Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-23 / 146. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1987. június 23., kedd Üdvözlő távirat — vietnami vezetőknek Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Vo Chi Cong- nak, a Vietnami Szocialista Köztársaság Államtanácsa el­nökévé, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke Phavn Hung-nak, a Minisztertanács elnökévé, Sarlós István, az Országgyűlés elnöke pedig Le Quang Dao-nak, a Nem­zetgyűlés elnökévé történt, megválasztása alkalmából táviratban fejezte ki jó kí­vánságait. Várkonyi Péter külügyminiszter szintén táv­iratban üdvözölte Nguyen Co Thach miniszterelnök-helyet­test, külügyminisztert újbóli megválasztása alkalmából. Washingtoni készség Közel-keleti rendezés — a Szovjetunió részvételével Az Egyesült Államok kész beleegyezni abba, hogy a Szovjetunió részt vegyen egy, a közel-keleti rendezés­sel foglalkozó nemzetközi konferencián. Ezt a The Wa­shington Times című, jobb­oldali lap jelentette hétfőn. A lap szerint Shultz külügy­miniszter, aki korábban el­lenezte a szovjet részvételt, most változtatott magatartá­sán — de továbbra is korlá­tozni kívánja a fórum jog­körét és a Szovjetunió lehe­tőségeit. A jelentés szerint az Egye­sült Államok most azt ja­vasolja, hogy az ENSZ fő­titkára hívja össze a nem­zetközi tanácskozást a Biz­tonsági Tanács öt állandó tagja. Izrael, valamint a szomszédos arab államok részvételével. Jordánia és Egyiptom már késznek mu­tatkozik részt venni egy ilyen tárgyaláson és Wa­shington szerint a Szovjet­unió Szíriát is „rábeszélhet­né” a csatlakozásra. A konferencia Washington szándékai szerint elsősorban azt szolgálná, hogy lehetővé tegye Izrael, Jordánia, Liba­non és Szíria közvetlen két­oldalú tárgyalásait. Nem volna joga arra, hogy bár­miféle önálló döntést hoz­zon, vagy megvétózzon, bár­miféle kétoldalú egyezségét. A palesztin képviseletet Wa­shington közös jordániai— Palesztinái küldöttséggel akarja megoldani: ha a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet hajlandó addig elfo­gadni a közel-keleti rende­zésre vonatkozó ENSZ-hatá- rozatokat, akkor a PFSZ tag­jaiból kerülnének ki a kül­döttség palesztin képviselői, ha viszont elutasítja ezt, akkor a megszállt nyugati partvidék és a gázai övezet Jordánia által kijelölendő palesztin megbízottjai vehet­nének részt a munkában. A lap utal arra, hogy az Egyesült Államok a Szovjet­unió növekvő közel-keleti befolyásának ellensúlyozá­sára szánja tervét. Ha ugyanis szovjet részről eluta­sítanák az ilyen korlátozott jogkörű részvételt, akkor Washington ..közvetlenül Jordániához fordul’’ és azt javasolja majd, hogy „lépje­nek most már a szovjetek nélkül”. A The Washington Times külügyminisztériumi forrá­sokra hivatkozva azt írja, hogy az amerikai tervezetet Richard Murphy külügyi államtitkár még ebben a hónapban előterjeszti a Szov­jetunió képviselőinek. A re­gionális kérdésekről folyta­tott rendszeres eszmecsere részeként a szovjet és az amerikai küldöttek június­ban Genfben találkoznak a közel-keleti helyzet megvita­tására. A VSZ BERLINI JAVASLATÁRÓL Mindenki számára azonos biztonságot kínáló katonai doktrína rC Külpolitikai kommentárunk —i Pardon? HA MÉRNI LEHETNE az emberi felháborodást, a műszerek mutatói átütnék a lengéshatárt. Igen. ismét a terrorizmus, ismét egy oktalan tömeggyilkos­ság. A színhely ezúttal Barcelona, egy nagyáruház alagsori garázsa. Mint ezt már öt kontinensen tudják, az elmúlt hét végén itt halt meg tizenhét ember egy robbanás — legyünk csak pontosak: robbantás — miatt. Ilyen már volt, sajnos, túlságosan is gyakran. Nap­jainkban alig múlik el hét, amikor ne követelne ál­dozatot az irracionális, a klinikai őrület partjain át­csapó erőszak. Az azonban alighanem most fordul elő először, hogy a gyilkosok — olyan az egész, mint egy abszurd drámában — bocsánatot kérnek. Ezúttal valóban szó szerint pontosan ez történt A baszk szeparatista szervezet, az ETA példátlan nyilatkozatban közölte a világgal, hogy a péntek dél­utáni merényletet valóban tagjai követték el, de az ..sajnálatos baleset”, „súlyos hiba” volt. A közvéle­mény hangsúlyozza, hogy ami történt, az nemcsak technikai, hanem politikai hiba is volt, amit az ETA I a jövőben kerülni fog és amiért most „elnézést kér a katalán néptől, mindenekelőtt az áldozatok csa­ládjától”. Vannak az életben helyzetek, amikor a bocsánat­kérés is csak olaj lehet a tűzre — és ez ilyen hely­zet. Tizenhét embert megölni akkor is tömeggyil­kosság, ha ezt a közbűntényes gaztettet — mert er­ről van szó — bármilyen „ideológiai” csomagolás sztanioljába burkolják. Nincs és nem lehet poli­tikai tét, amely indokolhatná a vakvéletlen által ..kiszemelt” járókelők, asszonyok és gyerekek, arra vetődő öregek ellen indított háborút. A világ elké­pesztően nagy részén bizonyosodott be annak az ál­lításnak a hazugsága, amely szerint a cél szentesíti az eszközt. A TÖRTÉNELEM egyik legegyértelműbb tanulsá­ga éppen az, hogy a mocskos eszközök bemocskolják a mégoly magasztos célokat is. Nem lehet sötét szemüvegben vaktában ölni és aztán egyszerűen ,.pardon”-t mondani. Csak remélhetjük, hogy a bar­celonai tizenhetek rekviemjén újabb százezrek is­merik fel ezt az alapvető igazságot... Harmat Endre KÍNA Egymillióval kevesebb katona... A Varsói Szerződés Tag­országai Politikai Tanácsko­zó Testületének berlini ülé­se a történelemben először nemcsak védelmi jellegű, de egyenesen a háború ellen irányuló, mindenki számára azonos biztonságot kínáló ka­tonai doktrínát hirdetett meg. Ez önmagában is kedvezően hat a világhelyzetre — mon­dotta hétfőn Moszkvában Vlagyimir Petrovszkij kül­ügyminiszter-helyettes. A sajtóértekezleten rajta kí­vül Mahmud Garejev vezér, ezredes, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnökének helyettese, Nyikolaj Cservov vezérezredes, a vezérkari fő­nökség főcsoportfőnöke és Viktor Karpov, a külügymi­nisztérium fegyverzetkorlá- tozási és leszerelési főosztá­lyának vezetője vett részt. Petrovszkij hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a Varsói Szerződés tagorszá­gai javasolták a NATO-nak: tekintélyes szakértői szinten folytassanak konzultációkat a két szövetségi rendszer ka­tonai doktrínáinak összeha­sonlításáról. A VSZ doktrínájának vé­delmi jellegéről tanúskodik az a kötelezettségvállalás is, hogy a szocialista országok semmilyen körülmények kö­zött sem kezdenek nukleá­ris, vagy hagyományos há­borút egyetlen ország ellen sem — mutatott rá Mahmud Garejev. — Sohasem alkal­maznak elsőként nukleáris fegyvert és nincs területi követelésük a világ egyet­len országával szemben sem. Nyikolaj Cservov kifejtet­te. hogy a VSZ és a NATO felépítésének különbözősége, az egyik vagy másik fél va­lamely részterületen meglé­vő fölénye vagy hátránya ellenére Európában lényegé­ben egyensúly van, így a VSZ részéről egyoldalú lé­pésekre nem kerülhet sor, mert azok kárt okoznának a tagállamok biztonságának. Garejev tábornok leszö­gezte, hogy a Szovjetunió­ban nem tervezik hivatásos hadsereg létrehozását. A harckészültségben lévő erők­ről séoílVa emlékeztet ar­ra, hogy (Franciaországot és Spanyolországot is szá­mítva) a NATO-nak 94 had­osztálya van, a Varsói Szer­ződésnek 78. Ráadásul a NATO-hadosztályok létszá. ma 16—23 ezer között vál­tozik, míg a szocialista or­szágokban lil—12 ezer fő a hadosztályok létszáma. Nyikolaj Cservov felhívta a figyelmet arra, hogy a Var­sói Szerződés a 90-es évek elejére a szárazföldi erők és a csapásmérő légierő 25 százalékos csökkentését ja­vasolta. Ez mindkét olda­lon legalább félmillió főt jelent. Hogy ezen túlmenő­en pontosan mennyi harcko­csit, repülőgépet és más esz. közt számolnának fel. azt a tárgyalóasztalnál kell meg­határozni. Nem igaz ugyan­is. hogy a NATO-nak csak 18 ezer harckocsija van. Eny- nyivel rendelkezik az egye­sített főparancsnokság. Eh­hez hozzá kell számolni a francia és a spanyol tanko­kat. a nemzeti hadseregek­nek az egyesített parancs­nokság alá nem rendelt pán­célosait és a raktáron lévő­ket, amelyeknek a száma mintegy tízezer, s ebből négyezer az amerikai tank. Ezzel együtt sem tagadható, hogy a Varsói Szerződésnek fölénye van harckocsikból. A NATO-nak viszont erő­sebb a harcászati légiereje, több a harci helikoptere és több nukleáris eszköze van. A szocialista országok ké­szek az egyensúlyhiányt minden konkrét esetben fel­számolni, de kizárólag csak csökkentés révén. Nyikolaj Cservov kifejtet­te: igaz ugyan, hogy az egyensúly ma a háború meg. akadályozásának eszköze, ám a fegyverkezési hajsza miatt ez az egyensúly mind magasabb szintre tolódik és egyre kevésbé lesz stabil. Ha ez a folyamat tovább tart. eljuthatunk egy olyan pontig, amelyen túl mér az egyensúly sem szolgálja a háború megakadályozását. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés alternatívaként ja­vasolja a nukleáris leszere­lést, amely csak szakaszo­san, az egyensúly szigorú szem előtt tartásával hajt­ható végre. Ennek a prog­ramnak a megvalósításához mutatkoznak jelenleg kedve­ző feltételek. Viktor Karpov arra hív­ta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok egyoldalú követelésekkel akadályozza a konkrét leszerelési megálla­podások megkötését. Cser­vov vezérezredes közölte, hogy az Egyesült Államok az SS—20-as, SS—4-es, SS— 12-es és SS—23-as rakéták megsemmisítését követeli a Szovjetuniótól, míg ő nem semmisítené meg egyetlen fegyverét sem, csupán át­alakítaná azokat. IRAK-IRAN Egy hét — három hadművelet Irán „Naszr—4" (Győze­lem—4) fedőnévvel újabb támadó hadműveletet indí­tott vasárnap az Irak észak* 'keleti területén lévő Szulei- máníja város térségében. A teheráni rádió jelentése szerint a hadsereg ..forradal­mi gárdistákból” álló egyik alakulata elfoglalt húsz négyzetkilométernyi iraki te­rületet, harcképtelenné tett kétezer és fogságba ejtett kétszáz iraki katonát. Egy héten belül ez már a har­madik bejelentett iráni had­művelet. A támadást iraki részről nem erősítették meg. Az ÍRNA teheráni hír- ügynökség azt is bejelentette, hogy az iráni haditengeré­szet egységei hét olajszállító hajót tartóztattak fel a Hor- muzi-szorosban. A hajókat később útjukra engedték, miután kiderült, hogy fedél­zetükön nincs Iraknak szánt rakomány. Kuvait vasárnap cáfolta azokat az iráni vádakat, hogy az öböl menti ország segítséget nyújtott Iraknak egy szombati légitámadás­ban. A támadás következté­ben az iráni Hárg-sziget olaj­kikötőjében elsüllyedt egy tartályhajó. Irán Kuvait szemére vetette, hogy a ha­sonló akciók a térségbeli amerikai katonai jelenlét növelését segítik elő. A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg pekingi katonai körzetében nyugállományba helyeztek 34 tábornokot. Az erről szóló rendeletet Teng Hsziao-ping, a Kínai Kommunista Párt Központi Katonai Bizottságának elnö­ke írta alá. Megfigyelők rámutatnák, hogy ilyen nagyszámú főtiszt egyidejű nyugdíjazására első ízben kerül sor azóta, hogy két évvel ezelőtt elhatároz­ták: egymillió fővel csök­kentik a kínai fegyveres erők állományának létszá­mát. A nyugdíjazásokat a vezetés azzal indokolta, hogy folytatni kell a főtiszti állo­mány fiatalítását. A most nyugállományba helyezett főtisztek — zömében had­erőnemi parancsnokok — többsége katonai vezetőként vett részt a hosszú menete­lésben (1934—1935) és a Ja­pán-ellenes honvédelmi há­borúban (1937—1945). MURUROÁN Francia nukleáris robbantás Franciaország újabb fölcf alatti nukleáris robbantást hajtott végre hétfőn a Csen­des-óceán déli részén, a Mu­ruroa korallzátonyon lévő kísérleti telepén. A hírt az új-zélandi szeizmológiai in­tézet közölte. A wellingtoni bejelentés szerint a robbantás 15 kilo- tonna erejű volt. Ebben az évben ez volt a negyedik francia föld alatti nukleáris robbantás a korallzátonyon. HADERŐCSÖKKENTÉS Magyar álláspont Bécsben A VSZ országai hétfőn konkrét, írásos javaslatokat terjesztettek a NATO-álla- mok elé az európai fegyve­res erők és hagyományos fegyverzetek csökkentésé­ről folytatandó tárgyalások­ra. A NATO érdeklődéssel, egyúttal bizonyos fenntartá­sokkal fogadta a tervezetet, jelezve, hogy a következő hetekben terjeszti majd elő a maga elgondolásait. A két szövetség képvise­lői között az európai utó­találkozóval párhuzamosan folyó tanácskozások szín­helye hétfőn a szovjet nagy- követség volt, ahol a VSZ nevében a szovjet küldött­ség terjesztette elő a javas­latokat. A tervezet a VSZ budapesti felhívására, illet­ve a VSZ Politikai Tanács­kozó Testületének berlini állásfoglalásaira alapítva ja­vasolja, hogy az össz-euró- pai folyamat keretében. a folyamat valamennyi orszá­ga biztonsági érdekeit fi­gyelembe véve tárgyaljanak a hagyományos haderő­csökkentésről. A cél, hogy az egyenjo­gúság, a kölcsönös bizton­ság alapján, kiegyensúlyo­zottan, szakaszosan és ér­demben csökkentsék a had­erőket és fegyverzeteket oly módon, hogy e folyamatban mindvégig fennálljon vala­mennyi ország biztonsága. A csökkentés kiterjedne a szárazföldi haderőkre és a harcászati csapásmérő légi­erőre a hozzájuk tartozó fegyverzetekkel, valamint a harcászati nukleáris eszkö­zökre. A cél. hogy lényege­sen csökkenjen a katonai szembenállás szintje. Olyan területeken, ahol történelmi, földrajzi vagy egyéb okok­ból aránytalanságok vannak, azokat ugyancsak csökkentés révén kell felszámolni. A haderőcsökkentés terü­lete Európa, az Atlanti-óce­ántól az Uraiig. A VSZ ál­láspontja szerint logikus vol­na a NATO-tag, Törökország egész területének bekapcso­lása. A VSZ javasolja, hogy hatékonyan és szigorúan el­lenőrizzék a tervezett meg­állapodást, nemzeti techni­kai eszközökkel csakúgy, mint nemzetközi eljárással, beleértve a helyszíni ellen­őrzést is. A javaslat tartalmaz ki­egészítő intézkedéseket is a váratlan támadások elleni biztonság érdekében és ki­tér a katonai doktrínák vé­delmi jellegére. A VSZ tagállamai az ülé­sen részletesen indokolták a javaslatot, hangoztatva, hogy azt tárgyalási alapul szolgáló munkaokmánynak tekintik, készek válaszolni a másik fél kérdéseire, észrevételei­re, várják a NATO elgondo­lásait. A magyar küldöttség ré­széről rámutattak, hogy — miután a két fél álláspont­ja már tisztázódott — elér­kezett az ideje a tárgyalási mandátum kidolgozását cél­zó szervezettebb, gyorsabb munkának. Magyarország, akárcsak a szövetség többi tagállama, üdvözli a • tényt, hogy a NATO kész az euró­pai folyamatban tárgyalni a hagyományos haderőcsök­kentésről. A magyar képvi­selő rámutatott: bízunk ben­ne, hogy a kérdésben a NATO reykjaviki ülésen el­fogadott megfogalmazások elősegítik az össz-európai ke­retekben folytatandó tárgya­lásokat. A NATO-országok képvi. selői első reagálásaikban megerősítették, hogy a ha­gyományos leszerelési fóru­mot előkészítő tárgyalások érdemi szakaszukba léptek. Míg általában készek az össz-európai folyamat kere­tében tárgyalni, megismé­telték az ismert álláspontot: a katonai bizalomépítésről a helsinki folyamatban részes 35 állam keretében kíván­nak tárgyalni, míg a had­erőcsökkentésről szintén össz-európai keretben, de csupán a NATO és a VSZ 23 tagállamának aktív részvé­telével. Kifejtették koráb­bi nézetüket, hogy a hagyo­mányos haderőknél Európá­ban nincsen hozzávetőleges egyensúly és rámutattak, hogy a harcászati nukleáris fegyverzeteket nem kívánják bevonni a tervezett csökken­tésekbe. A tárgyalások körében azt várják, hogy a NATO a kö­vetkező hetekben terjeszti elő Bécsben a maga elgon­dolásait az európai haderő­csökkentés kérdéseiről. Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság . Építésvezetősége mélyépítésben jártas (technikus) MŰVEZETŐT KERES RECSKI TÉRSÉGBE, Jelentkezni az üzemvezetőnél: EGER FELNÉMET a fűrészüzem mögött. Telefon: 12-414

Next

/
Thumbnails
Contents