Népújság, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-11 / 109. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. május 11., hétfő 223EŰ33EŰ T71 1. A népi ellenőrzés tájékoztatási munkája A népi ellenőrzés jól szervezett tájékoztatási munkája, a vizsgálatok tapasztalatainak megtelelő arányú publikálása jelentősen segítheti a lakosság helyes irányú tájékoztatását, sok esetben a realizálást is. Mindezekre figyelemmel a tájékoztatási munka tervezésénél és annak gyakorlati végrehajtásánál ezeket a fő kérdéseket vesszük elsődlegesen figyelembe. A szerkesztőség vezetőivel kialakított jó kapcsolat alapján a Heves megyei Népújság évek óta rendsezresen foglalkozik a megyei NEB munkájával, a vizsgálatok tapasztalatainak az ismertetésével, a testületi munka publikálásával. Az elmúlt négy év alatt a Népújságban 293 írás jelent meg a népi ellenőrzés vizsgálatairól (évente mintegy 70 cikk a vizsgálatokról). Ezentúl évente mintegy 20 kommüniké jelenik meg az NEB-ülések és más rendezvények tájékoztatásáról. Rendszeres gyakorlat, hogy a féléves tájékoztatási terveket a szerkesztőség vezetőivel egyeztetjük — időnként megbeszéljük a soron levő feladatokat — és év elején a Népújság szerkesztőségének vezetőit, a rovatvezetőket és az újságírókat — tájékoztatjuk az adott év népi ellenőrzési feladatairól. Rendszeresen, a lap hasábjain bemutatásra kerülnek — portré formájában — a kiváló munkát végző, kitüntetett népi ellenőrök is. A Népújság kiemelten foglalkozott az elmúlt évben a megyei pártbizottságon megtartott népi ellenőri aktívával, ez évben pedig a megyei NEB ülésével, ahol a múlt évi munkát tárgyaltuk meg. Mindkét esetben az első oldalon képes beszámoló jelent meg a két eseményről. Jól szolgálja a közvélemény tájékoztatását, hogy a helyi lapban rendszeresen, év elején, „Mit vizsgál a megyei NEB?” címmel, írás jelenik meg a tervezett, fontosabb vizsgálatokról. Jó gyakorlat, hogy egyes fontosabb vizsgálatbeindításáról konkrét, előzetes írás jelenik meg, különösen a lakosságot érintő vizsgálatok szervezéséről. A Népújság szerkesztőségével, a szerkesztőség vezetőivel és az újságírókkal kialakított jó munkakapcsolat jelentősen segíti a népi ellenőrzés tájékoztatási munkáját. A megyei NEB-ülések anyagait rendszeresen megkapja a Heves megyei Népújság; az MTI megyei szerkesztősége; a rádió miskolci és egri szerkesztősége; a Nép- szabadság miskolci tudósítója és a Magyar Rádió salgótarjáni tudósítója. A városi NEB-ek a Népújság helyi munkatársainak, az egri városi NEB a szerkesztőségnek küldi meg a városi NEB- anyagokat. A központi lapokban is jelennek meg vizsgálati tapasztalatokat összegező cikkek a saját megyei vizsgálatokról, elsősorban a Magyar Nemzetben. Ezek az írások is jól publikálják a megyei NEB munkáját, volt eset, amikor egyes városi NEB-ek munkáját is. A Magyar Rádió adásaiban is ismertetésre került néhány megyei vizsgálat, a miskolci rádió pedig rendszeresen visz. szatért a megyei NEB-ülése- ken tárgyalt napirendekre, többször interjú formájában. Az elmúlt négy évben a televízió több — elsősorban a Híradó — adása érintette a megyei NEB vizsgálatát. (A rádió adásainak száma négy év alatt megközelítőleg 21 volt.) Az üzemi lapokban, és különösen a Szövetkezeti Életben és az Élelmiszer-gazdaságban, az utóbbi években növekedett azoknak az írásoknak a száma, ami az üze. mi kollektívát, de a megye lakosságát leginkább érdekelte. A három szövetkezeti szektor területét érintő vizsgálatok tapasztalatait az eddigieknél még gyakrabban kell közzétenni a Szövetkezeti Életben. A növekedés ellenére, szélesíteni lehetne az üzemi lapokban megjelenő írások, cikkek számát is. A megyei és városi tájékoztatási tervekben szerepelnek azok az ellenőrzési témák, melyek tapasztalatait a vizsgált szervek dolgozói vagy a dolgozók fórumai, esetleg vezetősége előtt ismertetni célszerű. E célkitűzések végrehajtásában éveken keresztül voltak eredmények, a különböző fórumokon történt tájékoztatások segítettek a tisztán látásban és a realizálásban (üzemi tanácskozások, szocialista brigádgyűlések, közgyűlések, vezetőségi ülések stb.). Bár egyes közérdekű bejelentések vizsgálati tapasztalatainak ismertetése nem volt tervezve, ilyenre több esetben sor került, elsősorban a helyi pártalapszer- vezet tájékoztatása segített sokat a kialakult helyzet normalizálásában, a hibák megszüntetésében. A vizsgált szervek dolgozóinak a tájékoztatására más fórumokon is lehetőség volt. Például az egri városi NEB- nél, a helyi tanácsi vb-tit- kári értekezleten ismertették a közérdekű bejelentések intézésének tapasztalatait, a tanácsi bizottságok előtt az állampolgárok ügyeinek munkaidőn kívüli intézésének tapasztalatait. A lakás- fentartó szövetkezetek vizsgálata esetében pedig volt eset, amikor lakógyűlésen szóltak a vizsgálat megállapításairól. Az utóbbi négy évben ösz- szesen 374 rendezvényen, mintegy 13 ezer dolgozó előtt ismertettük a vizsgálatok tapasztalatait. Gondként lehet megállapítani, hogy az utóbbi években csökkent az ilyen rendezvények száma és még inkább a részt vevő dolgozók száma. Arra lehet számítani, hogy a jövőben — a munkaidőalap kímélése miatt — még nehezebb lesz ez a munka, ezért a tájékoztatásokat jobban kell kapcsolni az egyébként is szervezésre kerülő üzemi tanácskozásokhoz és röviddé, tömörré kell tenni azokat. Véleményem szerint jelentősen segíti a vizsgálatok realizálását, hogy évente a vizsgált egységek nagyobb- részénél a vizsgált szervek pártalapszervezetét is tájékoztatjuk a gazdasági vezetéshez eljuttatott realizáló levelek vagy a vizsgálati jegyzőkönyvek megküldésével. Ezek ismeretében a párt- alapszervezet figyelemmel kísérheti a gazdasági vezetés intézkedéseit. Erre sok esetben sor is kerül, volt eset, amikor vezetőségi ülésen foglalkoztak a javaslatok megvalósításával. Az utóbbi négy évben a megyében 1370 esetben tájékoztattuk a vizsgált szervek pártalapszerve- zeteif. Egy korábbi egyeztetéskor — csaknem 15 éve — a megyei pártbizottság vezetése javasolta, hogy a népi ellenőrzés vizsgálati tapasztalatait hasznosítani lehetne a vizsgálattal nem érintett gazdálkodószerveknél, különösen a fontosabb vizsgálatok máshol is hasznosítható tapasztalatait kellene eljuttatni a nem vizsgált szervek vezetőihez. Ez egyben a jó tapasztalatok elterjesztését is jelenthetné. Ennek megfelelően, négy év alatt 3 ezer 559 nem vizsgált szervhez juttattuk el egyes vizsgálatok tapasztalatait és a hasznosítható javaslatokat. Ez a munka a megyében a pártállásfoglalás óta rendszeres. A vizsgálattal nem érintett gazdálkodószervek, jelzéseik alapján, az érintett témát napirendre tűzik, felmérik a saját helyzetüket és intézkednek a munka javítására. Bár ezekre a levelekre választ nem kérünk, több esetben tájékoztatást kapunk az intézkedésekről. Egy tervezett utóvizsgálat során ezekre a kérdésekre is visszatérünk, ami mindig e gyakorlat hasznosságát támasztja alá. összegezésként megállapítható, hogy, a népi ellenőrzés tájékoztatási munkája egyenletes, a megyében szélesedő körű, s ez jól szolgálja a közvélemény tájékoztatását és a megállapított hibák megszüntetését, a jó tapasztalatok elterjesztését. Ez a munka kedvezően segíti a vizsgált területen — de a nem vizsgált szerveknél is — a fejlődést gátló körülmények és a hibák megszüntetését. A sajtótájékoztatási munka színvonalának fokozása a jövőben még inkább megköveteli a függetlenített NEB- dolgozók pontosabb munkáját a tervezett feladatok végrehajtásának figyelemmel kísérését. Ezúton is megköszönöm a N épújság szerkesztőségének és a lap munkatársainak a jó együttműködést, hogy írásaikkal segítették a népi ellenőri vizsgálatok hasznosítását, a megye lakosságának tájékoztatását. Csepelyi Károly a megyei NEB elnöke Országos árkonferencia Pécsett Pécsett befejezte munkáját az V. országos árikonferencia, amelynek fő témája az adó- és árrendszer tervezett reformja, illetve az azt szolgáló intézkedések megvalósításának módja és várható hatásúik volt. A kétnapos tanácskozáson mintegy 1300 gazdasági szakember vett részt. Az Országos Anyag- és Árhivatal, valamint a szakminisztériumok munkatársainak közreműködésével szekcióüléseken vitatták meg az ipar, az építőipar, a kereskedelem és a vendéglátás, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar gazdaságirányításának, ágazati árpolitikájának időszerű kérdéseit. A konferencia záróülésén Békési László pénzügyminiszter -helyettes mindenekelőtt azokról a rövid .távú intézkedésekről szólt, amelyeknek már az idén érzékelhető hatást kell gyakorolniuk a gazdasági élet kedvező irányú fejlődésére, együttaí a szükséges stabilizációs program megalapozását várják tőlük. Az ,1987. évi fő cél: a teljesítménynövelés. Ennek érdekében a leghatékonyabban dolgozó vállalatok és szövetkezetek nyereségadó-kedvezményben részesülnek, s ezzel lehetőséget kapnak a gyorsabb ütemű fejlődésre. Az élenjáró technikát alkalmazó gazdálkodó szervezetek gyorsított amortizációt hajthatnak végre, ami által erőteljesebben folytathatják a termelési szerkezet 'módosítását és a műszaki fejlesztést. Az exportteljesítmények fokozása végett megkülönböztetett támogatásban részesülnek a legjobb devizakitermelő vállalatok és szövetkezetek, ösztönzik a megtakarítási hajlandóságot azért, hogy a gazdálkodók 'tartalékolják, Illetve fektessék be jövedelmük egy részét. Nagy munka — a kiskertekben A városi ember életének részévé Is vált, hogy néhány száz négyzet- méteren, egészséges, életmóddal teremtse meg további egészséges életmódjának zöldség, gyümölcs mennyiségét. Hogy mennyire jellemzőek Eger környékére is a kisparcellák, azt bizonyít- „ ,. ja az Almárról készített légifotó. (1. kép.) Már majdnem a Csebokszari-lakotelep szélső házaiig húzódnak a szőlők, ahol most eső után a kapálás ad munkát (2. kép) (Kőhídi Imre felvételei) SZERBIÁBAN JÁRTUNK lll/l. Ez hát Alekszandrovác... Reggel négy órakor még aludt a város. Húsvét után voltunk, amikor az egri Kazamata étterem előtt ebben a korai órában randevút adtunk egymásnak. Nem kisebb út várt ránk, mint 760 kilométer megtétele. Alekszandrovácba indultunk, hogy ebben a messzi szerb városban bemutassuk Egert. Gasztronómiáját, a város nevezetességeit, egyes termékeit. Útközben végig szakadt az eső. Talán ezért is kellett tizenöt óra a cél eléréséhez. Mindenesetre Belgrád környékén már senki nem irigyelte Nagy Aladár sofőrünket, aki a 400 kilométeres autópályán történő haladásért 6200 dinárt is kénytelen volt kifizetni. Az erre a célra otthonról hozott pénz kevésnek bizonyult. Hiába, az infláció elég rendes méreteket öltött errefelé. Azt mondják, havonta tíz százalék. Igaz, az adat hallatán csak hümmögött a tolmácsunk, jelezvén, hogy ez csak a bevallott. Zenész, teremfőnök, bűvész, táncosnő, séf, szakács, dekoratőr alkotta a tizenöt tagú személyzetet. S bár alig hagytuk el a határt mégis jólesett egy-egy magyar kamionnal találkozni. Ilyenkor megélénkült a társaság, s az integetések közben leolvastuk a másik autó utasainak szájáról az üdvözlést : „Szervusztok!" A röpke megállókat leszámítva, szinte csak erre az időre maradt abba az ulti- parti, amely során a legkitartóbbnak Herczeg József mesterszakács bizonyult. Váltott partnerekkel 15 órán keresztül játszott. Persze mint később kiderült, nem csak ebben jeleskedett. Alekszandrovácban a Hotel Grodz előtt mindenkinek elillant a fáradtsága, hiszen régi ismerősök, barátok fogadtak bennünket. Mihajlo Stojkovity szállodaigazgató és csapata nagyon készült a találkozásra. Még arra is volt gondjuk, hogy Szabó Szófia idegenvezető, aki kiválóan beszéli a nyelvünket, végig, indulásunk pillanatától velünk legyen. Egy rövid frissítő fürdő után ki-ki munkája után nézett. Vancsó Gyula felmérte az éttermet, s azonnal elkészítette azt a tervet, ami szerint át kell rendezni az asztalokat. Herczeg József, Jovan Bogdanoviccsal tárgyalt arról, hogy mik az igényei a konyhában. Sze- merey László Levente, a népszerű bűvész, Buksi nevű kutyájának mutatta be a terepet, míg Kopcsinovics Ágnes sztriptíztáncosnő a ruhatárát rendezgette. Valaki meg is jegyezte, hogy ha mindezt le akarja vetni, nem lesz elegendő a kint töltött egy hét. A válaszról csak annyit: nem kis derültséget okozott. Hangolt a cigányzenekar is, s Pelyhe Tibor keze nyomán készült az Egri Dohánygyár, s az Egervin termékeit bemutató rögtönzött kiállítás. Közben a videofilmek szünet nélkül Eger nevezetességeivel ismertették meg a feltűnően kíváncsi szerbeket. Hogy mekkora érdeklődést keltett jelenlétünk, arra mi sem jellemzőbb, mint, hogy a helyi újságban hírül adták érkezésünket, majd másnap képes összeállítást közöltek, aztán pedig egy teljes oldalas írást jelentettek meg ott-tartózkodásunk- ról. A későbbiek során a hivatalos küldöttség tagjai nyilatkoztak a rádiónak, de a Belgrádi Televízió is sugárzott egy másfél perces adást rólunk. Szóval kellő propagandát kaptunk. Még mielőtt bárkiben joggal megfogalmazódhatna a kérdés, hogy tulajdonképpen milyen város is Alekszandrovác, gyorsan nézzünk körül. Annál is inkább, mivel még a jugoszláv határőrök sem tudták pontosan, hogy hazájukban, vagy esetleg Albániában található-e ez a település. Az itt élők száma tízezerre tehető. Sok a földművelő, a gazdálkodó, A legnagyobb megélhetést a szőlő biztosítja. Ennek feldolgozója a Vino Zupa, az Egervinhez hasonló borkombinát. Itt működik az ország harmadik legnagyobb hanglemez- és kazettagyára, a Diszkosz is. A harmadik jelentős munkaadónak pedig a Zupljanka gyár számít, ahol egyebek mellett gyermekkonfekciót, az egyre népszerűbb tépőzárat, az autók biztonsági öveit, s reklámfeliratos gumiszalagokat gyártanak. A város idegenforgalmi nevezetessége a minden őszszel megrendezésre kerülő borünnep. Ekkor a főtér szökőkútját kimossák, s feltöltik vörösborral. S nemcsak a magasba szökik ilyenkor a drága nedű, hanem a fergeteges fesztivál közepette megszomjazott turista is megmerítheti benne poharát, s ihat, amennyi csak jólesik. A hegyekkel körülvett település arculatán látszik az ország maid minden nehézsége, gondja-baja. A kirakatok nem árulkodnak csillogó árubőségről, tény azonban, hogy szinte majd mindent meg lehet vásárolni az árudákban. Az más kérdés, hogy milyen áron. Minden nagyon drága, az ottani kereseti viszonyokat figyelembe véve is. Az utak olyany- nyira elhasználódottak, megviseltek, gödrösek, hogy az autók kerekei régen „elvesztették" szabályos kör formájukat. Az emberek temperamentumosak, barát- kozóak, kedvesek, érdeklődőek. Ez hát Alekszandrovác, ahová egy hétre érkeztünk... (Következik: Meghatározó a Vino Zupa) Kis Szabó Ervin
