Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-16 / 140. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 140. szám ÁRA: 1987. június 16., kedd 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Csao Ce-jang hazánkban Az Országházban megkezdődtek a hivatalos magyar—kínai tárgyalások. A magyar tárgyalócsoportot (balról) Lázár György vezeti, a kínai küldöttség élén Csao Ce-jang áll Képünkön: Csao Ce-jang Kádár János kíséretében ellép a felsorakozott díszszázad előtt (MTI-fotó: Wéber Lajos felvétetne —Népújság-telefotó— KS) um főosztályvezetője, valamint Iván László, hazánk pekingi nagykövete. A Csao Ce-jang vezette delegáció tagja Ven Csia-pao, a KKP Központi Bizottsága Irodájának vezetője, Cseng To-pin, külgazdasági és külkereskedelmi miniszter. An Csi-ven, az Állami Gazdasági Reformbizottság tanácsadója, Csien Csi-csen, külügyminiszter-helyettes, Li Su-cseng, a KKP Központi Bizottsága nemzetközi osztályának helyettes vezetője, Paj Mej-csing, az Államtanács főtitkárhelyettese, Tang Lung-pin, a külügyminisztérium csoportfőnöke, valamint Zhu Ankang, Kína budapesti nagykövete. Az MTI tudósítójának értesülései szerint a megbeszéléseken kölcsönösen hangsúlyozták, hogy a két ország baráti, szívélyes, számos vonatkozásban a múltba visszanyúló kapcsolatai az élet minden területén rendezetten fejlődnek. A tárgyalópartnerek véleményt cseréltek az országaikban folyó szocialista építőmunka időszerű kérdéseiről, a társadalmi, gazdasági fejlődés során jelentkező feladatokról, különös figyelmet szentelve a reformfolyamat kölcsönös érdeklődésre számot tartó tapasztalatainak. Csao Ce-jang elmondta: immár nyolc éve tartó, a mezőgazdaságot és az ipart egyaránt átfogó reformok jelentős eredményeket hoztak a kínai gazdaságban: az össztermelés értéke kétszeresére növekedett, s ezzel párhuzamosan jelentősen emelkedett — a vidéki lakosság körében megduplázódott. s a városokban is csaknem kétszeresére nőtt — az életszínvonal. Ugyanakkor a gazdaság harmonikus fejlődésében feszültségei okozott az utóbbi évek túlfűtött beruházáspolitikája; ezért a gazdaság korábbi 18 százalékos növekedési ütemét 8—9 százalékra mérsékelték. A kétoldalú kontaktusok alakulását értékelve mindkét részről megelégedéssel állapították meg, hogy a politikai, a gazdasági és a tudományos kapcsolatokat az élet szinte minden területén egyezmények szabályozzák. Az együttműködés a munkaterveknek megfelelően, eredményesen fejlődik. Ehhez jelentősen hozzájárulnak a magyar és kínai politikusok, szakemberek. társadalmi és tömegszervezeti aktivisták rendszeres találkozói. Az egymás gyakorlatának, a szocialista építés feladatainak megismerésére kölcsönös az érdeklődés. Ez közvetlenül hozzájárul a kapcsolatok fejlesztéséhez is. Mint a megbeszéléseken is hangsúlyozták, mindkét fél érdekelt az együttműködés elmélyítésében. A plenáris találkozón előtérbe kerültek a gazdasági kapcsolatok erősítésének kérdései. Ezzel összefüggésben emlékezteitek arra, hogy az 1980-as évek első felében igen jelentősen növekedett a két ország kereskedelmi forgalma: az 1982-es százmillió svájci (Folytatás az 2. oldalon) ünnepélyesen, katonai tiszteletadással fogadták hétfőn a Kossuth Lajos téren Csao Ce-jangot, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának megbízott főtitkárát, az Államtanács elnökét, aki Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának és Lázár Györgynek, a Politikai Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökének meghívására hivatalos, baráti látogatásra érkezett hazánkba. A magyar és kínai nemzeti zászlókkal fellobogózott téren Kádár János, Lázár György, övári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Vár- konyi Péter külügy-, Kapo- lyi László ipari, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, lványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke, valamint politikai, állami és társadalmi életünk több más vezető személyisége fogadta a magas rangú kínai vendéget, aki Maróthy Lászlónak, a Politikai Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnökének és Kótai Gézának, az MSZMP KB külügyi osztálya vezetőjének kíséretében érkezett az ünnepség helyszínére. Csao Ce-jang Kádár János társaságában fogadta a felsorakozott díszegység parancsnokának jelentését, majd a kínai és a magyar himnusz elhangzása után ellépett a katonák sorfala előtt. A vendégek és a vendéglátók ezután kölcsönösen bemutatták az ünnepélyes fogadtatáson megjelent magyar és kínai vezetőket, illetve a budapesti diplomáciai képviseletek vezetőit és tagjait. A fogadtatási ünnepség katonai díszmenettel zárult. A Kossuth Lajos téri tiszteletadást követően az Országházban megkezdődtek a hivatalos magyar—kínai plenáris tárgyalások. A magyar tárgyalócsoportot Lázár György vezeti; tagjai: Maróthy László, Marjai József, Veress Péter, Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkár, Nyers József, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője, Barity Miklós külügyminiszter-helyettes, Gál Bálint, a KülügyminisztériA tét Tét nélkül nincs — ötlet, továbbvivő gondolat. Utóbbiak nélkül nincs — siker, győzelem. Ha mindehhez hozzáadjuk a fiatalos hevületet, olykor a merész vállalkozásokra is képes romantikát, s elengedhetetlenül a józan észt, az eredmény semmiképpen sem maradhat el. Nem állapot, hanem hosz- szan tartó folyamat szülte elhatározás volt az ifjúsági szövetség év eleji felszólítása: Jövőnk a tét! Az akciósorozatnak az alapja egy pályázati felhívás volt, amely arra igyekezett mozgósítani az ifjú korosztályokat, hogy a maguk körében, munkahelyén segítsék a gazdasági építőmunkát. Az országban számosán csatlakoztak a KISZ KB kezdeményezéséhez, s 49 vállalat, szövetkezet fiatal dolgozói különösképpen kitettek magukért. Megyénkben — amely azok közé tartozik, ahol igencsak nagy figyelemmel voltak a precíz szervezésre —, február első hetében előadói irodát hoztak létre. Ugyancsak visszhangja volt az Alkotó Ifjúság pályázatnak és kiállításnak, amelynek házigazdája ezúttal a Mátravidéki Fémművek volt. A beküldött alkotások magas színvonalról árulkodtak. Az egyes cégeknél különböző megmozdulások, rendezvények is jelezték, mennyire komolyan vatták KISZ-esek és szervezeten kívüliek is a hívó szót. A március 2-i, úgynevezett akciónapra szerveztek ötletbörzét, módszervásárt, társadalmi munkát, gazdaságpolitikai fórumot. Szintén nagyon hasznosak az energia-őrjáratok. Kétségkívül az ötlet sikereként könyvelhető el, hogy új helyi védnökségek vállalására került sor például a Gagarin Hőerőmű Vállalatnál, a Finomszerel- vénygyárban. Fejlesztési, pályázati témák kidolgozására alakultak műszaki és közgazdász fiatalokból új csoportok a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalatnál, a Mátraalji Szénbányáknál. Konkrét és határozott vélemények, pezsgő viták jellemezték az elmúlt néhány hónapot. Az aktivitás annak bizonysága, hogy van létjogosultsága az újfajta mozgalomnak. Még azzal együtt is, hogy indításakor a túlzottan általános szövegű felhívás inkább csak erősítette a várható eredménynyel kapcsolatos kételyeket. Ma már azt mondhatjuk, sok helyen kellő figyelemmel és hozzáértéssel fordították le, mit is szeretne elérni a szövetség. Az is biztos, az igazi sikert az hozhatja, ha a folytatás hasonlatos lesz a jó példaként felsoroltak eddigi lendületével. Nem véletlen ugyanis, hogy a Jövőnk a tét-nek ott volt a legnagyobb „keletje”, ahol a felhívást megelőzően is ebben a szellemben gondolkodtak. Szalay Zoltán A MUZEOLÓGIA ÉS AZ IDEGENFORGALOM A Tisza II. körzetének kincsei A kutatók vizsgálják a halászat hagyományait is (Fotó: Szántó György) Hétfőn Tiszafüreden kutató muzeológusok ütöttek tanyát: a Tisza II. vízlépcső körzetét vizsgálják. Az elmúlt esztendőben kezdődött egy nyolc esztendőre tervezett felmérés, amelynek során a táj átfogó társadalom- és természettudományi feltérképezése révén kívánják megőrizni a vidék értékeit. A cél az, hogy az idegenforgalmat segítsék: kötetek megjelenésétől a védendő műemléki együtteseken át a folklórműsorokig, a különböző programok ösz- szeállításá'ig terjedhet a sor. Miire valóban a második Balatonjává válik az országnak a víztározó, megfelelő tudományos alapossággal lehet miénk, amit érdemes átörökíteni. A Heves Megyei Múzeumi Szervezet kezdeményezésére indult meg ez a program, amelyről dr. Bodó Sándor igazgató és dr. Petercsák Tivadar igazgatóhelyettes tájékoztatott bennünket. Mintegy hetven település életét veszik nagyító alá. A sajátos az, hogy itt nem egy népcsoportról beszélhetünk, mint például a palóc, hanem csak egy földrajzi egységről. A hegyvidék és az Alföld kapcsolatában játszott mindig is szerepet ez a rész, s a Tisza határozta meg bizonyos értelemben az itteniek életét. A kiindulópont ezért ez a jelentős gazdasági tényező lehet. Aránylag feltáratlan itt a hagyományos kultúra, s az utolsó pillanatban vagyunk, amikor még meg lehet őrizni, am ft érdemes. Hat csoportra oszlik a következő tíz nap során a tiszafüredi kutatógárda. Feladataik között szerepel ipar- művészeti felmérés, közterületek és történeti emlékhelyek, pusztuló népi és más épületek rajzolása, megörökítése. Ezenkívül a természetvédelemmel is foglalkoznak. Néprajzi kérdőíveket töltetnek ki az iidős emberekkel. akik még emlékeznek a szokásokra. Nyaranként rendszeressé teszik ezeket az alkalmakat, de a munka folyamatos. Idén például a hevesi múzeumban kívánják bemutatni a vessző- és gyékényfonásról gyűjtötteket. Egyúttal szorosabbá is válik Szolnok, Borsod, Hajdú és Heves megye múzeumainak kapcsolata: Hevesen. "Szolnok megye népművészetéről láthatnak kiállítást az érdeklődők. Szokatlan még az effajta vizsgálódás, amely gyakorlati célokat szolgál, s közvetlenül eredményekhez vezethet. Az erőforrásokat is egyesítették. Szolnok negyven, Borsod harminc és Heves megye szintén harminc százalékkal járul hozzá a költségekhez. Szűkebb hazánkban a megyei tanács építési és vízügyi osztálya jelentős összeggel támogatja a vizsgálódást. A sokoldalú kutatás jelentős segítség ahhoz, hogy évek múltán a maga gazdagságában táruljon fel a pihenni vágyó látogató előtt a víztározó környéke. Országos tanácskozás a helytörténetről A tudományágak és szervezeteik feladatai a helytörténeti kutatásban — ebben a témakörben kezdődött kétnapos országos tanácskozás hétfőn az Eger melletti Noszvajon. Ezen demográfusok, történészek, régészek, statisztikusok, levéltárosok, muzeológusok az ország különböző területeiről. mintegy ötvenen vesznek részt. Kovacsics József egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia történetidemográfiai albizottságának elnöke megnyitó beszédében hangoztatta, hogy sok a párhuzamosság a különböző tudományágak tevékenységében. amelyek kiküszöbölése nagymértékben növelheti a hatékonyságot. A megnyitást követően előadás hangzott el a műemléki topográfiák és a palóckutatás eredményeiről, a levéltárak és a levéltári források szerepéről, a helytörténeti lexikonnal kapcsolatos alapkutatásokról, a ma- zeológia és a helytörténet összefüggéseiről, valamint a statisztika és demográfia szerepéről. Hangsúlyozták — többek között —, hogy nem elég a helységneveket csupán regisztrálni. szükséges az elnevezés eredetének a vizsgálata is. vagyis több néven jegyzett településnél célszerű megállapítani, hogy eredetileg milyen néven volt ismert. Javasolták, hogy a magyar helységnévkincs ápolására országos koordináló bizottságot kellene szervezni. Foglalkozott az ankét a történeti helységnévtárak készítésének összehangolásával is. Rámutattak, hogy mindezek érdekében az anyagi eszközöket is lehetne összpontosítani. Felvetődött, hogy a hely- történeti kutatás összehangolása érdekében szervezettebbé kellene tenni a megyei levéltárak és múzeumok közötti együttműködést is. Az irodalmi gyűjtéssel összefüggésben azt javasolták. hogy a megyei könyvtárak állítsák össze a megye településeire vonatkozó irodalom teljes körű bibliográfiáját. Ügy ítélték meg. hogy az egyes ágazatokban jelentős eredmények születtek ám annak összehangolása a fejlesztés érdekében most elsőrendű feladat. A helytörténeti kutatásokkal foglalkozó tudományos tanácskozás kedden vitával folytatódik, majd a tapasztalatok összegzésével zárul Noszvajon.