Népújság, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-30 / 126. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 126. szám ÁRA: 1987. május 30., szombat 12,20 FORINT Önmagunkért Mintha bizonyos ellent­mondás. ellentét volna ta­pasztalható a diploma esz­mei és materiális értéke között manapság. Egyfelől hangoztattuk, hogy csak a kiművelt emberfők tudják országunkat naggyá tenni, másfelől viszont éppen eze­ket a kiművelt emberfő­ket nem becsüljük meg a forintokkal. Ennek ellenére úgy igaz, hogy évről évre nagy szám­ban jelentkeznek a fiata­lok továbbtanulásra. Még a főiskolák és egyetemek is kénytelenek visszautasí­tani közülük jó néhányat, mert nem tudnak nekik helyet adni. De félnek a kiművelt emberfők orszá­gos túltermelésétől is. Ez sem pontos helyzet így. mert a diplomások bi­zonyos hányadát nem a végzettségüknek megfelelő pályán találjuk meg a ké­sőbbiekben. Túltermelés­ről tehát szó sincs. Az élet­nek az is a természetes rendjéhez tartozik, hogy az émber az évek során vál­tozik. ami a felfogásnak a módosulását is magával hozza. Amit tegnap még vonzónak talált, az mára elveszthette a varázsát és így más cégtábla alatt igyekszik munkába. Lehet-e ez ellen a jelen­ség e'len tenni valamit? Vagy még inkább: kell-e el­lene tenni bármit? Azt gon­dolom. hogy nem. Rendel­kezésekkel. formális meg­szorításokkal pedig semmi­képpen. A körülményeket kell úgy kialakítani hogy arra a munkahelyre igye- kezzenék a szakemberek, amelyekre a tanulmányaik­kal felkészültek, ha az or­szág érdeke ezt így kíván­ja. Hűség a katedrához, az íróasztalhoz, a bolti pult­hoz, a fehér köpenyhez csak úgy. az anyagi érde­keltség nélkül? Ilyen is van. A megszál­lottak azok. akik nem a fi­zetési cédulát nézik, ha­nem a feladatot, amit vál­laltak. amire az életüket tették. Ók akkor is jól ér­zik magukat, ha a hónap végén már nagyon meg kell számolniuk. hogy mennyi forint lapul a pénztárcájukban. Feltéte­lezem. hogy a feleségük már nem egészen ugyan­úgy gondolkodik a piaci vásárlás előtt, mint ők. Ugyanis ő is a feladatot látja: főzni kell otthon, el kell látni a családot, és ezt csörgedező forintokból na­gyon nehéz megtenni. Jól tudom, a fő munka­időben elérhető -bérek vo­natkozásában még sok fog­lalkozás tagjai sóhajthat­nának kitáguló tüdővel, ami azt is jdlzi. hogy ten­nivalónk akad még ebben az ügyben. De mindennel együtt mégis azt vallom, hogy .tanulni jó. tanulni kell. tanulni országos ügyünk. Ha változtatni aka­runk nehézkes gazdasági helyzetünkön, akkor sok- sok művelt, jól felkészült emberre van szükségünk — mindenhol. — A jövőnk is ettől függ. G. Molnár iFerenc BEFEJEZŐDÖTT A BERLINI TANÁCSKOZÁS KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének üléséről Kádár János, az MSZMP főtitkára, a magyar küldöttség vezetője elnök­letével pénteken délelőtt Berlinben, a Palast Hotelben folytatta munkáját a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülése. A negyedik ülésen meghallgatták Viktor Kulikovnak, a Szovjetunió marsalljának, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői fő- parancsnokának jelentését. A tanácskozás résztvevői elfogadták a közleményt, majd a küldöttség­vezetők dokumentumot írtak alá. A Politikai Tanácskozó Testület berlini ülésén Kádár János mondott zárszót. 1987. május 28—29-én, Berlinben, ülést tartott a Varsói Barátsági. Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés Tag­államainak Politikai Tanácskozó Testületé. Az ülésen részt vett: a Bolgár Népköztársaság küldöttsége Tó­dor Zsivkovnak, a BKP KB főtitkárának, az Államtanács elnökének vezetésével. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kül­döttsége Gustáv Husáknak a CSKP KB fő­titkárának, köztársasági elnöknek a veze­tésével, a Lengyel Népköztársaság küldöttsége Wojciech Jaruzelskinek, a LEMP KB első titkárának, az Államtanács elnökének ve­zetésével, a Magyar Népköztársaság küldöttsége Ká­dár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának ve­zetésével, a Német Demokratikus Köztársaság kül­döttsége Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az Államtanács elnökének vezetésével, a Román Szocialista Köztársaság küldött­sége Nicolae Ceausescunak, az RKP főtit­kárának, köztársasági elnöknek a vezetésé­vel, a Szovjetunió küldöttsége Mihail Gorba- csovnak, az SZKP KB főtitkárának veze­tésével. o Az ülés résztvevői részletesen áttekintet­ték az európai és a világhelyzetet. Ügy vé­lik: a világesemények alakulása, a nem­zetközi kapcsolatokban bekövetkezett vál­tozások. az államok növekvő egymásra­utaltsága, a tudományos-műszaki fejlődés, eddig még nem ismert pusztító erejű fegy­verek létrehozása új gondolkodásmódot kö­vetel meg. Le kell mondani a „nukleáris elrettentés” koncepciójáról, amely szerint az államok biztonságát a nukleáris fegyver szavatolja. A nukleáris háborúnak nem le­het győztese. Ismételten hangsúlyozták: alapvető fontosságú a háború megakadályo­zása és az emberiség életéből egyszer és mindenkorra történő kiiktatása, a fegyver­kezési verseny beszüntetése és az áttérés az általános és teljes leszerelést célzó konk­rét intézkedésekre, mindenekelőtt nukleáris téren. Ehhez egyesíteni kell valamennyi ál­lam. minden békeszerető erő erőfeszítéseit, növelni kell az államok közötti bizalmat. A Varsói Szerződés tagállamai ismét ki­jelentik, hogy katonai doktrínájuk védelmi jellegű. Kiindulópontja az, hogy az erő­egyensúlyt a lehető legalacsonyabb szinten kell fenntartani, a katonai potenciálokat a védelmi szükségleteknek megfelelő, elégsé­ges szintre célszerű csökkenteni. A ta­nácskozáson e kérdésről dokumentumot fo­gadtak el, amelyet nyilvánosságra hoznak. e Az emberiséget fenyegető nukleáris ka­tasztrófa elhárítása érdekében az ülés részt­vevői szerint ma a nukleáris leszerelés te­rén a következő gyakorlati lépések lehet­ségesek : — Haladéktalanul egyezményt kell kötni az Európában levő összes amerikai és szov­jet közép-hatótávolságú rakéta felszámolá­sáról. Ennek aláírását követően Csehszlo­vákia és az NDK területéről, egyeztetve ezen országok kormányaival, kivonják azo­kat a szovjet rakétákat, amelyeket az ame­rikai közép-hatótávolságú rakéták nyugat­európai elhelyezésére .adott válaszintézke­désként telepítettek. — Az Európában levő szovjet és ameri­kai hadműveleti-harcászati rakétákat egy­idejűleg kell felszámolni és tárgyalásokat kell folytatni a Szovjetunió keleti részén és az Egyesült Államok területén elhelyezett ilyen rakétákról. — A Varsói Szerződés tagállamai buda­pesti kezdeményezésének szellemében, sok­oldalú tárgyalások útján meg kell oldani az európai harcászati nukleáris eszközök, köz­tük a harcászati rakéták kérdését. — Meg kell állapodni a hadászati táma­dófegyverek radikális csökkentéséről, meg­erősítve egyben az ABM-szerződésben fog­lalt rendszert. A szövetséges szocialista ál­lamok síkraszállnak a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadászati támadófegy­vereinek 5 éven belüli 50 százalékos csök­kentése és a további csökkentéseket célzó tárgyalások mellett. — A nukleáris fegyverek kidolgozásának, gyártásának, tökéletesítésének beszünteté­se, valamint csökkentésük és megsemmisí­tésük érdekében kezdeti intézkedésként el kell érni a nukleáris kísérletek teljes be­(Folytatás a 2. oldalon) Kádár János aláírja a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé üléséről szóló közös közleményt. A képen (balról jobbra) Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Kádár János, az MSZMP főtit­kára, Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára és Várkonyi Péter külügyminiszter, a magyar küldöttség tagjai A MUNKA UNNEPELTJEI Kiváló a nagyrédei tsz Frecska Sándor a kitüntető oklevéllel (Fotó: Szántó György) Kevés szövetkezet büszkél­kedhet olyan eredménnyel, mint a ' nagyrédei. Több mint tíz év óta sorozatban érdemelte ki a Kiváló cí­met, amihez többször még magasabb kitüntetést is ka­pott. Ehhez a színvonalhoz maradtak hűek az elmúlt évben is. Az újabb kitünte­tést a tegnap délután meg­rendezett ünnepségükön vették át. Szőlőt tavaly több mint 300 hektáron termeltek. A jég három alkalommal is tetemes kárt okozott az ül­tetvényben. Ennek ellenére is, az átlag 9,2 tonnás ter­méssel, a megye első öt leg­jobb gazdasága közé zárkóz­tak fel. Oltványból 4,1 milli­ót terveztek és csaknem két­millió, szabványnak megfe­lelő minőséget vártak. Nem­csak mennyiségileg sikerült többet elérniük, hanem az árbevételük is több lett az oltványból 12,5 millióval. Ügy számították, hogy ex­portra 5,8 millió palackot töltenek meg: ez meghalad­ta a 6,4 milliót. Már svájci, dán és japán piacot is si­került a boraiknak találni­uk. Hűtőházukban gyümölcs- félékből 1700, zöldségfélék­ből pedig 2000 tonna gyors- fagyasztott termék előállí­tására készültek. Málnából 110 tonnával többet fagyasz­tottak. Az átlag tíztonnás málnatermés négy tonnával múlta felül az előző évit. Szokatlan tény: a bor mellett a tejből is országo­san kiemelkedő a termelé­sük, a második helyen vé­geztek. Átlagban több mint 6500 litert fejtek a tehenek­től, mindössze pedig majd­nem 17 000 hektolitert. A szorgalmas munka, a szocialista brigádok teljesít­ménye meghatározta a közös gazdaság tevékenységét. Ezt ismerte el a Kiváló Szövet­kezet kitüntetés, amelyet dr. Török István külkeres­kedelmi államtitkár adott át Frecska Sándor állami díjas tsz-elnöknek. Kiváló Munkáért kitünte­tést kapott Gönczö Lászlóné szőlőtermesztő, Sánta István­ná borjúnevelő, Bene Ist­vánná palackozó, Berényi József kovács, Sánta Tibor műszaki vezetőhelyettes és Herczeg István brigádveze­tő. Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetést vett át Gyurkó Jánosné és Ben- kocsi Imre hűtőházi dolgozó, valamint Balázs Benjámin gépkocsivezető. A TESZÖV Elismerő Oklevelét a Kaffka Margit szocialista brigád ér­demelte ki, (vezetője: Nagy Lajosné). Kiváló Dolgozó kitüntetésben huszonheten részesültek. Jutalmazásra összesen 126 ezer forintot használtak fel. A tegnapi ünnepség volt a tizenötödik abból az alka­lomból, hogy a Nagyrédei Szőlőskert Tsz jó munkájá­ért kitüntetésben részesült. (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott az Elnöki Tanács Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa. A testület, megtár­gyalva a Minisztertanács előterjesztését. módosította az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvényt. Elsősorban az orvostudományban bekö­vetkezett fejlődés, változás tette szükségessé e módosí­tást. Az új jogi szabályozásban kifejezésre jut. hogy az egészség megőrzése nemcsak állami, hanem össztársadal­mi feladatot is jelent. A tör­vénymódosítás rendezi az orvostudomány fejlődése ér­dekében emberen is végez­hető orvosbiológiai kutatá­sok esetén az állampolgáro­kat érintő garanciákat, a ku­tatás jogi és etikai feltéte­leit. Az Elnöki Tanács a to­vábbiakban bírákat mentett fel és választott meg. majd más időszerű ügyekről tár­gyalt. (MTI) EGRI MODELL: EGYÜTTMŰKÖDÉS Véget ért az orvosok tanácskozása Jelentős előrehaladás tör­tént az érrendszeri beteg­ségek gyógyításában — ezt állapították meg a Magyar Angiológiai Társaság vándor- gyűlésén, amely tegnap dél­után fejeződött be Egerben, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Oktatási Igazga­tóságán. Dr. Papp Sándor, a Ma­gyar Angiológiai Társaság elnöke munkatársunknak adott nyilatkozatában ered­ményesnek ítélte a tanácsko­zást. és elismeréssel szólt az egri tapasztalatokról és a rendezésről. Elmondta, hogy világszerte növekszik az ér­rendszeri betegek száma, ezért különösen fontos, hogy az utóbbi évtizedekben a gyógyító tevékenységben a belgyógyászat mellett előtér­be került e téren a műtéti beavatkozás. A technika ha­ladása hozta magával a szé­les körű fejlődést a sebé­szetben és ez kiterjedt az érműtétekre is. Ezt elősegí­tik a korszerű diagnosztikai eszközök, különösképpen a röntgen, amelynek segítsé­gével most már idejekorán és pontosan meg lehet álla­pítani a betegséget és dön­teni lehet arról, hogy milyen gyógykezelésre van szükség. Kiemelt hangsúlyt kapott a konferencián az alsó végta­gok. valamint a nyaki verő- érrendszer gyógyítása. A tanácskozáson nagyra értékelték az úgynevezett „egri modellt”, amelynek lé­nyege: a kórház sebészi, ér­sebészeti osztálya és a rönt­genosztály között évek óta kifogástalan az együttműkö­dés, s ezzel egyidejűleg ki­váló szakembergárda alakult ki.

Next

/
Thumbnails
Contents