kialakult adó­struktúrában a lakossági adózásnak oeriférikus sze­repe volt, a költségvetés összes bevételeiben a lakos­ság befizetései 6—8 százalék­kal részesednek. (Következik: Hogyan fizet­nek a vállalatok?) Garant völgyi István Fiatal hegesztők erőpróbája Május végéig 5480 új lakás A kivitelező építőipar ál­lami vállalatai és szövetke­zetei az év első öt hónapjá­ban 2,1 százalékkal több épí­tési munkát végeztek, mint a múlt év azonos időszaká­ban. Így az előirányzathoz közelállóan teljesítették idő­arányos tervüket, s csaknem teljesen pótolták az év első két hónapjának rendkívül hideg időjárása miatti, több mint egyínilliárd forintos termeléskiesést. A kisszer­vezetek május végéig elért teljesítménye mintegy más- félszerese az egy évvel ko­rábbinak. A vállalatoktól és a szövetkezetektől eltávozott dolgozók nagy része is a kisszervezeteknél — a kis­szövetkezetekben, gmk-ban — folytatta a munkát, az év első négy hónapjában több mint 10 ezer munkással nőtt e szervezetek létszáma. A kivitelező vállalatok és szövetkezetek az év első öt hónapjában 5480 új lakást adtak át az országban. Az Ipari Minisztérium, az Állami Ifjúsági és Sport- hivatal felkérésére a KISZ Központi Bizottsága, a Szak- szervezetek Országos Ta­nácsa. a Minisztertanács Tanácsi Hivatala, az Ipari Szövetkezetek Országos Ta­nácsa és a Kisiparosok Or­szágos Szervezete egyet­értésével hegesztő szakmá­ban országos ifjúsági szak­mai-politikai versenyt hir­det a fiatal szakmunkások részére. Az erőpróba célja a fia­talok tehetségének. képes­ségeinek kibontakoztatása, szakmai, politikai és mun­kavédelmi ismereteik gya­rapításának elősegítése. A vetélkedésben részt vehet minden szakmunkás, aki hegesztő szakmunkás ké­pesítéssel, vagy ilyen mun­kakör ellátására jogosító szakközépiskolai érettségi­vel. illetve egyéb vasipari szakképesítéssel rendelke­zik; a jelentkezés időpont­jában szakmunkásként dol­gozik; 1957. január 1-e után született; és nincs fe­gyelmi intézkedés hatálya alatt, illetve nem folyik el­lene fegyelmi eljárás. A jelentkezők ívhegesz­tő és lánghegesztő kategó­riákban korcsoportonként mérhetik össze tudásukat. A vállalati szakmunkáskép­zésben képesített dolgozók gyakorlati idejüktől füg­getlenül a pályakezdő ka­tegóriában indulhatnak. A verseny felmenőrendszerű, a vállalati selejtezőkön és a területi versenyeken ke­resztül lehet az országos döntőbe eljutni. A verseny során szakmai gyakorlati feladatokat kell megoldani, de elméleti és politikai kér­désekről is számot kell ad­niuk a jelentkezőknek. A vállalati selejtezőkre június 30-ig, a területi ver­senyekre szeptember 30-ig. az országos döntőre novem­ber 30-ig kerül sor. A dijak 3—7000 forintig terjednek, a legeredménye­sebbek pedig hegesztő mi­nősítést. illetve mesterszak­munkás oklevelet szerezhet­nek. A Vetőmag-termeltető és -Értékesítő Vállalat Káli tizemé­ben gondos vizsgálatok kísérik a vetőmag útját. A beérkező tisztítanivalőt Fegecs Ferencné kis szitán mintázza, ez alap­ján állítják be a nagy gépeket Az egyik legfontosabb ismér­vet, a csirázóképességet vizs­gálja nedves itatós segítségé­vel pattogatott kukoricán ,Bodor Béláné A sejtosztódást, a vöröshere-tetraploidok vizsgálatát meta- tázis-állapotban vizsgálja Kozma Lászlóné; a mikroszkópos képen a kromoszómák is láthatók A legkorszerűbb módszerek sem mellőzhetik a legősibbe­ket; ma sem mérgekkel, ha­nem macskákkal tartják tá­vol az egereket a vetőmag­vaktól ... (Kőhidi Imre képriportja) A kisipar helyzete megyénkben A napokban tárgyalta a Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottsága a kisipari szolgáltatás helyzetét, A beszámolót a KIOSZ Heves Megyei Szervezete terjesz­tette elő. Új műhelyek Az eltelt időszakban — mind a létszám, mind a tel­jesítmények tekintetében — változások következtek be. Az iparosok száma 41 szá­zalékkal nőtt. Ezzel szem­ben a fogyasztási szolgálta­tások (1985-höz viszonyítva) 58,1. a kisipari árutermelés aránya pedig 15,8 százalék­kal bővült. A fejlődést azonban igen ellentmondásossá tette a gaz­dasági környezet, s a sza­bályozórendszer — olykor nehezen követhető — válto­zásai is. Mindezek következ­tében1 aránylag magas a fluktuáció. Főként a cipész, cserép­kályhás, bádogos. kádár, épületszigetelő szakmákban figyelhető meg csökkenés. Az utánpótlás hiánya — egyes mesterségeknél — a szakma teljes elnéptelenedé­sét jelenti. Heves, városában a KIOSZ- nak sikerült korszerűsítenie a vidéki szolgáltatóhálóza­tot. Itt tavaly hat szolgálta­tó műhelyt adtak át. Ez év végére várható az egri céh- mesterek utcájának megépí­tése — természetesen műhe­lyekkel. A kézművesek termékei­nek forgalomba hozatalára hasznosítják a Szépasszony- völgyben lévő, úgynevezett lovastanyát is. Ez a kisipa­ros pavilonsor, további vonz­erőt jelent majd Eger ide­genforgalmában. Ingatag bizalom A kisiparosok részéről még mindig tartósnak mutatkozik a kellő bizalom hiánya, amely akadályozza a kívánt mértékű befektetést, s a be­ruházások fejlesztését. Az építési és fenntartási költségek folyamatos emel­kedése, a hitelfeltételek ked­vezőtlen mivolta, az állami támogatások megszüntetése, a helyiségbérek emelkedése, a közműfejlesztési hozzájá­rulások magas összege mind e tendenciát erősítik. A ka­pacitások egy része így ki­használatlan marad. Nem sikerült teljes mér­tékben kihasználni a kisipar és a nagyvállalatok közötti munkamegosztás lehetősé­geit. Érezhető az adórend­szer teljesítmény-visszatar­tó hatása is. Mindemellett egyre élesebben jelentkezik a konkurencia a gmk-k. a vgm-k és a jogtalan ipar­gyakorlók részéről. A kisiparosok munka-, anyag-, alkatrész- és eszköz- ellátásának bővítését az ál­lami gazdálkodó szerveze­tekkel kialakított együttmű­ködéssel igyekeznek megol­dani. összességében megállapít­ható. hogy a megyében zaj­ló szolgáltatások teljesít­ményértéke növekvő tenden­ciát mutat. A jövőben biz­tosítani kívánják a szolgál­tatások szervezettebbé téte­lét. Ezt a célkitűzést első­sorban a tanácsokkal való folyamatos együttműködés­sel. valamint a munkakap­csolatok bővítésével akarják elérni. — havas — Mindent a minőségért...!

Next

/
Thumbnails
Contents