Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-13 / 138. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. június 13., szombat 7 Megjelenik az egri színész Az évad végén - a következőről Az előzmények: az egri Gárdonyi Géza Színház 1985. január l-től nyerte vissza függetlenségét. Más társulatok előadásait fogadja azóta is, de készül az önálló együttes létrehozására. Különböző okokból az 1985—86-os évad végén Szikora János művészeti igazgató megvált tisztségétől, s pályázatot hirdettek az állás betöltésére. Végül Gáli László került erre a posztra, aki munkatársaival azon dolgozik, hogy a tervek szerint megszülessen a saját „csapat”. Az eredményt mi sem igazolja jobban, mint az: ősszel már a maga arculatát alakíthatja ki a teátrum, fenntartva a nagy közönségsikert aratott előadásfogadási gyakorlatot is. Amikor Balogh Tibor dramaturggal ezeket a tényeket számba vesszük, önkéntelenül is megkérdezem, hogy mi lesz a legjelentősebb változás a következő évadban. — A legszembetűnőbb az lesz — válaszolja —. hogy Eger utcáin megjelenik az az egri színész .. . Az egyéniség vonzása — A közönséget foglalkoztatja, hogy ki is lesz a társulat tagja. Kiket szerződtettek? — Nem volt nehéz dolgunk. mert az ország minden részéből jelentkeztek hozzánk. Nagy a vonzereje a városnak. A választásnak két szempontja volt. Az egyik, hogy azokat, akik kötődtek a Gáli László nevével fémjelzett törekvésekhez. elhozzuk. A másik pedig az, hogy szerepkörök, nemek és életkorok szerint egy működőképes együttes alakuljon ki. ősztől 17 művész kezd nálunk, hogy néhányat megemlítsek: Csendes László. Sziki Károly és M. Horváth József Debrecenből. Szatmári István a Radnóti Színpadról, Epres Attila a Vidámszínpadról. illetve Román Judit és Megyeri Zoltán a Színház- és Filmművészeti Főiskoláról. Szemes Mari. Hegedűs D. Géza és Cserpák János szerepre szerződik. Azt hiszem, hamarosan ismertté válnak valamennyien a helyi közönség körében. — Különösen a debreceni társulat számára jelentős érvágás ez a szerződtetés. hiszen tudtommal lien jönnek onnét. Mit jelent ez a két város számára? — A művészeti águnkban nem településhez, sokkal inkább színházi egyéniséghez kötődünk. Nem lehet azon csodálkozni, hogy sokan eljöttek a cívisvárosból azok közül, akik már úgy érkeztek oda, hogy ők Gáli Lászlóval szeretnének dolgozni. Ha valaki figyeli az ország színházi életét, máshol is hasonló mozgásokat tapasztalhat. Mi várható? — Nem nagy létszámú az együttes. Gondolom, ez a műsorterven is meglátszik, mert ez korlátozza a lehetőségeket. Hogyan alakul ki a kínálat? — Ajánlatunkat két részből 'állítjuk össze: az egyik a saját magunk által létrehozott, a másik a fogadott előadások sora. Társulatunk sokáig kis létszámú lesz. Így nagyoperettet vagy más nagy személyzetű zenés produkciót bemutatni nem tudunk. Pedig ezekre igény van. s ezt szeretnénk is kielégíteni. Másrészt az „ínyencekre” is gondoltunk. Nem szűk az a réteg, amely Egerben igényli a különleges élményeket. Ezért kísérleti produkciókat is létrehozunk, s a saját, három ilyen jellegű bemutatón kívül más együttesekre is számítunk. A két műfaji véglet között születik meg a kínálatunk zöme. A nagyszínházi ajánlatunkban szerepel Gáli László rendezésében Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja című műve. bemutatója a tervek szerint október 18-án lesz. Ezt követően Beaumarchais Figaró házassága című darabját állítja színre Valló Péter. Azután vagy Charlie nénije vagy Gárdonyi A bor című műve következik, s végül Shaw: Pygmalion című játéka következik. Sík Ferenc rendezésében. A stúdiószínpadon Nádas Péter Takarítás. Arthur Miller Két hétfő emléke és Rozewich Fehér házasság című darabja tekinthető meg. A gyöngyösi monodráma- fesztivál idején egy ilyen jellegű bemutatót is műsorra tűzünk, elképzelésünk szerint ottani premierrel. — Az elmúlt időszakban például a Katona József Színház társulatával együttműködés alakult ki. Fenntartják-e ezt vagy létesítenek-e hasonlóákat? — A Katona József, illetve a József Attila Színházakkal szoros kapcsolatba léptünk. Ez azonban nagyon költséges dolog, s jövőre nem vállalhatjuk a folytatását. A legésszerűbb utat választjuk. jövőre a kitűnő szolnokiakkal alakítunk ki szoros szövetséget, ősszel újra hozzák a Csárdáskirálynőt, s tárgyalunk a nagy sikert aratott Ludas Matyi újabb bemutatójáról is. A karácsonyi ünnepek táján pedig a Mágnás Miskát játsz- szák. A cserék és koopro- dukciók jó szolgálatot tesznek majd a jövőben is. — Egy-egy darabot hány alkalommal tűz műsorára a színház? — Ügy tervezzük, hogy a négy nagyszínházi produkciónk egyenként huszonöt előadást él meg. Ebből tizenöt várja az egrieket, tizenhárom bérletben, kettő azon kívül. A többit a megye és az ország más helységeibe visszük. Ha érdeklődés mutatkozik, már rugalmasabban állíthatjuk össze programunkat. Addig marad műsoron egy darab, ameddig szükséges. A fogadott előadásokból az évadban körülbelül huszonöt érkezik. A publikumért — Az előbb említette a bérletet. Ezek szerint újra bevezetik. Milyen módon igényelheti a közönség? — A színházi viták egyik álproblémája a bérleti rendszer. Véleményünk szerint ez szükséges vívmány: az elkötelezettség. a bizalom jele, ha valaki megváltja. A nézőnek ugyanakkor joga is van a kényelemhez, ugyanúgy. ahogy az autóbuszra is vehet bérletet. A baj akkor kezdődik, ha rugalmatlanul kezelik ezt a kérdést, ha a bérletezés valamiféle ízlésterror eszköze. Mi úgy tervezünk, hogy minden réteg megtalálhassa a számítását, s az érdeklődők kiválaszthassák azt a négy előadást, amelyik a legmegfelelőbb számukra a teljes kínálatunkból. Ezen kívül kedvezményt is biztosítunk bérleteseinknek: jegyelővásárlási joguk lesz a/fogadott produkciókra. Ügy látjuk, szép emlékek fűződnek Egerben a bérletekhez, sokan szeretnék a régi néven megkapni szelvényeiket. Szeretettel várjuk régi bérlőink jelentkezését. — Mikortól lehet bérletekhez jutni? — Akár e pillanattól, mikor e sorok napvilágot látnak. Elfogadunk máris előjegyzéseket. — Az eddigiek alapján átalakul viszonyuk a közönséggel. Milyen elképzelésekkel rendelkeznek ilyen vonatkozásban? — A színházteremtésnek három lépcsője van. Az első az alkalmas épületegyüttes. a másik a társulat, a harmadik — ez a legnehezebb kérdés — a „közönségalapítás”. A művészet iránti érdeklődést illetően több illúzió született az elmúlt években, mint valódi eredmény. Hajlamosak vagyunk, hogy nem az előbbiek, hanem az utóbbiak válnak szemünkben mérvadókká. Feladatunk az. hogy számolva a nosztalgia hatóerejével is, apró lépésekkel építsük ki nézőink körét. Egyre több réteget kell bevonnunk, újra a társasági élet színterévé szeretnénk változtatni Tihália hajlékát. Szívesen építenénk egyebek között a vállalkozókra, az iparosokra is. Műsorpolitikai elképzeléseink a bizalom kialakításának jegyében születettek: azt hiszem, a szerzők és a címek már önmagukért beszélnek. — A gyermekközönségre, a holnap nézőjére mennyire számítanak? — Az Agria Játékok ezen a nyáron nagyrészt a fiatalokhoz szól. Ezenkívül a bábszínházi előadások várják majd őket a következő évadban. Az út kezdetén — S végül hogyan ítélik meg az egri színház jövőjét. van-e valami „távprognózisuk”? — Figyelve a művészeti ág belső életét, látnunk kell bizonyos folyamatokat, s persze kell. hogy legyenek vágyaink, reményeink is. Eger alkalmas közegnek ígérkezik arra. hogy megvalósítsuk a jövő színházi modelljét. Azt. amely műsor- politikájában zömmel önerőből dolgozik, de rugalmas cserekapcsolatokat tart fenn más együttesekkel — nézői örömére. A szerződtetések során kiderült: a város rendelkezik vonzerővel, erre építhetünk. Szeretnénk ha néhány év múlva az egri teátrumot a legjobbak között tartanák számon. Ezért dolgozunk. — Elmondhatjuk-e, hogy túljutottak a színházalapítás nehezén? — Nem. Csak az elején tartunk. Amit létrehozunk, annak fenn is kell maradni. Ehhez az akaraterőn túl több kell: a tettek szakszerűsége ... Gábor László A Klöszhagyaték Óbudán a Kiscelli Múzeumban őrzik a Klösz-hagya- tékot, a régi Pest-Budáról készült több ezer nagyméretű fényképet és negatívot. Klösz György 1867-ben a Hatvani utca 1-ben (ma Kossuth Lajos utca) nyitotta meg fényképészeti műintézetét. Felbecsülhetetlen érdeme az 1880—1892 közötti nagy városrendezés, a régi és az új épületek fényképezése. A 26X36 cm-es (!) üveglemezekre készült felvételei művészien örökítették meg a főváros egyik jelentős korszakát. Képünkön: Klösz György első műterme a Hatvani utcában. ImEBMIHlT? (MTl-fotó: Fényes Tamás felvétele) Falugyűjtemény r Urkúton Megőrizni a múltat, emlékezni a régi időkre, ez volt a cél amikor Ürkúton a helyi népfront megkezdte a régi emlékek gyűjtését. Néhány hét múlva már össze is állt a falugyűjtemény, amelybe a község majd minden lakója adott egy-két tárgyat. Régi rokkák, lámpák, képek és egyéb régi emlékek ismertetik meg a látogatókkal a bakonyi sváb falu múltját. Képünkön: Fagylaltgép 1940-ből (MTl-fotó: Arany Gábor — KS) Francia eredetű szavak mai nyelvhasználatunkban (1.) Újságjaink, folyóirataink figyelmes olvasói arra a nyelvhasználati jelenségre és gyakorlatra is felfigyelhettek, hogy napjainkban egyre gyakrabban jutnak nyelvi szerepekhez azok a francia szavak, amelyek eddig inkább csak a szűkebb körű olvasórétegnek szánt szakmai kiadványokban voltak olvashatók. Jegyzetfüzetem tanúsága szerint napilapjaink hasábjain is megjelennek olyan szövegrészietek, amelyekben a 'kulcsszerepeket a franciából átvett szóalakok, kifejezésformák vállalják. Ha ez a nyelvhasználati jelenség és gyakorlat nem válik célszerűtlen divattá, akkor az olvasók is megbarátkoznak vele. Annál is inkább, mert ma már az olvasóközönség idegen nyelvi tudás nélkül, s bizonyos szakszók, tudományos szakkifejezések ismerete hiányában még újságjaink közleményeinek sem lehet értő olvasója. Hogy elsősorban a sajtóban megjelent kritikákban találkozhatunk a franciából származó szóalakokkal, nyelvi formákkal, arról példatárunk is bizonykodik. Természetesen fenntartásainkat sem hallgatjuk el, s a megfelelő példák bemutatása keretében szólunk is róla. Kezdjük pl. azzal, hogy néhány szóalak mintha sűrűbben jelentkezne a kelleténél, s ezzel a magyar megfelelőktől veszik el a szereplehetőséget. Az attitűd francia szót például az Élet és Irodalom Ihasábjain megjelent közlemények címeként többször is olvashattuk: „Ideofób attitűd?" (1987. ápr. 24.), „Egy attitűd halála" (ápr. 3.), „Egy másik attitűd" (máj. 1.), „Attitűd, amely nem halt meg" (máj. 22.). Hogy milyen jelentéstartalommal és használati értékkel vállalt az attitűd szó közlő, kifejező szerepet, arról ezek a szövegrészietek is csak hozzávetőlegesen adnak eligazítást az átlagolvasóknak: „Mai előadásainak emlékezete és jelenvalósága nem elég bizonyíték a társulat felettébb tartózkodó attitűdjére” (Magyar Nemzet, 1987. máj. 11.). — „E vizsgáló attitűdöt hitelesíti a már teljesen egyéni képi építkezés” (ÉS, 1987. máj. 15.). A nagyobb olvasótábornak szánt írásokban érdemes lenne a francia szót a megfelelő magyar rokonértelmi szóformákkal is értelmezni, illetőleg felcserélni, annál is inkább, mert nagyon változatos jelentésárnyalatokat és használati értékeket neveznek meg: magatartás, viselkedés, szerepjátszás, modor, póz; érzelmi állásfoglalás, lelkűiét, lelki- állapot külső megnyilvánulása. A fontoskodó, szaksze- rűsködő magyar megfelelő: a beállítódás helyett inkább az attitűd jusson szerephez. Ez a szövegrészlet is az idegen szavak szótára lapozására készteti az olvasók nagy részét: „A csaplárosné száz icce borának adóügyi megközelítése hatalmas trouvaille" (Magyar Nemzet, 1987. máj. 12.). Többen bizonytalanok a megfelelő kiejtésben is. Az ejtésforma: truváj. S mivel a valóban szélesebb körű közönségnek szánt Éveket az életnek című rádiókabaréról írt kritikai megjegyzés is érdekli az olvasók táborát, érdemes és célszerű lett volna a magyar megfelelő, rokonértelmű szóformákból válogatni ki a legmegfelelőbbet: lelemény, ötlet, felfedezés, találat stb. Hogy az élőszóbeli nyelv- használatunkban milyen szerepet kapnak a francia nyelvből átvett szavak, kifejezésformák, arról a legközelebbi cikkünkben szólunk. Dr. Bakos József Balogh Tibor: „A jövő színházi modelljét alakítjuk ki.” (Fotó: Perl Márton)
