Népújság, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-23 / 120. szám
NÉPÚJSÁG, 1987, mójus 23., siombat 7. Beszélgetés dr. Kovács Jánossal, a megyei tanács művelődési osztályának vezetőjével Ahogy a tanév a végéhez közeledik, úg.v fogalmazódik meg egyre több pedagógusban és szülőben, hogy mi is valósult meg ez alatt az egy esztendő alatt az oktatási törvényből. Annál is inkább felmerül a kérdés, mivel gazdasági nehézségeinkről mindnyájan tudunk. Sokan úgy vélik, hogy anyagi háttér hiánya hátráltatja a reform folyamatos megvalósítását. Azért kértük fel dr. Kovács Jánost, a megyei tanács művelődési osztályának vezetőjét, hogy választ keressünk ezekre a problémákra. Nincs visszavonulás — A közoktatás nem engedhet a színvonalból — hangsúlyozta a felvetésre válaszolva. — A cél adott: minden nemzedéknek eleget kell tennie annak, ami rá vár. Nem ikerülhetnek nehezebb helyzetbe a következő években az életbe indulók. annál kevésbé, mivel ez a gazdaságunkat is súlyosan érintené. Szoros és ésszerű gazdálkodással végül is fölül- lehet kerekedni a gondokon. Tagadhatatlanul léteznek ezek. mivel ugyan a költségvetési részesedés nem csökkent, viszont minden drágult. — Az is megfogalmazódott az oktatási törvényben, hogy jobban kell támaszkodni a társadalom segítségére. Hogyan érvényesül ez a gyakorlatban? — A folyamat kétoldalú. Egyrészt a felnőttoktatás iránt csökkent az érdeklődés. s a hagyományos brigádkapcsolatokra sem lehet annyira támaszkodni. Mind kevesebbszer fordul elő. hogy egy közösség mondjuk egy televíziót ajándékoz egy oktatási intézménynek. Másrészt a figyelem nő a pedagógiai kérdések iránt, sok esetben a rokonszenv is. ezt esetleg követheti az anyagi támogatás. Megalakulnak majd az iskolatanácsok mindenhol. keresni kel) a jó megoldásokat, a használható ötleteket. S ha ilyenekre bukkanunk, máshol is kamatoztatni kell azokat. Hosszú út — Hogyan tudná így egy év távlatából megfogalmazni. hogy mi jelenti a legnagyobb nehézséget az új szemlélet elfogadásában? — Olyan alapállásból születtek meg a rendelkezések, hogy egy nap talán az oktatás levetkőzheti az összes gyengéit. Az út azonban hosszú, s az intézmények (Fotó: Koncz János) fejlődése egybeesik a társadalom demokratizmusának kiteljesedésével. Sok türelem kell tehát. Kevesen értik meg azt. hogy a másság nem a formai elemekben rejlik, hanem a szemléletben. A külsődleges változások is arra szolgálnak. hogy kialakuljon az iskolák újfajta jövője. Nem könnyű feltérképezni az ehhez vezető lépéseket, az e területen dolgozó valamennyi szakembernek számot kell vetnie nemcsak a holnappal, de a holnapután- nal is. — Különösen nagy súllyal nehezedik a felfokozott várakozás az irányításban dolgozókra. ^ Nagy ellentmondás. hogy a közvélemény a legbonyolultabb jelenséget, a vezetést ítéli meg legtürelmetleneb- bül. Meg kell érteni: a pedagógiai folyamatok hosz- szúak és bonyolultak, nem egy-két év dönti el sikerüket vagy kudarcukat. A hozzá nem értés úgy is hamar kiderül. a „végelszámolásra” kellene gyakran több időt hagyni. — Milyen célt tűzött ki maga elé a művelődési osztály a tanév elején, s sike- rüit-e megvalósítania szándékát? — Azt vállaltuk, hogy egy fokozatosan szélesedő körben megismertetjük a törvényt. Emellett már ki is próbáljuk néhány elemét. Ezekkel a célkitűzésekkel meg is birkóztunk. A tantestületek nevelési értekezleteken vetettek számot a lényeges kérdésekkel. Nem tamáskodók a pedagógusok, világosan érzékelik a folyamatot. Erre bizonyságot is szereztünk a rugalmas iskolakezdés bevezetésénél. Ügy láttuk, a többség tudatában van annak, hogy közeledni kell az élethez. Több a felelősség, de a lehetőségek is gyarapodtak. Ilyen szellemben készülnek most a szervezeti és működési szabályzatok: mindenhol érzik, hogy jogilag kellően alá kell támasztani ezeket, hogy ne kerüljenek hamarosan a munkaügyi bíróságok asztalára. Nem kis erőfeszítést jelent a helyi nevelési rendszer kiépítése sem. Eltérőek a körülmények : az anyagi háttéra zsúfoltság, a technikai bázis nem egyforma. Mást lehet várni egy falusi vagy egy lakótelepi intézménytői. A tantestületek felelőssége — Az előbb objektiv feltételekről beszélt. De milyen módon fogadták a tantestületek a változást, mi határozza meg belső lehetőségeiket? — Ez valóban lényeges pont: a törvény megértését a pedagógusközösség érettsége is meghatározza. Nem mellékes, hogy a szakemberek mióta dolgoznak együtt, milyen végzettséggel rendelkeznek, s hogyan viszonyulnak egymáshoz. Ismét aláhúznám az irányítás szerepét: még hangsúlyosabb lett az igazgatónak és helyetteseinek a kezdeményezőkészsége. Nekik mindig egy lépéssel előbb kell járni, kidolgozva távlati elképzeléseiket is. — Nem népszerű ma az intézményekben a vezetői szék. Akad. aki arra panaszkodik. hogy kevés eszköz áll a rendelkezésére, hogy végigvigye terveit. Más azt teszi szóvá, hogy a nevelőtestület nem biztos. hogy a keménykezü irányítónak bizalmat szavaz. Valóban nehéz ma ezen a poszton? — Nem igaz. hogy a vezetőnek nincs lehetősége keresztül vinnie akaratát. Sokkal finomabb módszerekkel kell viszont élnie Hallatlan sók emberség és figyelem szükséges, ha valaki megfelelően kívánja ezt a feladatát ellátni. Nem kis kihívás az iskola- tanács megalakítása, s a szakmai megújulás elindítása vagy folytatása sem. Véleményem szerint amelyik igazgató bebizonyítja, högy a „gépezet” nélküle nem működik, a nevelő- testület is jóváhagyja. A végső döntés a rendelkezések szerint a munkáltató tanácsok kezében van. Nyilvánvalóan arra fogunk törekedni. hogy azok mellé álljunk. akik alkalmasak, bizonyítottak. Hogy „csapat” formálódjon — Az eddigiek szerint tehát a nevelőtestületeknek mindenütt olyanná kell formálódniuk. hogy eleget tegyenek a várakozásnak. Milyen lehetőségek lesznek erre? — Egyre többször szeretnénk élni a csere lehetőségével. hogy az intézmények vezetői megegyezhessenek abban: egyes pedagógusok átkerüljenek a másik iskolába. Ez annál is inkább kedvező volna, mert mind nagyobb szerepük lesz a helyi kezdeményezéseknek. Itt arról lehetnek híresek. hogy a klubmozgalmat segítik. máshol a Zsolnay-módszerben jeleskednek. Így aztán meg kell adni a lehetőségeket az érdeklődő szakemberek számára, hogy kiteljesítsék a szakmai ambícióikat. — Jelentős tényező e közösségek támogatása is. Az olyan településeken nincs hiány tanárokban. ahol mindent megtesznek, hogy odavonzzák és meg is tartsák őket. Ha a helyi vezetők megértik, hogy létkérdés. hogy a település gyermekei milyen alapokat kapnak. ott nincs is gond. Jó munkakörülmények szükségesek, olyanok. amelyeket elvárhat egy közösségért dolgozó ember. Ha ezek hiányoznak, ott nehezen lehet eleget tenni a kívánalmaknak. — Sokrétű, sok figyelmet igénylő tevékenységről van szó: a korszerűsítés nem mehet a régi beidegződésekkel és módszerekkel. Nyíltan, céltudatosan kell továbblépnünk. Gábor László MÁJUS 26-ÁN Eger vendége: Falvay Sándor Egerben május 26-án mutatkozik be Falvay Sándor Liszt-díjas zongoraművész. A világhírű muzsikust ez alkalomból kértük fel egy telefoninterjúra. — ön Európa és a világ számos hangversenytermében szerepelt nagy sikerrel- Most éppen honnan érkezett haza? — Az NDK-ban, Berlinben és Weimarban koncerteztem. — A világvárosok után milyen érzéssel készül az egri fellépésre? — Évekkel ezelőtt már jártam az önök városában, ha jól emlékszem, Brahms zongoraversenye szerepelt a repertoáron. Szép emlékeket őrzök, több barátság is köt ehhez a csodálatos helyhez. Szülővárosom, Ózd is közel van, s mikor idelátogatunk, családommal, lányaimmal, nem mulasztjuk el, hogy egy kis barokk levegőt szívjunk. — Fellépésekor partnere, a Magyar Televízió 1986-os nemzetközi karmesterversenyének győztese, az amerikai George Robert Hanson. Dolgoztak-e már együtt korábban, milyen nehézségeket jelent egy ilyen párosítás? — Ót eddig csak a televízióból ismertem, zenei tudását, tehetségét nagyra becsülöm, s örülök, hogy a közös alkotásra is lehetőség nyílik. Egyébként május 18- án Miskolcon, majd ezt követően Budapesten is koncerteztünk, így az egri a harmadik, s egyúttal szezonzáró fellépésem lesz. Biztos vagyok benne, hogy a közös zenei nyelv értése és érzése lesz a meghatározó. — Melyek a legközelebbi feladatai, hogyan tervezi a nyári hónapokat? — Munkahelyemen, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán a vizsgaidőszak és a felvételik jelentik napi teendőimet. Ezentúl a KISZ KB augusztusban Balassagyarmaton rendez egy amatőr zenei tábort. Itt közép- iskolások és egytemisták a tanítványaim. Ók valóban szívből, tiszta szeretetből foglalkoznak komoly zenével. Egyre fontosabbnak érzem, hogy ébren tartsuk az embereket a zene befogadására. Sok más dolog eltávolít ettől; az anyagi létért folytatott örökös küzdelem, erőnket meghaladó munkavállalások, napi súrlódások, mind-mind a kultu- rálódástól veszik el az időt. Lélegzetvételnyi szabadidőnkben — úgy érzem — sokat segíthet a zene, gazdaggá, érzékennyé tesz, s életünk zajainak csillapítására is jó talán. B. Szabó Pál 14 ezer ezüstpénz A közelmúltban az ozorai várkastély kutatása közben nagy mennyiségű, több mint tízkilónyi ezüstérmére bukkantak. Az első számbavétel után kiderült, hogy a nagy értékű kincs- lelet zömében az 1500-as évek közepéből származik. Az ezüstérmek a kecskeméti Katona József Múzeum régészéhez, Székely Györgyhöz kerültek tudományos feldolgozásra, aki Laczkó János restaurátor segítségével kezdett a nagyszabású munkához (MTI-fotó: Karáth Imre) Profi szavunk életútja, használati értéke, változásainak tükrében Mindennapi nyelvhasználatunkban egyre gyakrabban találkozhatunk szóban és írásban a profi szóformával. Eredetét és elsődleges használati értékét tekintve ennek az idegen eredetű szócsaládnak a tagja: professzionizmus. professzionista. profizmus stb. A megrövidült profi szóalak sajátosan magyar fejlemény. és szervesen illeszkedik bele ebbe a szósorba: foci. fagyi. mozi. csoki. resti. suli. diri stb. Eredeti használati értékét és jelentését mérlegelve, mint sportnyelvi műszó a hivatásos sportolók megnevezésére szolgált, s az anyagi ellenszolgáltatásért vállalt profiszerű, profis sportolási módok és formák minősítését is vállalta. Nem véletlen tehát az sem. hogy szótáraink egyértelműen sportműszóként minősítették azzal a megszorítással. hogy elsősorban a közvetlen hangú, családias és társalgási nyelv- használatban illik vele élni. s mint bizalmas stílusszínezetű szóformát a hivatalos. a választékos nyelvben kerülni szoktuk. Mai nyelvhasználatunk tanúsága szerint ma már ez a szótári minősítés érvényét veszítette, s a profi szó használati értéke megváltozott: kitágult és átszíneződött. s eredeti jelentésszerkezetéből és használati köréből kiszakítva igen változatos átvitt értelmű szerepkörben jelentkezik, főleg a sajtó hasábjain. Természetesen eredeti ie- lentésköre és használati értéke rr.a is elevenen ható erő. Erről bizonykodnak ezek a szövegrészietek is: „A háttérben felvonul az igazi profi foci” (Magyar Nemzet, 1987. ápr. 6.). — „A sokszoros válogatott röp- labdázó elment idegenbe profinak” (Magyar Nemzet. 1987. ápr. 18.). — „Jól vegyítették az olimpiai csapat lelkes amatőréit rutinos profikkal” (Magyar Hírlap, 1987. ápr. 28.). A megrövidült profi szóalak éppen napjainkban ad alapot néhány újszerű kép zett és összetett szóformának: „Nálunk csak addig kell a profizmus. amíg anyagiakról van szó". — „Nem tudnak önálló profiligát működtetni, vezető csapataik félprofik, a nagy többség amatőr". — „Az igazi profivilágban nem is engedik meg a játékvezetők sértegetését” (Magyar Hírlap. 1987. ápr. 25.). Hogy a publicisztikai stílusban. az újságok és folyóiratok hasábjain egyre gyakrabban kibővül a profi szó szerepköre, arról ez a példatárunk is bizonykodik: „Előre látható volt Clairon kisasszony kudarca. A profi politikusokkal mit állíthat szembe a fcri- nolinos kollegina?” (Nép- szabadság. 1987. ápr. 14.). — „Az LGT ismét bebizonyította. hogy jó értelembe vett profizenészek alkotják” (Népszabadság. 1987. ápr. 21.). — Profi képző- és iparművészek kerültek ki soraikból” (Élet és Irodalom. 1987. ápr. 10.). — „Mindenféle versolvasók profik és amatőrök az olvasásban, hajlamosak kutatkodni a szegény költő életében” (Élet és Irodalom. 1987. ápr. 10.). A bűnüldözéssel kapcsolatos írásokban egyik leggyakoribb jelzős szerkezet: profi bűnöző. Attól is tarthatunk, hogy a profi divatszóvá válik, és a legváratlanabb beszédhelyzetekben is szerephez jut. Erről tanúskodik ez a valóban újszerűnek tetsző ielzősszer- kezet is: profi ismeretterjesztés (Televízió: Nézzük együtt. 1987. ápr. 26.). Dr. Bakos József Az élethez közeledő iskola
