Népújság, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-08 / 107. szám
Ülést tartott az MSZMP Heves Megyei Bizottsága így dolgoztunk 1987 első negyedévében Mintegy öt hónap elteltével — az 1986. november 24-i pártbizottsági ülésre szeretnék visszautalni — arra kell választ adnunk, hogy a megye gazdasági egységei, valamint a gazdaság irányításában közreműködő politikai, állami és érdekképviseleti szervek eddigi tevékenységükkel mennyiben tadtak megfelelni a Központi Bizottság 1986. november 20-i határozatában megfogalmazott követelményeknek, illetve saját határozatunkat milyen {eredményességgel hajtottuk végre — hangsúlyozta szóbeli kiegészítőjének bevezetőjében dr. Asztalos Miklós, a pártbizottság titkára. Majd így folytatta: — A gazdasági folyamatok első negyedévi tapasztalatai alapján a végrehajtó bizottság azt jelentheti a pártbizottságnak, hogy a Központi Bizottság novemberi és decemberi határozatának végrehajtása megkezdődött megyénkben, de lényegesen lassabban halad, mint azt a jelenlegi helyzet indokolja. Vannak kedvező tendenciák, de egészében véve úgy tűnik, a kibontakozás hosszabb időt igényel. A szóbeli kiegészítésből, valamint az írásos jelentésből a továbbiakban kiderült: megyénk termelőegységeiben 1986 utolsó hónapjaiban kezdődött meg az 1987. évi feladatok tervezése, a folyamatos termelés feltételeinek megteremtése. Ehhez jó alapot adott, hogy a gazdasági szabályozók nagy része megfelelő időben a vállalatok rendelkezésére állt és az erőforrásaikra alapozva, a piac igényeit figyelembe véve kezdhették meg az előzetes számításokat. Nagy segítséget adott ehhez a munkához is, hogy a decemberi párttestületi üléseken, -taggyűléseken megjelölték a változatlan áron 12,8 százalékkal haladja meg az elmúlt év azonos időszakának teljesítményét. Átlagot meghaladóan növekedett a nehézipar, szerény mértékben a könnyűipar és kismértékben bázis alatt teljesített az élelmiszeripar az idei év első negyedévében — mondotta dr. Asztalos Miklós. A Gagarin Hőerőmű Vállalat is teljesítette időarányos célkitűzéseit, és pótolta az év eleji 35 GWh-s kiesést. A megtermelt 860 GWh villamos energia 18 százalékkal haladja meg az előző évit. A Mátravidéki Fémművek ugyan túlteljesítette időaráa termelés .mintegy 5 százalékkal marad el a tervtől. Nagyobb lemaradás keletkezett a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál ipari termelésben a síküveg jelenleg is tartós hiánya miatt, és az Egri Közúti Építő Vállalatnál a munkák kezdési lehetőségének csúszása miatt. A kiemelt társadalompolitikai célok megvalósítását elősegítő beruházások (lakásépítés, általános és középiskolai tanteremépítés) ütem szerint készülnek. a kivitelező szervezetek a vállalt lakásátadási terveiket teljesítik. A versenytárgyalásos szerződéskötési rendszer nagyüzemeinkben az év indításának időjárási feltételei kedvezőtlenebbek voltak, ugyanakkor a pénzügyi helyzet jobb, mint egy évvel korábban. A termelőszövetkezetek 1986. évi összes nyeresége 805,6 millió forint (a tervezett 619 millió forint volt), az eredmény pedig 740,9 millió forint, figyelembe véve az öt termelőszövetkezetnél keletkezett 64,7 millió forint veszteséget. Gazdaságaink túlnyomó többsége igen jelentős erőfeszítések árán és költségtöbblettel biztosította a megfelelő minőségű vetöágyat. továbbá a vetések időben történő elvégzését. Az őszi száraz időjárás következtében a kalászos gabonák későn keltek ki, nem erősödtek meg kellőképpen, ezért a vetések állapota lényegesen gyengébb, mint egy évvel korábban. legfőbb célkitűzéseket, irányt adtak a vállalati tervek kialakításához. Az áthúzódó jelentősebb fejlesztések (Gagarin Hőerőmű Vállalat rekonstrukciója, a Mátraalji Szénbányák Vállalat gépberuházásai, a Finomszerei vény gyár hűtőkompresszor gyártásának bővítése, a MÁV-csomó- pontok rekonstrukciója) mellett nagyobb beruházásként az Országos Érc- és Ásványbányák használtakkumulátor-bon tó üzemének építése indul Gyöngyösorosziban, ahol az ércbánya megszűnése miatt felszabaduló mintegy 300 fő továbbfoglalkoztatása válik lehetővé. nyos tervét, de az export- értékesítésben jelentősen elmaradt programjától. A Mikroelektronikai Vállalatnál a félvezetőgyártásban — jelentős túlmunkavégzéssel — valósultak meg az ütemezett feladatok. Az egri Finomszer elv énygy ár kollektívája annak ellenére állta a szavát, hogy március hónapban komoly gondot jelentett az alapanyag-ellátás mennyiségi és minőségi szinten is. Előkészítés alatt áll a szovjet partnerrel a kooperáció kialakítása, a pneumatikus automatikaelemek forgalmazására. később gyártására is. tovább bővül, az ennek alapján megkötött szerződések értéke 80 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A két magasépítő vállalatnál gond a termelőeszközök leromlott állapota (gépek használhatósági foka 35 százalék körüli) és a fejlesztési lehetőségek hiánya. Az építőanyag-iparban a Parádi Üveggyár 1986-os pénzügyi gondja a központi szervek segítségével megoldódott. Jelenleg folyamatban van a hosszabb távon is gazdaságos üzemelés feltételeinek kidolgozása. A Mátra Gáz- betongyár mintegy 10 százalékkal elmaradt a feszített időarányos tervétől. Az elvetett 62 013 hektár búza 7 százaléka, a 4920 hektár őszi árpának 47,1 százaléka pusztult ki. A gazdaságok április közepén végzett becslése alapján a búza 22 százaléka jó, 43 százaléka közepes és 35 százaléka gyenge minőségű. A mezőgazdasági nagyüzemek a kipusztult ősziek területét egyéb növények (kukorica, napraforgó, lucerna, vöröshere, fénymag, cirok, köles, olajlen) vetésével hasznosítják. A szőlők fakadásából ítélve, a fagykár kisebb mértékű, mint azt a korábbi rügyvizsgálatok mutatták. A jelenlegi állapot szerint, a fagy mértéke 30—40 százalékra becsülhető. Egyes fajtáknál (bíborkadarka, rizlingszilváni, merlo, irsai Olivér) a kár ettől nagyobb A késői kitavaszodás miatt, az időszerű mezőgazda- sági munkák végzése késik, a gazdálkodóegységeinknél az első negyedévben összességében megfelel a Központi Bizottság novemberi határozatának, a termelés és a termelékenység növekedési ütemét nem haladja meg. Az iparban az átlagkeresetek 6,7 százalékkal növekedtek, jelentős szóródás mellett az elmúlt év azonos időszakához képest. Egyséannak ellenére, hogy kiemelt gazdaságpolitikai célkitűzés megyénkben is, a gazdasági egységek tervezett tőkés kivitele mintegy 3 százalékkal elmarad az elmúlt évitől (közel 67 millió dollár). Jelentős visszaesés várható az 1986. évihez képest a Mikroelektronikai Vállalatnál és a TSZKER-nél. Kedvező változás tapasztalható — bosszú idő óta — a könnyűiparban (116 százalék), ezen belül az Agria Bútorgyárnál és a Heves Megyei Ruházati Ipari Vállalatnál. Átlagot meghaladóan kívánja bővíteni kivitelét a Parádi Üveggyár és a Gyöngyös—domosz~ lói Állami Gazdaság. Elismerésre méltóan őrzik pozícióikat, a régóta nagyobb volumenben exportáló vállalatok. ez évben is 5—6 százalékos növekedést előirányozva (Finomszerél- vénygyár, Mezőgép Egri Gyára). Tőkés import vonatkozásában nem kedvező a kép. mert összesen több mint 13,8 százalékos igénytöbbletet fogalmaztak meg a vállalati tervek (mintegy 56 millió dollár értékben), fgy a koA megyében jó, kölcsönös bizalmon alapuló politikai légkör van, a közvetlenség, nyíltság jellemző, fennmaradt a párt politikája iránti bizalom. Az emberek ma is bizalommal fordulnak a- párt megyei, városi, községi és üzemi szerveihez, szervezeteihez. Ugyanakkor az általános politikai egyetértést még nem sikerült mindenütt gyakorlati tettekre változtatni a termelő és nem termelő jellegű területeken. Az évindító munkásgyűlések, a mintegy 200 helyen januáriban megrendezett jjaz- daságpolitikai pártnapok és az alapszervezeti beszámoló taggyűlésék arról tanúskodnak, hogy a dolgozók, a párttagság élénken érdeklődnek, foglalkoznak a népgazdaság, de elsősorban a megélhetésüket biztosító munkahelyük tevékenységével. feladataival. A beszá. móló taggyűlések tapasztalatai azt mutatják, hogy a párttagság körében — a KB novemberi határozata óta — van bizakodás, erősödött a tenniakafás. A Központi Bizottság 1986. november 20-i határozatának főként a kertészeti ágazatokban, de a szántóföldi növénytermesztésben is. geink több mint felénél április 1-től hajtottak végre béremelést, amelynek mértéke éves szintre vonatkozóan 4—5 százalék körüli átlagot mutat. A bérintézkedések jellemzője, hogy a növekmény egy részét mozgóbérként használják fel a féléves eredmények ismeretében. rábbi 19,5 millió dolláros nettó devizahozam 10,7 millió dollárra csökken. A tőkés importnövekményt három nagyvállalat befolyásolja alapvetően: a Mátravidéki Fémművek csaknem 3 millió dolláros, a Mikroelektronikai Vállalat 3,5 millió dolláros, és a Mátra- alji Szénbányák 2,3 millió dolláros többletigénye. A rubelelszámolású export 5 százalékos csökkenése fogalmazódik meg a vállalati tervekben (132,8 millió rubel), az import 5,8 százalékos növekedése mellett (38,3 millió rubel). összességében: a vállalatok külkereskedelmi tevékenysége során, további erőfeszítéseket kell tenni a tőkés export fokozására, és kiemelt figyelmet kell fordítani az import növekedésének megakadályozására. A végrehajtó bizottság írásos jelentése, valamint a pártbizottság titkára ezután a kereskedelem, a közlekedés, a pártszervék munkáját elemezte, majd a legfontosabb feladatokat határozta meg. végrehajtását az irányító pártszervek rendszeresen figyelemmel kísérik, ellenőrzik. A megyében működő szakszervezeti és KISZ- szervezetek, eredményesen járultak hozzá a határozatból adódó fe1 adatok ismertetéséhez, a dolgozók, fiatalok mozgósításához. A szak- szervezetek következetesen támogatták a munkafegyelem megszilárdítására, a munkaidőalap kihasználásának fokozására, a teljesítményekhez jobban igazodó bérkiáramlást szorgalmazó központi és vállalati törekvéseket. Számos kezdeményezést tettek a nagy októberi szocialista forradalom tiszteletére megindult mun- kaverseny-mozgalom kibontakoztatásáért. Az első negyedévben végzett politikai munka tapasztalatait összegezve megállapítható, hogy a Központi Bizottság 1986. november 20-i és december 28-i határozatának végrehajtása megkezdődött megyénkben, de lényegesen lassabban, mint ahogy azt jelenlegi helyzetünk indokolja. A Központi Bizottság — 1986. december 28-i — a műszaki fejlődés gyorsítása és a tudományos kutatás eredményességének fokozására vonatkozó állásfoglalás szellemében megyénkben is fontos a műszaki fejlesztés meggyorsítása. Ehhez kellő politikai iránymutatást ad a megyei oárt-végrehajtebi- zottság 1987. március 24-i határozata. Továbbra is kapjon megfelelő hangsúlyt az ipari termelés élénkítése, a gazdaságosság követelményének messzemenő figyelembevételével. Folytatódjon az eddiginél gyorsabb ütemben a gazdaságos termékszerkezet kialakítása. A megyében tervezett mezőgazdasági termelésnövekedés, összességében elmarad a népgazdasági követelményektől. Ezért a városi pártszervek politikai munkájuk során — a termelőszövetkezetek pártalapszer- vezeteinek és gazdasági vezetőinek bevonásával — ismételten tekintsék át az éves szövetkezeti terveket, lehetséges-e jobban összhangba hozni azokat a nép- gazdasági célkitűzésekkel. — A végrehajtó bizottság írásos jelentése, a szóbeli kiegészítés, valamint a felszólalások is arról győztek meg — mondotta bevezetőjében a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettese —, hogy önök reálisan értékelik munkájuk eredményeit. nem hallgatják el a hibákat, nyíltan, őszintén szólnak a fogyatékosságokról, és gondolataik előremutatóak. Bevallom, számomra ez rendkívül szimpatikus, bölcs gondolkodás .. . A főtitkárhelyettes ezután részletesen elemezte, hogy miért is lesz szükség a nyugdíjrendszer, valamint a vállalati és a személyi adó korszerűsítésére A döntés igen nagy társadalmi és politikai felelősséget igényel az országos és a helyi vezetéstől egyaránt. Ezért is nyitnak rajta vitát, kérik ki a kommunisták, a különböző társadalmi és politikai szervezetek véleményét. Nagy vállalkozás. de a társadalmi és a politikai célkitűzéseink megvalósításához, jelenlegi gondjaink csökkentéséhez elengedhetetlen lépés. Ezután gazdasági építőmunkánkról szólt a főtitkár- helyettes. Nem titkoljuk — mondotta —, hogy az utóbbi .időben nem sikerült gazdasági célkitűzéseinket úgy teljesíteni, ahogy terveztük. Ennek számos oka van. Említhetjük, hogy nehezebbé váltak számunkra a világ- gazdasági körülmények, hivatkozhatunk az olajárrobbanásra vagy, hogy a mező- gazdasági termékeink ára zuhanó tempóban csökkent a tőkés piacokon. A legnagyobb gondok mégsem a fentiek között találhatók. Sokkal inkább saját munkánk gyengeségeiben, fogyatékosságaiban. Példaként említve iparunk termékszerkezetét. Évek óta mondjuk, hogy korszerűsíteni kell, mégpedig a piac igényeihez. Hoztunk rá jó határozatokat? Igen. de nem hajtottuk végre következetesen. Vagy legalábbis igen kevés üzemben, vállalatnál, szövetkezetben tettek konkrét és hatékony intézkedéseket. Tetéztük mindezt azzal, hogy évtizedek .óta . többet fogyasztunk, osztunk szét. mint termelünk. S mindennek mi az eredménye? Az adósságunk növekedése. — Nos, ezzel a szemlélettel és gyakorlattal egyszer A külkereskedelmi tevékenység során, az export- import alakulását mindkét relációban komplex módon kell segíteni, az egyensúlyi helyzethez való hozzájárulás érdekében az egyenleg alakulására nagyabb súlyt kell fektetni. Egyidejűleg erősíteni szükséges az importki. váltást eredményező kezdeményezéseket, szigorítani az importgazdálkodást. Fontos, hogy azon egységeknél, ahol a gazdaságosan exportálható termelés bővítésére lehetőség van, hatékonyan használják ki a rendelkezésre álló munkaidőalapot, vizsgálják annak lehetőségét, hogyan lehet a heti munkaidőalapot bővíteni, például hét végi műszak szervezésével. Legyen rendszeresebb a pártellenőrzés. Kötelességünk folyamatosan figyelemmel kísérni, hogy a központi határozatok kiállják-e a gyakorlat próbáját, a gyakorlati folyamatok összhangban vannak-e a határozatokkal. Az eltérések okait tárjuk fel és jelezzük a felsőbb szervek felé. s mindenkorra szakítanunk kell. Mégpedig annak a cselekvési programnak alapján, amelyet most készít a párt Központi Bizottsága és amelyhez a kormány is pontos feladattervet fogalmaz meg. Ebből a programból pontosan ki kell derülni, hogy .min kell változtatnunk, milyen területen kell másképpen dolgoznunk, mit kell fejlesztenünk, mit érdemes támogatni. De ugyancsak határozottan azokon a területeken is dönteni, ahol gazdaságtalan a termelés, ahol nincsenek megfelelő adottságaink, ahol nem tudunk versenyben maradni az egyre növekvő követelményekkel. Ez a program várhatóan ez év nyarán kerül az illetékes országos szervek elé. — De nemcsak a termelést kell korszerűsítenünk — mondotta a továbbiakban Németh Károly —. hanem a politikai intézményrendszerünket is. Erősíteni, javítani szükséges a párt, a tömegek kapcsolatát. Az egész társadalmat meg kell nyerni ahhoz, hogy a termelést, a gazdálkodást korszerűsítő döntések megvalósuljanak. Felszólalását a következőkkel zárta Németh Károlyt Ez a látogatás, eszmecsere is arról győzött ,meg újra. hogy Heves megye lakossága, a - megyében élő.... kommunisták a XIII. pártkongresszus szellemében dolgoznak. Eredményeikre joggal büszkék lehetnek. Ezzel a megyével évtizedek óta elégedettek vagyunk, remélem, ezután is így lesz... A MEGYE SZOCIALISTA IPARA AZ ÉPÍTŐIPARBAN A MEZŐGAZDASÁGI A BÉRKIÁRAMLÁS AZ EXPORT NYÍLTAN, ŐSZINTÉN NÉMETH KÁROLY FELSZÓLALÁSA FELADATOK, TENNIVALÓK
