Népújság, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-12 / 110. szám

I NÉPÚJSÁG, 1987. májú« 12., kedd Kulcskérdés a „robizás” „Eddig voltaképpen robiztam, ezután pedig dolgozni logok” — jelenti ki a munkás, aki hagyományos for­gácsológépről számítógépes (CNC-) vezérlésűre kerül. Hagyományos gépe nagyobb részt fizikai munkát kö­vetelt tőle. Hogy új munkaeszközét hatékonyan mű­ködtesse, ahhoz viszont elsősorban gondolkodnia, főleg számolnia kell. Majd az eredmények ismeretében megnyomja a megfelelő gombokat. A munka általa robizásnak becézett robotrészét a gép végzi tévedhe­tetlen pontossággal anélkül, hogy működése közben bárki hozzányúlna. A korszerű berendezése­ken nem csupán kényelme­sebb, hanem termelékenyebb is a munkavégzés. Ráadá­sul a rajtuk kiképzett al­katrész pontosságában — feltéve, hogy a vezérlést helyesen állították be — minőségi ellenőr sem talál­hat kifogásolnivalót. Mind­ezek ellenére a vezérlőbe­rendezéssel működtetett megmunkálógépek száma Magyarországon a kívána­tosnál lassabban nő. Tízezer gépnél Kevés a pénz gépcseréhez, ám az automatizálás sebes­sége nem csupán új beren­dezések munkába állításával növelhető, hanem régiek korszerűsítésével is. Egysze­rűsítve: úgy lesz elektroni­kával irányított a hagyo­mányos berendezés, hogy viszonylag csekély átalakí­tások után rákötünk egy úgynevezett vezérlőpultot. Akad ilyesmire példa szerte a világon. A fejlett orszá­gokban a termelőberende­zések ilyen módon megvaló­sított kiegészítő avagy pót­lólagos automatizálása ipar- szerűen művelt tevékeny­ség, mivel viszonylag ke­vés befektetéssel nagy ho­zamot ígér. Szakértők számítása sze­rint ahhoz, hogy iparunk versenyképessége ne csök­kenjék az előttünk hala­dókkal szemben, az ezred­fordulóig legalább tízezer szerszámgép pótlólagos auto­matizálására van szükség. Ami eddig történt, ez ügy­ben, az viszont csak mér­sékelten biztató. Vajon mi­ért? Több oka van annak, de a pótlólagos automati­zálást szorgalmazó törekvé­sek kiteljesedését eddig leginkább egy rendelet fé­kezte. Ez a több főhatóság által 1972-ben kiadott, s végre módosuló rendelet beruházásnak — vagyis a gazdálkodás szempontjából gorombán adóztatottnak — minősítette az „elhasználó­dott állóeszköz eredeti ka­pacitását, pontosságát lé­nyegesen növelő helyreállí­tását, vagy javítást”. A rendelet okozta akadály ledőlése azonban önmagá­ban nem old meg minden gondot, bár kétségtelenül széles körben erősíti a pót­lólagos automatizáláshoz fű­ződő érdekeket. Csakhogy e téren is úgy jártunk, mint a hazai számítógépesítés kezdetén. Ahány számító­gép került a vállalatokhoz, az annyiféle volt. A pótló­lagos automatizáció felada­tát is több hazai gazdál­kodó szervezet felvállalta, de jószerint mindahányan más elképzelésekkel láttak munkához. Kiegészítő korszerűsítés Az egyszerre több helyütt folytatódó kísérletek — a párhuzamosság miatt — fö­löslegesen növelik a költsé­geket. Az egy-egy vállalat­nál csak kis sorozatban összeszerelt vezérlési meg­oldások drágák, s néhány kivételtől eltekintve az élenjárókhoz képest igen­csak korszerűtlenek. A jelen helyzet és a ne­hézségek felmérésének céljá­val az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság szak­értők bevonásával tanul­mányt készített. Ebben sze­replő megállapítás: „A ter­melőberendezések — alap­vetően szerszámgépek — kiegészítő automatizálása a fejlett országokban széles körben elterjedt, de ők egyidejűleg növékvő erőfe­szítéseket tesznek a maga­sabb integráltságú gép­rendszerek kialakítására". A tanulmány kidolgozói nálunk is e két vonalon fu­tó fejlesztést tartják köve­tendőnek, elsősorban a gép­ipari alkatrészgyártásban. Azért ehelyütt, mert itt a legszűkebb a kapacitás, a működő berendezéseknek legfeljebb 15 százaléka mondható korszerűnek, ugyanakor nem várható, hogy a fejlesztés elektro­nikusan vezéielt új beren­dezések munkába állításával megoldható, mivel a leg­korszerűbb gépek megvéte­lére kevéf a pénz. Tovább növeli a problémát, hogy ez idő tájt már nemcsak a kézi, hanem a számjegy (NC)-vezérlésű gépek te­kintélyes hányada is ki­egészítő korszerűsítésre szo­rul. összefüggésben gazdasági teendőinkkel, a VII. ötéves terv gépipari fejlesztési céljai közül a gyártásauto­matizálás az egyik legmar­kánsabb. Teljesítésének ér­dekében az országos közép­távú kutatási-fejlesztési terv G 6-os jelzésű programja azt sürgeti, hogy a központi és a vállalati lehetőségeket, anyagiakat és szellemieket egyaránt, e cél elérésének érdekében egyesítsék. Csábító előnyök Reméljük, az intézkedések, a javaslatok és a különböző szinten képződő érdekek összességében csakugyan az úgynevezett rendszerszem­léletű megoldás kimunkálá­sának irányába hatnak. Egy géptípustól és a vállalaton­ként eltérő kívánalmaktól függően variálható mikropro­cesszoros vezérlőrendszer kimunkálása és elterjesztése csábító előnyökkel járna. A pótlólagos automatizá­ció a magyar gépiparnak minden szempont és számí­tás szerint nagy nyereséget hozó, új gyártási szakága­zata lehetne. Kétezerig a szóban forgó fejlesztési fo­lyamat eredményéként leg­kevesebb 10—15 milliárd fo­rint többletnyereségre te­hetnének szert a vállalatok és a népgazdaság. Ez az összeg az itthon jelenleg működő NC-szerszámgépál- lomány értékének több mint kétszerese. M. M. Radios Imre a boksa tetejét vizsgálja Szén­égetők Egercsehi határában a Bátori Bükkvidéki Ter­melőszövetkezet dolgo­zói megkezdték a szén­égetést. Az alapos szak­értelmet. gyakorlatot és állandó felügyeletet igénylő munkát két fér­fi és négy asszony vég­zi. A legújabb boksa mintegy 110 köbméter fából, harasztból, s nagy mennyiségű homokból épült, majd tíz napig égett-izzott a földkupo­la alatt. A napokban megbontották, hogy ki­húzzák a csaknem 200 mázsányi, parázsló fa­szenet. Ha kihűlt a szét­terített forró anyag, az asszonybrigád zsákokba lapátolja és összegyűjti. A jövő héten újabb 1506 zsák értékes tüzelőt szállíthat el a kamion Ausztriába. Az elmúlt évben a szénégetés csak­nem 200 ezer forint jö­vedelmet hozott a tsz- nek, s az idén is hason­ló bevételre számítanak. Rakodik az asszonybrigád (Fotó: Perl Márton) SZERBIÁBAN JÁRTUNK 111/2. Meghatározó a Vino Zupa Mvnkaverseny az energia­gazdálkodásban Tanácskozásra gyűlnek ösz. sze pénteken az energetiku- si munkaversenyben részt vevő, valamint az energia- gazdálkodással foglalkozó szakemberek. A találkozón, amelyet az Egri Dohánygyár­ban rendeznek meg, értéke­lik az elmúlt évi versenyt és ismertetik annak végeredmé­nyét. A tanácskozáson a részvevők aktuális energia­gazdálkodási tájékoztatót is meghallgatnak. A postai szolgáltatásokért Termékbemutató Miskolcon A Miskolci Postaigazgató­ság — amelyhez Borsod és Heves megye tartozik —, a Migért és a Triton Számí­tástechnikai és Távközlési Kisszövetkezet közös termék- bemutatója nyílt meg teg­nap Miskolcon, a TIT Ka­zinczy Klubjában. A három­napos bemutató során olyan berendezéseket láthatnak az érdeklődők, amelyek a pos­tai szolgáltatások kényelme­sebb igénybevételét szolgál­ják. Másnap beindult a teljes ma­gyar nagyüzem. A konyhában szinte csak magyar szó hal­latszott. Hullott a hal, a bá­rány, a marha és a disznó. Herczeg József, Nagy Jenő, Zeleucz Istvánná napi tíz órát dolgozott. Mihajlo Stoj- kovity szállodaigazgató pe­dig továbbra is szinte min­den apró részletre ügyelt. Pillanatok alatt megszervez­te gyárlátogatásunkat a vá­ros három legnagyobb mun­kahelyén. A borkombinátban Mili- savljevic Milan gazdasági igazgató éppen tárgyalásra indult, amikor megérkez­tünk. Mivel azonban rólunk, a magyar vendégekről volt szó, azonnal csúsztatta a programot. Elmondása sze­rint itt mindent elkövetnek azért, hogy a vendég ne csa­latkozzon semmiben. Aztán rátért arra, hogy ezer em­bert foglalkoztatnak. Meg­lepő volt számunkra az az adat, hogy a termőterület 10 százaléka képezi csupán a társadalmi tulajdont, a töb­bin egyéni gazdálkodást folytatnak. Szerződést köt­nek a parasztokkal. még­hozzá úgy, hogy azok a vég­termék: a bor. a konyak, a gyümölcslevek hozta nyere­ségből is részesednek. A vá­rostól Északra fekvő Mor- va-völgye biztosítja a sző­lőt Évente négyezer hektár­ról szüretelnék. A méretek­re jellemző, hogy az Alek- szandrovácban élők 70—80 százalékának valamilyen for­mában a Vino Zupa bizto­sítja a megélhetést. A leg­büszkébbek arra, hogy mi­nőségi bort termelnek. Még Franciaországba is exportál­nak belőle, ami sok mindent elárul. Legnagyobb bána­tuk, hogy a helyi fogyasz­tás nagymértékben vissza­esett s ezt elsősorban az ország gazdasági helyzetével magyarázzák. A Vino Zu­pában 120 ezer dinár az át­lagkereset. ami nagyon jó­nak mondható, fölötte van az országos átlagnak, de ez sem biztosit valamiféle fény­űző életmódot Állandóan javítják a szociális körül­ményeket. Minden évben 15—20 lakást vásárolnak dolgozóiknak, ingyen étke­zést, s munkába történő szál­lítást biztosítanak. Szőlőfeldolgozó technoló­giájuk világszínvonalú. El­sősorban a természeti adott­ságok mellett, ennek tulaj­donítják a sikereket. Kizá­rólag természetes alapanya­gú édesítőszereket használ­nak, semmiféle műcukrozást nem engedélyeznek. Nem­csak Jugoszlávia legjobb bortermelőinek vallják ma­gukat, hanem szerintük Eu­rópa szorosan vett élmező­nyéhez is hozzátartoznak. Miodrag Milvtinovic 33 éves, közgazdasági doktor. A Diszkosz hanglemez- és ka­zettagyár gazdasági igazga­tója. Amíg vámunk kell rá — mert éppen előadóművé­székkel tárgyal —. munka­társaitól megtudjuk, hogy Jugoszláviában is egyre több fiatal kap bizalmat vezető beosztásokban. Meg egyéb­ként is ez egy olyan szak­ma, amelyben fiatal művé­szekkel kell kapcsolatot tar­tani. A gyárnak saját üze­meltetésű stúdiója van Belg- rádban. Nemrég ünnepelték fennállásuk 25. évfordulóját. A fiatal gazdasági igazgató mindenekelőtt a szerbekről beszél, arról a csodálatos összetartásról, ami egy nagy családdá alakítja ezit a né­pet. Ugyanakkor — mint azt már több helyütt is tapasz­taltuk —, mindent megtesz­nek az ide látogatóért, azért, hogy később jó szívvel gon­doljon vissza az itt töltött napokra. Ahogy ő fogalma­zott, amíg csak egy darab kenyér is van. azt megoszt­ják szívesen bárkivel. Aztán arról beszél, hogy a Jugoton, ami Zágrábban működik, valamint a Rádió T elevízió Beograd lépés­előnyben van velük szem­ben. Igaz. hogy ez a különb­ség valamikor óriási volt, s ezért nem kis eredménynek könyvelhetik el, hogy ma már csak lépéselőnyről be­szélnek. Egyenlő feltételek mellett dolgoznak, s arra törekszenek, hogy minden igényt kielégítsenek. Irá­nyítják ugyan a piacot, de annak igényeit messzemenő­en figyelembe veszik. így történhetett, hogy a 3 + 2 együttes nálunk is ismert zenéje vezeti a népszerűsé­gi listát. Még ha furcsának tűnik is ez nekünk, de hoz­závetőlegesen nyolcszázezer lemezüket adták el. Ugyan­akkor nem kötelezik el ma­gukat egy-egy stílus mel­lett. Törekszenek a hagyo­mánymegőrzésre. nemcsak a diszkózenét dobják a piac­ra, hanem azt is, ami nem hoz nyereséget, de fontos. A folklór, a régi és az új népdalok gondozása, kiadá­sa meghatározó életükben, annál is inkább, mivel a szerbek rendkívüli módon kötődnek szükebb hazájuk­hoz. Foglalkoznak magyar zenével is, igaz. nem erre büszke Bartók vagy Kodály hazájának művészvilága. Az­tán megismerkedünk a be­rendezésekkel, majd aján­dékba mi mást is kaphat­nánk, mint a 3 + 2 egyik vetélytársának zenéjét, ami a Kukoricatök címet viseli. Jelenko Bogdanovic a Zupljanka igazgatója koráb - ban a városi tanács elnöke volt. Nagyon jól ismeri a helyi viszonyokat. Tőle tud­juk, hogy az utóbbi évek­ben számos beruházással gazdagodott az ország. En­nek eredménye ez a gyár is, ahol a legfontosabb ter­méknek a tépőzárat tartják. Az élet szinte minden terü­letén használják, mégsincs kellő piaca a terméknek. In­nen látják el az egész or­szágot ebből az áruféleség­ből. de mint mondta, egy­re többet szeretnének kül­földre is eljuttatni. Kompu­tervezérlésű svájci gépek­kel, tehát a legmodernebb technikával dolgoznak. Ezért elég drágák is termékeik. Mire végeztünk az alek- szandrováci gazdasági kör­képünkkel, megérkezett az egri hivatalos küldöttség is. dr. Bakos Antalnak, Eger Város Tanácsa elnökhelyet­tesének vezetésével. Kis Szabó Ervin (Következik: Harminccentis hó, plusz húsz Celsius)

Next

/
Thumbnails
Contents