Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-13 / 138. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. június 13., szombat 3. VITA AZ ADÓREFORMRÓL Nem járunk rosszabbul Az utóbbi hetek slágertémája az általános forgalmi adó. Sokféle véleményt, egymástól olykor alapvetően eltérő álláspontot képviseltek a megnyilatkozók, ám egy kérdésben teljes köztük az egyetértés: a jelenlegi állapot nem tartható fönn tovább, a népgazdaság minden szektorát, s főleg az ipart sújtja a rendkívül magas elvonás. A HATVANI KONZERVGYÁRBÓL JELENTJÜK: Késik a borsószezon, de jó termést ígér A hét mesterszakmunkás egyike, Balog Sándor a régi autoklávokat készíti fel az üzemre (Fotó: Kőhidi Imre) Több marad a jó vállalatoknál Szinte a már elért technikai színvonal fenntartását sem teszi lehetővé a mostani adórendszer, amelyben átlagosan minden száz fo- Tint nyereségből 80 forintot kell a költségvetésnek befizetni. A másik, szintén sokat hallott véleménnyel is egyetért a többség, csak egy olyan pénzügyi és ezen belül adószisztéma segítheti elő a gazdaság dinamizálását, amely nem fedezi tovább automatikusan a veszteséges vállalatok kiadásait úgy. hogy azt a jóktól, a hatékonyan gazdálkodóktól vonja el. Az új. általános forgalmi adórendszer bevezetésétől mindezen anomália megszűnését várják, s ezt ígérik a szakértők is. De az már az előzetes számítások alapján kiderült, hogy a változások rendkívül eltérő módon érintik nemcsak az egyes ágazatokat. hanem azon belül az egyes vállalatokat is. Az április végére elkészült számítási modell szerint a, vállalatok kétharmada nem kerül a mostaninál nehezebb helyzetbe, néhá- nyuk előtt pedig sokkal tá- gabb fejlődési perspektíva tárul ki. Ám ide csak azok közül a vállalatok közül kerülhetnek néhányan akik eddig tulajdonképpen semmiféle mentességet, kedvezményt sem kaptak. s ennek dacára is képesek voltak jó minőségű terméket előállítani és eladni. A legrosszabbul a korábban nagy kedvezményeket élvezők járnak majd. hiszen számukra az adómérséklés — a forgalmi adó bevezetésével számos vállalati egyéb adónem megszűnik, mint a vagyonadó, és a béradó, néhány pedin csökken — már nem jelent naqy kedvezményt. hiszen eddig sem fizettek túl sokat. Ugyanannyi a borítékban Az előzetes számításokat a különböző államigazgatási szervektől kapott adatok alapján már jó néhány helyen elvégezték. Bár sokán panaszolták: az alapvető adatok is megváltoztak már akkor, amikor el sem készültek a végleges eredménnyel, így nagyon nehezen dönthet- ték el. tulajdonképpen kedvező-e számukra a változás vagy sem. Az ipar mellett a kereskedelem sincs könnyű helyzetben. Az árak a jövő évben alaposan átalakulnak, egyes cikkek jóval drágábbak. mások viszont olcsóbbak lesznek. Viszont az itthoni gyakorlat szerint már most meg kell rendelniük az árut. anélkül, hogy tudnák, pontosan mekkora lesz az ára, és ennek alapján miként változik meg a kereslet. E problémák már elvezetnek azokhoz a gyakorlati teendőkhöz, amelyek majd az esetleges bevezetést megelőzik. illetve az első hónapokban alaposan megváltoztatják a vállalatok könyvelését, bérszámfejtését, stb. A legnagyobb gondot a bérek bruttósítása fogja okozni — állítják szinte minden fórumon a vállalati vezetők. A bérbruttósítás a személyi jövedelemadó bevezetését kíséri: az emelkedő adótételek, illetve a minden keresőre kiterjesztett adózás miatt a bérből és a keresetből élők nem járhatnak rosszabbul. Tehát a béreiket úgy kell fölemelni. hogy az adó levonása után ugyanannyi maradjon a borítékban, mint ebben az esztendőben. Még nincs döntés Mi lesz a teljesítménybérben. a normában dolgozókkal. akik tehát nem egy havi fix összeket kapnak, hanem a teljesítményüktől függően alakul a keresetük? Átlagot kell majd számításba venni vagy sem? Egyáltalán miként lehet majd megoldani, hogy senkinek se csökkenjen az előző évhez képest a keresete? E kérdésekre egyelőre nincsen végleges válasz, hiszen nem született meg a döntés az adóreform bevezetéséről. így nem készültek el a végrehajtást szabályozó rendeletek és egyéb jogszabályok. Éppen ezért hallani mind többször: csak akkor lehet, sőt szabad bevezetni e nagy horderejű változást, ha a tervezett időpont előtt legalább négy hónappal már nemcsak a döntés végleges, hanem napvilágot látnak a szükséges kiegészítő rendelkezések is. Ezek nélkül a megvalósítás megoldhatatlan problémákat okozna a vállalatoknál. L. M. Igen fontos, a kölcsönös tájékoztatást magában foglaló megbeszélés után találkoztunk a Tartósítóipari Kombinát hatvani konzervgyárában Rákóczi Lajos termeltetési osztályvezetővel. Végh Csaba vezérigazgató-helyettes részvételével ült össze az említett stáb, hogy megvitassa az új szezon indításának lehetőségét, a várható nyersanyagmeny- nyiséget, a partnergazdaságok gondjait. Amikor mindezek felől érdeklődtünk, kíváncsiak voltunk a gyár pillanatnyi technikai fel- készültségére is. — Az idézett értekezleten a műszaki szakemberek azt a tájékoztatást adták, hogy az első nyersanyag, a zöldborsó fogadására a gyár kellően felkészült, sőt már megtörtént a műszaki átadás is — jegyezte meg az osztályvezető. — Ezek után a kérdés: mikor indulható szezon? Véleményem szerint. ha az elmúlt hat évet vesszük alapul, a borsó indulása általában június 3—9. volt. Most merőben más a helyzet, hiszen mindenki előtt ismeretes, miszerint a mostoha időjárás beleszólt a gazdálkodásba, elodázta a borsóvetést, emiatt pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a feldolgozással csak június 18—19-én tudunk elindulni. Ez egyébként országos jelenség, s nagyon kemény borsószezont ígér. Vagyis az adott kapacitás csak igen szervezetten lesz képes a teljes termést betakarítani, feldolgozni. Új partnerek Amikor szállításra szerződött állami gazdaságok, ter- melőszövetekezetek iránt érdeklődtünk, örömmel hallottuk: a régi „üzletfelek” kitartottak a hatvani konzervgyár mellett, s általában nem csökkentették vetés- területüket sem. Ilyen például Vácszentlászló. a Gödöllői Agráregyetem tangazdasága, Kartal, Galgamá- csa, Verseg, Kalló, amelyek együttesen csaknem 800 hektáron termesztenek az idén zöldborsót. És újak is soroltak a régiek mellé, mint a Hevesi Rákóczi, a Jászapáti Velemi Termelőszövetkezetek a 300—300 hektárjukkal. Ezek különben már a hagyományos betakarítási módtól eltérően új. modern kombájnokkal fognák dolgozni, ami nemcsak meggyorsítja a betakarítást, hanem jobb minőséget produkál, továbbá előnye még, hogy egy-egy nagy eső után azonnal a talajra tud menni. — Persze nem kevésbe került ez a gazdaságoknak — tette iménti információjához Rákóczi Lajos. — Egyetlen ilyen borsóbei'akarító gép 13 millió forintért vásárolható. előnye viszont, hogy e masinák állami támogatást élveznek, ami értékük 40 százalékának felel meg . .. Borsó után paradicsom Találkozásunk során természetesen a terméskilátások iránt is kérdezősködtünk. amire így hangzott a válasz: — A borsó jelenlegi állapota azt mutatja, hogy jó termés várható, tehát gyárunknak reménye van az idei terve teljesítéséhez. És nem kis dologról van szó! Hiszen 7100 tonna borsószemre számítunk, amiből kedvező körülmények között 12 000 tonna késztermék állítható elő — mondotta az osztályvezető. — Ezen kívül fő növényeink közé tartozik a paradicsom, a zöldpaprika, pritamin paprika, uborka és a zöldbab, amelyekről' a borsóhoz hasonlóan szólhatok. Vagyis a hideg, csapadékos időjárás miatt mindenfelé késett a palánta nevelése, a kiültetés után pedig ugyancsak megsínylette mind a paradicsom, mind a paprika a zord időjárást, egyik sem volt képes megfelelően fejlődni. Tehát, e növényeknél szintén számítanunk kell a későbbi szezonindulásra, a beérkező nyersanyag elhúzódó feldolgozására. Nem más a helyzet az uborkánál sem. A hideg okán több helyen ki kellett tárcsázni, majd újra vetni. Ilyformán e növényeknél a most következő időjárás határozza majd meg. hogy milyen termésre is számíthatunk Egy azonban bizonyos: a gazdaságok tapasztalhatóan mindent elkövetnek a jó. a jobb termés végett, s bízhatunk benne, hogy az időjárás jórafordultával a különböző zöldségek beváltják a hozzájuk fűzött reményeket mind a termelők, mind a feldolgozóipar javára. A svájci gyártmányú automata, amelyet Baranyi Ignác ellenőriz, percenként több száz üveget zár majd le légmentesen Moldvay Győző Az első volt a konzerviparban ez a folyamatos üzemű autokláv, amelyet Johancsik Miklós műszakvezető vizsgáztat — most fontolgatják egy újabb gép beszerzését „SZÉP, DE NEHÉZ IS ., ” Egy egri Tengizből... Lapunk, a Népújság a múlt év végén, a Magyar Televízió pedig néhány héttel ezelőtt közölt helyszíni tudósítást a tengizi — szovjetunióbeli — magyar építkezésről. A Moszkvától több mint négyezer kilométerre kijelölt létesítményen kétezerötszáz magyar szakember dolgozik, vagyis a több milliárdos beruházást magyar vállalkozásnak is tekinthetjük. A munkálatoknak több egri résztvevője is van. Az Üt- és Vasútépítő Vállalat „sivatagi” kirendeltségének főépítésvezető-he- lyettesét a napokban láttuk újra az egri Grónay utcában. Rakusz Józsefről van szó. aki nem is olyan rég még a Heves Megyei Tanács egyik osztályvezető-helyetteseként dolgozott itthon. A néhány ..percnyi” találkozás al<att> váltottunk pár szót a beruházás megvalósításának jelenlegi helyzetéről ... — Ügy tudjuk, hogy a tengizi munkálatokban részt vevő magyar szakemberek évente csak két alkalommal jöhetnek haza. Ha jól számoljuk, akkor a kiutazás óta eltelt hét hónap alatt immár harmadik alkalommal találkozhattunk önnel Egerben. Vagyis: nem azonos a mérce? — Kivétel nincs, a kint vállalt munkánk szabályai valamennyiünkre egyértelműen érvényesek. Hogy miiért jöttem mégis most harmadjára haza? Ennek kizárólag az az oka, hogy egyszerűen hazarendeltek. Olyan cégnek vagyok a kinti műszaki helyettes vezetője. amelyik bizony mindig is adott a címére, nevére, munkájára, és most en- gepi is visszarendelt Budapestre néhány műszaki dolog megbeszélésére. Ez- szakma, tehát senki se vegye kivételnek. Már csak azért sem. mert időközben kiderült: bizonyos technológiai váltásra a mi munkánkban is szükség van. — És mikor megy vissza? — Ez egy „szívtelen” telefontól függ. Tehát lehet, hogy öt perc múlva hívnak, hogy induljak, lehet hogy két nap múlva. (A szerk. megjegyzése: még a beszélgetés délutánján jött a hívás. hogy: irány Tengiz.) — Tudjuk, hogy több milliárdos beruházásról van szó. Rakusz József kint ünnepli-e majd az átadás ünnepélyes pillanatait? — Valószínű, hogy nem. Tiszta szívből mondom: szép ez a beruházás, de korántsem könnyű! Az időjárási körülmények miatt — a téli hó legalább olyan fájdalmasan csapódott arcunkhoz. mint a legnagyobb ellenségünk, a homok. — Konkrétan mit építenek Tengizben az Üt- és Vasútépítő Vállalat szakemberei? — A mi cégünk eddig több mint ötezer különleges minőségű vasbeton cölöpöt vert le eddig, s ha jól tudom, még több mint tizenhárom ilyen tartóoszlop elhelyezése vár ránk. Hogy mindenki értse: a több milliárdos beruházás épület- szerkezete majd ezekre az oszlopokra épül fel. — Egy magyar mondát szerint: a messziről jött ember azt mond, amit akar. Vagyis sokféle hírt hallottunk erről az építkezésről. Olvasóink is bizonyára kíváncsiak lennének arra. hogy szabadidejükben mit csinálnak a kint lévő magyarok? — Hát ez bizony nem könnyű kérdés. De maradjunk a tényéknél. Olvasunk, sakkozunk, sportolunk. Hogy mégsem vagyunk teljesen boldogok? Hát bizony annak több emberi tényezője van. Például nekem rendkívül hiányzik az egyetemista fiam. a lányom, a feleségem, és a szülői család is ... — És legalább anyagilag megéri ez a hosszú és fárasztó távoliét? — Ha pénzben mérjük akkor igen. Az én jövedelmem több mint háromszorosa, annak amit itthon kerestem. Engem. mint gépészmérnököt rendkívül megbecsülnek, és bár igen sok a lemondás, de amire vállalkoztam, azt teljesítem. — Vagyis topább marad az egyéves szerződés után is Tengizben? — Nos. ennyire azért nem érzem jól itt magam. Bármennyire is élvezem az otthoni és az itteni főnökeim tiszteletét. Másodjára mondom. a család igen hiányzik . .. — Ha már szóba kerültek az anyagiak: mi az. hogy háromszorosan többet keres, mint itthon? — Mondhatnék konkrét számot is, de maradjunk abban, hogy anyagilag ez nem rossz vállalkozás, csak bírni kell erővel és egészséggel. — fía már szóba kerültek személyes és a majdnem ..szemtelen” kérdések: itthon. Magyarországon délelőtt 9 óra előtt egy üveg sört sem lehet vásárolni az ABC^áruházban sem. Tengizben? — Fejenként minden hét végén kapunk két üveg sört. Erről ennyit... — Mikor látjuk újra Egerben. például a Grónay utcában ...? — Az év végén mindenképpen. ha pedig korábban, akkor ismét Budapestről üzentek, hogy jöjjek ... — És a többi egri. Ismeri őket? — Szégyellem. de csak néhányat ismerek közülük. De azért az jólesett, hogy valamelyik nap délelőttjén megállított egy néni és a következőket kérte tőlem: „Tudjuk, hogy most megy haza. Kérem, adja át a családnak. hogy jól vagyunk, és tisztelettel köszöntjük dr. Böszörményi Mátyás orvost. Meg. ha véletlenül találkozna Garas Dezső • színművésszel, mondja meg neki, hogy igen tetszett a műsora. De az előző kívánságunk teljesítése sokkal fontosabb az utóbbinál. Mert azért mi mégis csak egriek vagyunk„ Mégha nem is ismerjük egymást...” — Apropó! Bármennyire is kellemes a találkozás, de a mai világban az üzletre is figyelni kell. Végül is mi. magyarok mit kapunk majd ezért a munkáért? — Földgázt. Mégpedig kiváló minőségben. Koós József
