Népújság, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-11 / 109. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 10». szám ARA: 1987. május 11., hétfő 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Befejezte tárgyalásait a spanyol szenátus elnöke Vasárnap elutazott Buda­pestről Jósé Federico de Car- vajdl. a spanyol szenátus el­nöke, aki Sarlós Istvánnak, az Országgyűlés elnökének meghívására hivatalos láto­gatást tett hazánkban. Kí­séretében volt Ignacio Ga- minde Alix szenátor és Ja­vier Ballarin Iribarren kép­viselő. Jósé Federico de Carva- jalt — aki hivatalos tárgya­lást folytatott meghívójával — fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Né­meth Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese. A spa­nyol vendéggel megbeszélést folytatott Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, az Or­szággyűlés külügyi bizott­ságának elnöke és Várkonyi Péter külügyminiszter. A Spanyol Felsőház elnöke vi­déki programja során meg­látogatta a Nemesvámosi Csopaktája Termelőszövet­kezetet, s ismerkedett a Du­nakanyar, illetve a főváros nevezetességeivel. A vendéget a Ferihegyi re­pülőtéren Sarlós István bú­csúztatta. Mindnyájan? Szeretem a szelíd és szo­lid többes számot. Ha va­laki azt mondja: mi — úgy érzem, nem akar a saját személyével kérked­ni. Szerény ember. De van ennek a többes számnak olyan változata is. amely a fülemnek nem kedves. Olyankor, ha nem nevezzük nevén a gyere­ket. Óvatosságból, jóin­dulatból, tapintatból. A bökkenő azonban ott van szerintem, amikor a kétfaj­ta használatot felcseréljük. Amilyen örömmel hallom, ha egy vállalati igazgató az elért eredményekről úgy szól, hogy abban a hozzá tartozó gazdasági egység minden tagjának az érde­me elévülhetetlenül benne foglaltatik, az tisztességes magatartást tanúsít. Ennek az ellenkezője azonban már sehogy sincs ínyemre. Nem hajtottuk végre a helyes határozatokat, nem feleltünk meg a céljaink­nak, a termelékenységet nem fokoztuk, a hatékony­sággal adósok maradtunk és így tovább és így to­vább. Tessék már várni egy pillanatra. Nincs itt és ilyenkor senki, aki felelős volna a „nem teljesítettü­kért’'? A portás pontosan olyan mértékben marasz­talható el ebben az ügy­ben, mint az igazgató? A szereldei dolgozó éppen annyira ludas a dologban, mint a főmérnök? Itt va­lami nem stimmel. Ha nincs munka a műhelyben, ha lehet el nem adható és si­lány minőségű gyártmá­nyokat előállítani, ha le­het téblábolni a munka­padnál, ha lehet csendesen elszuszogni az esztergánál, a tervezőasztalnál vagy az írógépnél, akarattal vagy szándék ellenére is húzni az időt, akkor ... ? Én nem elsősorban azt hibáztatom, aki ezt meg­teszi, hanem azt. aki lehe­tőséget ad arra, hogy ezt bárki, bármikor, bárhol megtehesse. Ne csak be­széljünk arról, hogy mit kell tennünk, hanem kö­veteljük is meg magunktól is, másoktól is, hogy vé­gezzék azt. ami a felada­tuk, a feladatunk. Hányszor tehetjük még meg azt. hogy jól szerve­zett értekezleteken, tanács­kozásokon, gyűléseken szé­pen fogalmazott, szabatos kifejezésekkel adjuk tud­tára mindenkinek, hogy mit nem hajtottunk vég­re. mennyire maradtunk el ettől vagy attól a felada­tunktól? Ennyire ráérünk? Eny- nyire nem sürgős változ­tatnunk a rossz gyakorla­ton, a szervezetlenségen, a helytelen vezetői magatar­táson? .Nekünk mindig min­dent meg kell értenünk? ... és csak topogunk egy­helyben, sőt...! Hogy az utóbbi években, évtizedekben értünk el nagyon szép és dicséretes eredményeket? Igaz, hogy­ne lenne igaz. Különben nem lennének szembetűnő- ek a mai hiányosságaink. De ez a múlt nem lehet a fügefalevél mai takar- gatnivalóinkon. G. Molnár Ferenc Ml ÚJSÁG A FÖLDEKEN? - PÓTOLJÁK A HIÁNYOSSÁGOKAT Aranyat ért a májusi eső Elutazott Budapestről a kanadai külügyminiszter Aggódva figyeljük a földekről érkező jelentéseket. Mint az köztudott, az időjárás rossz tréfát űzött velünk. A kemény hideg tél után csak nehezen kezdett enyhülni az idő, engedni szorításából a fagy. A mezőgazdászok éppen ezért csak késve kezdhettek hozzá az aktuális tavaszi munkákhoz. Az ebből keletkezett hátrányt dicséretes szorgalommal igyekeznek be­hozni, hiszen még a május 1-i ünnepek alatt is serénykedtek a határban. Kérdés, hogy egyáltalán lehetséges-e a biológiai törvényeket siettetni, s a késedelmek miatt valóban aranyat ért-e a májusi eső? Ennek jártunk utána néhány megyei gaz­daságunkban érdeklődve. A Mezöszemerei Rima­mente Termelőszövetkezet­iben Tari József termelés- irányító főmérnök arról szá­molt be, Kogy ebben a ne­héz időszakban egy ember­ként állt helyt a tagság. Éjjel-nappal dolgoztak, még az ünnepeken is, hogy be­hozzák az ismert körülmé­nyek miatti hátrányokat. Ez, úgy tűnik, hogy sikerült is. Külön említést tett a gépek kitűnő műszaki állapotáról. Május 2-ára minden a föld­be került. Szépen fejlődik a kukorica, a napraforgó, a tavaszi árpa, az új telepí­tésű lucerna. Végeztek a dinnye- és a paprikapalán­ták talajelőkészítésével. Nagy előnynek értékelte, hogy va­lamennyi gabonaféle gyom­irtását szántóföldi gépekkel tudták elvégezni. Ami vi­szont gondot jelent, hogy a búzatáblák csak gyenge, vagy közepes minőségűek. A 20 milliméter csapadék sokat segített, további derű­látásra ad okot. A Hevesi Rákóczi Terme­lőszövetkezetet évek óta az ország legjobb gazdaságai között tartják számon. Kiss József, termelési elnökhe­lyettes elmondta, hogy a há­romhetes késésből kettőt be­hoztak. Földben van a ku­korica, csakúgy, mint a nap­raforgó. Megkezdték a zöld­ségpalánták kiültetését. Ezek a munkák a jelenlegi állás szerint négy-öt napnál nem késtek többet. Az Alföld északi részén esett tizenhat milliméter eső sokat hasz­nált az eddig elvetett mag­vaknak, de különösen a ku­koricának. Legkedvezőtle- nehb a kép a kalászosoknál. Ki kellett szántani hatszáz hektár őszi árpát, ötszázöt­ven hektár őszi búzát a fagykár miatt. A megma­radt őszi kalászosok között is negyven-ötven százalé­kos a fagykár. Különösen nagy a gond a szőlőtáblákban. Dr. Dorkó Sándor, az Andornaktályai Egervölgye Termelőszövet­kezet termelésvezető főmér­nöke elmondta, hogy jelen­tős fagykárok érték ezt a termőterületet. Különösen sok pusztult a rizlingszilváni fajtánál. Ráadásul ez het­venkét hektár területet tesz ki a termelőszövetkezetnél meghatározó ágazatiból. Ezenkívül a háztáji szőlő- ültetvényeket is jelentős ká­rok érték. A szőlő többi ré­sze hatvan-nyolcvan száza­lékos képet mutat jelenleg, s csak a jövő dönti el, hogy mennyit és milyen minő­ségben szüretelhetünk. A tavaszi vetésű növé­nyeknél Andornaktályán is sikerült behozni a lemara­dást. A legkésőbbi vetésű ta­vaszi növény, a silókukorica is földbe került már. A ked­vezőtlen körülmények kö­zött, szükség volt a nyújtott és az éjszakai műszakokra is. Csak így sikerülhetett' a legfontosabb cél elérése: az időjárás okozta lemaradás pótlása. A Hatvani Lenin Terme­lőszövetkezetben Pete János elnökhelyettes elmondta, hogy május elsejére végez­tek az időszerű tavaszi mun­kálatokkal. Ez pedig azt je­lenti, hogy a földbe került a borsó, a tavaszi árpa, a cukorrépa és a napraforgó. A kukoricának hetven szá­zalékát vetették el. Szépen fejlődik a tavaszi árpa és a búza, de még a szokásosnál két héttel később vetett cu­korrépa is. Sokat köszönhet­nek a 10—15 milliméteres májusi esőnek. A százötven hektáros öntözőterületükön silókukoricát vetettek, ahol május végén kezdenek mun­kához a vizesberendezések. A Gyöngyösi Mátrakincse Termelőszövetkezetben két éve telepítettek egy újabb szőlőültetvényt az abasári elágazó mel­lé. Most az oszlopok állításához gépi segítséget vesz igénybe Gyuris János és Buda László, akik az oszlopfúró géppel dolgoznak (Fotó: Kőhidi Imre) Szombat délután elutazott Budapestről Joe Clark, Ka­nada külügyminisztere, aki Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására — há­romnapos programmal — hi­vatalos látogatást tett Ma­gyarországon. Szombati programja so­rán a kanadai külügyminisz­tert délelőtt — az Ország­házban — fogadta Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese; s tárgyalást folytattak a magyar—kana­dai gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztéséről. Az elutazáskor — délután — a Ferihegyi repülőtéren Joe Clarkot vendéglátója, Várkonyi Péter külügymi­niszter búcsúztatta. A görög külügyminiszter látogatása Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására hétfőn hi­vatalos látogatásra hazánkba érkezik Karolosz Papuliasz gö­rög külügyminiszter. (MTI) GYŐZELEM NAPI MEGEMLEKEZÉS Az emberiség fegyvermentes világra vágyik A győzelem napja alkal­mából az Országos Béketa­nács ünnepi ülést tartott szombaton a Parlament kongresszusi termében. A Himnusz hangjait követően Sztanyik B. László, az OBT elnöke nyitotta meg a. ta­nácskozást. Az ülésen részt vett és be­szédet mondott Berecz Já­nos, az MSZMP KB titkára. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága nevében köszöntötte a meg­jelenteket és átadta Kádár Jánosnak, az MSZMP fő­titkárának jókívánságait és üdvözletét. Kifejtette: Európában 1945. május 8-tól, a világon pedig 1945 közepétől azt mondjuk, hogy béke van. De azóta sem élünk háború nélkül! Végigkíséri történelmünket a háborús konfliktusok. a kisebb-nagyobb összecsapá­sok sorozata. A szocialista országok bé­keprogramjának kialakítá­sában kiemelkedő szerepet játszik a Szovjetunió, a Var­sói Szerződés országainak közös akarata. Ez a prog­ram atomfegyvermentes vi­lág igényét fogalmazza meg az ezredfordulóra. Ezért ér­demes élni, dolgozni, tár­gyalni, s aki nem ért ezzel a programmal egyet, az nem­csak önmagával és népével, hanem az egész emberiség­gel kerül szembe. A felszólalók közül Szta- nyiszlav Rosztockij, a Szov­jet Békevédelmi Bizottság elnökhelyettese, filr»rende- ző hangsúlyozta: feszült kor­ban élünk, olyan világban, amely a technika fejlettségé­vel elérte, hogy megsemmi­sítheti önmagát. Michel von Meyenfeldt, nyugalmazott holland tábor­nok, a Tábornokok a béké­ért nemzetközi mozgalom vezetője az új katonai gon­dolkodás megteremtésének fontosságát húzta alá fel­szólalásában. Mint mondot­ta: a jelenlegi katonai esz­közök, amellett, hogy képe­sek a társadalmak elpusztí­tására, hatalmas anyagi erő­ket vonnak el az emberiség égető problémáinak — pél­dául a szegénységnek, az éhínségnek, a környezetszeny- nyezésnek — megoldásához szükséges forrásokból. Ballagtak a fő- és a középiskolások Gaudeamus igitur — hangzott fel a régi diákének! szombaton a közép­iskolák és a főiskolák falai között. Ezzel a dallal köszöntek el a balla­gok az alma materektől. A megható búcsúztatók, * a könnyes szemek, a hatalmas virágcsokrok jelezték a pillanat ünnepélyességét. Ma a középiskolásoknak már meg­kezdődnek az írásbeli érettségik, míg a főiskolások, egyetemisták az elkö­vetkező hetekben — a kollokviumo­kat, szigorlatokat követően — állam­vizsgáznak. Felvételeink az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán, s a me­gyeszékhely Gárdonyi Géza Gim náziumában készültek (Fotó: Szántó György)

Next

/
Thumbnails
Contents