Népújság, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-12 / 110. szám
1. NÉPÚJSÁG, 1987. május 12., kedd Az ipar és a szerkezetátalakítás Országos aktívaértekezlet a Budapest Kongresszusi Központban (Folytatás az 1. oldalról) nyos termékei, a köziekedé- sieszköz-ipar, a híradás- és vákuumtechnikai, a műszer-, a gyógyszer-, a gumiipar, a műanyagfeldolgozó, a háztartási és kozmetikai vegyipar, valamint a konfekció- ipar. A miniszter végezetül szólt a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatban tervezett ár- és adóreform bevezetésének előkészítéséről. Hangoztatta, hogy mindez nagy jelentőségű az iparvállalatokra nézve, és fontos, hogy a leendő ár- és adórendszert azok fejlesztési stratégiáihoz igazítsák, mindenekelőtt a jövedelemtermelő képesség, a teljesítmények fokozására. A bevezető előadás után széles körű vitára került sor. Felszólalt Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára is. A vitában felszólalt Havasi Ferenc, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében köszöntötte a tanácskozást. A KB titkára utalt arra, hogy a jelenlegi időszakban minden területen, így az iparban is a gazdálkodás egészének kritikai áttekintésére van szükség. Ez a munka megkezdődött. A tavaly novemberi központi bizottsági ülés határozata után sok helyütt módosították, korszerűsítették a korábban kialakított fejlesztési elképzeléseket. Jobb együttműködés alakult ki a vállalatokon belüli szervezetek között is. A gazdaságpolitikával kapcsolatos kérdések mindinkább a figyelem középpontjában állnak. Egyre jobban érződik a felelősség- teljes gondolkodás a tennivalók megfogalmazásában és kijelölésében. Az oiszág gazdasági helyzetében is tapasztalható néhány kedvező változás, így az év első négy hónapjában az ipar teljesítménye megközelítette a tervben előirányzottat, s a vállalatok rendelésállománya kedvezőbb a korábbi éveknél. Ugyanakkor az alapvető feszültségeket még nem sikerült feloldani — mondotta Havasi Ferenc —, hiszen azok hosszú idő alatt halmozódtak fel. Ilyen alapvető gond, hogy nem javult a külgazdasági egyensúly, s a világgazdaságban tapasztalható változásokra továbbra is lassan reagálunk. Évek óta csökken a kereslet az általunk exportált cikkek iránt a konvertibilis piacokon. A KGST-országokban is módosulóban van a piac igénye, jóval magasabbak a korszerűségi és a minőségi követelmények, s ha ezeknek nem tudunk eleget tenni, akkor mérséklődik a szocialista gazdasági integrációnak a magyar gazdaságra ható stabilizációs szerepe. Alapvető megújulásra van tehát szükség a magyar gazdaságban, s már folyik a társadalmi-gazdasági kibontakozási program előkészítése. E program célja megteremteni középtávon azokat a feltételeket, amelyek révén megváltoztathatók a gazdaságban mutatkozó és az utóbbi időben felerősödő kedvezőtlen folyamatok. Ez a program — hangoztatta Havasi Ferenc — alapjául szolgál egy hosszabb távon is előremutató, átfogó tervnek. A kibontakozási program előkészítése során meg kell vizsgálni: fenntartható-e a gazdaságpolitika valamennyi korábbi prioritása. Mindenképpen elsőbbséget kell adni a termelési szerkezet korszerűsítésének, ösz- szekapcsolva azt a műszaki- technikai fejlesztéssel. Mindez feltétele az ország pénzügyi helyzete javításának, a jövőbeni gyorsabb növekedésnek, a termelés élénkítésének, az életszínvonal későbbi emelésének. A gyorsítás csak ott képzelhető el, ahol számottevően nő a jövedelemtermelő képesség. Gondoskodni kell a nemzeti jövedelmet fogyasztó, rosz- szul gazdálkodó vállalatok, szövetkezet tevékenységének visszaszorításáról, felszámolásáról. A gazdaságpolitika változásával együtt szükséges az eszközrendszer, a gazdaság- irányítás átfogó, következetes korszerűsítése is. Ez kiterjed a tervezési rendszer fejlesztésére, a közgazdasági szabályozórendszer változtatására, sőt a politikai intézményrendszer reformjára is oly módon, hogy az a leghatékonyabban szolgálja a fő gazdasági célok elérését. Havasi Ferenc ezután azt hangsúlyozta, hogy a kibontakozás programja megköveteli a vállalati önállóság, az öntevékenység kibontakoztatását. Ebben jelentős szerep vár az új vállalatirányítási intézményrendszerre, többek között a vállalati tanácsokra. Elérkezett az ideje, hogy ezeknek a vezető testületeknek a munkáját konkrét tartalommal is kitöltsék. A vállalati tanácsok tulajdonosi szervezetként tevékenykedjenek, ösztönözzenek a hatékony gazdálkodásra — mutatott rá, majd végezetül arról beszélt, hogy a gazdaságpolitika kritikus felülvizsgálatával párhuzamosan megfelelő vizsgálódásra van szükség a gyárkapukon belül is, minden egyes vállalatnál. A vitában több vállalat- vezető hangsúlyozta: a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésénél törekedni kell hosszabb távon stabil szabályozórendszer kialakítására. A több évre előre látható szabályok megteremtése feltétele annak, hogy a vállalatok átgondoltabb fejlesztéspolitikát követhessenek, növekedjen vagyonérdekelt- ségük. A jelenlegi körülmények között ugyanis a jövedelmezően dolgozóknak sincsen lehetőségük, hogy kellőképpen fejlesszenek, és igy romlik világpiaci versenyképességük. A vitában hozzászóló szak- szervezeti vezetők elmondották: a szerkezetátalakítási program az ágazati szak- szervezetek bevonásával készül. A tervezet fő irányaival egyetértenek a szakszervezetek és támogatják megvalósításukat. A tervezett adó- és árreformmal kapcsolatban is elhangzottak szakszervezeti vélemények, ezek szerint már előre fel kell mérni a hátrányos helyzetbe kerülő vállalatokat, és jól átgondolt megoldásokkal kell segíteni a várható problémák áthidalását. A tanácskozás Kapolyi László vitazárójával fejeződött be. (MTI) Közös Jöwőnkröl (Folytatás az 1. oldalról) hozták létre 1984-ben, abból a célból, hogy hosszú távú ajánlásokat, akcióprogramot dolgozzon ki a környezetvédelmi célok és tevékenységek, valamint a gazdasági fejlődés integrálására, a környezeti problémák megoldására. A bizottság elnöke Go Harlem Brundtland asszony, a Norvég Munkáspárt elnöke, Norvégia miniszterelnöke, az alelnök Manszur Khalid — a mostani budapesti tanácskozás egyik résztvevője —, Szudán korábbi külügyminisztere. A tagok — akik 19 országot képviselnek a világ minden részéből — politikusok, környezetvédelemmel foglalkozó tudósok, közéleti személyiségek, s a világ különböző térségeiben széles szakmai és társadalmi fórumokon ismerkedtek az adott régió környezeti gondjaival. Magyarországról Láng István akadémikus, az MTA főtitkára vesz részt a bizottság munkájában. Az összegyűjtött ismeretek. tapasztalatok birtokában készítették el Közös jövőnk címmel jelentésüket, mely a mindenkit egyaránt érintő aggodalmakkal. kihívásokkal és a kívánatos közös akciókkal foglalkozik. A jelentés alapelve a harmonikus. tartós fejlődés koncepciója, melynek lényege a környezetet a jelenleginél jobban kímélő gazdasági módszerek, eljárások bevezetése, elterjesztése. A jelentést április 27-én terjesztette a bizottság elnöke a világ közvéleménye elé, az ENSZ közgyűlése várhatóan idén októberben tűzi napirendjére. Addig a világ nyolc régiójában úgynevezett regionális tanácskozásokon vitatják meg a Közös jövőnk téziseit. A budapesti, kelet-európai regionális tanácskozást Czi- nege Lajos miniszterelnökhelyettes nyitotta meg, aki a kormány nevében üdvözölte a résztvevőket. Hangsúlyozta: hazánk kiemelt figyelemmel kísérte és nagyra értékeli azt a két és fél éves tevékenységet, amelyet a világbizottság kifejtett. A mostani tanácskozás kiváló alkalmat nyújt arra, hogy az európai szocialista országdk közvetlenül is megismerhessék a világbizottság jelentését, amely várhatóan jelentősen hozzájárul majd a környezetvédelmi és a gazdaságfejlesztési politika kölcsönös integrálódását célzó gondolkodásmód és gyakorlat kialakításához. A kormány elnökhelyettese szólt arról is, hogy hazánkban elsőrendű állami feladat a környezetvédelmi politika meghatározása és összehangolása a gazdasági fejlesztéssel, de a végrehajtáshoz szükség van a társadalom egyetértésére és cselekvő részvételére. Végezetül rámutatott: a világbizottság jelentésének címeként választott „Közös jövőnk” megfogalmazás hűen kifejezi, hogy a környezetvédelem közös ügye az emberiségnek, a jelen és a jövő generációinak. Thorvald Stoltenberg norvég külügyminiszter — aki a nemzetközi tanácskozás alkalmából érkezett hazánkba — átadta az értekezlet résztvevőinek Brundtland asz- szony személyes üdvözletét. Az értekezlet kedden zárt üléssel folytatja munkáját. fMTI) Elveszett az Egri Közúti Építő Vállalat alábbi szövegű, téglalap alakú cégbélyegzője: EGRI KÖZÚTI ÉPÍTŐ VÁLLALAT 4 Eger A bélyegző használata 1987. május 5-től ÉRVÉNYTELEN Egri Közúti Építő Vállalat 3300 Eger, Lenin út 51. Varsói Sienődés - NATO Felújították a bécsi tanácskozást Hétfőn felújították a Varsói Szerződéshez tartozó or. szágok, valamint a NATO- országok képviselőinek bécsi tanácskozását. A februárban kezdődött megbeszélések célja az, hogy — a madridi ajánlásoknak megfelelően — kidolgozzák a mandátumot a hagyományos haderők és fegyverzetek összeurópai csökkentéséről tervezett tárgyalásokra. A VSZ országai, valamint a semleges és el nem kötelezett államok többsége azon az állásponton van, hogy az új fórumot a helsinki folyamat keretében, a 35 ország részvételével kell megteremteni. A NATO nézete szerint (amelyet Franciaország nem oszt) csak a két katonai szövetségnek kellene tárgyalnia. A lengyel nagykövetségen tartott hétfői ülésen a 23 ország képviselői megvizsgálták, mely területeken alakultak ki hasonló, vagy egymáshoz közeli álláspontok, s hol térnek el a nézetek a katonai egyensúly, a leszerelés, illetve a tervezett tárgyalások formai kérdéseiben. Mértékadó körök szerint a VSZ országai behatóbb munkáért szálltak síkra, hogy mielőbb kidolgozhassák a mandátumot. A NATO részéről — bár elvileg egyetértettek a feladat fontosságában — változatlanul halogató taktika tapasztalható. Az ülésen részt vett Marian Orzechowski lengyel külügyminiszter is, aki kedden felszólal az utótalálkozón és sajtóértekezletet is tart. —( Külpolitikai kommentárunk Erőpróba a hétezer szigeten AMIKOR AZ OLVASÓ e sorokat olvassa, nagyjából alighanem véget ért már a voksolás a világ másik végén, a Fülöp-szigeteken. Az illetékesek azonban már jó előre közölték, hogy végeredmény legkorábban egy hét múlva várható- Ha figyelembe vesz- szük, hogy ez a különös ország nem kevesebb, mint hétezer szigetből áll, és ezek jelentős része sűrű őserdő, akkor a szavazatszámláláshoz szükséges egy hét nem is tűnik olyan soknak. És ha ebbe még azt is beszámítjuk, hogy itt kétféle háború is folyik (az NPA nevű politikai gerillaszervezet, valamint a déli muzulmán szeparatizmus küzd hosszú esztendők ót? fegyverrel a mindenkori központi hatalom ellen), akkor a késedelem még érthetőbbé válik. önmagában is óriási eredmény, hogy a hírügynökségek egybehangzó jelentése szerint ebben a hagyományosan zaklatott közegben viszonylagos nyugalom uralkodik. Ne feledjük: pontosan másfél évtized óta (Ferdinand Marcos akkori államfő 1972-iben oszlatta fel a nemzetgyűlést, és hirdette meg a „maratoni” hosszúságú szükségállapotot), most először tartanak ebben a stratégiailag fontos országban általános választásokat ! Ennek előzményei közismerten viharosak voltak A Marcos-diktatúrától megcsömörlött tömegek Aquino ellenzéki vezér meggyilkolásakor támadásba mentek át, és később a nagy szövetséges, az itt fontos támaszpontokkal rendelkező Washington is úgy látta: okosabb Aquino özvegyét hatalomra segítenie. Aquino asszony azóta hősiesen birkózik az öröklött gazdasági káosz, a kétfajta belháború, sőt, a katonai puccs többször is kísértő veszélyével. Hatalmát azonban a februári népszavazás megerősítette, és ha most pártja, a Mozgalom a Néphatalomért a parlament mindkét házában megszerezné a többséget (24 szenátort és 200 képviselőt választ mintegy 25 millió választó- polgár), akkor legalábbis némi remény van arra. hogy a hétezer sziget földjén valóban beköszönt a stabilitás annyira várt korszaka. AZ EREDMÉNYNEK megvannak a maguk gazdasági vonzatai is: helyi megfigyelők úgy látják, hogy látványos elnöki siker esetén esetleg visszatérhetne az országba a feszültségek idején kimenekített tőkének legalább égy része. Harmat Endre Gorbacsov—Zsivkov találkozó Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Moszkvában megbeszéléseket folytatott Todor Zsivkovval, a BKp KB főtitkárával (Népújság-telefotó — TASZSZ — MTI — KS) Választások Nagy-Britanniában Margaret Thatcher brit kormányfő hétfőn, délután hivatalosan bejelentette: kérésére II. Erzsébet királynő május 18-i hatállyal elrendelte a parlament feloszlatását és új általános választások kiírását június 11-re. Az új parlament, sorrendben az 50., június 17-én ül össze. A moszkvai javaslatról Megbeszélések a repülőgépen Francois Mitterrand francia köztársasági elnök hétfő délelőtt a Bonn-kölni repülőtéren megszakította Nyugat-Berlinbe vivő útját, majd Helmut Kohl nyugatnémet kancellárral továbbrepült. A francia államfő Berlin megalapításának 750. évfordulója alkalmából keresi fel Nyugat-Berlint. Mitterrand és Kohl a re- pülőutat arra használta ki, hogy biztonságpolitikai véleménycsere keretében megvitassák a Szovjetunió leszerelési kezdeményezéseit. Már a korábbi francia— nyugatnémet egyeztetések is azt mutatták, hogy a felek kiváró álláspontra helyezkednek az úgynevezett kettős nullamegoldásra — a közép- és a rövidebb ható- távolságú európai rakéták felszámolására — vonatkozó moszkvai javaslatokat illetően. „AZ IGAZSÁG PILLANATA LESZ .. ” A Barbie-per tétje Lyonban hétfőn délután nyílt meg Franciaország 40 éve legnagyobb jelentőségű, háborús bűnös ellen indított pere. Egykori rémtettei színhelyén áll polgári esküdtbíróság elé Klaus Barbie, a „lyoni hóhér”. Lyon hajdani Gestapó-főnökét az emberiség elleni bűnök elkövetéséért — francia zsidók százainak haláltáborba hurcolásá- ért. ellenállók halálra kínzásáért — vonják felelősségre. Klaus Barbie-t több évtizedes dél-amerikai bujkálása után 1983-ban adta ki Bolívia a francia hatóságoknak. Négyévi előkészítés után sorra kerülő pere korszakos jelentőségű az egész francia közvélemény és történelmi tudata szempontjából. Míg az államügyész és a magánvádlók a náci atrocitásokra, a tömeggyilkosságokra, a háborús bűnös és védője a megszállt Franciaország kol- laboránsaira igyekszik majd a figyelmet irányítani. Barbie a felelősség egy részét vagy egészét francia árulókra kívánja hárítani. Francois Léotard kulturális miniszter vasárnap kijelentette, hogy a per „az igazság pillanata lesz a franciáknak ... A fiatal nemzedéknek joga van megismernie a múltat".
