Népújság, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-12 / 110. szám
I NÉPÚJSÁG, 1987. májú« 12., kedd Kulcskérdés a „robizás” „Eddig voltaképpen robiztam, ezután pedig dolgozni logok” — jelenti ki a munkás, aki hagyományos forgácsológépről számítógépes (CNC-) vezérlésűre kerül. Hagyományos gépe nagyobb részt fizikai munkát követelt tőle. Hogy új munkaeszközét hatékonyan működtesse, ahhoz viszont elsősorban gondolkodnia, főleg számolnia kell. Majd az eredmények ismeretében megnyomja a megfelelő gombokat. A munka általa robizásnak becézett robotrészét a gép végzi tévedhetetlen pontossággal anélkül, hogy működése közben bárki hozzányúlna. A korszerű berendezéseken nem csupán kényelmesebb, hanem termelékenyebb is a munkavégzés. Ráadásul a rajtuk kiképzett alkatrész pontosságában — feltéve, hogy a vezérlést helyesen állították be — minőségi ellenőr sem találhat kifogásolnivalót. Mindezek ellenére a vezérlőberendezéssel működtetett megmunkálógépek száma Magyarországon a kívánatosnál lassabban nő. Tízezer gépnél Kevés a pénz gépcseréhez, ám az automatizálás sebessége nem csupán új berendezések munkába állításával növelhető, hanem régiek korszerűsítésével is. Egyszerűsítve: úgy lesz elektronikával irányított a hagyományos berendezés, hogy viszonylag csekély átalakítások után rákötünk egy úgynevezett vezérlőpultot. Akad ilyesmire példa szerte a világon. A fejlett országokban a termelőberendezések ilyen módon megvalósított kiegészítő avagy pótlólagos automatizálása ipar- szerűen művelt tevékenység, mivel viszonylag kevés befektetéssel nagy hozamot ígér. Szakértők számítása szerint ahhoz, hogy iparunk versenyképessége ne csökkenjék az előttünk haladókkal szemben, az ezredfordulóig legalább tízezer szerszámgép pótlólagos automatizálására van szükség. Ami eddig történt, ez ügyben, az viszont csak mérsékelten biztató. Vajon miért? Több oka van annak, de a pótlólagos automatizálást szorgalmazó törekvések kiteljesedését eddig leginkább egy rendelet fékezte. Ez a több főhatóság által 1972-ben kiadott, s végre módosuló rendelet beruházásnak — vagyis a gazdálkodás szempontjából gorombán adóztatottnak — minősítette az „elhasználódott állóeszköz eredeti kapacitását, pontosságát lényegesen növelő helyreállítását, vagy javítást”. A rendelet okozta akadály ledőlése azonban önmagában nem old meg minden gondot, bár kétségtelenül széles körben erősíti a pótlólagos automatizáláshoz fűződő érdekeket. Csakhogy e téren is úgy jártunk, mint a hazai számítógépesítés kezdetén. Ahány számítógép került a vállalatokhoz, az annyiféle volt. A pótlólagos automatizáció feladatát is több hazai gazdálkodó szervezet felvállalta, de jószerint mindahányan más elképzelésekkel láttak munkához. Kiegészítő korszerűsítés Az egyszerre több helyütt folytatódó kísérletek — a párhuzamosság miatt — fölöslegesen növelik a költségeket. Az egy-egy vállalatnál csak kis sorozatban összeszerelt vezérlési megoldások drágák, s néhány kivételtől eltekintve az élenjárókhoz képest igencsak korszerűtlenek. A jelen helyzet és a nehézségek felmérésének céljával az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság szakértők bevonásával tanulmányt készített. Ebben szereplő megállapítás: „A termelőberendezések — alapvetően szerszámgépek — kiegészítő automatizálása a fejlett országokban széles körben elterjedt, de ők egyidejűleg növékvő erőfeszítéseket tesznek a magasabb integráltságú géprendszerek kialakítására". A tanulmány kidolgozói nálunk is e két vonalon futó fejlesztést tartják követendőnek, elsősorban a gépipari alkatrészgyártásban. Azért ehelyütt, mert itt a legszűkebb a kapacitás, a működő berendezéseknek legfeljebb 15 százaléka mondható korszerűnek, ugyanakor nem várható, hogy a fejlesztés elektronikusan vezéielt új berendezések munkába állításával megoldható, mivel a legkorszerűbb gépek megvételére kevéf a pénz. Tovább növeli a problémát, hogy ez idő tájt már nemcsak a kézi, hanem a számjegy (NC)-vezérlésű gépek tekintélyes hányada is kiegészítő korszerűsítésre szorul. összefüggésben gazdasági teendőinkkel, a VII. ötéves terv gépipari fejlesztési céljai közül a gyártásautomatizálás az egyik legmarkánsabb. Teljesítésének érdekében az országos középtávú kutatási-fejlesztési terv G 6-os jelzésű programja azt sürgeti, hogy a központi és a vállalati lehetőségeket, anyagiakat és szellemieket egyaránt, e cél elérésének érdekében egyesítsék. Csábító előnyök Reméljük, az intézkedések, a javaslatok és a különböző szinten képződő érdekek összességében csakugyan az úgynevezett rendszerszemléletű megoldás kimunkálásának irányába hatnak. Egy géptípustól és a vállalatonként eltérő kívánalmaktól függően variálható mikroprocesszoros vezérlőrendszer kimunkálása és elterjesztése csábító előnyökkel járna. A pótlólagos automatizáció a magyar gépiparnak minden szempont és számítás szerint nagy nyereséget hozó, új gyártási szakágazata lehetne. Kétezerig a szóban forgó fejlesztési folyamat eredményéként legkevesebb 10—15 milliárd forint többletnyereségre tehetnének szert a vállalatok és a népgazdaság. Ez az összeg az itthon jelenleg működő NC-szerszámgépál- lomány értékének több mint kétszerese. M. M. Radios Imre a boksa tetejét vizsgálja Szénégetők Egercsehi határában a Bátori Bükkvidéki Termelőszövetkezet dolgozói megkezdték a szénégetést. Az alapos szakértelmet. gyakorlatot és állandó felügyeletet igénylő munkát két férfi és négy asszony végzi. A legújabb boksa mintegy 110 köbméter fából, harasztból, s nagy mennyiségű homokból épült, majd tíz napig égett-izzott a földkupola alatt. A napokban megbontották, hogy kihúzzák a csaknem 200 mázsányi, parázsló faszenet. Ha kihűlt a szétterített forró anyag, az asszonybrigád zsákokba lapátolja és összegyűjti. A jövő héten újabb 1506 zsák értékes tüzelőt szállíthat el a kamion Ausztriába. Az elmúlt évben a szénégetés csaknem 200 ezer forint jövedelmet hozott a tsz- nek, s az idén is hasonló bevételre számítanak. Rakodik az asszonybrigád (Fotó: Perl Márton) SZERBIÁBAN JÁRTUNK 111/2. Meghatározó a Vino Zupa Mvnkaverseny az energiagazdálkodásban Tanácskozásra gyűlnek ösz. sze pénteken az energetiku- si munkaversenyben részt vevő, valamint az energia- gazdálkodással foglalkozó szakemberek. A találkozón, amelyet az Egri Dohánygyárban rendeznek meg, értékelik az elmúlt évi versenyt és ismertetik annak végeredményét. A tanácskozáson a részvevők aktuális energiagazdálkodási tájékoztatót is meghallgatnak. A postai szolgáltatásokért Termékbemutató Miskolcon A Miskolci Postaigazgatóság — amelyhez Borsod és Heves megye tartozik —, a Migért és a Triton Számítástechnikai és Távközlési Kisszövetkezet közös termék- bemutatója nyílt meg tegnap Miskolcon, a TIT Kazinczy Klubjában. A háromnapos bemutató során olyan berendezéseket láthatnak az érdeklődők, amelyek a postai szolgáltatások kényelmesebb igénybevételét szolgálják. Másnap beindult a teljes magyar nagyüzem. A konyhában szinte csak magyar szó hallatszott. Hullott a hal, a bárány, a marha és a disznó. Herczeg József, Nagy Jenő, Zeleucz Istvánná napi tíz órát dolgozott. Mihajlo Stoj- kovity szállodaigazgató pedig továbbra is szinte minden apró részletre ügyelt. Pillanatok alatt megszervezte gyárlátogatásunkat a város három legnagyobb munkahelyén. A borkombinátban Mili- savljevic Milan gazdasági igazgató éppen tárgyalásra indult, amikor megérkeztünk. Mivel azonban rólunk, a magyar vendégekről volt szó, azonnal csúsztatta a programot. Elmondása szerint itt mindent elkövetnek azért, hogy a vendég ne csalatkozzon semmiben. Aztán rátért arra, hogy ezer embert foglalkoztatnak. Meglepő volt számunkra az az adat, hogy a termőterület 10 százaléka képezi csupán a társadalmi tulajdont, a többin egyéni gazdálkodást folytatnak. Szerződést kötnek a parasztokkal. méghozzá úgy, hogy azok a végtermék: a bor. a konyak, a gyümölcslevek hozta nyereségből is részesednek. A várostól Északra fekvő Mor- va-völgye biztosítja a szőlőt Évente négyezer hektárról szüretelnék. A méretekre jellemző, hogy az Alek- szandrovácban élők 70—80 százalékának valamilyen formában a Vino Zupa biztosítja a megélhetést. A legbüszkébbek arra, hogy minőségi bort termelnek. Még Franciaországba is exportálnak belőle, ami sok mindent elárul. Legnagyobb bánatuk, hogy a helyi fogyasztás nagymértékben visszaesett s ezt elsősorban az ország gazdasági helyzetével magyarázzák. A Vino Zupában 120 ezer dinár az átlagkereset. ami nagyon jónak mondható, fölötte van az országos átlagnak, de ez sem biztosit valamiféle fényűző életmódot Állandóan javítják a szociális körülményeket. Minden évben 15—20 lakást vásárolnak dolgozóiknak, ingyen étkezést, s munkába történő szállítást biztosítanak. Szőlőfeldolgozó technológiájuk világszínvonalú. Elsősorban a természeti adottságok mellett, ennek tulajdonítják a sikereket. Kizárólag természetes alapanyagú édesítőszereket használnak, semmiféle műcukrozást nem engedélyeznek. Nemcsak Jugoszlávia legjobb bortermelőinek vallják magukat, hanem szerintük Európa szorosan vett élmezőnyéhez is hozzátartoznak. Miodrag Milvtinovic 33 éves, közgazdasági doktor. A Diszkosz hanglemez- és kazettagyár gazdasági igazgatója. Amíg vámunk kell rá — mert éppen előadóművészékkel tárgyal —. munkatársaitól megtudjuk, hogy Jugoszláviában is egyre több fiatal kap bizalmat vezető beosztásokban. Meg egyébként is ez egy olyan szakma, amelyben fiatal művészekkel kell kapcsolatot tartani. A gyárnak saját üzemeltetésű stúdiója van Belg- rádban. Nemrég ünnepelték fennállásuk 25. évfordulóját. A fiatal gazdasági igazgató mindenekelőtt a szerbekről beszél, arról a csodálatos összetartásról, ami egy nagy családdá alakítja ezit a népet. Ugyanakkor — mint azt már több helyütt is tapasztaltuk —, mindent megtesznek az ide látogatóért, azért, hogy később jó szívvel gondoljon vissza az itt töltött napokra. Ahogy ő fogalmazott, amíg csak egy darab kenyér is van. azt megosztják szívesen bárkivel. Aztán arról beszél, hogy a Jugoton, ami Zágrábban működik, valamint a Rádió T elevízió Beograd lépéselőnyben van velük szemben. Igaz. hogy ez a különbség valamikor óriási volt, s ezért nem kis eredménynek könyvelhetik el, hogy ma már csak lépéselőnyről beszélnek. Egyenlő feltételek mellett dolgoznak, s arra törekszenek, hogy minden igényt kielégítsenek. Irányítják ugyan a piacot, de annak igényeit messzemenően figyelembe veszik. így történhetett, hogy a 3 + 2 együttes nálunk is ismert zenéje vezeti a népszerűségi listát. Még ha furcsának tűnik is ez nekünk, de hozzávetőlegesen nyolcszázezer lemezüket adták el. Ugyanakkor nem kötelezik el magukat egy-egy stílus mellett. Törekszenek a hagyománymegőrzésre. nemcsak a diszkózenét dobják a piacra, hanem azt is, ami nem hoz nyereséget, de fontos. A folklór, a régi és az új népdalok gondozása, kiadása meghatározó életükben, annál is inkább, mivel a szerbek rendkívüli módon kötődnek szükebb hazájukhoz. Foglalkoznak magyar zenével is, igaz. nem erre büszke Bartók vagy Kodály hazájának művészvilága. Aztán megismerkedünk a berendezésekkel, majd ajándékba mi mást is kaphatnánk, mint a 3 + 2 egyik vetélytársának zenéjét, ami a Kukoricatök címet viseli. Jelenko Bogdanovic a Zupljanka igazgatója koráb - ban a városi tanács elnöke volt. Nagyon jól ismeri a helyi viszonyokat. Tőle tudjuk, hogy az utóbbi években számos beruházással gazdagodott az ország. Ennek eredménye ez a gyár is, ahol a legfontosabb terméknek a tépőzárat tartják. Az élet szinte minden területén használják, mégsincs kellő piaca a terméknek. Innen látják el az egész országot ebből az áruféleségből. de mint mondta, egyre többet szeretnének külföldre is eljuttatni. Komputervezérlésű svájci gépekkel, tehát a legmodernebb technikával dolgoznak. Ezért elég drágák is termékeik. Mire végeztünk az alek- szandrováci gazdasági körképünkkel, megérkezett az egri hivatalos küldöttség is. dr. Bakos Antalnak, Eger Város Tanácsa elnökhelyettesének vezetésével. Kis Szabó Ervin (Következik: Harminccentis hó, plusz húsz Celsius)
