Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-20 / 144. szám
NÉPÚJSÁG, 1987., június 20., szombat Visszacsalogatni a nézőt Beszélgetés Révész György filmrendezővel Jelenet az Akii Miklós című filmből (Helyei László és Benedek Miklós) Mostanában ritkán kapunk szórakoztató történelmi kalandtilmeket. Éppen ezért érthető örömmel fogadta a romantikus, kosztümös mozit szerető közönség Mik száth Kálmán Akii Mik lósát, Ifjúságunk népszerű regényét filmvásznon. A film megvalósítója Révész György filmrendező volt. — Az ötlet, hogy Akii Miklóst megfilmesítsük, már harminc-harmincöt évvel ezelőtt is napirenden szerepelt — válaszolta kérdésünkre a rendező. — Még egy kész forgatókönyv is született annak idején. Később osztrák—magyar kop- rodukciós ötletként is felvetődött a megfilmesítés gondolata. Közben sorra születtek a Mikszáth-regények alapján forgatott filmek. — Miért éppen Akii Miklós romantikus történetét akarta vászonra vinni? — Olyan filmet akartam készíteni, amely másfél órán át örömet szerez a nézőknek. Vissza kell csalogatnunk a nézőt a moziba! Rendszerint arra törekszünk, hogy nagy, művészi értékeket hozzunk létre, de aztán kiderült, hogy ezek az értékek nem is léteznek. A filmnél az a lényeges, hogy a néző jól érezze magát, ne rejtvényeket kapjon, hanem kerek történeteket. — Több évtizedes pályafutása során ön rendszeresen és kedvteléssel nyúlt magyar írók munkáihoz. — Én az írói alapanyaghoz ragaszkodom! Készítettem már filmet Tersánszky Józsi Jenő, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Hubay Miklós, Boldizsár Iván, Somogyi Tóth Sándor, Gál István regényeiből. Az az alapelvem, hogy az író írja, a színész játssza, az operatőr forgassa és a rendező rendezze a filmet. — A szerzői filmet nem fogadja el? — Az irodalmi alapanyag jót tesz a filmnek. Ám ha a filmrendező tud, hát írjon. — ön írt már szerzői filmet? — Nem. Forgatókönyvet persze írtam. Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című művéből készült filmem forgatókönyvét nekem kellett elkészítenem, mert senki sem akarta a megírását elvállalni, még a fia, Karinthy Ferenc sem. Rengeteg forgatókönyvet írtam. de ez egészen más dolog. — Mi marad meg egy-egy filmből a rendező számára? — A filmen kívül a levelek. Sok olyan levelet őrzök, amelyekben arról írnak ismeretlen emberek, hogy valamelyik filmem miként befolyásolta az életüket. Egy film hatása olykor kiszámíthatatlan. A Kétszer kettő néha öt az első filmem volt, és sokkig nem értettem, miért nevetnek olyan jóízűen az emberek, és miért lett a maga idejében olyan nagy siker. Sok ember sorsára meghatározó erejű élmény volt. — Ez volt valóban a legsikeresebb filmje? — Igen. Bán Frigyestől vettem át a forgatást, menet közben. Még nem voltam akkor 27 éves. Oj főszereplőt kerestem Ferrari Violetta személyében, és új forgatókönyvet kellett írnom, mert a szerzők nem voltak hajlandók átírni. Sajátos hisztéria alakult ki a film körül. Abban az időben szokatlan jelenség volt, hogy másfél órát mulathattak az emberek minden fenntartás nélkül. — Az Akii Miklós fogadtatása milyen volt? — Nagyon jó. Nálam alapelv: semmiféle művészi szándék nem igazolhatja a közönség untatását. Az Akii- féle filmet sem volt egyszerű megvalósítani. Egyedül Hanák Gábor stúdióvezető állt ki mellettem. Végül nívódíjat kapott! Hat héten át játszották a Szikra filmszínházban, ami nálunk szokatlanul hosszú idő. A közönség igényes romantikára vágyik. — Hadd kérdezzem meg végezetül, melyik filmjére emlékezik vissza ma legszívesebben ? — Az Utazás a koponyám körül, az Angyalok földje, a Hanyatthomlok cífnű filmekre. Ezek állnak hozzám a legközelebb. Ezekben a filmekben fogalmaztam meg legjobban, mindazt, amit a világról el akartam monda,ni. S. bár szórakoztató filmeket igyekeztem forgatni, mindig az írói gondolatból indultam ki. Sz. B. Mátyás király aranybullája Értékes lelettel. Mátyás király aranybullájával gazdagodott a szegedi Móra Ferenc Múzeum. A Tisza alacsony vízállásakor László Antal segédmunkás találta meg Mátyás úgynevezett kispecsétjét, amely jelentős okiratokon szerepelt, és akkor használta a király, amikor a bárói tanács megkerülésével akart intézkedni. Az ólommagú, aranybevonatú pecsétet a múzeum restaurátorműhelyében vizsgálják (MTI-fotó: Stekovács János — KS) A megszokottól is élénkebb az élet ezekben a napokban az egri Lenkey János Kiváló Honvéd Kollégiumban. Legalábbis) a) katonai udvaron és a sporttelepen, ahol a nyílt nap keretében úttörők ismerkednek a kollégiumi élettel, illetve az itt lakó fiatalemberek kergetik a labdát. Ök már felszabadultan szórakozhatnak, mert túl vannak az érettségin. Mások viszont még a tankönyveket, jegyzeteket böngészik a csendes szobákban, mert ők még a napokban kerülnek sorra. Ilyen alkalomkor az újságíró betoppanás>a is terhes lehet, mert közben fel kell készülniük az ünnepségre. a jubileumi kibocsátásra is. Ugyanis ez az év jelentős a kollégium életében : most tizedik alkalommal bocsátják szárnyukra az „öregdiákokat”, a végzősöket. akik szeptembertől különböző katonai főiskolákon, tanintézetekben folytatják majd tanulmányaikat. Tisztek lesznek három év múlva. Vállalják azt a nehéz. de szép. embert próbára tevő hivatást, ami ezzel a beosztással jár: jól kiképzett, szakmailag, politikailag szilárd harcosokat nevelni a Magyar Néphadseregnek, hogy minden körülmények között képesek legyenek hazánk. dolgozó népünk, szocialista társadalmunk megvédésére. Tiszteletre méltó elhatározás. A jubileum évében távozó. immár előfelvételin sikeresen szereplő 18 évesekkel beszélgettünk, akik itt nevelkedtek felnőttekké, szép szál emberekké, hogyan lettek katonai kollégisták, hogyan telték el az iskolai évek, milyen emlékeket őriznek meg a történelmi városról, a gimnáeiumokról, tanáraikról, 'társaikról. Jókötésű, vidám természetű fiúnak tűnik Dajka András. aki a Szilágyi gimnáziumban azóta sikeresen vizsgázott. — Bátyám. Ferenc vadászrepülő. Én is az szerettem volna lenni, ezért választottam a katonai pályát — magyarázza. amikor két társával. Király Istvánnal és Torpis Zsolttal egyetemben leülünk a tanári szobába. — De a szigorú orvosi vizsga nem talált erre teljesen alkalmasnak, ezért a műszaki területet választottam. Ügy hiszem, ott is meg fogom állni a helyem, mert jártam a főiskolákon, több hallgatóval beszéltem, személyesen meggyőződtem arról. hogy a főiskolán a parancsnokok. a tanszékvezetők és tanárok nem beosztottat. hanem kollégát látnak és tisztelnek a hallgatókban. Az ellátás jó. korszerű oktatókabinetjük, műszereik. felszereléseik, technikájuk van. és az sem közömbös. hogy ha jól tanulok. a harmadik évben havonta akár ötezer forintot is kaphatok. Dajka Andrásról el kell azért azt is mondani, hogy kitűnő sportoló. Üsző. Itteni pályafutása alatt 13 arany- és egy ezüstéremmel gyarapította babérjainak számát, az iskola és kollégium hírnevét. Egerben 6 éves kora óta úszik, érthető hát. hogy minden szép emléke ehhez a városhoz köti. — Nekem nem voltak katonai ..hagyományaim”, a családban nincs hivatásos katona — veszi át a szót az ugyancsak Heves megyei születésű Király István dobós diák. — Én újságokból, könyvekből ismerkedtem meg ezzel az élettel. Nagyon szépnek és romantikusnak találtam. Eddig nem is csalódtam. pedig eléggé családszerető gyerek vagyok; Balázs. Ádám és Gergő testvéremet hagytam odahaza. Igaz, a tanítási szünetben mindig meglátogattam őket. sokat meséltem az itteni életről. Nemcsak a tanulásról. hanem a sok kirándulásról. versenyekről, sporttáborokról. színházról, moziról. a városról és sok mindenről. ami most éppen nem is jut az eszembe. — Persze, a sok ugratásról. mókázásról is, mert ez is mindennapi itt. A telefonon lebonyolított ..téves” randik a szép egri kislányokkal — meséli nevetve Torpis Zsolt, aztán komolyra váltva a szót. elmondja, hogy a tanulás, a szórakozás mellett sok társadalmi munkát végeztek a kollégiumban és a városban. Sporttelepet, teniszpályát. díszkerítést építettek. parkosítottak, dolgoztak az egri várban, óvodát A francia eredetű szavak mai nyelvhasználatunkban (2.) Torpis Zsolt (Fotó: Perl Márton) és iskolát patronáltak. Nem volt unalmas az életük, miközben megemberesedtek. erősödtek erőnlétben és akaratban. KISZ-tagokká váltak. néhányukat felvették a pártba is. — Igaz, mi egyenruhában jártunk iskolába, ott is külön osztályba, de soha nem különültünk el a többiektől, mindenben benne voltunk, ami az iskolai életet illeti — folytatja. — Iskolai bálokon, diszkóestéken sokat táncoltunk. „csaptuk a szelet” a lányoknak. Ezeket nem lehet elfeledni, sokat fogok rájuk emlékezni, mint ahogy szeretettel nevelő parancsnokainkra és humánus, nagytudású tanárainkra is. —■ S miben látják a jó parancsnok tulajdonságait, elvégre három év múlva önök is azok lesznek, nem sokkal fiatalabb emberekkel kell foglalkozniuk, mint jó- maguk? — vetjük közbe a kérdést búcsúzóul. Egy kis gondolkozás után közösen fogalmaznak a tisztjelöltek: ' — Legyen szigorú és következetes a parancsok végrehajtásánál. de ugyanakkor ne zárkózzon el a dicsérettől, az elismeréstől sem. A szigorúságban ne éljen visz- sza a hatalmával, és gondoskodjon beosztottjairól. Állandóan képezze magát szakmailag és katonás tartásával mutasson egyfajta példát. Tömör a megfogalmazás. Reméljük, a jövő majd igazolja. hogy állják a szavukat, akik mondták, akik tisztek lesznek. Fazekas István A szóban és írásban megszaporodó francia eredetű szavak elég gyakran csapdát is jelentenek a beszélőpartnernek és az újságot olvasó közönségnek. Ez különösen akkor jelentkezik, ha a francia szóalakot mem a kiejtésnek megfelelő írásformában olvashatjuk. A szakszerűen és ugyanakkor népszerűén fogalmazó újságírók éppen e csapda kikerülésének szándékával a kiejtésnek megfelelő írásformában illesztik bele a szövegrész- letekbe nagy gyakorisággal pl. ezeket a francia nyelvi formákat: entellektüel (értelmiségi, felsőbb iskolai végzettségű, szellemi munkakörben dolgozó ember), enteriőr (a lakás, a szoba belseje, a belső szobarészlet ábrázolása). Hogy ezek a francia eredetű szavak milyen szöveg- összefüggésekben jutnak nyelvi szerepekihez, arról ezek a szövegrészietek tanúskodnak: „Jól szituált asszony keresi intelligens entellektüel ismeretségét házasság céljából” (Magyar Nemzet, 1987. máj. 11.). — „A Fontana Áruház enteriőrje leckét adott a butikoknak” (És, 1987. ápr. 24.). — „Az alkotót és művét kívánták megjeleníteni enteriőrök segítségével” (És, 1987. máj. 22.). Ugyancsak a kiejtés szerint jelentkeznek a napi sajtó hasábjain ezek a nyelvi formák is: presztízs (tekintély, befolyás): „Emelkedik a hírneve, presztízse” (És, 1987. máj. 22.); allűr (modor, viselkedés, magatartás, szokás): „Micsoda furcsa allűrjei vannak” (És, 1987. máj. 15.). Az átlagolvasók számára sem jelenthet csapdát az exteriőr (külső alak, megjelenés) francia szó kiejtése. Ezzel a szóval kapcsolatban azt is el kell mondanunk, hogy napjainkban feltűnő gyakorisággal jelentkezik, ilyen szövegösszefüggésekben: „Gyurkovics Tibor ezredese A fekvőtámasz című darabjában telitalálat volt. Sejthetőleg ezt nem annyira a színpadi játékban szerzett gyakorlatának, mint exteriőrjének köszönhette” (Magyar Nemzet, 1987. márc. 21.). — „Ha külsejéről akarunk beszélni, óvatosan talán azt mondhatnánk: exteriőrje kontúrosabb lett” (És, 1987. máj. 1.). A televízió Tele- fere adásában sem véletlenül használta Vitray Tamás az „exteriőrjük” szóalakot. Arról persze, sejtelmünk sincs, hogy a hallgatóság hány százaléka volt képes értelmezni és megérteni ezt a francia származékot (Tele- fere 1987. ápr. 3.). ■Az eredeti francia írás- képhez ragaszkodók, talán mert még franciásabb ízt óhajtanak belecsempészni mondanivalójuk megfogalmazásába, ilyen formákban írják le pl. ezeket a francia kifejezéseket: par excellence (ejtése: pár ekszelánsz). charme (ejtése: sárm), bon mot (ejtése: bonmó), au revoir (ejtése: o rövoár). Hogy hogyan illeszkednek bele a magyar szöveg nyelvi szövetébe, azt döntsék el olvasóim: ,,A Nyolc évszak — par excellence televíziós műfaj” (Kritika, 1987. 5. sz.). — „Huszti Péter alkata mindinkább kedélyes jovia- litást, semmint magávalra- gadó charme-ot sugároz” (Magyar Nemzet, 1987. máj. •Ll.). — „A Madách Színház rendületlenül bízik a csiklandós mese és a nagyon hatásos bon mot-k sikerében" (Magyar Nemzet, 1987. máj. 11.). — „Egy évvel később intsenek au revoir-1 Törő- csiknek” (Magyar Hírlap. 1987. máj. 15.). Természetesen az egyértelműbb fogalmazás inkább azt kívánná meg, hogy ezek a magyar megfelelők inkább jelentkezzenek az idézett szövegrészietekben: elsősorban, kiváltképpen; kedvesség, báj; elmés mondás, találós megjegyzés; a viszontlátásra stb. Dr. Bakos József „Öregdiákok” között Tisztek lesznek Dajka András Király István
