Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-20 / 144. szám

A hatvanmillios testvéri vietnami nép gigászi küzdelmet folytat kiegyensúlyozott gazdaságának megteremtéséért. A hazánknál három és félszer nagyobb dél-kelet- ázsiai ország számára — mint az a közelmúltban megtartott partkongresszuson is bebizonyosodott —, a béke megvívása talán még nehezebbnek bizonyul az ellenség gél folytatott harcnál is. Az IBUSZ évente mind több és több turistát ismertet meg e távoli ország megannyi ter­mészeti szépségével és embermillióinak vendégszeretetével. Képriportunk folytatása annak a sorozatnak, amelyet Székely Tamás készít lapunk számára világ körüli utazásairól. A mikor a tmk-ban új brigádot ver­buváltak. Kozma Janit is meg­kérdezték : — Jani, te nem akarsz belépni? Kozma Jani. ez a már deresedé hajú em- ben a tmk legcsendesebb melósa volt. Nem ugrált, nem lármázott, nem ment fel a pum­pája. nem lépett be meg ki soha sehova, mint egyesek, ha valami nem tetszett nekik Amíg a többiek a meccseket, a kihagyni 1 gólokat tárgyalták, meg hogy melyik futbal­listának hol. melyik utcában van pincéje, és kinek a nevén fut. ö üldögélt a fal mellé húzódva, cigarettázott, újságot olvasgatott Néha még sportújságot is. Most picit félre­hajtotta fejét, ránézett a kérdezőre, hallga­tott egy sort. aztán csendesen azt mondta: — Beléphetek, de csak egyszerű tagnak. A tmk-sok nevettek. — Jól van. lépj be egyszerű tagnak. Ezt. ha akarod, odaírjuk a neved mellé. Kezdetben sokat értekeztek, egyezkedtek, veszekedtek, hogy hogyan lehetne jobban, gyorsabban dolgozni, hogy a boríték mindig vastagabb legyen. Mert az is fontos ám. hi­szen egyre messzebb esik a konyhától a pi­ac: szóval minden drágul. Kozma Jani csak üldögélt. Szótlanul cigarettázgatott ezeken a megbeszéléseken. Ha néha megkérdezték, hogy csak ugrassák egy kicsit, hogy na. Ja­ni. neked mi a véleményed? Annyit vála­szolt: én csak egyszerű tag vagyok. Ez mindig harsány nevetést váltott ki a tagokból. Egyszerű tag azonban nem törő­dött ezzel. Rendíthetetlen nyugalmából nem lehetett kibillenteni. Hamarosan senki sem szólította Kozmá­nak vagy Janinak, hanem Egyszerű tagnak! Egyszerű tag. te mit szólsz ehhez vagy ah­hoz? Egyszerű tag. jössz a kirándulásra? Egyszerű tag. megyünk az Operettszínházba, kérsz jegyet? Kezdetben volt ebben egy csi­petnyi gúny. csipkelődés, de később minden­ki természetesnek tartotta az ilyen megszó- litást. Kozma Jani sem sértődött meg érte. Csak mosolygott, igent vagy nemet mondott. Szerettek vele dolgozni. Gyorsan és pon­tosan végezte munkáját. Nem állt le soha­sem vitatkozni, okoskodni, mint a hajdúság­ból szalajtott Prepuk Ferke, meg Csordás Bandi. Szó nélkül vállalta a nehéz, ember- gyötrő munkát is. amitől mások, a hangadók, a lármások menekültek. Ha könnyebb vagy kevesebb munkája volt — néha ez is elő­fordult —. akkor odament az egyik vagy a másik taghoz, nézte, hogyan dolgozik, aztán csak úgy. mintha önmagának mondaná, hal­kan megjegyezte, hogy ö nem igv kezdte volna, hanem amúgy, mert akkor nincs any - nyi üresjárata az embernek Mert kár min­den felesleges mozdulatért. És már ment is vissza a saját munkájához. A tag meg ab­bahagyta a munkát, vakarózott, forgatta fe­jét. hajába turkált, káromkodott csendesen, rágyújtott, töprengett: hogy a fenébe is mondta Egyszerű tag? Később, amikor ar­ra pislogott Kozma, már észrevette, hogy vége a tag morfondírozásának. úgy kezd a munkához, ahogy ö mondta. A hajtós brigádot megszerették az üzem­ben Rájuk lehetett számítani, sohasem nyúj­tották a melót, mint a rétestésztát. Az igaz. hogy a szerszámért, anyagért, ha nem kap­ták meg az ígért órában, akkor úgy vesze­kedtek. kiabáltak, hogy még a legzajosabb üzemrész is zengett tőlük. Hamarosan ki is tüntették a brigádot. A közeli vendéglő kistermében ünnepelték meg a nagy eseményt. Pörköltet ettek, vörös bort ittak. Jó hangulatuk lelt. Még Kozma Jani­nak. az egyszerű tagnak iis. A vörös bor meg­oldotta nyelvét, egy-két viccet is elmondott És amikor Ábris bácsi mellett üres lett a hely, áttelepedett. — Látod. Jani — veregette meg Kozma vállát Ábrás bácsi, a brigádvezető —. érde­mes volt belépned a brigádba, érdemes volt jól dolgozni, mert ennek mindenki használ látja. Kozma Jani bólogatott, hallgatott, ivott egy kortyot. Szürkés szeme vidáman meg­csillant. még pajkosan rá is kacsintott a bri­gádvezetőre. — Igaz — mondta. — Irigyelnek is a töb­biek. hogy minket tüntettek ki. — Nem baj az, hogy irigyelnek! — csip­pentett vissza a brigadéros. — Nem — dobta mutató ujját a magasba Egyszerű tag. — Nem bizony. Cigarettát szedett elő. rágyújtott. Aztán váratlanul azt mondta. — Hát még ha te szervezni is tudnál! Tekintetét a brigádvezető arcán legeltette A brigadéros meghökkent Meglepetésében majd kirúgta maga alól a széket. Jól hal­lotta? Nem jól hallotta? — Mit mondasz. Egyszerű tag? — kérdez­te meg a biztonság kedvéért. — Megismételhetem: hát még ha te szer­vezni is tudnál! Érted már? — Hogyhogy? — vörösödön a brigadéros arca. füle. Kozma forgatta maga előtt a poharat, hall­gatott. Mintha bánná, hogy szóra nyitotta száját. Késő volt. A brigádvezető lecsapott rá. — És mért nem mondtad már el ezt a megbeszéléseinken ? Kozma felemelte a fejét. — Nem akartam — mondta határozottan. — Nem akartam, mert én csak egy egyszerű tag vagyok, az is akarok maradni, de ha mindig jártattam volna a számat, még azt mondanátok, hogy funkciót akarok. De most. hogy a jó vörös borocska mellett csak úgy beszélgetünk, hát elmondom. A brigádvezető Kozmához fordult egész testével, közelebb is hajolt egv kicsit, hogy csendesedő szavait is megértse. — Hát csak mondjad, mintha az időjárás­ról. vagy a jó seggű tyúkokról beszélgetnénk iddogálás közben, hogy vidámabban teljen az idő. A brigád vezetőnek, a gúnyolódás ellenére, már a nyaka is vörösödön. Kozma töltött, ivott, és szippantott a ci­garettájából. — Nézd — mondta poharát forgatva —. sok a kapkodás nálunk. A szervezetlenség miatt, na. Csak egyet mondok: a párok nin­csenek jól összeválogatva. Mintha valaki, onnan fentről, favillával hányta volna őket össze. Ab ris bácsi az. asztalra csapott. — Mondjad már, hogy mire gondolsz, ne a favilláról papolj itt nekem. — Mondom. Prepukhoz, akinek arany ke­ze van. nem Fazekast kellett volna tenned, mert az is majdnem annyit tud, ezért szün­telenül leállnak okoskodni, elfecsérlik az. idejüket. Mint két kakas, mindegyik hajtja a maga igazát, miközben a tyúkok árválkod­nak. — Az istenbe, mán meg a tyúkpkkal jössz — pukkadozott a brigadéros. — Én — bökött Kozma Jani a mellére —. élted, én Prepukhoz Kiss Gyurit tenném. Fazekashoz, meg a balkezes Horváthot. Kiss Gyurinak. Horváthnak is sokát kell még ta­nulniuk. hogy jó tmk-sok legyenek. Ha együtt küldöd őket valamelyik géphez akkor csak kínlódnak szegények Láttam. Néha segítet­tem is nekik, de sokat nem mertem, nehogy megsértődjenek, hogy nem te igazítod el őket, hanem én. az egyszerű tag. Vagy itt vannak a gépbeállítások . . . Egyszerű tag hangja mintha megerősödött volna. Ketten, hárman is odafigyeltek már. Az asztal végén Prepuk és Fazekas vitatko­zott változatlanul. A brigádvezetö homlokán gyöngyözni kezdett a veríték. Nem vette le tekintetét Kozma Janiról. Nyugtalansága. idegessége elmúlt. Poharát nem hagyták üre­sen. de nem figyelt oda. hogy ki töltögeti mindig tele. Csak arra gondolt: egyre lisz lábban érzi, hogy Egyszerű tagnak igaza van A legöregebb melós a tmk-ban. de alig alig ismeri az embereket Sohasem jutótl eszébe az, amiről Egyszerű tag beszélt, hogy itt nem mindegy az. hogy ki kivel dolgozik együtt, hegy a gépbeáMításokat mindig csak egv ember végezze, még akkor is. ha tovább tart. mert utána nincs kire áthárítani a fe­lelősséget, mint ami olyan sokszor megtör tént. ha hiba csúszik a munkába. Hány öt­let. javaslat hangzott el a brigádmegbeszélé­seken, és csak az nem hótt hamvába, ame­lyiktől vastagabb lett rögtön a boríték. A többiről aztán már alig esett szó. Csordás Bandi, a kis zömök szókimondó ember, aki eddig csak a poharával foglalko­zott, áthajolt az. asztal fölött. Megbök le Kozma Jani mellét. — Te. Egyszerű tag. idehallgass, neked kéne brigádvezetőnek lenned. Mert amit én itt hallottam, érted, az azt súgja nekem, hogy nekünk még jobb lenne, ha te lennél a bri­gádvezető. Igazam van. brigadéros? — for­dult hirtelen Ábris bácsihoz. A brigádvezető megtörölte homlokát, kői­be pislogott. — Hál... — mondta bólogatva. — Szóval igen — csapta össze a tenyerét Csordás. — Akkor válasszuk meg. Na em­berek. mit szóltok hozzá? Egyszerű tagot megválasztjuk brigádvezetőnek. Ábris bácsi helyettes. Kozma felállt. Már nagyon komoly volt az arca. Hátrább tolta a széket. — Engem nem lehet megválasztani — mondta. — Én csak egy egyszerű tag vagyok — Eddig az voltál — nevettek az. embe­rek. — De ha megválasztunk .. . — Nem lehet. Én nem értek a brigádve­zetői munkához .. . Ahhoz tekintély is kell. olyan tekintély, mint Ábris bácsinak van Ha mégis megválasztotok, akkor kilépek a brigádból. Mert én úgy léptem be, hogy egyszerű tag leszek. Felvette az üres poharat, és visszament a régi helyére. — Hé. Jani — kiáltott utána Csordás is. meg Prepuk is, aki ekkor már abbahagyta a vitatkozást Fazekassal. — Ne bomolj, ha nem akarsz brigádvezetö lenni, akkor legyél tanácsadó tag, Ábris bácsi mellett. Mert ha az üzem vezetőinek lehetnek tanácsadóik, akkor mért ne lehetne ennek a tmk-brigád vezetőjének is tanácsadója. Senki nem emlékszik arra, kinek csattant össze először a tenyere, csak azt vették észre, hogy Kozma Jani, az egyszerű tag ki­vételével mindenki tapsolt. Megválasztották tanácsadó tagnak a brigadéros mellé. BÁBA MIHÁLY Egyszerű tag

Next

/
Thumbnails
Contents