Népújság, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-11 / 109. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. móju* U.. hétf« Pillantás a hétre Folytatódik a tavaszi zson. gás a világpolitikában: min­den napra számos esemény szerepel a hírügynökségi elő­rejelzésekben. A kétoldalú találkozók és a sokoldalú ta­nácskozások mellett, sok párt és egyéb szervezet kongresz- szusára is sor kerül. Íme a legérdekesebbnek ítélt ese­mények — minden napra egyet emelünk ki a csokorból. HÉTFŐ: Újabb francia—nyugatné­met csúcstalálkozóra kerül sor. Kohl kancellár és Mit­terrand elnök lassan több. szőr találkozik egymással, mint saját kormányaik egyes tagjaival. A mosta­ni megbeszélések helyszí­ne Nyugat-Berlin, ami nem egyeztethető össze a város státusával. KEDD: Brüsszelben, a Közös Piac kereskedelmi miniszterei találkoznak, Párizsban vi­szont a legfejlettebb tőkés országokat tömörítő szer­vezet, az OECD tart mi­niszteri ülést. Mindkét ta­nácskozás témája a világ- gazdaság és ezen belül a nyugat-európai országok fejlődésének alakulása. SZERDA: Washingtonba várják Vi- nicio Cerezo guatemalai elnököt. A politikus meg­lehetősen sajátos álláspon­tot foglal el a közép-ame­rikai válság ügyében: igyekszik semlegesnek ma­radni a szomszédok vitá­jában és elítéli az Egye­sült Államok beavatkozá­sának legfeltűnőbb formá­it. CSÜTÖRTÖK: A NATO hadügyminiszte­rei a norvégiai Stavanger, ben találkoznak, miközben Bécsben újra folytatódik a közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tár­gyalás. Jó lenne bízni ben­ne, hogy a nyugati félnek is lesznek konstruktív ja­vaslatai a lassan másfél évtizedes tárgyalások be­fejezésére. PÉNTEK: A spanyolországi Leridá- ban megkezdődik az I. ci­gány világkongresszus. A több tucatnyi országból ér­kező küldöttek a cigányság gazdasági, politikai és kul­turális helyzetével foglal­koznak majd, de sor ke­rül folklórrendezvényekre is. SZOMBAT: Az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli időszaka ismét na­pirendre tűzi a namibiai kérdést. A Dél-afrikai Köztársaság által törvény­telenül gyarmati sorban tartott ország függetlenné válása egyik előfeltétele az Afrika déli részén ki­alakult válság békés meg­oldásának. VASÁRNAP: A tervek szerint ezen a napon fejeződnek be Jacques Chirac francia miniszterelnök moszkvai tárgyalásai. A négynapos program során elsősorban gazdasági kérdésekről lesz szó, s a francia politikus számára otthon is fontos lehet, hogy sikerüljön megtalálni a közös hangot szovjet partnereivel. Magyar-vatikáni tárgyalások Francesco Colasuonno címzetes érsek, pápai nun- cius vezetésével, május 1— 10. között, vatikáni küldött­ség tartózkodott hazánkban. Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, hivatalos tárgyaláso­kat folytatott a küldöttség­gel. A szívélyes, nyílt lég­körű megbeszéléseken véle­ményt cseréltek időszerű kérdésekről. A vatikáni de­legáció találkozott a Magyar Katolikus Püspöki Kar tag­jaival, és részt vett több, je­lentős egyházi ünnepségen is. Osztrák kérdés VIZSGALAT LENGYELORSZÁGBAN Vallatják a lezuhant gép fekete dobozát A repülőszerencsétlenség áldozatai közül 134 lengyel állampolgárságú utas, 17 amerikai állampolgár, 21, hosszabb ideje az Egyesült Államokban élő lengyel sze­mély és a 11 főnyi személy­zet volt — közölte szombat este egy varsói sajtóértekez­leten a LOT lengyel légi- társaság vezérigazgatója. A vezérigazgató elmondta, hogy a szerencsétlenség ki­vizsgálására felállított, kü­lönleges kormánybizottság, Zbigniew Szalajda minisz­terelnök-helyettes vezetésé­vel, megkezdte a 183 életet kioltó katasztrófa okainak, körülményeinek vizsgálatát. A bizottság birtokában van a gép úgynevezett fekete do­boza, azok a magnetofonsza­lagok, amelyek rögzítették a gép és a földi irányítóköz­pont közötti beszélgetéseket. A szerencsétlenség okáról egyelőre nem tudott nyilat­kozni, és — mint közölte — a vizsgálat első fázisában még nem várható, hogy az „Csodának” minősítette egy bejrúti rádióállomás azt a tényt, hogy alig 24 óra alatt úgymond kitisztult az ég a válságokkal terhelt libanoni égbolt alatt. A Radio Libán — amely rendszerint a kor­mány álláspontját tükrözi — három csodának minősíthető tényezőt említett: a bejrúti nemzetközi repülőtéren, feb­ruár elseje óta először, le­okokra fény derül. A vezér- igazgató szerint feltételezhe. tő, hogy a gép kapitánya, miután döntött a varsói re­pülőtérre történő visszaté­résről, megpróbált megsza­badulni a gép fűtőanyagától — ez a hagyományos gya­korlat vészhelyzet esetén. A szerencsétlenül járt IL —62M típusú gép — hat ha­sonló géppel együtt — 1984- ben kezdte meg szolgálatát a lengyel légitársaságnál, és mintegy 7000 órát repült. Ilyen gépek esetében az el­ső teljes felülvizsgálatra 10 ezer óra repülés után kerül sor. A gépet műszaki szem­pontból rendben találták, az a szokásos, általános műszaki vizsgálat után indult végze­tes útjára. A vezérigazgató megemlí­tette még, hogy a gép kapi­tánya igen tapasztalt pilóta volt, több mint 20 ezer órát töltött a levegőben, ebből 4 ezer órát IL—62-esek pa­rancsnokaként. szállt a Middle East Airlines nemzeti légitársaság egyik repülőgépe. Amin Dzsemajel államfő Zgortában „járt Ca- nossát” és találkozott Szli- man Franzsjie volt állam­fővel, Damaszkusz szövetsé­gesével. Végül a tervek sze­rint újból megindulnak a március végén megszakadt szíriai—libanoni tárgyalások Damaszkuszban. Ki tart ki Waldheim mellett...? Tekintélyes brit személyi­ségre bízzák a Waldheim- ügy kivizsgálását, ám a kér­désben egyhamar aligha várható megoldás — han­goztatta vasárnap Franz Vra­nitzky osztrák kancellár. Kurt Waldheim államfő beutazását az_ amerikai kor­mány — az elnök háborús múltjára hivatkozva — meg­tiltotta. A kancellár tv-nyi- latkozatában azt mondotta: Nem vár újdonságot az oszt­rák szakértőktől, akik a jö­vő héten a jugoszláv kato­nai levéltárban tanulmá­nyozzák a Waldheimre vo­natkozó aktákat, s nem le­het arra sem számítani, hogy az amerikai kormány — amelynek illetékesei a jövő héten Bécsben tárgyal­nak — hamarosan megvál­toztassa döntését. Vranitzky emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Álla­mok szempontjából az Eu­rópa közepén fekvő Auszt­ria semlegességével, közve­títő tevékenységével, a me­nekültek felkarolásával, a nyugati rendszer melletti kitartásával pozitív tényező. A kancellár elismerte, hogy pártjában, a szocualis- .táknál, valamint értelmiségi körökben nem kevesen igénylik az államfő lemon­dását, ám q szocialista— néppárti koalíciós kormány az ország belső és külső egyensúlyának megőrzését kívápja, és kitart Kurt Waldheim mellett. Libanoni „csoda” PERU Pokolgépes merényletek Rövid idő alatt legalább öt pokolgép robbant szom­baton a perui fővárosban, illetve a Limához kapcso­lódó kikötővárosban Callaó- ban. A merényletek előtt néhány perccel Lima sötét­ségbe borult — feltételezé­sek szerint az áramhálóza­tot ért terrorista támadás miatt. Az egyik merénylet során — amely egy limai bank közelében történt — életét vesztette két személy, akik­ről a perui rendőrség azt feltételezi, hogy ők helyez­ték el a szerkezetet. Egy másik pokolgép egy gépko­csi alatt, csupán néhány méterre az elnöki palotától robbant. További robbantá­sok történték Callao kikötő­jében, illetve egy gyalogát­kelőhelynél, az amerikai nagykövetség közelében. Ezekben a merényletekben személyi sérülés nem tör­tént. Bár az akciókért eddig egyetlen szervezet sem vál­lalt felelősséget, a rendőrség feltételezi, hogy a merény­letsorozat — amely ezen a héten már a második a fő­városban — a „Fényes ös­vény” elnevezésű szélsőséges szervezet műve. A terroristák elleni harc nehézségeit növeli, hogy az ország rendőrsége sztrájkot szervez a magasabb bére­kért és a hatalmon lévő kormányzat rendőrelbocsá­tásai miatt. Alan García el­nök kormánya hatalomra kerülése, 1985 júliusa óta 1700 rendőrségi tisztségvise­lőt bocsátott el. KI Külpolitikai kommentárunk J—í Találkozó a nagykövetségen MAGYARORSZÁG is közvetlenül érintett fél a legújabb lengyel leszerelési javaslatokban, hiszen a Jaruzelski tábornok által pénteken, Varsóban kifej­tett elképzelés szerint, az NDK, Csehszlovákia és Len­gyelország mellett, hazánk területén is csökkentenék bizonyos fegyverfajták mennyiségét. Az indítvány időzítése nem véletlen. Hétfőn reggel, éppen a Len­gyel Népköztársaság bécsi nagykövetségének épületé­ben találkoznak a NATO és a Varsói Szerződés tag­államainak képviselői nem hivatalos tárgyalásaik nyolcadik fordulójára. A helsinki folyamathoz tartozó bécsi utótalálkozón részt vevő küldöttségek vezetői között zajló tanács­kozásokon nem vesznek részt a semleges és el nem kötelezett országok képviselői — így ezek a konzul­tációk a két katonai-politikai szövetség közötti kap­csolatfelvétel első fórumát jelentik. Maga a kapcso­lat létrejötte is a szocialista országok aktív politi­kájának eredménye, hiszen a Nyugat sokáig elzár­kózott minden hasonló jellegű megbeszéléstől. Igaz. most pedig igyekszik olyan jelentőséget adni ezek­nek a találkozóknak, amire azok még nem szolgáltak rá. Egyelőre a tárgyalások előkészítéséről tárgyalnak a felek, s igy ezek a találkozók semmiképpen sem helyettesíthetik a stockholmi típusú, össz-európai konferenciákat a biztonság és a kölcsönös bizalom erősítésének kérdéseiről. Már csak azért sem. mivel az el nem kötelezett és semleges országoknak is jo­guk van beleszólni földrészünk átfogó problémáinak megoldásába. A legújabb varsói javaslatok arra irányulnak, hog\ a már felsorolt szocialista országok és az NSZK. a Benelux államok, valamint Dánia területén fokozato­san számolják föl a hadműveleti-harcászati atom­fegyvereket (ahol már telepítettek ilyeneket), vonják ki a legnagyobb tűzerejű hagyományos eszközöket, módosítsák a meglevő katonai doktrínákat és fogana­tosítsanak további, bizalomerősítő intézkedéseket. Mindez jó kiegészítése lenne a Varsói Szerződés bu­dapesti felhívásában foglalt általános elvekhez é> konkrét javaslatokhoz, amelyek az európai, nem nuk­leáris haderők csökkentésére és az egész földrészen uralkodó bizalmatlanság áttörésére szolgálnak. A BÉCSI nagykövetségeken megrendezett konzul­tációk egyelőre nem kulcskérdésekről folynak, ám már maga a rendszeres randevúk ténye is örvende­tes: józanságról, a realitások tudomásul vételéről ta­núskodik. Az igazi siker azonban az lenne, ha mind­két fél keresné — és megtalálná — a kompromisz- szumok lehetőségét. Horváth Gábor Százötven éves az Egri Bazilika Megemlékezés az évforduló alkalmából Szombaton az Egri Bazilika történetének jeles évfordulójá­hoz ért: százötven éve szentelték feli Ebből az alkalomból ünnepségeket tartottak Egerben. Előbb délelőtt megáldó, há­laadó istentiszteletre kerUlt sor, amelyen először Valuch Ist­ván apát-plébános köszöntötte az egybegyűlteket. Köztük Bu- gár Pétert, az Állami .Egyházügyi Hivatal elnökhelyettesét, Jantner Antalt, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettesét, F. Colasuonno pápai nunciust, Paskai László érsekprímást, a püspöki kar tagjait és más vendége­ket. Ezután Paskai László szólt a hívekhez, megemlékezvén a felszentelés másfél évszá­zados évfordulójáról. Fel­idézte mindazok emlékét, akik itt szolgáltak és hozzá­járultak ahhoz, hogy az egy­házmegye fő centruma és jelképe sugározza a hitet és az erőt. A Bazilika külső­leg is megújult, méltó sze­repéhez. Ezt követően az esztergomi hercegprímás megkoszorúzta az alapító­nak, Pyrker János László érseknek az épületben elhe­lyezett emléktábláját. A mű­alkotást a nemrégiben el­hunyt Kádár László érsek készíttette Borsos Miklós szobrászművésszel. Ezt követően dr. Kovács Endre egri főegyházmegyei kormányzó mondott szent­beszédet. Hangsúlyozta, hogy ha az érkező Egerbe jön, szembetűnnek számára a templomok, amelyek külön­leges helyet foglalnak el. a városban. A Bazilikát a helybeliek nagytemplomnak nevezik, ezzel is utalnak méreteire, jelentőségére. Most tisztelettel kell adózni mindazok előtt, akik felépí­tették, gazdagították, dicső­ségesebbé tették és most külsőleg is felújították. Az évfordulóra II. János Pál pápa személyes üdvözletét küldte, s egy gyönyörű szentségtartót adományozott a Bazilikának. A püspök részletesen szólt a templo­mok szerepéről a, hitéletben. Az istentiszteletet követő­en ünnepségre került sor az érsekség épületében. Jantner Antal miniszterhelyettes és Mendele Ferenc, az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség igazgatója köszöntötte a fel­Paskai László érsek áldotta meg a Bazilikát, és koszorúzta meg Pyrker János László új emléktábláját (Fotó: Kőhidi Imre) újítás vezetőjét, Valuch Ist­ván apát-plébánost. Mint a miniszterhelyettes hangsú­lyozta: hazánk egy jeles műemlékét sikerült méltó módon újjávarázsolni. Min­dig nagy gondot fordított Eger, Heves megye és az egyházmegye a múlt örök­ségére, s most a Bazilikát is gyorsan, szakszerűen és magas színvonalon új kön­tösbe öltöztették. A nagy szakmai tudáson túl a mű­emlékszeretet is érződött ezen a tevékenységen. Ezért is nyújtotta át örömmel a Műemlékvédelemért elismerő érmet az apát-plébánosnak. Válaszában Valuch István — társai nevében is — kö­szönetét mondott. Hangsú­lyozta, hogy remélhetően szaporodni fog azoknak a száma, akik ugyanígy sze­retik azokat a műemlékeket, amelyek gondjaikra vannak bízva. Délután hangversenyre került sor, amelyen fellép­tek az egyházmegye kóru­sai, közreműködött az Egri Szimfonikus Zenekar is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents