Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-20 / 144. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1987., június 20., szombot A RECSKIEK BÜSZKESÉGE Régiségek, ritkaságok a bánvászniiizeiinihaii Bányászok faragta szobrocskák Az ötlet már több mint egy évtizeddel ezelőtt megszületett: gyűjtsék össze Recsken az ércbányászattal kapcsolatos régi emlékeket. Az elhatározást a kezdeti lépések követték, s a település fennállásának 650. évfordulójára meg is nyílt egy nagyobb szabású kiállítás. Ám a Rézérc Művek akkori vezérigazgatója, dr. Gagyi Pálffy András, és Szigeti Károly, aki ma is igazgatja a recski ércbányát, ettől többel akartak. Létrehozni egy múzeumot, amely állandó kiállításával hűen tükrözi a fejló. dést. a kezdetektől napjainkig. A feladatra Hugyecz Jánost, a recski Bányász Művelődési Otthon igazgatóját kérték fel, aki örömmel látott a munkához, lévén, hogy maga is muzeológus. — Nemcsak érdekesnek, egyenesen izgalmasnak tartottam, hogy felkutassuk a régmúlt idők homályba veszett emlékeit, — meséli Hugyecz János. — A művelődési otthon mellett lévő volt gondnoki lakást kaptuk meg arra a célra, hogy múzeumot alakítsunk. El kell mondjam, nem tudtam olyan kéréssel fordulni a Rézérc Művekhez, amelyet ne teljesítettek volna. Első ízben mindjárt százezer forintot kaptunk az épület rendbehozatalára, festésére, majd a tárlók vásárlására. — Végül is milyen tárgyi emlékek álltak rendelkezésre? — Eleinte meglehetősen kevés kiállításra érdemes dolog volt. A gyűjtemény alapjait az ásványok jelentették: az ércmű földtani osztályáról Sik Péter geológus volt ebben segítségünkre. Aztán megkezdődött a kutatómunka. Lázasan kerestük a régi dokumentumokat, iratokat, könyveket, s a bányászattal kapcsolatos tárgyakat. A bányászok, látván, hogy nem vesznek kárba ezek az értékek, sorra megajándékozták az alakulófélben lévő múzeumot, így tavaly, a bányásznapon megnyílhatott az első állandó kiállítás. Nos, hogy milyen felbecsülhetetlen kincsek láthatók a múzeumban, erről magunk is meggyőződhettünk. Ma már több mint kétezer ipartörténeti irattal rendelkeznek, s nem kevesebb, mint százötven ásványt állítottak ki. Ametiszt, markezit, kaiéit gyűjteményben gyönyörködhet a látogató, ez utóbbit a gyöngyösoroszi üzemtől kapták. A falon szép festmények és több. igen értékes térkép. — A legrégebbi 1862-ből Ásványok a mélyből Aprólékos munkával készültek a türelemüvegek I kalcit való, — magyarázza az igazgató. — az egykori ércbányát ábrázolja, amely a Lahóca hegyen volt. Itt kezdték meg legelőször a nagyüzemi bányászást, 1949 hektárnyi birtokon. Vagy ugyancsak a Rézérc Művek irattárából kerül elő az 1887-es első. társpénztári alapszabály. Ez tulajdonképpen a szakszervezeti mozgalom őse volt, egy önsegélyező egylet. Rudabányán például ma is találhatók régi ,,társládák’, amelybe a bányászok tették adományaikat szerencsétlenül járt társuk családjának megsegítésére. Birtokunkban van továbbá a recski olvasó — és testedző kör alapszabálya is, valamint a bányász művelődési otthon építésének dokumentuma. Elbből megtudhatjuk, hogy 1936-ban kezdték építeni az otthont, s kárpáti vörösfenyőből készült a tetőszerkezet. Generációk nőttek fel azóta, s az akkori igazgató. Gál Mihály pezsgő kulturális életet teremtett itt. Az udvaron az első recski tűzoltókocsi áll. még a múlt század végéről maradt meg. Melléje nemsokára felsorakoztatják a száz évnél is idősebb bányaművelési gépeket, amelyek az iparág fejlődését is érzékeltetik majd a látogatóknak Beljebb kerülvén, a múzeum első szobájában a mélyszinti réztömböket láthatjuk. amelyek 1202 méterről kerültek a föld felszínére. Talán mondanunk sem kell. felbecsülhetetlen az értékük. Középütt. egy üvegtárlóban érdekes tárgyakra leszünk figyelmesek. Itt láthatók az úgynevezett türelemüvegek: Viktor Gyula ércbányász alkotása a munkások kálváriáját ábrázolja a régmúlt időkből. Az apró szobrocskákat két pálcával formázta meg a mester a szűk nyakú üvegekben. — Vagy nézzék ezeket a bányarészvényjegyeket. — mutatja Hugyecz János. — A Mátrai Bányaegylet bocsátotta ki. De megtudhatjuk azt is. mibe került a nemesfém 1900-ban. Másfél kiló arany, 7 kiló ezüst 4670 korona 87 fillér volt. Érdekesek a törzskönyvek: ezekből derül ki, kiknek az ősei dolgoztak Recsken. Természetesen, a múzeu mot tovább szeretnék még fejleszteni, bővíteni. Amint Szigeti Károlytól. az ércmüvek igazgatójától megtudtuk, komplett kultúrcentrumot teremtenek Recsken. A művelődési otthonban meg is néztük a tervrajzokat. Nemcsak modern, de hívogató is lesz ezek alapján az ifjúsági ház. a jól felszerelt tekepálya. A skanzen mellett ál landó néprajzi kiállítást ki vánnak létrehozni, amelyszép kiegészítője lesz a már ma is országszerte híres bányászmúzeumnak Mikes Márta VALUTAÉHSÉG VONZZA A CSALÓKAT Vigyázat, hamisítvány! Hamis 100 márkások árasztották el a hazai feketepiacot idén nyáron. A bankjegyek a pénzhamisítás fellegvárában, Milánóban készültek. Innen szállították át Nyugat-Berlin- be, ahol a könnyebb „terítés” érdekében kiporciózták az eladók részéire. Ok a nyugatnémeteken kívül az osztrák és a magyar illegális vevők valutaéhségét igyekeztek és igyekeznek hamis nyugatnémet márkával enyhíteni. A Pénzjegy- nyomdában Ahol a bankjegyeket méretre vágják (Fotók: MTI — Balaton József — KS) Az első darabokat két esztendővel ezelőtt dobták be. Próbaképpen. A vevők pedig rögtön „megették”, . a készítők jól vizsgáztak. A sikeren felbuzdulva már tavaly is, de különösen az idén kínálják a bankjegyeket nagy előszeretettel a feketepiacon. Rendszerint több pénzváltó csoport dolgozik egy időben, s ezek általában tudnak egymásról. Sőt. azonos trükkökkel dolgoznak. Szokatlan eset hozta felszínre a hamis nyugatnémet márkák jelenlétét. Egy lengyel állampolgár 700 márkát vett Fonyódon. Szállására érve vette észre, hogy a bankjegyek azonos sorszámúak. Dühében feljelentést tett a rendőrségen. Két órán belül letartóztattak két eladót, a harmadik még szökésben van. Ami ezután kiderült, az jól jellemzi a profi pénzhamisítók világát. A nepperek, csalók, vevőket felhajtok Nyugat-Németországban bérelt Audi 80-as személyautóval érkeztek, a rendszámot az indulás előtt este Bécsben lopták. (Feltételezhető, hogy az autó is lopott — a magyar rendőrök a nyugatnémetek visszaigazolását várják.) A kocsiban egyébként találtak egy Francia- országban lopott rendszámot is. s hozzá francia nyelvű hamis papírokat. A hamis okmányok ellenére bebizo; nyosodott: mindhárom eladó lengyel. Egyikük konzuli útlevéllel él Angliában, a másodiknál szintén hamis útlevél volt, a szökésben lévő társuk „otthona” Bécsben van ugyan, de Ausztriában pénz- és okirathamisítás miatt körözik, és eljárást indítottak ellene az NSZK-ban és Olaszországban is. Amíg a két neppert el nem fogta a rendőrség, igen eredményesen dolgoztak. Bár az Audiban mindössze 29 hamis 100 márkást találtak, de annál több más, valódi valutát', a kanadai dollártól kezdve az angol fontig, majd valamennyi pénznemet ösz- szesen egymillió forint értékben. A magyar feketepiac jó piacnak bizonyul. Mert nem csupán honfitársaink közül próbálnak mind többen illegális úton valutához jutni, hanem számos ide érkező külföldi is. Többnyire csak közepes minőségű, külföldön gyártott hamisítványok kerülnek hozzánk. Leggyakrabban nyugatnémet márka és USA-dollár. Egy-egy címlet négy-öt változatban készül el. s amelyik a piaci puhatolózáskor beválik, azt nagy tételben is terítik. Közelmúltban történt, hogy egy magyar tudományos kutató kiutazása előtt három 100 dolláros bankjegyet vásárolt illegálisan itthon. A meglepetés akkor érte. amikor az NSZK-ban legálisan, a bankban szerette volna beváltani — letartóztatták. A rendőrök először hamisítónak nézték. Végül is a magyar rendőrség tisztázta az osztályvezetőt, de mindaddig egy nyugatnémet cellában töltötte idejét. Tanulság: ne a feketepiacon vásároljunk valutát! Mondhatni: tiltott fának férges a gyümölcse Nemcsak azért, mert tilos illegálisan valutát vásárolni. hanem azért is, mert hamisítónak minősülhet a vevő. Sőt, ha felismeri a hamis bankjegyet és továbbadja: szándékos bűn cselekményt követ el. Ezért pedig akár nyolc évig terjedhető börtönbüntetés jár. Tökéletes hamisítás nincs. A jobb minőségűek talgn meg is téveszthetik a váltókat. az üzletekben, a postán, a bankokban dolgozókat, de a legjobb minőségű hamisítványokat nem nálunk értékesítik a nepperek. Itt a gyengébbek is vevőre találnak. Mindenesetre egyre több hazai pénzváltó hely kap olyan berendezést, amely képes megkülönböztetni a hamis bankjegyet a valóditól. Dollár esetében a papír minősége és az alkalmazott technikai eljárás a legszembetűnőbb áruló jel. Hamis bankjegyen vagy egyáltalán nincsenek, vagy torzak a grafikai vonalak. Amióta létezik a pénz. mint fizetőeszköz, azóta hamisítják. Magyarországon a felszabadulás előtt történt több hamisítás is. Kiváló vésnökökkel szinte gyerekjátéknak tűnhetett az arany- és ezüsténmék ’másolása. 1945 óta csak elvétve akadnak próbálkozók. Ezek együgyű, buta kísérletek. Évente öt-hat alkalommal kísérleteznek fénymásolt bankjegyek elsózásával. Egyszer egy nyomdász három ötszázast állított elő ofszet gépen. A játékautomaták hazai fénykorában a diákok egy üzemi gyakorlaton titokban fémpénzzel méretre és súlyra teljesen megegyező fémlapocskákat gyártottak. Az elenyésző számú hamisítási kísérlet részint azzal magyarázható, hogy a forint nem konvertibilis. Másrészt már a pénzjegynyomdában olyan védelemmel látják el a bartkjegyeket, hogy szinte lehetetlen hamisítani. — Keserves dolog bankjegyet készíteni — hallottuk dr. Egyed Bélától, a Pénzjegynyomda vezérigazgatójától. — A grafikusok a főiskola elvégzése után további öt évig tanulók maradnak; a rézmetszésen kívül leginkább a pénzkészítés „filozófiáját” kell elsajátítaniuk. Kevés írásos — igen szigo- rúan Őrzött könyvek —. anyag Őrzi a bankjegygyártás csínját-bin ját. A papír, a festék és a grafika külön-külön és együttesen is rendszert alkot, éppen a hamisítás lehetőségének csökkentésére. A hivatásos bankjegygyártók ötféle iskolát ismernek, az egyedülálló szovjetet, az angolt. a franciát, az osztrákot és a kommercionálisl. Zömét mi is alkalmazzuk. Hatvanegy esztendővel ezelőtt épült bankjegynyomda Budapes ten, a Markó utcában. Beindításához osztrák szakembereket hívtak, vezetője is osztrák volt 1944-ig. Azóta persze már a magyarok is megtanulták a bankjegygyártás tudományát. Csaknem három esztendeig készül egy-egy címlet. A grafikusok kidolgozzák a próbanyomatokat és ezeket tesztelik. Egy svájci próbanyomat tesztelésekor kiderült: könnyen hamisítható a bankjegy. Csak akkor kerülhet bankjegy forgalomba, ha a hamisítás valamennyi próbáját kiállta. A bankjegyhamisítás egyike azoknak a bűncselekményeknek, amelyek csökenté- séhez, megakadályozásához feltétlenül nemzetközi együttműködésre van szükség. A BM Országos Rendőr-főkapitányságon külön stáb dolgozik a bankjegyhamisítók és a hamis bankjegyek terjesztőinek felderítésén, „lefüje lésén”. Dr. Kiss László alezredestől és dr. Bónis József őrnagytól tudjuk: az idegen- forgalmi alosztály igen jó kapcsolatot alakított ki mind a hazai, mind a külföldi szervekkel. Sikeres együtt működésüket egyebek mellett a hamisbankjegy-gyűjte mény is érzékelteti. h. r. A grafikusoknak a rézmetszésen kívül a bankjegykészítés filozófiáját is el kell sajátítaniuk
