Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-13 / 138. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. június 13., szombat 7 Megjelenik az egri színész Az évad végén - a következőről Az előzmények: az egri Gárdonyi Géza Színház 1985. január l-től nyerte vissza függetlenségét. Más társulatok előadásait fogadja azóta is, de készül az önálló együttes létrehozására. Különböző okok­ból az 1985—86-os évad végén Szikora János művészeti igazgató megvált tisztsé­gétől, s pályázatot hirdettek az állás be­töltésére. Végül Gáli László került erre a posztra, aki munkatársaival azon dolgozik, hogy a tervek szerint megszülessen a sa­ját „csapat”. Az eredményt mi sem igazol­ja jobban, mint az: ősszel már a maga arculatát alakíthatja ki a teátrum, fenn­tartva a nagy közönségsikert aratott elő­adásfogadási gyakorlatot is. Amikor Balogh Tibor dramaturggal ezeket a té­nyeket számba vesszük, ön­kéntelenül is megkérdezem, hogy mi lesz a legjelentő­sebb változás a következő évadban. — A legszembetűnőbb az lesz — válaszolja —. hogy Eger utcáin megjelenik az az egri színész .. . Az egyéniség vonzása — A közönséget foglalkoz­tatja, hogy ki is lesz a társu­lat tagja. Kiket szerződtet­tek? — Nem volt nehéz dol­gunk. mert az ország min­den részéből jelentkeztek hozzánk. Nagy a vonzereje a városnak. A választásnak két szempontja volt. Az egyik, hogy azokat, akik kö­tődtek a Gáli László ne­vével fémjelzett törekvé­sekhez. elhozzuk. A másik pedig az, hogy szerepkö­rök, nemek és életkorok sze­rint egy működőképes együt­tes alakuljon ki. ősztől 17 művész kezd nálunk, hogy néhányat megemlítsek: Csendes László. Sziki Ká­roly és M. Horváth József Debrecenből. Szatmári Ist­ván a Radnóti Színpadról, Epres Attila a Vidámszín­padról. illetve Román Ju­dit és Megyeri Zoltán a Színház- és Filmművészeti Főiskoláról. Szemes Mari. Hegedűs D. Géza és Cser­pák János szerepre szerző­dik. Azt hiszem, hamaro­san ismertté válnak vala­mennyien a helyi közönség körében. — Különösen a debrece­ni társulat számára jelen­tős érvágás ez a szerződ­tetés. hiszen tudtommal li­en jönnek onnét. Mit jelent ez a két város számára? — A művészeti águnkban nem településhez, sokkal in­kább színházi egyéniséghez kötődünk. Nem lehet azon csodálkozni, hogy sokan el­jöttek a cívisvárosból azok közül, akik már úgy érkez­tek oda, hogy ők Gáli Lász­lóval szeretnének dolgoz­ni. Ha valaki figyeli az or­szág színházi életét, máshol is hasonló mozgásokat ta­pasztalhat. Mi várható? — Nem nagy létszámú az együttes. Gondolom, ez a műsorterven is meglátszik, mert ez korlátozza a lehe­tőségeket. Hogyan alakul ki a kínálat? — Ajánlatunkat két rész­ből 'állítjuk össze: az egyik a saját magunk által létre­hozott, a másik a fogadott előadások sora. Társula­tunk sokáig kis létszámú lesz. Így nagyoperettet vagy más nagy személyzetű ze­nés produkciót bemutatni nem tudunk. Pedig ezek­re igény van. s ezt szeret­nénk is kielégíteni. Más­részt az „ínyencekre” is gondoltunk. Nem szűk az a réteg, amely Egerben igényli a különleges élmé­nyeket. Ezért kísérleti pro­dukciókat is létrehozunk, s a saját, három ilyen jelle­gű bemutatón kívül más együttesekre is számítunk. A két műfaji véglet kö­zött születik meg a kínála­tunk zöme. A nagyszínházi ajánlatunkban szerepel Gáli László rendezésében Sütő András Egy lócsiszár vi­rágvasárnapja című műve. bemutatója a tervek szerint október 18-án lesz. Ezt kö­vetően Beaumarchais Figa­ró házassága című darab­ját állítja színre Valló Pé­ter. Azután vagy Charlie nénije vagy Gárdonyi A bor című műve következik, s vé­gül Shaw: Pygmalion cí­mű játéka következik. Sík Ferenc rendezésében. A stúdiószínpadon Nádas Péter Takarítás. Arthur Mil­ler Két hétfő emléke és Rozewich Fehér házasság című darabja tekinthető meg. A gyöngyösi monodráma- fesztivál idején egy ilyen jel­legű bemutatót is műsorra tűzünk, elképzelésünk sze­rint ottani premierrel. — Az elmúlt időszakban például a Katona József Színház társulatával együtt­működés alakult ki. Fenn­tartják-e ezt vagy létesí­tenek-e hasonlóákat? — A Katona József, illet­ve a József Attila Színházak­kal szoros kapcsolatba lép­tünk. Ez azonban nagyon költséges dolog, s jövőre nem vállalhatjuk a folytatá­sát. A legésszerűbb utat vá­lasztjuk. jövőre a kitűnő szolnokiakkal alakítunk ki szoros szövetséget, ősszel új­ra hozzák a Csárdáski­rálynőt, s tárgyalunk a nagy sikert aratott Ludas Matyi újabb bemutatójáról is. A karácsonyi ünnepek táján pedig a Mágnás Miskát játsz- szák. A cserék és koopro- dukciók jó szolgálatot tesz­nek majd a jövőben is. — Egy-egy darabot hány alkalommal tűz műsorára a színház? — Ügy tervezzük, hogy a négy nagyszínházi produk­ciónk egyenként huszonöt előadást él meg. Ebből ti­zenöt várja az egrieket, ti­zenhárom bérletben, kettő azon kívül. A többit a me­gye és az ország más hely­ségeibe visszük. Ha érdek­lődés mutatkozik, már ru­galmasabban állíthatjuk össze programunkat. Addig marad műsoron egy darab, ameddig szükséges. A foga­dott előadásokból az év­adban körülbelül huszonöt érkezik. A publikumért — Az előbb említette a bérletet. Ezek szerint újra bevezetik. Milyen módon igényelheti a közönség? — A színházi viták egyik álproblémája a bérleti rend­szer. Véleményünk szerint ez szükséges vívmány: az elkötelezettség. a bizalom jele, ha valaki megváltja. A nézőnek ugyanakkor jo­ga is van a kényelemhez, ugyanúgy. ahogy az autó­buszra is vehet bérletet. A baj akkor kezdődik, ha ru­galmatlanul kezelik ezt a kérdést, ha a bérletezés va­lamiféle ízlésterror eszkö­ze. Mi úgy tervezünk, hogy minden réteg megtalálhas­sa a számítását, s az érdek­lődők kiválaszthassák azt a négy előadást, amelyik a legmegfelelőbb számukra a teljes kínálatunkból. Ezen kívül kedvezményt is bizto­sítunk bérleteseinknek: jegyelővásárlási joguk lesz a/fogadott produkciókra. Ügy látjuk, szép emlékek fűződ­nek Egerben a bérletekhez, sokan szeretnék a régi né­ven megkapni szelvényei­ket. Szeretettel várjuk régi bérlőink jelentkezését. — Mikortól lehet bérletek­hez jutni? — Akár e pillanattól, mi­kor e sorok napvilágot lát­nak. Elfogadunk máris elő­jegyzéseket. — Az eddigiek alapján át­alakul viszonyuk a közön­séggel. Milyen elképzelések­kel rendelkeznek ilyen vo­natkozásban? — A színházteremtésnek három lépcsője van. Az el­ső az alkalmas épületegyüt­tes. a másik a társulat, a harmadik — ez a legnehe­zebb kérdés — a „közönség­alapítás”. A művészet iránti érdeklődést illetően több il­lúzió született az elmúlt években, mint valódi ered­mény. Hajlamosak vagyunk, hogy nem az előbbiek, ha­nem az utóbbiak válnak sze­münkben mérvadókká. Fel­adatunk az. hogy számolva a nosztalgia hatóerejével is, apró lépésekkel építsük ki nézőink körét. Egyre több réteget kell bevonnunk, új­ra a társasági élet színte­révé szeretnénk változtat­ni Tihália hajlékát. Szíve­sen építenénk egyebek kö­zött a vállalkozókra, az iparosokra is. Műsorpoliti­kai elképzeléseink a biza­lom kialakításának jegyé­ben születettek: azt hiszem, a szerzők és a címek már önmagukért beszélnek. — A gyermekközönségre, a holnap nézőjére mennyire számítanak? — Az Agria Játékok ezen a nyáron nagyrészt a fia­talokhoz szól. Ezenkívül a bábszínházi előadások vár­ják majd őket a következő évadban. Az út kezdetén — S végül hogyan íté­lik meg az egri színház jö­vőjét. van-e valami „táv­prognózisuk”? — Figyelve a művészeti ág belső életét, látnunk kell bizonyos folyamatokat, s persze kell. hogy legyenek vágyaink, reményeink is. Eger alkalmas közegnek ígér­kezik arra. hogy megvaló­sítsuk a jövő színházi mo­delljét. Azt. amely műsor- politikájában zömmel ön­erőből dolgozik, de rugal­mas cserekapcsolatokat tart fenn más együttesekkel — nézői örömére. A szerződ­tetések során kiderült: a város rendelkezik vonzerő­vel, erre építhetünk. Sze­retnénk ha néhány év múl­va az egri teátrumot a leg­jobbak között tartanák szá­mon. Ezért dolgozunk. — Elmondhatjuk-e, hogy túljutottak a színházalapí­tás nehezén? — Nem. Csak az elején tartunk. Amit létrehozunk, annak fenn is kell maradni. Ehhez az akaraterőn túl több kell: a tettek szak­szerűsége ... Gábor László A Klösz­hagyaték Óbudán a Kiscelli Múze­umban őrzik a Klösz-hagya- tékot, a régi Pest-Budáról készült több ezer nagymé­retű fényképet és negatívot. Klösz György 1867-ben a Hatvani utca 1-ben (ma Kos­suth Lajos utca) nyitotta meg fényképészeti műinté­zetét. Felbecsülhetetlen ér­deme az 1880—1892 közötti nagy városrendezés, a régi és az új épületek fényképe­zése. A 26X36 cm-es (!) üveglemezekre készült felvé­telei művészien örökítették meg a főváros egyik jelentős korszakát. Képünkön: Klösz György első műterme a Hat­vani utcában. ImEBMIHlT? (MTl-fotó: Fényes Tamás felvétele) Falugyűjtemény r Urkúton Megőrizni a múltat, emlékezni a régi időkre, ez volt a cél amikor Ürkúton a helyi népfront megkezdte a régi emlé­kek gyűjtését. Néhány hét múlva már össze is állt a falu­gyűjtemény, amelybe a község majd minden lakója adott egy-két tárgyat. Régi rokkák, lámpák, képek és egyéb régi emlékek ismertetik meg a látogatókkal a bakonyi sváb falu múltját. Képünkön: Fagylaltgép 1940-ből (MTl-fotó: Arany Gábor — KS) Francia eredetű szavak mai nyelvhasználatunkban (1.) Újságjaink, folyóirataink figyelmes olvasói arra a nyelvhasználati jelenségre és gyakorlatra is felfigyel­hettek, hogy napjainkban egyre gyakrabban jutnak nyelvi szerepekhez azok a francia szavak, amelyek ed­dig inkább csak a szűkebb körű olvasórétegnek szánt szakmai kiadványokban vol­tak olvashatók. Jegyzetfüzetem tanúsága szerint napilapjaink hasáb­jain is megjelennek olyan szövegrészietek, amelyek­ben a 'kulcsszerepeket a fran­ciából átvett szóalakok, ki­fejezésformák vállalják. Ha ez a nyelvhasználati jelen­ség és gyakorlat nem válik célszerűtlen divattá, akkor az olvasók is megbarátkoznak vele. Annál is inkább, mert ma már az olvasóközönség idegen nyelvi tudás nélkül, s bizonyos szakszók, tudo­mányos szakkifejezések is­merete hiányában még új­ságjaink közleményeinek sem lehet értő olvasója. Hogy elsősorban a sajtó­ban megjelent kritikákban találkozhatunk a franciából származó szóalakokkal, nyel­vi formákkal, arról példatá­runk is bizonykodik. Ter­mészetesen fenntartásain­kat sem hallgatjuk el, s a megfelelő példák bemutatá­sa keretében szólunk is ró­la. Kezdjük pl. azzal, hogy néhány szóalak mintha sű­rűbben jelentkezne a kelle­ténél, s ezzel a magyar meg­felelőktől veszik el a sze­replehetőséget. Az attitűd francia szót például az Élet és Irodalom Ihasábjain megjelent köz­lemények címeként többször is olvashattuk: „Ideofób at­titűd?" (1987. ápr. 24.), „Egy attitűd halála" (ápr. 3.), „Egy másik attitűd" (máj. 1.), „Attitűd, amely nem halt meg" (máj. 22.). Hogy mi­lyen jelentéstartalommal és használati értékkel vállalt az attitűd szó közlő, kifeje­ző szerepet, arról ezek a szövegrészietek is csak hoz­závetőlegesen adnak eligazí­tást az átlagolvasóknak: „Mai előadásainak emléke­zete és jelenvalósága nem elég bizonyíték a társulat felettébb tartózkodó attitűd­jére” (Magyar Nemzet, 1987. máj. 11.). — „E vizsgáló at­titűdöt hitelesíti a már tel­jesen egyéni képi építkezés” (ÉS, 1987. máj. 15.). A nagyobb olvasótábor­nak szánt írásokban érde­mes lenne a francia szót a megfelelő magyar rokonér­telmi szóformákkal is értel­mezni, illetőleg felcserélni, annál is inkább, mert na­gyon változatos jelentésár­nyalatokat és használati ér­tékeket neveznek meg: ma­gatartás, viselkedés, szerep­játszás, modor, póz; érzelmi állásfoglalás, lelkűiét, lelki- állapot külső megnyilvánu­lása. A fontoskodó, szaksze- rűsködő magyar megfelelő: a beállítódás helyett inkább az attitűd jusson szerephez. Ez a szövegrészlet is az idegen szavak szótára lapozá­sára készteti az olvasók nagy részét: „A csapláros­né száz icce borának adó­ügyi megközelítése hatalmas trouvaille" (Magyar Nemzet, 1987. máj. 12.). Többen bi­zonytalanok a megfelelő ki­ejtésben is. Az ejtésforma: truváj. S mivel a valóban szélesebb körű közönségnek szánt Éveket az életnek cí­mű rádiókabaréról írt kriti­kai megjegyzés is érdekli az olvasók táborát, érdemes és célszerű lett volna a ma­gyar megfelelő, rokonértel­mű szóformákból válogatni ki a legmegfelelőbbet: lele­mény, ötlet, felfedezés, talá­lat stb. Hogy az élőszóbeli nyelv- használatunkban milyen sze­repet kapnak a francia nyelvből átvett szavak, ki­fejezésformák, arról a leg­közelebbi cikkünkben szó­lunk. Dr. Bakos József Balogh Tibor: „A jövő színházi modelljét alakítjuk ki.” (Fotó: Perl Márton)

Next

/
Thumbnails
Contents